Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-23 / 70. szám

Nem játszol velem? Játssz velem! — követeli a kép. „Nem játszol ve­lem?” — kérdezi később a kisgyerek, aki ül a labdán és nézi maga körül a csen­det. Az idősebbeknek kár bi­zonygatni. hogy ez is törté­nelem. Akinek valaha ilyen pettyes labdája volt, az há­rom ballabbal is örökös cen­tercsatár lehetett a tér vagy utca csapatában, no persze, csak addig, ameddig a lab­da tartott. Játssz velem!... — Magával játszott az édesapja? Az édesanyja? — Elváltak — tizennyolc éves nyomdászlány hangja csuklik. — Édesanya nem ért rá azután ... Hát igen! Néz a kisgyerek a képről, csodálatos labdá­ja van, de .. . Nem játszol velem? No lám: én is sietek. Any- nyi a dolgom, hogy utolérni magam is nehéz. Ki van kö­zöttünk, aki nem mondhat­ná el magáról ugyanezt? És ugyan kit tartana ezért bár­miképpen is tisztességtelen­nek a társadalom? Senkit. Nem játszunk eleget, mert túlóránk, van, mert mellék­állasunk van, mert fusizni kell, mert... És emberek! Ez rendjénvaló dolognak látszik. Ki gyűjtene magá­nak? Nekik gyűjtünk. Lab­dára. de tizenhét éves ko­rukban már kismotorra, le­het, autóra is. Közben? Közben? Közben a kisgyerek ül a labdán és idegenekre néz könyörögve: „Játssz ve­lem. !” A villamoson hallottam a ___ minap egy csodalatos be­szélgetést. Fiatal, csupa ked­vesség kis asszonyka újsá­golta, hogy ők gondoltak egy nagyot es abuahagytak a „versenyt”, Azt a ver­senyt, ami evek óla tartott, kimondatlan is a szomszéd­jaikkal, hogy kinek lesz előbb kocsija, kinek jobb a televíziója, ki vesz lelket, és merre vesz. Hadd idézzek ezúttal szó szerint: „Nézd, mar úgy volt, hogy a ma­gunk eiele is rámegy. Pista késő este járt haza, én se másképp. Miért? Annyink van, hogy jól éljünk, hát akkor élni kell vele .. Játssz velem! — kérné a kisfiú. Tudom, hogy annyija minden családnak van, hogy ezt a kérést ne kelljen a gyerekeinknek idegenekhez címezniük. És lehet, megelőz holnap a szomszéd, de a mi gyere­keink lesznek gazdagabbak, ha játszani is megtanítjuk őket. BARTHA GÁBOR készülődés s húsvéíra Étel, ital, locsolnivaló A kereskedelem már ké­szülődik a húsvéti ünnepek­re. A boltokban megjelentek a festett és egyszínű csoko- ládényulak. tojások, más hús­véti édességek. Többek kö­zött azok a csokifignrák is, amelyek legutóbb Kölnben nagydíjat kaptak. Az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat­nál arról tájékoztatták la­punkat, hogy lesz elegendő konzervhal, szardínia is, amit különösen az ünnep előtti napokban keresnek az élelmiszerüzletekben, össze­sen nyolcféle süteménypor közül válogathatnak az asz- szonyok. Déligyümölcsből kielégítő a választék, import cigaret­tákból pedig legalább har­mincféle található a boltok­ban. Hasonlóan jó ellátás várható italokból is. Az ál­lami gazdasági borok közül 11-et a húsvéti vásár idején olcsóbban lehet megvenni. Ilyenkor keresett cikk a ma­zsola is, amiből jócskán tar­tanak a miskolci boltok. A Borsod megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat már megkezdte a húsvéti áruk kiszállítását. Lesz az idén is kötözött sonka, füs­tölt comb és lapocka, csü­lök, kinek-kinek az ízlése szerint. A főtt húsáruk csak néhány, nappal