Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-20 / 67. szám

Esti mosolygások Már tudok olvasni A ki tudja mikori kiadású, ronggyá olvasott, forgatott, csodált Grimm-meséket a mai napig őrzöm. És Hauff mesé­it is. A gólyakalifa történetét, a Kis Mukk-ol és a többit. Azt mondják pedig róluk, hogy borzalom, mennyi kegyet­lenség van ezekben a mesékben; kész krimi mindahány. Nem szívesen adok igazat a régi könyvek mai kriitikusának, Grimm és Hauff tudtak mesélni, és mi felnőttünk ezeken a meséken. Vagy csak a gyerekkor emlékei, a szemüveget gon­dosan felrakó, az eseményhez, a meséléshez hozzákészülődő nagymamák, Mikulás-váró téli esték nosztalgiája jár velük? Nem volt más. Ezeken, a minden családban meglevő gyű­rött, tépett példányokon, és a nagymamák mesélő kedvén keresztül követtük a történet fonalával a betűket. A régi könyvek mai kritikusának mégis igaza van; más kérdés, hogy könnyű a dolga. Fórum a Gárdonyiban A Szocialista Brigádok Fó­ruma ma délután három óra­kor tartja összejövetelét a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. A Fórum előadója: Moldován Gyula, az MSZMP városi bizottság titkára, aki kül- és belpolitikai kérdé­sekről beszélget a résztve­vőkkel. A Móra Könyvkiadó meg­kétszerezi eddigi termését — olvasom a napihírt —, ebben az évben több, mint száz, általuk megjelentetett gye­rekkönyv lát napvilágot. Hát igen; a Grimm testvéreknek nehéz lenne ezzel konkurrál- ni, ma már más mesén nő fel a gyerek. Nem is mesén (és ez a lényeg), hanem könyvön. Először a nagy képes, haj­togatható, lapozó könyvek kerülnek a kétévesek kezé­be; segíti őket a beszéd tanu­lásban, a fogalomalkotásban. Azután a leporelló követke­zik; versikéje az első irodal­mi élmény. Van olyan ver­ses válogatás, amelyet az óvodák tankönyvnek tekin­tenek. Gondoskodnak a kis­iskolások számára olyan „hézagpótló” verseskönyvről, amely az óvoda és az iskola közötti átmenetet segíti. Ké­sőbb a sajátos műfaj, a me­seregény következik, majd a legkülönfélébb — tíz éven aluliaknak, vagy felülieknek jelzéssel ellátott — gyermek­es ifjúsági könyvek jönnek a sorban. A könyvesboltok forgalma az ünnepek előtt tetőzik. A hároméves is könyvet kap — a nagyobbak pedig feltét­lenül — a többi ajándék mellé. De nem is kell ünnep, még születésnap sem ahhoz, hogy ha a szülők meglátnak valami újdonságot, azt meg­vegyék. A kiadó tudja, hogy naigyon sokrétű olvasói és „nézegetői” igényt kell ki­elégítenie. Az első követel­mény, hogy a könyv hasz­nos, a második, hogy szép legyen. Az elmúlt évek gya­korlatát követve, és a ter­mést megduplázva, így kerül az idén a legjobb grafikusok (Reich Károly, Kass János, Würtz Adám, Hincz Gyula) illusztrációival ellátott lepo­relló formájában a legkiseb­bek kezébe számos népi mondóka mellett, Arany Já­nos verse, a Családi kör, Jó­zsef Attila Altatója és Pető­fi kedves költeménye, az Anyám tyúkja. Esti mosoly­gás lesz a címe a Radnóti- vérsekből összeállított gyűj­teménynek, óvodásoknak ad­ják ki a Mákosrétes című antológiát, nagyobbaknak szóló versgyűjtemény a Ne­felejcs. Már tudok olvasni az első—másodikosoknak in­duló új sorozat nyitóköny- vének a címe, és az után­nyomásokkal együtt szinte vég nélkül folytathatnánk a sort. * A gyerekek többségét ma már nem szemüveges nagy­mamák nevelik, a mesélés is inkább a képek megmu­tatásává, a történetek meg­magyarázásává, közös vens- tanulássá változott. A felnö­vő gyerek pedig nem egy agyonolvasott mesekönyvet, hanem a kisebb testvérre örökített 80—100 kötetes „könyvtárat” hagy maga után. És hogy mit visz ma­gával? Benedek Marcell okos, szép gondolatai jutnak az eszembe arról, hogy olvasni tudni kell, és jól olvasni művészet. Persze, hogy ezt nem hatévesen tanulja meg az ember. De milyen mesz- szire jut, ha három—hat­évesen kezdi. (makai) I A világ nagyvárosai A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Miskolc vá­rosi szervezete által rendezett A világ nagyvárosai című szabadegyetemi sorozat kö­vetkező előadása március 21-én este 6 órakor lesz a TIT természettudományi előadójában. Az USA keleti partvidékén címmel dr. Vas­vári Artúr tudományos munkatárs beszél a távoli ország nagyvárosairól. A munka­. 