Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-23 / 70. szám
Vasárnap: AutÓ¥ásár Miskolcon Május 23-án kiállítás nyílik a Miskolci Gálé riában, mely fotókkal, makettekkel szemlélteti az elmúlt 30 év városfejlesztési eredményeit, Egyben az 1950-ben alapított ÉSZAKTERV tévé kenységét is, hiszen e vállalat munkássága tűk rözi Miskolc szocialista fejlődését. Ma a Sajtó házat mutatjuk be a kiállítás gazdag anyagából. A jubileumi kiállítás anyagából Megvalósult tervek zfc A nyomda irodáinak, az Észak-Magyarország és a Déli Hírlap, a Napjaink, az MTI szerkesztőségének, a Lapkiadó Vállalatnak, valamint a Magyar Rádió miskolci stúdiójának ad otthont a Sajtóház. 1968-ban adta át a sajtó munkásainak a BÁÉV. Tervezője Dézsi János Ybl-díjas volt. — Egy pillantás a rádiósok jól felszerelt stúdiójába. Már megszólalt az ismert harangjáték-szignál és a következő percben híreket hallhatnak — talán éppen Miskolc fejlődéséről — a borsodiak. Más formájú kebel Plasztikai műtétek Múlt vasárnap már reggel 8 óra körül megjelentek az első eladásra szánt kocsik a miskolci autópiacon. Tíz-tizenegy óra tájban pedig „telt ház” volt. Sokan meg is jegyezték: ha ez így megy, lassan nem férünk el... Ám a bőséges kínálat ellenére sem talált sok kocsi gazdára. Ennek legfőbb oka a viszonylag magas ár volt. Amikor például a MERKUR hirdetése szerint két hónap alatt bárki hozzájuthat új Zaporozsechez, nemigen fizetnek Trabantért sem, Wartburgért sem az eredeti árnál többet... Ráadásul futott kocsikért. Láttunk például olyan Wartburgot, amely már 36 000 kilométert szaladt, s mégis új áron kínálta a gazdája. Holnap az ország nyolc városában kerül sor autóvásárra. Az Autó-Motor most is összeállítást közöl a különböző szabadpiacokról. A fővárosban például továbbra is 1000—1100 kocsit kínálnak egy-egy autóvásár alkalmával eladásra, ám legfeljebb 10—15 cserél gazdát. IL-es Skoda—100-ast 58 000, CU-s Trabant 601-es, 34 000, UB-s Zsaporozsecet 45 000, CO-s 353-as Wartburgot 45 000 forintra tartottak. Általános tapasztalat volt, hogy az eladók végül is engedtek az árakból, olykor 10 000 forintot is. Indokolatlannak tűnhet, hogy Ibsent csak a nőprobléma fényénél vizsgálgatjuk, de a tévé a ludas ebben, amikor az Ibsen és a nők címet adta legújabb adásának (a „Kalandozások kétezer év színpadán” sorozat). Gyárfás Miklós okos és finom megfigyelései igazak. A két dráma kiválasztásával is egyet kell értenünk. Nem vitatkozva, csupán kiegészítésképpen említhetnénk még Solveig alakját is, aki sok szempontból éppen ellentéte Nórának. Egyben az lbsen-i nöideál szélső pólusai is ők. Nem véletlen ugyanis, hogy éppen a polgári társadalomban és a polgárság irodalmában kap hangsúlyos szerepet a nőprobléma, -konfliktus. Ha Solveig a magára hagyott, a becsapott nő, aki viseli a nő évezredes sorsát, kiszolgáltatottságát, akkor Nóra az, aki anyáiért bosz- szút áll,’ fellázad az ostoba feudális férfigőggel szemben. De ott a nyugtalan és nyugtalanító harmadik is: Hilda, aki robbanékony ifjúságával mindenkor csapdát állít a férfi hiúságának. Éppen Sol- ness építőmester tragédiája a „legvégzetezerűbb”. Nem csupán arról van szó, hogy az öregedés, erőink apadása, a megkopás tragikus érzéssel tölt el mindannyiunkat. Hilda maga az agresszivitás — s ha még látná miniszoknyás unokabúgait is?!—, aki puszta lété ».jl egyszerre inspirál is, rombol is. Ha a három nőalakot, -ideált nézzük: vágyakozás a szeretett férfi után (Solveig), lázadás a hazug, tartalmatlan házasság ellen (Nóra), szertelen, vad játék a szeretett férfival (Hilda), máris Ibsen drámaírói pályájának kiemelkedő korszakaival találkozunk. Solness az utolsó remekművek egyike. Solness félelme — Ibsené is. A Peer Gynt Rendkívül magasak az árak Szegeden is. Legutóbb mintegy 200, eladásra szánt kocsiból összesen 4 kelt el. Egy IR-es Zsiguli, amelyet eredetileg 70 000-re tartottak, végül is 61 000-ért került új tulajdonosához. Az ÁM szerint sok Trabant és Wartburg jelent meg legutóbb a debreceni autópiacon. A Miskolchoz közeli nagyvárosban is magasak az árak. Egy IN-es Skoda S— 100-asért például 68 000 forintot kért gazdája. Nem csoda, hogy nem kelt el... Hasonló kocsit Miskolcon legutóbb 59 000-ért kínáltak, s mi még azt is sokallottuk. A távolabbi piacok közül figyelmet érdemel Győr, ahol legutóbb 500 kocsit kínáltak eladásra, de csak 10—15-öt értékesítettek. Székesfehérvárott is csak 4—5 kelt el a kínált 200-ból: Mi várható holnap a miskolci autóbörzén? A nyárias idő minden bizonnyal még több autóst csal majd ki a vásárra. S hogy szemtanúi lehetünk-e üzletkötéseknek is, az elsősorban az áraktól függ. Elmúlt már az az idő, amikor a használt kocsiért többet fizettek — a hosszú várakozási idő miatt —, mint az újért, amikor a kiutalásokkal tízezreket lehetett keresni ... Ny. L mellett ebben fogalmazta meg ars poeticáját. Tisztelet Egri Istvánnak, aki nagy művészi alázattal, .mesterségbeli tudással rendezte meg a két részletet. A Solness építőmester tetszett jobban. Főleg Tomanek Nándor játéka miatt. Béres Ilona (Nóra) alakításában olykor éppen a dekorativitása volt zavaró! Márkus László Helmerj ében megéreztük a gyenge ember és a hiú férfi tragikumát. Huszti Péter Rank doktora nem tudta feledtetni Tímár Józsefet... HORPÄCSI SÁNDOR Változás a menetrendben Március 25-től április 12-ig Taktaharkány és Szerencs között — pályaépítési munkák miatt — az egyik vasúti vágányt lezárják. A munkálatok ideje alatt a Tiszai pályaudvarról 8.39-kor induló és Sátoraljaújhelyig közlekedő személyvonat 12 perccel korábban, azaz 8.27-kor indul. í szőlőtőke rekordja Egyetlen tőkéről másfél tonna szőlőt szüreteltek a grúziai Kvemo-Bodve faluban. A rekorder szőlőtőke 150 éves. Törzsének kerülete 117 centiméter. Lugasa 300 ember befogadására képes hatalmas sátor. Igen érdekes egy mazsola- szőlő tőke is: fürtjeinek átlagos súlya 600 gramm, de némelyikük a két kilogrammot is eléri. A Grúz Kertészeti és Borászati Intézet munkatársai számos hasonló tőkéről készítettek leírást. E tőkék agrobiológiai sajátosságainak tanulmányozásával új, nagy hozamú fajtákat nemesíthetnek és javíthatják a már meglevőket. Grúziában több mint 500 szőlőfajtát termesztenek. Most készül egy atlasz Grúzia ritka szőlőtőkéiről. Mozart A Zeneesztétika—zenepszichológia című szabad- egyetemi sorozat részeként rendez előadást a TIT Miskolc városi Szervezete a Kazinczy Klubban március 25- én, délután öt órakor. A téma Mozart karakterábrázoló művészete, az előadó dr. Laczó Zoltán főiskolai tanár. Nőtt a forgalom A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjainak forgalma az idén tovább nőtt, s a tavalyi év hasonló időszakához képest mintegy 8—10 százalékkal nagyobb. Az idén eddig több mint 230 millió forint értékű élelmiszert adtak el a város üzleteiben. „A plasztikai sebészet ma már mindenki előtt ismert és elfogadott — mondta Jack Longacre, 63 éves amerikai plasztikai sebész. — Az új technikai megoldások egyre differenciáltabb sebészi beavatkozást tesznek lehetővé. Manapság például a plasztikai mellműtétek valóságos felvirágzásának vagyunk tanúi. Tulajdonképpen ez a szilikonnak köszönhető, ennek a biológiai szempontból közömbös anyagnak, amelynél nem áll fenn a kivetés veszélye és amelynek segítségével a nők számos komplexustól szabadultak meg.” A plasztikai mellműtét viszonylag egyszerű dolog: az orvos bemetszést eszközöl a mellbimbó kerületén és a bőr alá behelyez egy szilikon gömböcskét, amelyet fiziológiai oldattal töltenek meg. A két-három napos kórházi ápolással és egy hetes betegállománnyal járó sebészi beavatkozás után a mell volumene megnő, anélkül azonban, hogy fiziológiai funkcióit károsodás érné: a tej- mirigyek tovább dolgoznak és a nő — ha akar — szoptathat is. „Ez az műtét is azoknak a sebészi beavatkozásoknak a sorába tartozik, amelyeknél nem marad sebhely — mondja Longacre —, az így műtött mellű nő akár sztriptíztáncosnőként is felléphet.” A has és a fenék volumenének csökkentését célzó műtétek azonban maradandó sebhellyel járnak. Az első esetben az orvos hosszanti bemetszést eszközöl a szeméremcsont felett és gyakorlatilag kivág egy darabot a hasi hájból. A körülbelül fél centiméter széles sebhelyet a bikini eltakarja ugyan, de a vágás helye egy életen át megmarad. A Miskolci Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel felvesz minősítő vizsgával rendelkező hegesztőket, gázcsőszigetelőket, 1514-es gépre kotrógépkezelőt, T-174-es Weimar-gépre rakodógép-kezelőt, építőipari gépszerelőt, porlasztó-adagoló beállitót, könnyű- és nehézgépkezelőt, autó-motorszerelőt, kubikosokat, segédmunkásokat és éjjeliőröket. Bérezés megegyezés szerint. Minden szombat szabad, napi egyszeri kedvezményes étkezés, korszerű munkásszállás, különélési pótlék, valamint útiköltség-hozzájárulás biztosítva. Munkahelyek Miskolc területén. Jelentkezés: a munkaerő-gazdálkodáson, Miskolc I., Partizán u. 2. sz. Felmérnek Nincs értelme tagadni, hogy amióta csak bepillantást nyertem a számok világába. vagyis hatéves korom óta, egyfolytában irigylem azokat, akik be is látnak oda, sőt fölényesen eligazodnak ebben a számomra szinte reménytelenül bonyolult birodalomban. Ezt azért sem győzöm hangsúlyozni, mert miközben én úgyszólván begyepesedtem matematikailag, addig szerencsére sokan mások valósággal kivirágoztak, szüntelenül számolnak, tudományos alapossággal felmérnek, lenyűgöző statisztikákat alkotnak rólunk. Még ma sem tértem egészen magamhoz például afölötti bámulatomból, ahogyan a szakemberek csalhatatlan biztonsággal meghatározták a hazánkban kívánatos családnagyságot. Ez ugyanis, mint annyiszor hallhattuk és olvashattuk, pontosan kettő és fél gyermek. Amikor először értesültem róla, hogy ekkorának kell lennie a normális magyar családnak, bizony eluralkodott bennem a bizonytalanság, mert nem ismertem a részletszámításokat, csak a végeredményt. És vakartam a fejem, hogy mi lesz ebből. S minthogy a tört számok másoknak is gondot okozhatnak, bizonyára veszélybe kerül az ideális családmodell megvalósítása. Arra gondoltam, hogy a népesedést nem lehet általában és országosan fellendíteni, az erre irányuló gyakorlati lépéseket a szűkebb családokban kell megtenni. Ott viszont miképpen lesz fél, illetőleg két és fél gyermek? Ez a matematikai probléma olyannyira foglalkoztatott, hogy hosszabb idő után megint számolásra adtam a fejem. Persze, papíron, mert az a biztos. Lelkiismeretesen elvégeztem az ellenőrző számításokat is és már éppen indultam volna a szomszédokhoz, hogy közöljem velük az egyénekre lebontott feladattervet, amikor rápillantottam az órára, amelyen már tizenegy és fél, azaz mit is beszélek, éjjel fél tizenkettő volt. Ráadásul a feleségem is aludt már, így nem tudtam mit tenni, mint hogy fáradtan a számolástól, de a jól végzett számítások feletti jóleső elégedettséggel az álom karjaiba vetettem magam. Lehunytam előbb a fél szememet, aztán a másik felet is, igy rövidesen kijött az egy, holott köztudomásúlag két szeme van az embernek. Ezen még egy ideig töprengtem, de szerencsére sikerült álomba számolni magam. Másnap egy értekezleten vettem részt, ahol a szabad idő helyes eltöltése szerepelt napirenden. Kissé álmos voltam ugyan, de arra félkaptam a fejem, amikor azt hallottam, hogy nálunk egy-egy dolgozó állampolgárra naponta és átlagosan kettő egész hét tized óra szabad idő jut. És az előadó hozzátette, hogy ez természetesen tudományos felmérés eredménye, amelyet egy reprezentatív vizsgálódás kiterjesztése révén nyertek. Ez az újabb adat megint lenyűgözött, el kellett ismernem, hogy ha megfeszültem volna, akkor se tudom kiszámolni ilyen pontosan. Már csak azért sem, mert ismét csak a mi emeletünkön lakók példáját véve, itt a dolgozó állampolgárok esténként rendszeresen a televízió előtt töltik az idejüket, kivéve a vasárnapot, amikor előfordul, hogy a délelőttöt és a délutánt is a képernyőnek áldozzák. Ez pedig már önmagában is lényegesen több, mint amennyit a felmérés átlagként megállapított. Nem tudok másra gondolni, mint hogy a felmérők a tévénézést nem számítják szabad időnek ... Ezzel együtt levett kalappal tisztelgők a bennünket szüntelenül felmérő matematikai zsenik tehetsége előtt. Pedig ez még csak a kezdet. Gondolják csak el, mi lesz itt akkor, ha majd a matematikai versenyeket sorra nyerő diákjaink is felnőtt felmérőkké cseperednek? ÁRKUS JÓZSEF
