Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-04 / 53. szám
Népesedéspolitikai jogszabályok Napjaink gyakori témája a társadalom minden fórumán a népesedéspolitika, a nő- és családvédelem, a családtervexés. A gyakorlati megvalósítást jogszabályaink teszik lehetővé. Az elmúlt hónapokban, egészen a legutóbbi napokig oly sok rendelkezés látott napvilágot, hogy szükségessé vált ezek összefoglalása. Ismertetésünk célja tehát az, hogy olvasóink együtt, egy helyen találják meg a legfontosabb rendelkezéseket, hogy azok ismeretében tájékozódhassanak, cselekedhessenek. Összeállításunkat a családalapítás, a terhesség és szülés, gyermekgondozás időrendi sorrendjének megfelelően készítettük el. (Agotha Tibor felvétele) Taoácsadas házasulandóknak 1974 január hó első napjától kezdődően jogszabály írja elő kötelezően, hogy a 35 éven aluli magyar állampolgárok házasságkötés előtti család- és nővédelmi tanácsadáson megjelenjenek. Csak ezt követően kerülhet sor a házasságkötésre. A tanácsadást, orvos végzi, a megjelenésről igazolást állít ki, melyet a házasságkötést megelőzően kell bemutatni az anyakönyvvezetőnek. A tanácsadást az érdekelt állampolgárok lakhelyüktől függően vehetik igénybe. (A községekben a tanácsadást a körzeti orvos látja el, a rendszeres Anya- és Gyermekvédelmi Tanácsadók helyiségében.) Miskolc városában a házasság előtti tanácsadás az I- ás n. kerületi lakosok részére a Semmelweis rendelőintézetben (Csabai kapu 9—11.) történik. Hétfőn, szerdán, < csütörtökön és szombaton 8—12-ig. Kedden és pénteken 8—17-ig. A Hl. kerületben: a vasgyári rendelőintézetben (Kerpely utca A házasulók a tanácsadáson mind az állandó, mind az ideiglenes lakhelyükön megjelenhetnek. Együttes megjelenés esetén bármelyik házasulandó lakhelye szerinti tanácsadást igénybe vehetik. Itt jegyezzük meg, hogy a Szentpéteri kapui kórház nővédelmi gondozójába is elmehetnek a házasulandók, lakhelyüktől függetlenül. Orvosi vizsgálat A születendő gyermek, de a szülők szempontjából sem mindegy, hogy a gyermek milyen egészségügyi, anyagi körülmények között születik, illetve további fejlődése miként biztosított. Ezért biztosítja államunk a terhes nők részére az ingyenes tanácsadást, a terhességi orvosi vizsgálatot. A terhességi orvosi vizsgálaton való megjelenés, illetve igénybevétel esetén az anya és gyermeke egészség- ügyi védelmén túl még anyagi előnyöket is biztosít államunk. Az anyasági segélyre való jogosultságot ugyanis a terhességi orvosi vizsgálaton való megjelenéshez illetve azok meghatározott számához köti. A 3/1973. (XII. 23.) SZOT Szabályzat határozza meg az anyasági segély összegét. E szabályzat érteimében anyasági segélyben részesül az a szülő nő, aki betegségi biztosítás keretében orvosi gyógykezelésre jogosult és terhességének ideje alatt terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. 1974. június 30. napja előtti szülés esetén; s) 2500 forint összegű anyasági segélyre jogosult z szülő nő, ha terhességének ideje alatt bármikor háromszori — koraszülés esetén egyszeri — terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. b) 1000 forint összegű anyasági segélyre jogosult a szülő nő, ha terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt háromszor — koraszülés esetén egyszer — vagy egyáltalán nem volt terhességi orvosi vizsgálaton. telekhez köti az anyasági segélyre való jogosultságot. 1974. július 1. napja utáni szülés esetén; a) 2500 forint anyasági segélyre való jogosultság akkor következik be, ha a nő terhességének ideje alatt négyszeri — koraszülés esetén egyszeri — terhességi orvosi vizsgálaton vet» részt, és az első, illetve koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi Vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon — 2o héten — belül volt. b) Az 1000 forint összegű anyasági segélyre való jogosultság akkor következik be, ha a szülő nő a fentebb ismertetett feltételeknek nem felel meg, de legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton. Az a szülő nő, aki nem vett részt terhességi orvosi vizsgálaton, anyasági segélyre nem jogosult. A január elsejével életbe lépett rendelkezésekben új az is, hogy az orvosi gyógykezelésre nem jogosult nőnek, ha terhességi orvosi vizsgálaton részt vett — különös méltánylást érdemlő esetben — kérelmére — a lakóhely szerint illetékes tanácsi szerv javaslatára a Társadalombiztosítási Igazgatóság anyasági segélyt fizessen. A segély összege — a 2500 illetve 1000 forint — a terhességi orvosi vizsgálatok számától függően történik. A