az ünnep előtt kerülnek a boltokba, mert a szavatossági idejük elég rövid. A húsvéti sonkát, lapockát, csülköt nagyobb­részt a diósgyőri üzemből kapja a város, de szükség esetén a sátoraljaújhelyi és az ózdi üzemből is szállíta­nak Miskolcra. Jelenleg 500 000 üveg kü­lönféle kölnivíz van raktá­ron. Nagy a választék a ha­zai és a külföldi locsolni- valókból is, minden virág­illat megtalálható üvegbe zárva. Az árak változóak: 6 forinttól 420-ig tart a skála. Vannak gavallérok, akik drága parfümökkel indulnak locsolkodni. Igaz, abból ke­vesebb is elég, az illata vi­szont tartósabb, mint a si­ma kölnié. Az illatszer-szakmában dol­gozók figyelmeztetik a lo- csolkodókat, hogy legyenek óvatosak: nehogy szembeke­rüljön, loccsanjon a kölni, vagy a még töményebb par­füm. mert kellemetlen szem­gyulladást idézhet elő. A lo­csolókat fogadó lányokat pe,- dig újra meg újra arra ké­rik a húsvét másnapján dolgozó orvosok, egészség- ügyiek: ne teli pohárral vi­szonozzák a legtöbbször ti­nédzser korú locsoló fiúk kedvességét. N. J. C^ernus Marianne előadóestje Zenés vasárnap délelőtt Holnap este zárják be a Miskolci Galériában a jelen­kori román festők műveiből válogatott kiállítást, amelyet igen sokan tekintettek meg három hét alatt. Az utolsó napon „Zenés vasárnap délelőtt” címmel a Galéria kiállítási termében hangversenyt rendeznek, amelyen a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakis­kola leánykara lép fel. A koncert fél 12-kor kezdődik. Kocogjunk a Ncpkertben! Ránk köszöntött a tavasz. A sportolók ugyan már jó néhány hete a szabadban tartják edzéseiket, a Nép­kert öreg fái alatt viszont még nem láttunk hétfői dél­utánokon kocogókat, pedig az ősz folyamán oly sokszor vették birtokukba a sétá­nyokat .,. A MÉMTE elnöksége most ismét meghirdeti e népszerű mozgalmat, s minden hétfőn délután 5 órától örömmel bocsát a vállalati dolgozók ré­szére atléta-felszerelést, ha egy kicsit futkározni támad kedvük. Pompás a környe­zet — el kell hát kezdeni a testet, leiket üdítő mozgást! Kettős tükör Papp Lajos költő és Pető János grafikusművész a házigazdái annak a rendez­vénynek, amely a miskolci Művészklubban lesz március 25-én, hétfőn este 6 órakor. Baráti beszélgetés ez, a Mis­kolcon élő és alkotó művé­szek munkásságát van hi­vatva megismertetni az ér­deklődő közönséggel. Nem Véletlenül Kettős tükör a címe; az immár hagyomá­nyosnak tekinthető összejö­veteleknek mindig két alko­tó a „főszereplője”. Az esten közreműködik Kulcsár Im­re, a Miskolci Nemzeti Szín­ház művésze. Kérdezni és visszakérdezni A mindig érdekes programokat szervező Gárdonyi Géza Művelődési Ház a héten egy új rendezvénysorozat premier­jére invitálta a hejőcsabai munkásokat. Az elegáns meghívó a kül- és belpolitikai kérdések megvitatását ígérte, a televízió­ból már jól ismert Fórum címmel. Az előadó, jobban mondva a vitavezető, kétszáz cement­gyári munkás beszélgető partnere Moldován Gyula, az MSZMP városi bizottságának titkára volt. Ez az eszmecsere, csakúgy, mint a miskolci üzemek pártalapszervezeteinél, pártbizottsá­gainál tartott sok száz hasonló rendezvény, kettős célt szol­gált: tájékoztatni és tájékozódni. Tájékoztatni: a munkáso­kat a világ dolgairól, az események hátteréről, a nagyobb és a kisebb közösség eredményeiről és gondjairól, s tájé­kozódni: a munkások véleményéről, javaslatairól, teret és lehetőséget biztosítva a beleszólásra. A Gárdonyi Fórumát nem véletlenül tartották most. Ezek­ben a napokban zajlanak azok az ülések, amelyeken az üze­mek kommunistái a gazdálkodást segítő pártmunka konkrét tennivalóit vitatják meg és vetik papírra. A Fórumhoz ha­sonló eszmecserék is példázzák a párt és a munkások szo­ros kapcsolatát, s kitapintható az — a Központi Bizottság mostani ülésén is szorgalmazott — szándék, hogy a mun­kában kiemelkedő munkások egyszersmind közéleti emberré is váljanak, szavuknak súlya legyen, s közéleti fórumokon is mind gyakrabban nyilvánítsanak véleményt üzemük, az ország és a világ kérdéseiről. A kíváncsiság, amely a cementgyár és a cementipari gép­javító dolgozóit a Gárdonyiba kormányozta, sok és sokféle kérdésben öltött testet. (Nem véletlenül mondotta Moldován Gyula, hogy kérdezni is tudni kell. Az érdeklődő mondatok árulkodnak, jelen esetben a tájékozottságról és az olvasott­ságról s a köz ügyei iránti fogékonyságról.) Mit is kérdeztek a két hejőcsabai üzem dolgozói? Hogyan befolyásolja az olaj­válság a hazai energiaellátást? Milyen erők és érdekek talál­koznak, ütköznek össze a Közel-Keleten? Mikortól érvényes az egységes bértarifa? Hogyan javítható a hejőcsabai húsel­látás? Mikor lesz új vezérigazgatója a DIGÉP-nek? A kérdések sokágú bokra arról' árulkodik, hogy — bár ob­jektíve vannak fontos és kevésbé fontos témák — egyik em­bert ez érdekli, a másikat az. A kíváncsiságot pedig ki kell elégíteni, bármilyen aprónak vélt ügyről legyen szó. A Gár­donyi első alkalommal rendezett Fóruma megfelelt az előze­tes várakozásnak, bár a rendező és a városi pártbizottság titkára is bizonyára jobban szerette volna, ha a hallgatóság nemcsak kérdez, hanem vissza is kérdez. B. I. A vasutas brigád rendesvénye A MÁV Igazgatóság for­galmi osztályán működő Haladás brigád a Tanács- köztársaság 55. évfordulója 99 Hősiesen önfeláldozó elvtárs volt” KORVIN OTTÓ A Rónai Sándor Művelő­dési Központ klubhelyiségé­ben csütörtökön este hat órakor Költőnk, és . kora címmel Csernus Marianne színművész tart önálló elő­adóestet. Tegnapelőtt emlékeztünk meg a Tanácsköztársaság ki­kiáltásáról, s most — 80. születésnapja alkalmából — az első magyar proletárdik­tatúra kimagasló harcosá­nak, a kommunista mozga­lom mártírjának, Korvin Ottónak az életét, tevékeny­ségét idézzük fel. Nagybocskón 1894. márci­us 24-én született; apja a kárpátaljai Ossza telepien bé­relt fűrésztelepet. Ottó iro­dalmár, költő szeretett volna lenni; Budapesten kereske­delmi iskolába járt, s ott is érettségizett. Diákkorában nagy hatással voltak rá ol­vasmányai, a 48-as fiatal szabadságharcosokról szóló „Hős fiúk” című könyv, s Ady versei, valamint 1912- ben a fővárosi nagy vas­munkás-megmozdulás. ame­lyet a kormány katonaság­gal fojtatott vérbe. (Az ese­mény „Vérvörös csütörtök” néven szerepel a magyar munkásmozgalom történeté­ben.) Ugyanabban az évben a 18 éves Korvin Ottónál; megjelent ..Sápadások” cí­mű novelláskötete. Mint a budapesti Fabank nagy jövő előtt álló vezető tisztviselője, a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egye­sülete baloldali csoportjá­nak a munkájába kapcsoló­dott. Szabó Ervin, Magyar- országon a marxizmus első tudományos igényű művelő­je volt a tanítója, eszmei ve­zetője. Korvin a Galilei Kör háborúellenes, forradalmi propagandamunkát folytató diákjaival is kapcsolatban állt, s 1918. januárjától, a galileista vezetők letartózta­tása után ő irányította a há- borúéllenes mozgalmat. Sztrájkok szervezésében is részt vett. Az októberi polgári de­mokratikus forradalom győ­zelme után a forradalmi szocialisták csoportjának egyik irányítójaként tevé­kenykedett. A Kommunis­ták Magyarországi Pártjá­nak egyik alapító tagja, s az első Központi Bizottság tag­ja volt. 1919. február 20-án a KMP # többi vezetőivel együtt őt * is letartóztatták. A Tanácsköztársaság ki­kiáltása után a belügyi nép- ... bizottság politikai osztály^ • vezetőjévé nevezték ki. Meg­szervezte a proletárdiktatúra államának védelmi appará­tusát, s egyik irányítója volt az ellenforradalmi szervez­kedések elleni forradalmi harcnak. Miként munkássá­gának egyik méltatója írja: „E szigorú helytállást köve­telő beosztásban sem hagyta el mélységes embersége. Amikor például fegyverrel a kézben fogtak el ellenforra- dalmárokat, a fiatal ludovi- kásokat szabadon engedte, mert, mint mondotta: nem bűnösök, egyszerűen paran­csot teljesítettek. Különben határozott es megveszteget­hetetlen volt.” Miután a külső és belső ellenforradalmi erőit táma­dásai, s reakciós tisztek áru­lása következtében lemon­dott a tanácskormány, Kor­vin Ottó idehaza maradt, hogy illegálisan megszervez­ze a KMP-t. A fővárosiján az utcán a fehérterroristák felismerték és elfogták. He­teken át kínozták a Margit- körúti fogházban. A bírósági tárgyaláson meggyötörtén, de erős lélekkel, tántoriíha- tatlanul hitet tett kommu­nista meggyőződése mellett. Nyolc társával, a Lenin-fi- úkikai együtt 1919. december 29-én kivégezték. Lukács Gjtörgy írja róla: „Korvin Ottó nem tartozott sem a forradalom nagy nep- tribunjai, sem útmutató, el­méleti vezetői közé. Hősie­sen önfeláldozó elvtárs volt csupán, szerényen és nyu­godtan a háttérben dolgozó szervező...” alkalmából március 2íl-én meghitt hangulatú ünnepsé­get rendezett. A Vörösmarty Művelődési Ház kultúrter­mébe meghívták az igazga­tóság területén működő szocialista brigádok vezetőit, valamint az igazgatóság párt- és szakszervezeti ve­zetőit. Megemlékeztek a Ta­nácsköztársaságról, majd az aranykoszorús szocialista bridág tagjai műsorral ked­veskedtek a vendégeknek. REFLEKTOR Ma Budapesten a Techni- ka Házában francia ulrnije- mutató lesz. % Balatonjüre- den a mólónál ünnepélyesen fogadják a túlsó partról ér­kező első hajót, s ezzel meg. kezdődik az idei balaton hajózás. Békéscsabar szakmunkástanulók ’ tanács koznak, Gödöllőn az ag­rártudományi egyetemet megnyitják az ország« egyetemi fotófesztivált. Székesfehérvárott a város felszabadulásának 29. év­fordulója alkalmából ünnep séget rendeznek. Felveszünk FÉRFI és NÖ! munkaerőt jó kereseti lehetőséggel SEGÉDMUNKÁRA. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán: Kazincbarcikai Könnyübetongyár T, I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom