Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-06 / 55. szám

Szerkesztők, írók visszaemlékezései A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai a két világhá­ború közötti hazai baloldali irodalmi folyóiratok még élő szerkesztőivel, munkatársai­val emlékezéseket készíte­nek, s ezeket kötetekben megjelentetik. Ugyancsak visszaemlékezések formájá­ban kívánják feleleveníteni az 1940—45 közötti idősza­kot; íróink háború alatti te­vékenységét, illetve azoknak a fiatal íróknak a pályakez­dését akarják „feltérképez­ni”, akik a 40-es években indultak el, mint például Nagy László, Juhász Ferenc, Csanádi Imre, Somlyó György, Pilinszky János, Da­rázs Endre, Simon István és mások. Városunk művészei Az Ady Endre Művelődési Ház által szervezett, "Váro­sunk művészei című hang­versenysorozat ötödik elő­adása március kilencedikén, szombaton este hat órakor lesz. Közreműködik a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar, az est zongoristája Papp Zoltán. Ayantgarde és szocialista törekvések A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Miskolc városi Szervezete és a Mű­vészklub által közösen szer­vezett képzőművészeti sza­badegyetem következő elő­adása március 7-én, csü­törtökön, délután öt órakor lesz a Művészklubban. A téma ezúttal: Avantgarde és szocialista törekvések 1920— 45 között; az előadó dr. Végvári Lajos művészettör­ténész. _ Ez a gyűrű férfié volt, a kisebbek női ékszerek. A vastag karperec mintázása különösen szép — apró kezű asszony hordta. A különböző méretű, nagyságú dárdahe­gyek, a két tornyos közepű kézfejvédő spirál a harc eszközei voltak. Hellebrandt Magdolna, a Herman Ottó Múzeum ré­gésze újra és újra kézbeve­szi a lelet minden egyes darabját, felhúzza a gyűrűt, mutatja a kézfejvédő hasz­nálatát, nézegeti a kis fő­zőüstöt, emelgeti a lánco­kat, összecsengeti a régi ék­szereket, majd gondosan visszahelyezi a padlóra te­rített papírra, az ideiglenes dobozba. A régészek szobájában még ott van a földes nylon­zsák is. A lelet a napokban került a múzeum birtokába. — Hajnal István találta Mezőnyárádon. Építkeznek és az alapok ásása közben a föld felszínéhez egészen közel bukkantak rá a gon­dosan elásott, összecsoma­golt tárgyakra, amelyeket hajdani gazdája még vala­milyen tartósító anyaggal is védett. A múlt héten szom­baton voltunk kint lelet­mentésen; cserepeket, házi kerámia maradványait, sok paticstöredéket, egy őrlőkö­vet találtunk még. — Melyik korból származ­nak, hány évesek ezek a tárgyak? — Háromezerötszáz, négy­ezer évre tehető a koruk, a késő bronzkor használati tárgyai. Nem ez az első le­let ebből az időből: néhány éve Prügyön, Kisgvőrben, a bükkaranyosi földvár köze­lében már kerültek elő a földből különböző eszközök. De ilyen sokféle rendelteté­sű és ilyen mennyiségű bronzkinccsel az országnak ezen a részén még nem ta­lálkoztunk; máshol is ritka. Ezért gyönyörű hát a ré­gésznek a nagy halom bronz. Amit elmond számá­ra, az pedig valamennyi­ünknek (még mesének is) szép lehet. Valóság volt pe­dig évezredekkel ezelőtt. Hogyan éltek akkor az em­berek? — A földvárak közelében már kezdtek kialakulni a törzsek. Letelepült földmű­velők voltak. Amíg lehetett nyílt terepen, békésen éltek kis vesszőfonatos kunyhóik­ban. Természetesen volt „fegyvertartási engedélyük”. Ha kellett, harcoltak, szük­ségből menekültek, és a kin­cseiket elásták. Ami most előkerült, egy család tulaj­dona volt. Ezt bizonyítja a gondos csomagolás, és az, hogy mindenből annyi van, amennyi keli. Hogy szól tovább a mese? Akik a fegyvereket, éksze­reket, használati tárgyakat elásták, gazdagok voltak. A fém mindennél értéke­sebb ebben a korban. Any- nyira, hogy örökölték és ha távozniuk kellett, a vissza­térés reményében biztos helyre rejtették. Ez a csa­lád nem tért vissza. — Nem lehet tudni, hol van még a földben ilyen kincs. Tudatos, tervszerű ásatás során a legritkábban kerülnek elő. Ha ennek a kornak tárgyi emlékeire bukkanunk, az mindig a vé­letlen műve. Ezért vagyunk hálásak a megtalálónak, aki meg is érdemli a jutal­mát. Csak ... szeretnénk, ha teljesen érintetlenül kap­nánk meg, ha nem kapar- gatnák meg a tárgyak fe- rületét. Talán aranyat sejte­nek, és nem tudják az em­berek, hogy ami patináns, az mindig ötvözet; az arany nem patinásodik. A régész úgy látja, hogy nem esett kár a díszítésben, mintázatban, nyugodtan to­vábbadja a tárgyakat a res­taurátor-műhelynek. Jókor jött a föld ajándéka. Még lehet módosítani az ősszel nyíló állandó kiállítás tema­tikáját, ahol az egyik sarok fölé a (megyében lelt) „Bronzkincsek” felirat ke­rül. (makai) U?Sv. afc Dárdahegyek, gyűrűk, karpsrecek, kézfejvédő spirálok. Részlet a Mezőnyárádon talált bronzkori lelet anyagából. (Broczkó Tamás felvétele) Minek örül a régész? Négyezer éves bronzkincs MISKOLCI EMLEKEIM MEZEI MÁRIA Q tuU/2Jl&wJL9 cu- tu XnAAJÁAM Jr2-cJhdo&a.£iui. r . Hl. — Miskolchoz fűződik egyik legfáj­dalmasabb emlékem is — folytatja val­lomását Mezei Mária. — Három és fél évi házasság után, 23 évesen kerültem az Avas-alji városba. Előzőleg már többször operáltak, s Miskolcon is rosz- szul lettem. Hazavittek Szegedre, újabb műtétnek vetettek alá, s utána az ope­ratőr professzor kijelentette: művésznő, önnek már soha nem lehet gyereke. Amikor visszatértem Miskolcra, Sebes­tyén Mihály, semmit sem tudva a történtekről, közölte, hogy a „Tűzmadár’, című darabban egy pompás szerepet játszok... Ez volt életem első anya­szerepe! Nyíregyházán adtuk elő a darabot, és nem hiszem, hogy miaki nagyobb érzéssel játszott volna, mint én. — Éppen én! Hát igán, ez a színház. Es ugyanabban a darabban, amelyben anyát alakítottam, a lányom 15 évvel volt idősebb nálam. — Nevetséges? Nem! Egy színésznek mindent el kell játszani. És Sebestyén Miskánál nem lehetett nem tudni a szerepet! Nem hozni a szerepek árnyalatait! Csupa tűz és lo- bogás ember volt, és magával tudott ragadni bennünket. En Miskolcon meg­tanultam „igazul hazudni”, most pedig igazul igazat” mondani. Hogy miért mondom ezt? Mert 30 éve készülök egy könyv megírására. Már elkészült belőle néhány fejezet. Egyik íróismerősöm azt mondta: Mária, maga jobban ír, mint játszik. Én nem hiszem. Ha valaki az emlékeit akarja megírni, óhatatlan, hogy ne a személye kerüljön előtérbe. Azért fog­tam tollat, mert egy nagy tanulságot akartam megfogalmazni: hogyan lehet megmaradni boldog embernek még akkor is, ha az ember elveszti az élet értelmét. A színészet volt az életem értelme, most pedig visszavonultan élek Mégis megtaláltam a harmóniát. Csak az tud boldogan élni, aki önmagával és a világgal békében van. Folytatni kellene az Írást, de úgy vagyok vele, mint az iskolakerülő. Látja, ahogy most beszégetünk, egymás­után elevenednek fel a miskolci em­lékeim. Furcsa, hogy ott éltem, de mindössze egyszer jártam Lillafüreden is és Miskolc-Tapolcán is. Nem csupán azért, mert nem volt időm, hanem egyszerűen csak a színház érdekelt. Miskolcon nemcsak próbáltam, ját­szottam, hanem kitűnő mesteremtől, Sebestyén Mihálytól és több — ma már elfeledett — színésztársamtól em­berséget is tanultam. Negyvenhárom éve, hogy Miskolcon elkezdtem a pályát. Hozzáöregedtem a szobromhoz ... (íróasztalára mutat, me­lyen ébenfából faragott fejszobra áll.) Pedig ezt régen, ifjúságom delén farag­ták. .. Örömmel hallom, hogy ebben az év­ben ünnepli a színház a százötven éves jubileumát. Nagyon sajnálom, hogy nem tudok elmenni. .4 miskolciak nem szüretik hanem „imádják” a színhá­zat. .. Szeretetükkel elhalmozzák a művészeket és szinte családtaggá fo­gadják őket. Boldog vagyok, hogy meg­ismerhettem ezt az érzést. Köszönöm, Miskolc! IMREH JÓZSEF (Holnap a Sebestyén Mihály volt m iskolci színházigazgatóval készült interjút közöljük.) * A bohózattól a szatíráig, a paródiától a groteszkig terjed, szinte meghatározhatatlan Az ezredeseket akarjuk című szí­nes olasz film műfaja. A vígjátéki megfogalmazás már mar pában is vonzó lehet, de beszédes Mario Monicelli rendezi alkotásának egyik jelmondata is. Nagy múlt van a mi jő* vőnkben! — állítják az ezredesek, akik a „Fekete róka” fe­dőnevű akciót szervezik. Ezek után alighanem mindenki szá­mára világos, hogy miről is szól a film. Mulattató vígjáték formájában emlékeztet a néhány éviizeddel ezelőtti, egyál­talán nem távoli múltra, és figyelmeztetés is egyben. A jól megírt forgatókönyv nevetségessé teszi a hatalomra törő ez­redeseket, de a néző tudja, hogy a föld számos országában a magas rangú puccsista katonatisztek hatalomátvétele, ke­gyetlen uralma napjaink valósága is. A filmet holnaptól a Béke mozi vetíti. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.90: Déli Kró­nika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Gencsy Sári és Solti Károly nótájtat énénél. — 13.45: Válaszolunk hallgató­inknak. — 14.00: Éneklő világ. Chippewa — indián dallamok. — 14.20: Nőkről nőknek — a nem­zetközi nőnapra. — 14.50: Hírek. — 14.55: Közvetítés a Spartak TTnava—O. Dózsa BBK-mérkő- zésrői. — 15.50: A világgazdaság hírei. — 16.50: Az élő népdal. — 172)0: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Csajkovszkij: Csipkerózsika — balettszvitt. — 17.45: Körkép a hevesi iparról. — 18.00: Az elizondói lány. Rész­letek Offenbach operettjéből. — 18.20: Pablo Casals és Beniamino Gigli felvételeiből. — ÍO.OO: Esti Krónika. — 19.25: Mindenki Könyvtára. Mióra Ferenc: Ének a búzamezőkről. — 19.55: Mag­nósok, figyelem! — 20.40: A Bel­ügyminisztérium Duna Művész­együttesének népi zenekara Ját­szik. — 21.01: Hírek. — 21.04: Adottságok, lehetőségeik. Beszél­getés úr. Nagy Józseffel. — 21.24: 150 éve született Smetana. Ha­zám — hat szimfonikus költe­mény. Közben: 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.58: Köny- nyűzene éjfélig. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. Petőfi rádió: 12.00: Zino Fran- cescatti hegedül, Robert Casa- desus zongorázik. — 12.40: Há­zunk tája. — 13.00; Hírek. — 13.03: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. — 13.30: Gitárral — angolul! Catch the Words. — 13.45: Időjárás. —14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kérában, a vasfejű. Rá­diójáték. — 19.08: Szentirmay Elemér dalaiból. — 19.24: A rock mesterei. Ungvári Tamás műso­ra, XIX. rész. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika H. — 20.26; Kis magyar néprajz. — 20.30: Új könyvek. — 20.33: Fényes Szabolcs és Abrahám Pál operettjeiből. — 21,30: Miért? Szabolcs-Szatmár megye műve­lődési térkép. Nagy Piroska ri­portja. — 22.00: Lendvay Ka­miik—Hollós Korvin Lajos: Há­rom férfikar. — 22.1«: Látogatás a szombathelyi Schmidt Múze­umban. — 22.26: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.15: Wozzeck. Részle­tek Berg operájából. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Eredmények. gondok, tervek a borsodi üzei mekben ... — Cigánydalok. — Borsodi Tükör. — Városunk mű­vészei — portré, zenével. — Ott­hon, munkában es a megye tár­sadalmi életeben a — nők. A megye sportéletéből, — Előadó: a szerző! Televízió: 14.53: Műsorismer­tetés. — 14.55: Spartak Trnava— Újpesti Dózsa labdarúgó BEK- merkozés közvetítése. — 16.50: Hírek. — 16.55: Kuckó. — 17.25: A nő — három szerepben. A szü­lés utáni torna. — 17.35; Min­denki közlekedik— — 18.05: „Nekem szülőhazam ..." —18.30: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor. — 19.10: Az MRT Közön­ségszolgálatának tájékoztatója. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Kék fény. — 21.00: A tojás. Csehszlovák rajz­film. — 21.10: Telesport. Műkor­csolya VB. Párosversenyek köz­vetítése. — 22.001 Tv-híradó, 2. kiadás. Miskolci Nemzeti Színház (7): Névnap. Lehár és Egyetemi bér­let. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): Jelenkori román festé­szet — József Attila Klubkönyv­tár. (10—18): Feledy Gyula gra­likusművész kiállítása. — Mis­kolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. Filmszínházak: Béke (f4, hn6): Az ördög báj itala (mb., szi. NDK —csehszlovák), (8): Mi, férfiak! (szí. szovjet). — Kossuth (£3, fS, Í7): Kabaré (16 éven felüliek­nek! szí. amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (hn5): Egészség- ügyi kisfilmek. — Ságvári (Ady Műv. Házban: 7): Legenda (szí. szovjet—lengyel). — Tapolca— Ady (7): Egy bolond Párizsban (16 éven íelülieknek! szí. fran­cia). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 3.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Ecseri la­kodalmas. — 9.03: Gondolatok a tudományos-technikai forrada­lomról III. — 9.28: Didó és Aeneas. Részletek PurceU ope­rájából. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Barokk mu­zsika. — 11.14: Gondolat. A Rá­dió irodalmi lapja. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hirek. — 9.03: Záray Márta és Vámost János énekel. — 9.40: Fogadóórán. Pásztor Magda mű­sora. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00: Hírek. LÓTENYÉSZTŐ ÉS SPORTLOVAS szakmunkástanulónak oz általános iskolát az idén befejező, és 16. életévüket be nem töltött fiúkat FELVESZ A BÁBOLNAI MEZÖGAZDASAGI KOMBINAT KÖZPONTI GAZDASAGA A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak, jelentkezés személyesen vagy levélben, az oktatási osztályon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom