Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-26 / 72. szám

BARTHA GÁBOR Utcáink, tereink névadói Bokányi Dezső Városfejlesztés, lakásépítés A RáríiótóB kérdezték, a DH válaszol Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! — címmel tegnap este ismét jelentkezett a Miskolci Rádió népszerű Fórum műsora. Ez alkalommal a városfejlesztés és a lakásépítés sze­repelt napirenden. A kérdésekre riárczi Béla, a városi tanács elnöke, dr. Tóth István, a városi tanács vb-titkára, dr. Roz- gonyi Jenő, a városi tanács igazgatási osztályvezetője, László László, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, dr. Sípos Géza, a lakáshivatal vezetője, Szekrényi Jenő. a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója és dr. Tímár László, a megyei bíróság elnökhelyettese, a bíróság polgári kollégiumának elnöke válaszolt. A műsort Imreh József szer­kesztő vezette. Jól kihasználták a mű­soridőt a stúdió vendégei — rövid, frappáns feleleteket fogalmaírtak —, ám így is nyitott maradt sok-sok kér­dés. A mai naptól kezdve scrozatban közöljük a szak­emberek válaszait. Kosztisz Jánosné Győri kapui lakos aziránt érdek­lődött, hogy mikor oldják fel a Kavics utcai telkek építési tilalmát. Hivatkozott Bondor elvtársra, aki a te­levízió Fórumában nemré­giben közölte: a távlati ter­vekben szereplő ingatlano­kat a tanács felszabadít­hatja. László László: A III. ke­rületben levő Kavics utca környéke zöldövezetet ké­pez a Győri kapui lakótelep és a Szinva között. A zöld­övezet kialakítására a terü­let beépítésével egyidőben kerül sor. Az építkezés első üteme a jelenlegi tervidő­szakban — a Gyula utca vonaláig — befejeződik. Mi­vel a Győri kapu térsége a következő ötéves tervekben is aktív építési területként szerepel, az építési tilalom Ráció és vízió Papp Lajos és Pető János kettős tükre REFLEKTOR Ma Budapesten, a KGM Technika Házában megnyit­ják az anyagvizsgáló gépek kiállítását. Békéscsabán divatbemutatót tartanak. 3+c Csákvár községben (Fejér megye) MHSZ-klubot avat­nak. Kaposvárott ma­gyar—csehszlovák barátsági estet rendeznek. Kiskun­félegyházán és környékén megkezdik a fólia alatt ter­melt retek szedését. + Mart­fűn, a Tisza Cipőgyárban kétnapos cipőbörze kezdődik, jfe Sopronban az illetékesek a Fertő-táj fejlesztéséről ta­nácskoznak. Tatán ven­dégszerepei a Nemzeti Szín­ház együttese. Kutat (úrnak — Hó-rukk! — Nehéz? — Inkább csak sürgős. — Hány méternyire van­nak? — Négyre. Hatméternyi lesz a víz. Kíváncsiak va­gyunk, hogy milyen vizet ad majd a mi kutunk ... — Hó-rukk! — A férfiak megindulnak körbe, a hiány­zó két méterért. — A telek? — Ötvenöt forint volt négyszögöle. Lábbal már ki­mértük a kerítés helyét is. Ott van a friss szántásban a nyomunk ... A háziasszony szabadko­zik : — Még nem kínálhatom magukat semmivel. Csak férfikéz sütötte szalonnám van, de a friss hagymával talán... Azt a szalonnát asszony se sülhette volna jobban. Jó lenne rá a hideg kútvíz. de még hiányzik egy méter nyolcvan. • — Foglalkozása? — Jogász vagyok . .. — És közben kútfúró? — Csak a mester segéd­munkása. Tudja, én így pi­henek ... Itt Miskolchoz és Gesztely- hez közel még pusztaság a táj: — Ott. ahol kimértük a kerítés vonalát, már éLni kezd néhány málna- és ri­jjc Hó-rukk! bizkebokor. Ha kész a kút, hozom a fákat is. Közel a Hennád. Tizenöt kilométer a város. Egy szerszámosbódé áll még csak Kalocsaiék tel­kén. — Szanáltak minket. Be­tettek egy bérházba, igazából egy csodálatosan szép lakásba, amit nehéz megszokni an­nak, aki udvarhoz szokott. Hát ezért vettük a telket. A kortynyi levegőért... — Mikorra lesz kész a ház? — ősszel már odabenn sütök szalonnát, ha éppen szalonnát sütök .., Dr. Kalocsai Józsefeié fér- fi-sütötte, jóízű szalonnát kínált. És meghívott az őszi lakásszeatelóre. amikor már a kút Hernád-vizéből is iha­tunk. Néhány száz méternyire a villany, még annyira sem az út. — Nézze, a bérházíban ta­lán megfulladna az ember. Itt a városhoz közel meg­kapja azt, amivel mindig meggyógyul e fulladozás el­len. Hát ezért csináljuk. • Az embernek álmai van­nak. Ilyen álom a Miskolc: környékén egyre viharosabb gyorsasággal kiépülő nem peremvárosok, hanem hétvé­gi pihenőtélepek létesítése. Az álmok egyik állomása ez a 3-as út mellett létesített, kispénzű embereknek kínált, ma még pusztaságnak tűnő, holnap a tavaszi szélnek gyümölcsfákkal köszönő pa- rányka birodalom. Bárha egyszer felfedez­nénk, hogy a városhoz tar­tozás valamiképpen magá­ban rejti a várostól való el­szakadás igényét is. Hiszem, hogy jobb kedvű, egészsége­sebb, a friss kutak vizét biztosan tudó emberek jár­nák akkor a leghétközna­pibb betonjárdáinkat is. A „legnagyobb népszónok” 1871. február 11-én Budapes­ten született. Kőfaragó szak­mát tanult; szociáldemokrata, majd kommunista funkcioná­rius lett, a magyar munkás­mozgalom nagy hatású szó­noka volt. Már 15 éves korában szak- szervezeti tag, a 90-as évek­ben „A kőfaragó” című lap munkatársa, a nagy építő­munkás-sztrájkok egyik szer­vezője. A Kommunista Kiáltvány első magyarországi fordítását 1896-ban ő rendezte sajtó alá. Marx, Engels és Bebel több művét fordította ma­gyarra. Jelentős szerepet ját­szott a MÉMOSZ megalapí­tásában, s 1907-ben a buda­pesti Kerületi Munkásbizío- sító Pénztár aligazgatója lett. Egyik legemlékezetesebb szónoklata az 1917. novem­ber 25-i iparcsarnoki tömeg­gyűlésen hangzott el; lelke­sen köszöntötte a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradal­mat. 1918 novemberében a budapesti munkástanács kül­dötteként a munkásságot képviselte a Károlyi Mihály vezette belgrádi fegyverszü­neti delegációban. Ellenezte a Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakítását, a proletárdikta­túra programjától Magyar- ország területi intenzitását féltette. A Vyx-jegyzék át­adását követően azonban már a proletár ellenállást hirdet­te, híve lett a pártegyesülés­nek, s 1919. március 23-án, az Országház lépcsőjéről kö­szöntötte a Tanácsiköztárs? ságot. Tagja lett a Forradalmi Kormányzótanácsnak, a Szö­vetséges Központi Intéző Bi­zottságnak, a budapesti For­feloldására nincs lehetőség. Szerémy János tetemvári lakos kérdése: A társadal­mi bizottságokon kívül mi­lyen szervek ellenőrzik a lakáskiutalások törvényes­ségét? Dr. Tóth István: A váro­si tanács jogi és igazgatási bizottsága, a városi tanács végrehajtó bizottsága, az igazgatási osztály, az ügyész­ség és más ágazati felügye­leti szervek: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium és a megyei tanács igazgatási osztálya. Hozzá szeretném tenni, hogy az állampolgárok konkrét ész­revételei alapján is megvizs­gáljuk a jelzett rendelle­nességeket. Kovács László kérdezte az 52-175 telefonszámon: A pe- recesi kolóniák helyén épül-e bérház és ha igen. mikor? Szekrényi Jenő: Ez az építkezés nem szerepel a tervben. Zelenák János a 74-377-es telefonszámról: Mikor sajá­títják ki a Kőporos—Bodó­tető részt? E lap hasábjain próbál­tam egyszer, — önálló szer­zői estjéről írva, — Papp Lajost, az elsősorban intel­lektuális költőt érzékeltetni. Most, ahogy Pető János grafikussal egymásra villan­tották pillantásukat, kettős tükrükből (ez a Művészklub sorozatának címe, amelynek ez volt az első produkciója) érdekes találkozásnak le­hettünk tanúi. Pető János világa ugyanis furcsa vizio- nárius világ, ám alapja en­radaimi Munkás- és Katona- tanács öttagú elnökségének. Munkaügyi népbiztosként számos munkásjóléti rende­let szerzője. Az egyesült párt júniusi kongresszusán a kom­munisták mellett tett hi­tet. A Vörös Hadsereg har­caiban a III. hadtest pa­rancsnokaként vett részt. A tanácshatalom megdön­tése után, a népbiztosok pe­rében, halálra ítélték. Fogolycsere útján azonban 1922-ben Szovjet-Oroszor- szágba került, s ott a mun­kásbiztosítás megszervezésé­ben dolgozott. Részt vett a Nemzetközi Vörössegély és a moszkvai magyar klub mun­kájában. A moszkvai rádió­ban gyakran szólt az itthoni magyar munkásokhoz. Ko­holt vádakkal 1938-ban le­tartóztatták, s 1940-ben bör­tönkórházban halt meg. PERÉNYI KÁROLY László László: Körülbelül 1976-ban. A 17-536 telefonszámról érkezett kérdés: Budapesti csere esetén a családtagok után járó szobaszámnál na­gyobb lakást is kiutalnak-e? Dr. Rozgonyi Jenő: Csere- szerződés esetén sem kaphat­nak nagyobb lakást, mint amekkora a rendelkezések értelmében jár. Balla Péter telefonon érke­zett kérdése: Mikor adják át a lakóknak a Bulgárföld nyugati részén épült A/9 je­lű épületet? Látszólag ugyan­is már teljesen készen van. Szekrényi Jenő: Napokon belül. Csupka Balázsné szemé­lyes problémájáról beszélt le­velében. 1971-ben beadták a lakásigénylésüket. Házastar- sával együtt összesen havi ötezer forintot keresnek. Tarthatnak-e még igényt szövetkezeti lakásra? Dr. Sípos Géza: Az ötezer forint a felső határ. Ha pontosan ennyi és nem több a fizetésük, akkor még igé­nyelhetnek szövetkezeti la­kást. Szilágyi Sándor kérdezte a 35-456 telefor számon: Mi­kor fejeződik be a Hoff­man Ottó utcai szolgáltató­ház építése? Bárczi Béla: Az év végén. De van egy kis félreértés: itt nem szolgáltatóház, ha­nem pavilonsor épül. mely főleg kereskedelmi funkció­kat lát majd el. (Folytatjuk.) BÉKÉS DEZSŐ nek nála is — a ráció, az intellektus. Amíg azonban Papp Lajos helyenként fa­nyar, poénra menően is in­tellektuális módon fejezi ki a lélek legirracionálisabb tezgeseit is, addig Pető Já­nos rajzain vizionárius apo­kalipszissé alakul az értel­mi mondanivaló. Ahogy a két egyrnásravillaiitott pil­lantás a kettős tükörben ta­lálkozott, a XX. század min­dent lemeztelenítő értelmi költészete találkozott a XVII. század, a harmincéves hábo­rú alatti és utáni európai „világvége-hangulatot” érez­tető rajzban kifejezett gon­dolattal. A reális valóság jelentkezett két különféle előadásmódban, mindkettő lényege azonban — a hu­mánum kifejezése, valami olyannak a végső kicsengé­se, amit a fasizmus áldoza­taként elhunyt Pásztor Bé­la, egykori társam, (akinek versét éppen Pető illusztrál­ja) így fejezett ki: „értelem te útvégi világiás, hüvelyk- nyi fény a százöles sötét­ben”. MÁTÉ IVÁN Amatőr muzeológus A Somogyi Múzeumi Ba­ráti Kör leglelkesebb és leg­tevékenyebb tagja Varga József belegí lakos, MÁV- dolgozó. 1967 óta foglalkozik faluja és környéke régészeti és történelmi emlékeinek ku­tatásával. Kutatásai során több mint száz értékes lele­tet hozott felszínre és jutta­tott el a kaposvári Rippl- Rónai Múzeumba. Legutóbb bronzkori leletre bukkant. * Amíg a férfiak kutat fúrnak... (Kerényi László felvételei) « Miről ismerni meg a zöld füvet? Vasárnap délben a Gárdonyi Géza Művelődési Ház előtti parkban az IC 04—10 rendszámú meggypiros Skoda, miután megfordult, elhajtott a több száz négyzetméteres parkírozó felé, azon ismét megfordult, s a legnagyobb nyugalommal leállt parkírozni a locsolt, nyírt és sok munkával karbantar­tott pázsitra. A volán mellett egy 16—17 éves fiatalember iilt, s fenti manővereit három felnőtt jóindulatú mosolygása kísérte. Kérésemre a kocsi lejött a fűről, de mikor megkér­deztem, hogy miért nézik mindezt tétlenül, a válasz az volt: miért nincs tábla kitéve, hogy nem lehet a fűre állni a ko­csinak? Remélem, hogy mint a park fenntartója nem követ­tem el mulasztást: tudomásom szerint a KRESZ-ben nincs FüVÖN MEGÁLLNI TILOS tábla. Hiszem s remélem, hogy a. gépkocsivezetők többsége nem a táblákról ismeri fel a zöld füvet, ami köztudottan nem a gépek számára készült, hanem az emberek felüdülését, pihenését szolgálja, A napjainkban sokat emlegetett közlekedési morálhoz tartozik, hogy ne csu­pán a táblára írott tilalom, hanem az értékeinket védő lel­kiismeret is kormányozza tetteinket. Erről feledkezett meg az IC 04—10-es rendszámú Skoda vezetője. Remélem, hogy ked­véért a KRESZ-ben nem vezetik be soha a Füvön megállni Kilos! táblát, hanem ez továbbra is magától értetődő lesz. DEMCSIK IVÁN a Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatója I

Next

/
Oldalképek
Tartalom