Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-05 / 54. szám
„Zárójelben a valóság” Utóbb, különböző fórumokon sokat vitatkoznak a költészetről, a mai versről — következésképp valami nincs itt rendben. Sokan, sokféle megközelítésben tárgyalják életünk és a líra viszonyát. A különböző ellentmondásokat meg sem kísérlem felsorolni. Pedig, kezdhetném mindjárt ott, hogy napjainkban, mikor gombamodra szaporodnak az irodalmi színpadok (sokkal többen mondanak verset, mint valaha) az érettségizők közül sokan nem tudják mi a szonett, s a kötelező verseket is a szöveggyűjteményt biflázva elemzik. Vagy idézhetném Nemes Nagy Agnes „vitapartnerét” (És, 1974. március 2.), aki így replikázik: „Miért kell olvasnom a ti versszövegeiteket, miközben egy kukkot sem értek belőlük? Én talán hülye vagyok? Nem tudjátok ti azt felfogni, hogy amit az ember huzamosan nem ért, azt megútál- ja?” A költőnő — alti középiskolás fokon is évekig tanította. hogy mi a vers — okosan válaszol. „A XX. századi vers más nyelven beszél, mint elődei... lényegesen megváltozott világunk hangjait próbáljuk versbe rakni”. De azt sem tagadja, hogy minden bonyolult kornak megvannak a maga szellemi szélhámosságai. Érdemes lenne elgondolkozni, hogy hányán esnek áldozatul időről időre ezeknek a szélhámosságoknak. Kik úgy. hogy értetlenül fordulnak el minden korszerűbb hangvételű verstől, mert nem képesek különbséget tenni a kóklerkedés és a megélt, megformált élmény között, vagy úgy, hogy „bedőlnek” minden borzas fellegjá- rónak. A szerkesztők felelőssége rendkívül nagy! Hát még az Ítészeké, akiktől azt várjuk, hogy eligazítsanak bennünket ... Ezért fogadtam, s nyilván nemcsak én (!), különös örömmel Péntek Imre cikkét (Napjaink, 1974 március), aki —érzésem szerint — a legmerészebben és a legmesszebbre eljut az országos méretű költészeti vitában. Az írás címe — „Másodlagos élmény — másodlagos költészet” — egyértelműen jelzi, hogy Pénteknek nem az újfajta (modem, vagy annak hitt) hangvétellel van baja, hanem a versteremtő indulatot hiányolja. S ebben mélységesen egyetérthetünk a szerzővel. Sok a versíró, kevés a költő. Ezt a cikket én a Napjaink 6zerkesztŐ6égii' állásfoglalásának érzem, s nyilván az is. Közhelynek tűnik, a figyelmeztetés mégsem felesleges: a valóságot nem lehet zárójelbe tenni. A másodlagos élmény visszfénye, s ennek valamiféle „tolvajnyelven” történő közvetítése, még nem költészet. Legfeljebb amolyan intellektuális játék, mélynek nagyon is kézzelfoghatók a veszélyei. Mert — erősíthetjük Péntek Imrét — ezekben a versekben nem a társadalmi felelősséggel bíró, elkötelezett ember szólal meg, a primér élmények hatása alatt, hanem a szenvelgő epigon, akii a maga szűk köreit hajlamos világméretűvé nagyítani. A tanulság — úgy hiszem — kézenfekvő. Sajnos már nem elég, ha azt mondjuk: „ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetéséhez ..Persze elvenni sem lehet (lásd: adminisztratív eszközök) senkitől a lantot. De bírálni a dalt, bárgyúnak nevezni a bárgyút, hazugnak, ami hazug, azt lehet. S nemcsak lehet: ez toliforgatói kötelesség. (gyarmati) Hellas fővárosa A Tudományos Ismeretter- terjesztő Társulat Miskolc városi szervezete rendezi A világ nagyvárosai című szabadegyetemi sorozatot, amelynek következő előadása március 6-án, szerdán délután 5 óraikor lesz a Kazinczy-klubban. Hellas fővárosáról, Athénről Juhász Árpád, a TIT természettudományos stúdiójának igazgatója beszél. Hurrá. szünet!... (Ágotha Tibor felvétele) ban. A KRESZ-vetiÉ avöztesei A megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, Miskolc megyei város Tanácsának Művelődésügyi Osztálya, valamint az Üttörőszövetség által indított általános iskolások KRESZ-vetélkedője —, melyről tegnapi számunkban írtunk — befejeződött. Megszületett az elméleti, forgalmi és ügyességi részből álló verseny végeredménye is. A legeredményesebben Váradi Zoltán, a 34. sz. Ált. Iskola, Szabó János, a 34. sz. Ált. Iskola. Hinyel Zoltán, a 34. sz. Ált. Iskola. Szamosi Zsolt, a 35. sz. Ált. Iskola, Pataki László, a 4. sz. Ált. Iskola és Rajcsányi György, a 6. sz. Ált. Iskola tanulói szerepeltek, ök kerültek tovább a megyei versenybe, amelyet március 17-én, vasárnap rendeznek meg a Ki- lián-déli Általános IskoláVárosunk vendégei lesznek Papp János és Koncz Gábor A Madách Színház fiatal művészét Papp Jánost a televízióból, rádióból már főiskolás korában megismerhette a közönség. Most alkalom nyílik a személyes találkozásra is. A holnap, március 6-án Miskolcon tartózkodó színész délelőtt a Földes Ferenc Gimnáziumban élő irodalomórán „lép fel”, este 6 órakor pedig a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban lesz előadói estje. Ugyancsak városunk vendégeként köszönthetjük Miskolcon Koncz Gábort, a Vígszínház társulatának népszerű fiatal művészét is. Koncz Gábor tulajdonképpen hazajön. Sokan tudják róla. hogy a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, az pedig még közismertebb tény, hogy színészi pályafutását is itt, a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte. A március 9-i, szombati „vendégszereplés” alkalmából délután négy órakor találkozik Volt iskolájának diákjaival, este hat órakor pedig ugyancsak a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban lesz Országúton címmel előadói estje. Koncz Gábor programját a Gárdonyi Géza Művelődési Ház szervezi; ő az első abban a sorozatban, amelynek keretében városunkhoz kötődő, innen származó fiatal művészeket várnak és látnak vendégül. 2000 éves „képtár" A kirgiz régészek szokatlan képtárra bukkantak az Isszik-Kul tó környékén. A tudósok több mint 200 rajzot számláltak össze az Isszik- Kul-i völgykatlanban levő óriási görgelékköveken. A témákból ítélve, az ókori művészek szívesen rajzolták az állatokat. Érdekesek a lovasábrázolások, a vadászjelenetek. Mindezt csodálatos hitelességgel, az anatómia nagyszerű ismeretével örökítették meg a köveken. Vajon kiktől származnak a hegyi tó partján levő csodálatos képtár rajzai? Kiderült, hogy egy részüket a szakák hagyták hátra — a szkítáknak a Fekete-tenger melléki sztyeppékról való rokonai — mások pedig az uszunok művei — ők az Isz- szik-Kul őslakói voltak, és mindmáig az archeológia egyik rejtélyének számítanak. Az uszunok és a szakák több mint 2000 esztendővel ezelőtt laktak ezen a tájon. Tehát ilyen idős az itt talált kőkiállítás is. MISKOLCI EMLÉKEIM MEZEI MÁRIA ii. — Most, hogy nem játszom, ismét visszatértem eredeti hajszínemhez, a feketéhez. Igaz, már őszbe csavarodik, de nem szégyellem. Ám amikor beléptem a miskolci színházba, s meglátott Gondos bácsi, a színház fodrásza, sokáig méregetett, aztán kijelentette: — Na, ezt nem! Fekete hajjal nem lehet színpadra lépni! Egy hétig szőkített. Már kisírtam a két szemem, mert mart a festék, s mégsem lettem szőke! S akkor Gondos bácsi új színt kreált. így született meg a „vörös Mezei”, A hajam színe aztán évekig meghatározta szerepkörömet. Sem a színházigazgatók, sem a közönség nem tudtak másképp elképzelni, mint vörös hajjal. Két évig éltem Miskolcon, de alig ismerem a várost. Akkoriban sohasem néztük a próbatáblát, hogy kinek mikor kell a színházban megjelenni. Bent voltunk reggeltől, míg a függöny le gördült. Társalgónk sem volt, csak egy villanykörtével megvilágított sötét folyosó, ahol lócákon üldögéltünk és beszélgettünk. Nem egymásról és „egymás háta mögött”, hanem írókról, darabokról, szereplőkről vagy szerep-álmokról. Nem volt nagy gázsink, de minden héten bemutatót tartottunk. Enyhén szólva eléggé hiányos volt a ruhatárunk, de Gondos bácsi sógornője, Lina néni mindig átszabta és átvarrta a ruháinkat. Ám így is „visszaköszöntek” a színpadról. Mégis vidámak voltunk és szépnek éreztük magunkat! A miskolci közönségnél hálásabb publikumot még életemben nem láttam. Naponta két előadást tartottunk, vasárnap hármat, és közben állandóan próbáltunk. De nehogy azt higgye valaki, hogy az igazgatónk, Sebestyén Mihály meggazdagodott! Sokszor vacsorázott feleségével együtt a színház irodájában, s a menüje kenyér, szalámi vagy töpörtyű volt. A drámai szerepek nekem könnyen mentek. A vígjátéki hangjaimat Miska bácsi hozta ki, s előfordult, hogy tizenháromszor küldött vissza a színpadról, míg végre elfogadta, hogyan jövök be „vidáman”. Furcsa és szép napokat éltem Miskolcon ... Fiatalok, s mindig éhesek voltunk. A Koronába jártam — úgy tudom, ma Avas étterem — étkezni, és behízelegtem magam a szakácsnál. Azt tanácsolta, hogy hordassam az ebédet, így történt meg egyik alkalommal, hogy amikor sima főzelékért küldettem, legnagyobb megdöbbenésemre és örömömre, a főzelék alatt egy egész libamáj volt. Megszerettek bennünket a miskolciak... Bár hősnőnek szerződtem, mégis mindent játszottam: operett-komikat, -naivat, csak férfit nem. A miskolci színpadon mindent meg lehetett élni, a legnagyobb tragédiától a bukfencig... A társulat férfitagjai, de különösen Föl- dényi László — ofct állandó partnerem is volt — észrevették, hogy a fülem érzékeny a nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekre. Ezzel aztán ugratott Föl- dényi is! Ha páros jelenetünk volt, akkor a legszebb szerelmi vallomás közben „fura kifejezéseket” sugdosott a fülembe, és örült zavaromnak. De megtaláltam az ellenszerét: órákat vettem egy idősebb kardalos nőtől, aki napokig — míg én készültem az előadásra és festettem magam — mint szerepszöveget darálta azokat a bizonyos szavakat. Nagy volt a megdöbbenés, amikor egyszer magam is ilyen stílusban szólaltam meg. Elrontottam a játékukat; nem ugrattak többé. (Folytatjuk) » IMREH JÓZSEF KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 14.05: Hangtalan hangszerek. — 14.40: Éneklő Ifjúság I. A békéscsabai MÁV-koilégium leánykara éneked. — 15.00: Hírek. — 15.10: Rá dió iskola. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — lO.Oo: Amilyen az adjonisten ... „Lelkizés” Diósgyőrben. — 16.25: Dalok a francia történelemből. — 16.34: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 17.00; Hírek. — 17.05: Fiatalok stúdiója. „Szövetségben a fákkal.” — 17.30: Hol járt, mit csinált? Beszélgetés dr. Radó Sándorral. — 17.45: A zongoraművészet első aranykora. Sebestyén János műsora, VI. rész.— 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: „Magyarán szólva” — kü- lön-kiadás. Vidám és komoly helyszíni közvetítés Szegedről. 20.25: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 21.00: Hírek. — 2i.ll: Esti beszélgetés. ■ Akadémikusok a tudományos közélet kérdéseiről. — 21.41: Brahms: Változatok egy Haydn-témára. — 22.00: Hírek. — 22.15: Soort- hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Éva. Részletek Lehár Ferenc—Gábor Andor operettjeiből. — 22.50: Milliókat érő hónapok. — 23.10: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Lionel Hampton együttese játszik. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 12.43: Törvénykönyv. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — ie.00: Hírek. — 18.10; Gondolatok a tudományos-technikai forradalomról, in. rész. — 18.35: Köny- nyüzenei olimpia. Elődöntő, II. rósz. — 19.37: Az Esti Krónika különkiadása. — 20.25: üj köny-' vek. — 20.28: Rádtószlnház. Az istenek tüze. — 21.53: Victor Máté saját szerzeményeit adja elő. — 22.07: Dávid Gyulia: Brácsaverseny. — 22.30: líO éve született Bedrich Smetana. A Prágai Rádió műsora, II. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nótacsokor. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Hogyan keresik az új utakat a tömegsportban? — Levelek — válaszok . . . — Pergő ritmusok. — Borsodi Tükör. — Zenei életünk eseményei. — Technikai ötletek, érdekes újítások. — Szívesen hallgattuk. Televízió: 17.18: Műsorismertetés. — 17.20: Hírek. — 17.25: Férfi kézilabda VB. — 18.45: Játék a betűkkel. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.(Ki: „Es színész benne minden férfi és nő." Kalandozás kétezer év színpadán. A királyi nevetés. — 20.55: Beszélgetés dr. Maróthy Lászlóval, a KISZ KB első titkárával. — 21.15: Siker volt Berlinben ... Slágerparádé. — 21.40: Tv-híradÓ. — 2. kiadás. — 21.50: Műkorcsolya VB. Szlovák televízió: 16.30. Hírek. — 16.35: Sport. — 17.05: Középiskolásoknak. — 18.10: Családi posta. — 18.50: A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi... — 19.00: Híradó. — 20.15: A fekete város (magyar tévéfilmsorozat, 6. rész). — 21.10: Híradó. — 21.35: Orvosi tanácsok. — 21.50: Kamarazene. — 22.35: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Névnap. Ibsen bérlet. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): Jelenkori román festészet. — József Attila Klub- könyvtár (19—18): Feledy Gyula grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. Filmszínházak: Béke (f4, hn6): Az ördög bájitala (mb. színes NDK—csehszlovák). — (8): Mi, férfiak (szí. szovjet). — Kossuth (f3, f5, f7): Kabaré (16 éven felülieknek! szí. amerikai). — Hevesy Iván Filmklub f5, f7): Végül (magyar). — Fáklya (f5, Í7): Mackenna aranya (Felemelt helyár! szí. amerikai). — Petőfi (f5, 17): A magyar ugaron (magyar). — Szikra (5, 7): Halálgyár az őserdőben I—n. (Dupla helyár! szí. szovjet). — Táncsics (4, 6): A hetedik töltény (mb. szí. szovjet). — sóg- várí (Ady Müv. Házban 5, 7): Legenda (szí. szovjet—lengyel). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Operák Scrube nyomán. — 9.02: A 22-es csapdája. VIII. rész. — 9.25: Népdalcsokor. — 10.00: Hírek. — 10.05: „Nyitnikék”. — 10.40: Gépek az egészségéit. Lengyel Anna riportja. — 10.50: A Finn Rádió zenekarának hangversenye az 1973. évi Helsinki Fesztiválon — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Könnyűzenei stúdiónk fél- vételeiből. — 9 C0: Hírek. — 9.03: Zenekari muzsika. — 10.00: A zene hullámhosszán — 10.30: Felhívjuk figyelmüket! — íl.oo: Hírek. — 11.55: Néhány perc tudomány. LÓTENYÉSZTŐ ÉS SPORTLOVAS szakmunkástanulónak az általános iskolát az idén befejező, és 16. életévüket be nem töltött fiúkat FELVESZ A BÁBOLNÁI MEZÓGAZDASAGI KOMBINAT KÖZPONTI GAZDASAGA A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés személyesen vagy levélben, az oktatási osztályon.