Minisztertanács február 28-i ülésén úgy határozott, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjeszti a családi- pótlék-jogosultságot, továbbá a táppénz, a terhességi és a gyermekágyi segély kivételével ugyanolyan betegségi biztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. Tehát március elsejétől a felsőoktatási intézményekben tanuló házaspárok is kapnak családi pótlékot. Terhes nők foglalkoztatása Munkaviszonyának fennállása alatt a terhes és a szülő nő, a kisgyermekes anya különös védelemben részesül. A Munka Törvénykönyvének előírása szerint a terhes nők munkára való felvételét terhes állapotuk miatt megtagadni nem lehet. A terhesség megállapításától kezdődően nem szabad a terhes nőt egészségre káros munkakörben foglalkoztatni. Ha ilyen miatt könnyebb munkakörbe ideiglenesen áthelyezik, akkor korábbi átlagkeresete jár, azt e miatt csökkenteni nem lehet. A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjától a gyermekének hathónapos koráig nem lehet túlmunkára osztani. Több műszakban dolgozó üzemekben a terhes nő beosztását lehetőleg — délelőtti műszakban kell biztosítani. A gyermek egyéves koráig éjszakai munkára nem kötelezhető a dolgozó nő. A határozatlan időre szóló munkaviszonyban álló dolgozó nő munkaviszonyát nem lehet felmondani — a terhesség ideje alatt, illetve a szülést követő hatodik hönap végéig, — a gyermekápolási táppénzben részesülő nőknek, — a szülő nőknek, aki gyermekgondozási segélyben részesül. vagy fizetésnélküli szabadságon van, a gyermek hároméves koráig, — annak a dolgozó nőnek, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, — az állami csecsemőotthonban elhelyezett vagy idegen gyermekének szoptatására az otthonban felvett dolgozó nőnek ott-tartózkodása idején, — továbbá annak az egyedülálló nőnek, vagy gyermekét egyedül nevelő apának, akinek gyermeke 18. életévét nem töltötte be, csak különlegesen indokolt esetben lehet munkaviszonyát felmondás útján megszüntetni. A felmondási tilalom a most ismertetett események lejártát követő 15 nap alatt is fennáll. A határozott idejű munka- viszonyban álló nőre a most ismertetett rendelkezések nem vonatkoznak. Amint az ismertetésből látjuk, indokolt és helyes, ha a fiatalok úgy igyekeznek életük elején munkába állni1, hogy a lehetőségekhez képest határozatlan idejű munkaviszonyt létesítsenek. Szülési szabadság A dolgozó nőt érvényes jogszabályaink szerint 20 heti — 140 napi — szülési szabadság illeti meg. Ez tulajdonképpen öt hónapnak felel meg. A szülési szabadságból 4 hetet — 28 napot — a szülés előtt kell kiadni, a többit — 112 napot — a szülés után. Lehetőséget biztosítanak azonban jogszabályaink arra, hogy a dolgozó nő kérelmére a teljes szülési szabadságot — 20 hetet — a szülést követő időben vegye igénybe. Ehhez azonban az kell, hogy a szülés előtti munkavégzés az anya, valamint gyermeke számára egészségi károsodást ne okozzon. A szülési szabadság tartamára a szülő nőt átlagkereset illeti meg, munkaviszony, stb. esetén ezt a Társadalom- biztosítás terhére fizetik. A teljes összegű — 100 százalékos — átlagkeresetre a dolgozó nő akkor jogosult, ha a szülést megelőző két éven belül 270 napi biztosítási idővel rendelkezik. Abban az esetben, ha ennél kevesebbet, de legalább 180 napi biztosítási időt tud igazolni a szülő nő, akkor az átlagkeresete 65 százaléka illeti meg. Fel kell hívnunk olvasóink figyelmét arra, hogy a szülési szabadság kiadásának időpontja másként alakul azoknál a nőknél, akik terhességük alatt keresőképtelen táppénzes állományban vannak. Náluk a szülési szabadságot minden esetben a szülés naoját megelőző 28. naptól kell számítani. Ilyen esetben nincs mód arra, hogy a szülés után vegyék igénybe a teljes 20 hetes szülési szabadságot. A szülési szabadság meghosszabbítására lehetőség van akkor, ha koraszülés vagy ikerszülés történt, és a szülési szabadságot a dolgozó nő a szülést követő 112. napon kimerítené. Ez esetben, ha az újszülött súlya a 2500 grammot nem haladja meg, akkor orvosi javaslatra 28 nappal meg lehet hosszabbítani a szülési szabadságot. Ilyenkor a meghosszabbításra vonatkozó javaslatot a szülést levezető kórház, klinika javaslatára a táppénzen tartásra jogosult kezelőorvos adja ki. A jogszabályi rendelkezések külön határozzák meg a halva született gyermek esetén járó juttatások mértékét. Ki az egyedülálló ? A szülési szabadság letelte után a dolgozó nő vagy munkába áll, vagy igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt. A kisgyermekeknél gyakran előfordul, hogy különböző betegségeken esnek át, és ezért otthoni ápolásuk szükséges. Az otthon maradt nőt gyermekápolási táppénz illeti meg. 1974. január 1. napjától kezdődően a dolgozó nőnek gyermekápolási táppénz jár; a) a gyermek egyéves koráig korlátozás nélkül, b) évenként 60 napig, a kettő-, hároméves, c) évenként 30 napig a négy-, öt- és hatéves gyermek ápolása esetén, d) évenként 60 napig a kettő-, három-, négy-, öt-, hatéves gyermek ápolása esetén az egyedülálló anyának. Az egyedülálló apának gyermekápolási táppénz jár; a) a gyermek egyéves koráig korlátozás nélkül, b) évenként 60 napig a kettő-, három-, négy-, őt-, hatéves gyermek ápolása esetén. A gyermekápolási táppénz gyermekenként jár! Itt ismertetjük, hogy a hatályos rendelkezések szerint kit kell egyedülállónak tekinteni. Egyedülálló dolgozó: a) aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, — 1974. január 1. napjától, akinek házastársa kórházi ápolásban részesül, vagy külföldön tar- tózkodik, c) akinek házastársa — felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója, — testi, vagy szellemi fogyatékossága, vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább hat hónapon át teljesen munkaképtelen, — nyugellátásban részesül, — bíróság által elrendelt kényszer-gyógykezelésben részesül, — letartóztatásban van, — szabadságvesztés büntetését tölti, és havi keresete (jövedelme) vagy nyugdíja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. (1974. évben a havi 727 forintot.) d) aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, azonban — a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, — az életközösség megszüntetése miatt bírói ítélet alapján házastársa részére, vagy a bá- zastársánál levő gyermekük után tartásdíjat fizet, vagy házastársától saját részére, vagy a nála levő gyermekük után tartásdíjban részesül. Nem tekinthető egyedülállónak az a dolgozó, akinek élettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. Térítésmentes tápszer Kevesen tudják, hogy az a dolgozó nő, aki terhességi gyermekágyi segélyre a jogszabályban meghatározott 270, illetve 180 nap előzetes biztosítási idő hiányában nem jogosult, betegsége miatt azonban keresőképtelen, táppénzre jogosult a szülés előtt, a gyermekágyi fekvés ideje alatt ps utána is. Abban az esetben, ha a dolgozó nő szülés miatt keresőképtelen. a szülés napjától táppénzre az általános szabályok szerint jogosult. Táppénzre jogosult az a dolgozó nő, akinek egy éven aluli beteg gyermeke kórházi (csecsemőotthoni) ápolásban részesül, és a gyermeknek orvosi rendeletre történő szoptatása miatt foglalkozását nem tudja folytatni. A szülő nőt. illetve férjét szakszervezeti tagsáea esetén szakszervezeti segély illeti meg. A segélyt a munkahely szerinti szakszérvezeti bizottságtól kell igényelni. A segély összege a szakszervezeti tagság időtartamától függően változik. Egyéves tagság esetén 300 forint, tízéves tagság esetén 350 forint, míg a 15 éves tagságnál 400 forint. A kisgyermekes anya a gyermek érdekében o szükséges tápszereket ingyen — térítésmentesen — kapja. Úgyszintén a társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosult anya orvosi javaslatra ingyenes anyatej-juttatásban részesülhet. Itt kell elmondanunk, hogy a dolgozó — szövetkezeti tag stb. — két gyermek után családi pótlékra jogosult: melynek összege jelenleg 400 forint. Az egyedülálló dolgozó — szövetkezeti tag s*b. — is jogosult, gyermekei után családi pótlékra. Ez utóbbi esetben már egy gyermek után is megjár a családi pótlék. Felveszünk külföldi szerelési munkákra gyakorlattal rendelkező hegesztő szakmunkásokat belföldi szerelésekhez lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat, kiemelt bérezéssel. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS ÉS FELVÉTELRE JELENTKEZÉS: a Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, Miskolc, Széchenyi u. 28. Hétfőn déltől szerda délig. Ismertetésünkben csak a legfontosabb tudnivalókat foglalhattuk össze, a teljesség igénye nélkül. A kormány népesedéspolitikai határozatának végrehajtása következetesen folyik. A Minisztertanács legutóbbi, csütörtöki ülésén törvényjavaslatot fogadott el a családjogi rendelkezések módosításáról, melyet az Ország- gyűlés tavaszi ülésszaka elé terjesztenek. Ugyancsak a legfrissebb intézkedésihez tartozik, hogy a kormány utasította a munkaügyi minisztert, hogy dolgozzon ki további programot a sokgyermekes családok helyzetének javítására. 1. szám.). Minden nap 7.30-tól 12-lg. Ez év július 1. napja után a jogszabály szigorúbb félté-