1 történet alapja egy Franciaországban valóban megtör­téni politikai gyilkosság, de a Merénylők című színes fran­cia—olasz—NSZK film nem egyszerűen ennek a rekonstruá­lása. Általánosabb érvényű mondanivalója van rendezőjé­nek, Yves Boisset-nek, míg Darien, az áruló tevékenységén keresztül megmutatja az áldozat és a gyilkosok politikai szempontjait. Egyszersmind az áruló alakjában valamennyi­ünk számára átélhető emberi tragédiává válik a történet, amely a kegyetlenséget, mint politikai eljárást elemzi. Bois- set írja (mintegy utalva a megtörtént gyilkosságra, amely­nek hiteles adataira és szereplőire támaszkodik): „Nemcsak Ben Barka-ügy van. Számtalan hasonló történetről készít­hettek volna filmet, amelyeket így meg sem fogunk ismer­ni." A főszerepeket híres nemzetközi színészgárdára bízták; Jean Louis Trintignant, Gian Maria Volonte, Michel Picco- li, Jean Siberg és Philippe Noiret a legismertebbek. A fil­met holnaptól a Kossuth mozi vetíti. es uzemszervezes Időszerű gazdasági kérdé­sének a címe annak a szabad- egyetemi sorozatnak, amely­nek következő előadása ma délután 2 órakor lesz a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban.' A munka- és üzemszervezés helyzetéről és feladatairól Serényi Jván. az Országos Vezetőképző Központ munkatársa beszél. Kamat akórusok fesztivál ja Zenei életünk egyik ran­gos eseménye a kétévenként megrendezett pécsi kama- rakórus-fesztivál, amelyre az idén április 5. és 7. között kerti lsor. 1964 óta minden második tavaszon a mecsek- aljai városban találkoznak a legjobb magyar énekka­rok. Az idei — sorrendben a hatodik — az eddigi leg­nagyobb fesztiválnak ígér­kezik. A türelem rózsát terem? Meddig várjunk még az új Antikváriumra? Két megye is (Borsod és Nógrád) forrása ennek a boltnak; a raktár ritkán üres. Lépteink alatt néha megreccsen a régi, olajos padló. Apró, alacsony meny- nyezetű helyiségben vagyunk, ahol legtöbbször nappal is villanyfény szolgáltatja a vi­lágosságot. A kirakatok be­felé „vakok”. Hát ez most az antikvárium. — És hogyan születik újjá? — érdeklődöm a boltvezető­nőtől, mivel a mi fülünkbe is eljutott az átalakítás híre. — Sajnos, az alapterülete nem fog bővülni. De új, mo­dern, fémvázas kirakatokat kapunk, amelyek befelé is üvegezettek lesznek, így sok­kal világosabbá válik a he­lyiség. Korszerűbb polcokat, asztalokat kapunk és a fes­tés, parkettázás is elősegíti majd, hogy „megszépüljünk”. — Erre alaposan rászolgált az öreg könyvesbolt... — Legalább tizennégy éve várom már az átalakítást jó­magam is. Az Állami Könyv- terjesztő Vállalathoz tartoz­tunk 1972-ig. Ez idő alatt felmerült ugyan az átalakí­tás gondolata — de csak a gondolat. Most a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat fi­nanszírozza a bolt felújí­tását. — Mikor kezdődnek a mun­kálatok? — Sajnos, ez az, amit én sem tudok pontosan. Az egyik vállalat az utolsó pil­lanatban, amikor már a ter­vek is készen voltak, vissza­lépett. Nincs ideje megcsi­nálni. így előreláthatólag csak valamikor januárban kezdődhet a munka. Hát akkor varunk még egy évet, vígasztalgatva magun­kat azzal, hogy a türelem rózsát terem. Talán még an­tikváriumot is. (tamás) MISKOLCI EMLÉKEIM RAJZ JÁNOS ii. — A miskolci közönség érezte, tudta, hogy én komolyan veszem hivatásomat — folytatja visszaemlékezéseit Rajz János. — Boldog voltam, ha nagyobb tapsot kaptam, ez mindig új erőt adott és újabb megoldások, ötletek keresésé­re ösztönzött. Nemcsak a rendező „haj­tott’’. sokkal szigorúbb volt az a kriti­kus, a „másik Rajz Jancsi”, aki kívül­ről szemlélte önmagát. Nehéz idők voltak: a harmincas évek. Világválságról írtak a lapok. Magyarok ezrei vándoroltak ki, mert nem volt munkalehetőség. Nem tűnik egy kicsit furcsának, hogy mi akkor színházat akartunk játszani? A kétszáz pengő fix gazdasági bázis­nak számított. Kabos Gyula énekelte a slágert: „Havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel”. Hm ... Hm ... kétszáz pengő, de ki látott ennyi pénzt? Sokan „napoztak”, no, nem azért, mert bámulni szerettek volna, hanem mert nem volt munkájuk, és aki keveset mozog, annak keveset kell ennie. Nehez volt ilyen körülmények között bérletet eladni. A színház művészei személyes ismeretségi körükben igye­keztek „előfizetőket” szerezni. A kö­zönség, ha áldozatok árán is, de pár­tolt bennünket, hogy élni, létezni tud­junk. Ez az áldozatvállalás szó szerint értendő, mert ahhoz, hogy valaki el­jöjjön a színházba és megváltsa jegyét, le kellett valamiről mondania. Szeré­nyebben öltözött, vagy „diétásán” étke­zett. A miskolci közönség olyan volt szá­munkra, mint a szeizmográf. Ha egy új színész bemutatkozott, a harmadik fel­vonás végén a tapsból meg tudtuk ál­lapítani, hogy elfogadták-e, vagy sem. De hasonló volt a helyzet ősbemutatók és szerzőavatások alkalmával is. A kö­zönség pótolta a kritikusokat. Aztán elkerültem Miskolcról... Saj­nos, sok-sok év telt el, mire újra meg­látogathattam kedves városomat. A Nemzeti Színház tagja voltam már rég, amikor a ..kisember” Rajz Jancsi­nak teljesült „nagy” vágya: autót vet­tem. — No, — mondtam —, itt az alka­lom, úgyis be kell járatni a kocsit, el­ső utam természetesen Miskolcra ve­zet! Elcsodálkoztam, mi lett „az én kis városomból”, Majdnem eltévedtem az új lakónegyedek között. A Selyemréten új főutcán jár a villamos, nem pedig a Gömöri pályaudvar felé. Valamikor Miskolc és a Vasgyár között hatalmas üres terület húzódott — ha jól emlék­szem, káposztáskertek voltak ott —, most mindenütt több emeletes lakóhá­zak, szolgáltató•_ központok, ABC-áru- házak. Nehogy azt higgyék, hogy valami kö­telező udvariassági nyilatkozat ez ... csak aki sokáig nem látta a várost, az tudja lemérni, hogy mennyit fejlő­dött ... Mindenesetre a saját bőrömön érez­tem, hogy van még dolguk a városépí­tőknek, mert ugyanabban a hetven- ágyas Abbázia-szállóban, ahol egykor tízen laktunk, most nem kaptam szo­bát, mert zsúfolásig tele volt vendégek­kel. Többen távoztunk tanácstanlanul: hol is aludjunk? Végül a Skoda-ülés lett az ágyam. Hajnalban fájó derékkal indultam vissza Budapestre... Egy szikra busszúságot sem éreztem a ké­nyelmetlen éjszaka miatt, inkább olyan büszkeség-féléi: íme, Miskolc is nagy­várossá lett! IMREH JÓZSEF A Biálliy Olló Erősáramú Szakközépiskolában Ifjúsági napok A Bláthy Ottó Erősáramú Szakközépiskola KlSZ-szer- vezete ma és holnap rende­zi hagyományos ifjúsági napjait. Ma délután fél 3- kor a DVTK-edzőpályán a Hajdúböszörményi Gimnázi­um csapatával játszanak or­szágos középiskolás labda­rúgó-bajnoki mérkőzést, es­te hét órakor pedig a Há­mor étteremben iskolabál lesz. Holnap a Bartók Béla Művelődési Központban em­lékünnepélyen vesz részt a tanulóifjúság. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának évfordulója alkalmá­ból a történelmi eseményre Magyari István iskolaigaz­gató emlékezik, majd „Rengj csak föld” címmel az iro­dalmi színpad mutatja be műsorát, és az iskola szín­játszói Illyés Béla Tűvé-te- vők című parasztkomédiá­ját mutatják be Pigay Imre tanár rendezésében. Az if­júsági napok záróeseménye­ként csütörtök délután egy órakor átadják az iskola korszerűsített és újonnan készült műhelyeit, laborató­riumait. rrnTTTj SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.20: Gyöngyö­si Rácz Géza népi zenekara ját­szik. — 13.50: Válaszolunk, hall­gatóinknak. — 14.05: A magyar muzsika múltjából. — 14.30: Nőkről, nőknek. Együtt marad­ni. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45. Ver­di: Don Carlos. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: A KTSZ Központi Művészegyütte­sének énekkara énekel. — 16.13: Lili bárónő. Részletek Ruszka Jenő—Martom Ferenc operett­jeiből. — 16.30: Az MRT Közön­ségszolgálatának tájékoztatója. — 16.35: Fúvószene táncritmus­ban. — 17.00: Hírek. — 17.0.5: Külpolitikái figyelő. — 17.20: Bolgár népdalok. — 17.30: Pro és kontra. — 17.40: A zongora- művészet első aranykora. — 18.28: Magyar remekírók. Mik­száth Kálmán: A fekete város. — 19.00: EtS'ti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. Déry Tibor: Kedves bópeer...! — 19.35: Negyedszázad emlékezetes bu­dapesti hangversenyei. — 20.53: Hírek. — 20.58: Az első tánc­ház. — 21.16: A Belügyminisz­térium Duna Művészegyüttesé­nek népi zenekara játszik. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Egy óra dzsessz. — 23.20: A századforduló ope­ráiból. 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Schumann műveiből. — 12.40: Házunk tá­ja. — 13.00: Hírek. — 13.03: Dvorzsák: IX. szimfónia. — 13.40: Orvosok a mikrofon előtt. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Klub­rádió. Nyilvános adás a Margit­szigeti Nagyszállóból. — 17.00: ötórai tea. — 17.50: Hírek. — 17.55: Közvetítés az Üjpesti Dó­zsa—Spartak Trnava BEK-mér- kőzésről. — 18.45: Csárdások. — 19.51: Üj könyvek. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Kis ma­gyar néprajz. — 20.30: öt szo­bor. Hámori Ottó daljátéka. — 21.44: A forradalom muzsikusa. — 22.27: Mit olvashatunk a Bé­ke és Szocializmus című folyó­iratban? — 22.37: Lassus-kóru­sok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek Miskolci rádió: Eredmények, gondok, tervek a borsodi üze­mekben: ipari fórum ... — Se­bő Ferenc népdalgyűjtéseiből. — Borsodi Tükör: Ipari munká­sok szociális körülményeiről tárgyalt ma a Szakszervezetek Megyei Tanácsának "elnöksége. — Országos konferencia kezdő­dik holnap a Nehézipari Mű­szaki Egyetem rakodásgépesítés és a szállítástechnika kérdései­ről. — Tokaj-Hegyalja mezőgaz­dasági üzemei országos bemu­tatóra készülnek. — Egyetemi könyvtárigazgatók tanácskoznak Miskolcon. — Szerződést kötött a megyei tanács és az Eötvös Loránd Tudományegyetem. — Énekegyüttes műsorából. — Éoi go-ndok, női dolgok... — A megye sportéletéből. — Elő­adó : a szerző! Televízió: 15.20: Műsorismerte­tés. — 15.21: Hamu és gyé­mánt. ángyéi — 17Í03: Műsorig lertetés. — 17.05: „Éle­tet az éveknek”. Nyugdíjasok műsora. — 17.35: Hírek. — 17.40: A nő — három szerepben. Fér­fi-öltöztetés. — 17.55: Üjpesti Dózsa—Spartak Trnava labda­rúgó-mérkőzés közvetítése. — 19.50: Esti mese. — 20.00: Tv- híradó. — 20.30: Csillagok. Hangverseny a Tanácsköztársa­ság évfordulójára. — 21.20: Az első. Dokumentumfilm. — 21.45: ,Jsmered-é a hont...?’» 75 éve született Erich Kästner. — 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. Miskolci Nemzeti Színház (7): Levendula. Bérletszünet. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): Jelenkori román festé­szet. — József Attila Klub- könyvtár (10—18): Feledy Gyu­la grafikusművész kiállítása. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18): 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak: Béke (f4): A bíbormadár I—H. (Másfélszeres helyár! szí. szovjet). — (f7): Macbeth (16 éven felülieknek! mb. szí. angol). — Kossuth (f3, fő. f7): A diktátor (amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (hnő): Egészségügyi kisfilmek. — ság- vári (Ady Műv. Házban) (7): Alom. luxuskivitelben (mb. szí. amerikai). — Tapolca—Ady (7): Bakaruhában (16 éven felüliek­nek! magyar). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00 Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programja. — 8.18: A magyar operett sikerei. Rákóczi. Ka- csóh Pon^rr"^ daliétéka. — 10.00: Hírek. — 10.05: Kutya a kof­ferban. Rádiójáték. — 10.40: Vi­lághírű zongoraművészek Cho­pin-felvételei bői. — 11.14: Gon­dolat. A Rádió irodalmi lapja. Petőfi rádié; 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hang-Játék. Ugrálós és kanyar­gós. Diméiny Judit műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00: Hírek. — 11.50: Jósok alkonya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom