Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-01 / 51. szám

Egyéves felkészülés után Technikusok lesznek Tanév közben vagyunk, de ez a tény nem akadályozta, hogy a héten két napon keresztül vizsgázzanak a Bláthy Ottó Villamosénergia-ipari Szakközépiskolában. Akik ugyanis a vizsgabizottság előtt helyet foglalva tételt húztak, azok nem középiskolások, hanem felnőttek. Nem diákok, hanem most .már a harmadik végbizonyítvánnyal rendelkező szak­emberek. A technikusi minősítő vizs­ga első napján Hevesi János, a Nehézipari Minisztérium oktatási osztályának vezetője volt a bizottság elnöke. Nála illetékesebbet, a témában jártasabb szakembert pilla­natnyilag nehéz lenne talál­ni. Ezekben a hetekben ugyanis Budapesten és az or­szág számos városában ott van a minősítő vizsgákon. — A középfokú szakember­képzésnek ez a formája egé­szen új. Mi a vizsg-S feltéte­le? — Az 196*. évi 24. számú törvényerejű rendeletig kell visszamennünk. Ennek alap­ján szabályozták a szaktár­cák 1972-ben a technikus- képzést ; meghatározták az dktatás és a vizsga módját és feltételeit. Eszerint, aki technikusi végzettséget kíván szegezni, annak rendelkeznie kell szakmunkás-bizonyít­vánnyal. érettségivel és leg­alább kétéves üzemi gyakor­lattal. Kijelölt iskolák tájé­koztatják a jelentkezőiket. hogy hová, milyen techniku­si szakra nyújthatják be fel­vételi lapjukat. Az iskola igazgatója megállapítja, hogy a jelöltnek miből kjell külön­bözeti vizsgát tennie, majd néhány hónapos előkészítő tanfolyam vagv egvéni tanu­lás után következik a tech­nikusi minősítő vizsga. Mind­ez egy évet vesz igénybe. Az a 34 vizsgázó, aki itt Mis­kolcon most a bizottság elé jutott, a múlt év márciusá­ban jelentkezett. — M'* jelent a képesítés megszerzése? — Sokkal többet, mint az érettségi. Erre a vizsgára pél­dául tavaly több mint szá­zan jelentkeztek, a különbö­zetire már kevesebben men­tek el, és most 34-en van­nak. Mindez azt bizonyítja, hogy nem könnyű helytállni. Sokat mond maga a részvé­tel feltétele is; érettségizett és gyakorlott munkások, jó szakemberek mindazok, akik ezt az úiabb vizsgát vállal­ják. a magasabb képesítést a A rendező mindig vizsgázik Az átlagnéző keveset tud a rendező munkájáról. Ál- taláoan csak annyit, hogy valamiféle közvetítő a szer­ző és a színész között, egy­fajta technikai szakember, aki kézben tartja a közre­működőket, megteremti a játék feltételeit. Valamikor valóban így volt, a XX. szá­zadban azonban a rendező szerepe: főszerep. Aki olyan szerencsés, hogy részt vehet pl. egy színházban az olvasó-, próbától a bemutatóig egy- egy darab beállításán, az láthatja, hogy mi állhat vagy bukhat egy-egy rendezőn. Olyan színházi, film- vagy tévészakember ő. akire a legnagyobb felelősséget ru­házzák, aki ténylegesen el­döntheti egy-egy darab vagy színész sorsát is! Nem a szí­nész lebecsülése ez. Nem, de például e sorok írója ta­lálkozott már olyan színész­szel is. aki csak a saját gé­pelt példányát ismerte!, az egész darabot el sem olvas­ta! (nyilván nem élvonalbeli színészről van szó...). A rendezőnek mindent tudnia kell a bemutatandó darab­ról, de ez még kevés is — ettől még lehetne „csak” iro­dalom- vagy színháztörté­nész is —, ismernie kell a színpad, a vászon a képer­nyő törvényszerűségeit és a műben szereplő színészek felkészültségét, emberi tu­lajdonságait is. ügye ezek már nem kis követelmé­nyek? El kell mondani még azt is, hogy a rendező akkor dolgozik jól, ha „láthatat­lan”. tehát a megvalósult mű beszél helyette. A különbö­ző rendezői fogásokat, trük­köket nem szabad észreven- nde a nézőnek. Nem. mert azok elterelik a figyelmet a lén vénről a mű mondaniva­lóiéról. Éppen ezért az iga­zán nagy rendezők mindin háttérben maradnak és csak a kirobbanó siker vagv bu­kás „csalja ki” őket inkogm- tóiukból. A színész szerenel- het. iátszhat a magánéleté­ben is (bár az ieazán na­gyok nem teszik ezt' a ren­dező világa: a műheln.. A rendező „komoly ember”. Nem cáfolta ezt meg Vií- ray interjúja sem Szinetár Miklóssal (szerda este). Szi­netár az egyik legérdekesebb és legtöbbet vitatott rendező­egyéniségünk. Sokan nem szeretik. Éppen megoldásai miatt. A magyar irodalom klasszikusait (Bánk bán. Az ember tragédiája, Rózsa Sán­dor stb.) teljesen új felfo­gásban vitte képernyőre vál­lalva a várható ellenvetése­ket, sőt a „botrányt” is. Vit- ray két minőségben is „vizs­gáztatta”: mint rendezőt és mint a Magyar Televízió fő­rendezőjét. Ez a két szerep csalc részben fedi egymást. Egyet kell értenünk a főren­dezővel, amikor fontosnak tartja a magyar és a világ­irodalom klasszikusainak „tévésített” bemutatását. A tévé feladata itt valóban óriási, hiszen a legnagyobb színház, mozj a maga (po­tenciális) 4—5 millió nézőjé­vel. A kritika (eyről is esett szó) nem is ezt a törekvést bírálja, hanem a megvalósí­tás esetleges fogyatékossá­gait. S itt lehet számon kér­ni Szinetár Miklóst, a rende­zőt is. Vitray nem is hagyta ki ezt a „ziccert”, rákérde­zett a Rózsa Sándorra. Mert bizony bukás volt a javából. De az esetben nem is maga a tény a tanulságos (nem minden rendezés lehet si­ker, ki dolgozik 100 százalé­kos hatásfokkal?), hanem a belőle levonható következte­tések. Szabad-e, lehet-e egy klasszikus művet a „krimi­elvárások” idejében, mond­hatnék „krimj helyett” ve­títeni? A kérdések jogosak, a Rózsa Sándor bukását azonban nem ez okozta. Még akkor sem. ha Szinetár Mik­lós — különben példamutató következetességgel, szilárd­sággal — ma is vállalia ezt a rendezését. A klasszikuso­kat mindenki ismeri. Éppen ezért minden új értelmezés ellenérzést vált ki a nézőben. A tévé — és Szinetár — azonban nem mondhat le ar­ról. hogy vállalja a kocká­zatot. (h or pacsi) igénylik. A követelményszint sem alacsony, és a vizsga anyagát úgy állították ösz- sze, hogy a szaktárgyak mel­lett közgazdasági és vezetési alapismereteket is tanítanak. Szakmunkásak számára to­vábbtanulási lehetőség, kö­zépfokú szakember- és (bizo­nyos 'posztokra) vezetőkép­zés — ez tehát az újabb ok­tatási forma lényege és ered­ménye is. — Valamennyi jelöltnek mun­kahelye van. Mit szól az üzem mindehhez, támogatja-e dol­gozójának továbbtanulási szándékát? ■ — Sok helyen veszik szí­vesen a továbbtanulásnak ezt a formáját, van, ahol kifeje­zetten ellenzik, s előfordul, hogy közömbösek. Az én vé­leményem szerint nagyon rö­vidlátó az az üzem, amely akadályt gördít a továbbta­nulás elé. A jövő szakember- képzésének ez az egyik útja. Arról nem is szólva, hogy a hallgató anyagi áldozatot vállal, ha ide beiratkozik; tudja, hogy amit befektet, az megtérül. Ha saját munkahe­lyén nem, akkor máshol, hi­szen az iparnak szüksége van a jól képzett szakemberekre. — A" technikusképzés új moh- járói mik az eddigi tapasz­talatok? — A nehéziparban lévén otthon, a többi szakterület­ről egyelőre csak annyit tu­dok, hogy mindenhol elkezd­ték az oktatást. De a tapasz­talatoknak még az elején já­runk. Ez az első év, most vizsgáznak az első csoportok. Ami már bizonyos: el kell készíteni a megfelelő tan­könyveket, jegyzeteket, mert amiből most tanulnak, az vagy sok, vagy kevés. En­nek ellenére — a más város­ban és itt szerzett tapaszta­lataink szerint — a hallga­tók jól felkészültek. A ta­nulásnak egyébként a vizs­gával nincs vége. Megfelelő kormányhatározatok írják elő a szakmunkások és tech­nikusok intézményes tovább­képzését. A már végzettsé­güknek megfelelő munka­körben dolgozó technikusok továbbképzése ez év őszén kezdődik. Akik most vizs­gáznak, pár év múlva ide is be kell, hogy iratkozzanak. (makai) Pedagóguslakások A Borsod megyei Tanács határozata alapján egy évti­zede kezdték meg a pedagó­guslakások építését, illetve vásárlását. A megyei tanács pénzeszközeiből eddig száz­húsz általános és középisko­lai nevelő letelepedését segí­tették elő. Ezenkívül több mint hatszázötven pedagógus lakásépítési kölcsön igénybe­vételével épített magának családi házat ★ Ma este premier. Kertész Ákos Névnap című kétrészes komédiáját mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház társulata. Kertész Ákost, a mai magyar írónemzedék tehetséges tagját jól ismerjük, de nem ismeretlen maga a darab sem. Főkép­pen pedig nem idegen tőlünk problematikája, mondanivalója; mai életünkre enged rálátást. A főszerepeket a társulat leg­jobb erői játsszák, a díszlet Gergely István munkája, a jel­mezeket vendégként Poós Éva tervezte, az előadást Illés István rendezte. (Képünkön: Máthé Éva és Csiszér András.) Tanárok, diákok kiárciusban néhány új if­júsági adás és sorozat kelt­heti fel méltán a fiatal rá­dióhallgatók érdeklődését. Mától kéthetenként Katedra címmel új sorozat jelentke­zik, amelyben az iskolai élet, a tanári munka, a diákhét­köznapok legfontosabb belső problémáiról rendeznek vi­tát. Ma és 15-én „Tanárok — diákok" címmel arról lesz szó, hogy munkatársak vagy ellenfelek-e a tanárok és a diákok. Diák szín játszó napok Az idén — sorrendben im­már negyedszer — ismét megrendezik Csurgón az or­szágos Csokonai diákszínját­szó napokat. Időpontja ápri­lis 11—13., s a találkozón 22 együttes vesz részt. A fel­lépő csoportok a magyar és a világirodalom drámai al­kotásaiból választhatnak. A követelmény az, hogy a szín­játszók a középiskolai tanul­mányaiknak, koruknak leg­megfelelőbb darabokat vá­lasszák ki és mutassák be. A szokásnak megfelelően április 13-án este színes, jel­mezes karnevállal zárulnak a diákszínjátszó napok. A művelődési otthonok lehetőségei A megyei művelődési köz­pontok és népművelési ta­nácsadók vezetőinek kétna­pos munkaértekezlete kez­dődött meg tegnap a Fővá­rosi Művelődési Házban. A 19 megye és Budapest köz- művelődésének módszertani vezetői a tanácskozás első napján megvitatták a televí­zió eredményesebb felhasz­nálásának lehetőségeit. Első­sorban arról volt szó, hogy a művelődési házak és a te­levízió együttműködését meg kell tervezni, és a nevelési célok szerint ki kell alakí­tani. Ezután az intézmények ve­zetői a további együttműkö­dés kérdéseiről cserélték ki tapasztalataikat. Ma a kü­lönböző típusú művelődési otthonok munkájának to­vábbi fejlesztési lehetőségeit vitatják meg. Ezt a mun­kát megelőzte az úgyneve­zett „intézmény-válogatás": körülbelül 120 intézmény munkájának hosszabb időn át tartó figyelemmel kíséré­se. műsor Meg kell mondani őszintén Néha még megtörténik, hogy a ravaszkodó, hízelkedő be­osztott úgy kezdi mondanivalóját, mintha bírálni akarná a főnökét, — aztán hirtelen fordulattal éppen az ellenlcezőjét teszi. Vidéki könyvtár avatására hívtak meg Z. községbe. Az ünnepségig volt még időnk, sétálgattunk az utcán a tanács­elnökkel. Hozzánk szegődött D. Sándor, és a beszélgetésbe is bekapcsolódott: — Meg kell mondani néked Cs. elvtárs őszintén a sze­medbe — kezdte. Megdermedtem: mi következik most, vajon minek leszek akaratlanul a tanúja? A folytatás így hangzott: — Hogy te nagyon jól viszonyulsz a dolgozó nép felé! Hosszú évekkel ezelőtt hangzott el ez a szörnyűség, a mi­nap mégis eszembe jutott. Már azt hittem, rég elpuszult —, s meghalt a „felé" is. De nem. Egyik rádióriporter mon­dotta közvetítésében, ahogy a mérkőzésnek vége lett: — Taps száll a közönség felől a játékosok felé! Ugyan kik tapsolhattak? Talán azok, akik jól viszonyul­tak a játékhoz jól viszonyuló játékosok felé? Mi hallgatók azonban nagyon rosszul viszonyultunk a ri­porter felé! És ezt is „meg kell mondani őszintén.” BORSODI GYULA PÉNTEK Kossuth rádió. 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.30: Melis György nótákat éneikéi. — 13.45: Üzlet­ről üzletre. — 14.00: Csicserl bolt. — 14.25: „Nyitnikék.” — 15.00: Hírek. — 13.10: Magyarán szólva... — 15.25: Kóruspódi­um. — 15.35: Cigánydalok. — 16.00: A világgazdaság híréi. — Ifi.05: így élünk. — Szerepen. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpoliti­kai figyelő. — 1T.20: A Ráúió lemezalbuma. — 18.00: Vers, te maradtál. — 19.00: Esti krónika. — 19.30: Sporthlradó. — 19.40: Korok és kalandok. — 20.58: Hírek. — 21.01: Sikerlista — 1974. február. — 21.41: Láttuk, hallot­tuk — a színházban és a mozi­ban. — 22.00: Hírek. — 22.20: Hu­szonöt perc sanzon. — 22.55: Pierre Fourmer gordonkaestje. — 24.00: Hírek. — 0.10: Film­zene. Petőfi rádió. 12.00: A burge- notlák. — 12.55: Tatra! vázlatok. — 13.00: Hírek. — 13.03: Szvja- toszlav Richter Liszt-müveket zongorázik. — 13.30: Gitárral — angolul! Catch the Words 1 — 13.45: időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Az úszó kő. — 18.56: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti krónika. 2. — 20.25: ÜJ könyvek. — 20.28: A rock mesterei. — 20.58: Suba­sok. Bibó Lajos elbeszélése. — 21.08: Két versenymű. — 21.40: Katedra. Tanárok — diákok. 1. rész. — 22.00: A hanglemezboltok könnyűzenei újdonságai. — 22.20: Helikopterrel a kökorszak* ban. — 22.35: Schönberg: Négy vegyeskar. — 22.45: Virágénekek. — 23.00: Hírek. — 23.15: Baba­vásár. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Kulturális kró­nika. — Lemezbemutató. — Bor­sodi Tükör. — A jubileum je­gyeben — ősbemutatók, szerző- avatások, nagy sikerek a Mis­kolci Nemzeti Színház történe­téből. — Hol töltsük a hétvégét? — A dzsessz kedvelőinek. Televízió. 17.08: Műsorismerte­tés. — 17.10: Hirek. — 17.15: Zenés ajándékkosár. — 17.50: Tízezer lakás. — 18.15: öt perc meteorológia. — 18.20: Érdek és érdekeltség. A Televízió politi­kai vitaestsorozata, 9. rész. — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Miénk a szó! Muszte Anna és Szűcs Andris műsora. — 20.50: Jogi esetek. — 21.30: Férfi kézi­labda-világbajnoki mérkőzés köz­vetítése. — 22.35: Tv-híradó. 2. kiadás. Szlovák televízió. 17.15: Publi­cisztika. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Szórakoztató műsor. — 19.00: Híradó. — 20.00: Ünnepi hangverseny. — 20.30: Híres szökések. — 21.10: Monte Carlóban várakozom (lengyel film). — 23.00: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Névnap. Bemutató bérlet. Kiállítások. József Attila Klub- könyvtár (12—20): Feledy Gyula grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX században. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Bolgár grafika. — Képek lepke­szárnyakból. — Miskolci Galéria (11—19): Jelenkori román festé­szet. Filmszínházak. Béke (tf): ML, férfiak (színes szovjet); (nn6, 8): Az ördög báj itala (rab. színes NDK—csehszlovák). — Kossuth (f3, 15, 17): Kabaré (színes ame­rikai, 16 éven felülieknek!). — Hevesy Iván Filmklub (f5, fi): Végül... (magyar). — Fáklya (15, 17): Elátkozottak (mb. színes olasz—NSZK, 18 éven felüliek­nek!). — Petőfi (15, f7): Meg­várom, mig ölsz! (csehszlovák). — Szikra (5): West Side Story I—n. (szines amerikai, dupla hely ár!). — Táncsics (4, 6): Fel­szarvazzák őfelségét! (szines francia). — Hámor (4): Volt egy­szer egy Vadnyugat I—II. (színes amerikai—olasz, felemelt és dup­la helyár!). SZOMBAT Kossuth rádió. 8.00: Hirek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 6.40: Bodrogi Gyu­la énekel. — 8 49: Rádiószínház. Az utolsó szó. Rádiójáték. — 10.00: Hirek. — 10.05: Közgazda­ság — egyszerűen. — 10.15: A rádió lemezalbuma. — 11.39: Le­hár Ferenc operettjeiből. Petőfi rádió 8.00: Hírek. — 8.05: Verbunkosok. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Válaszolunk hallga­tóinknak. — 9.18: Zenekari mu­zsika. — 10.00: Szombat délelőtt. — 11.00: Hirek. álBcvi Szakképzett élelmiszer-eladó­kat és egy tő raktári segédmun­kást felveszünk. Jelentkezés: Győri kapu, Csemege ABC-ben. Szólógitárost keresünk azon« nal. „Gitáros 9742” jeligére a ki­adóba. ingatlan Nyékládháza, Kossuth u. 9. alatti kétszobás, kertes családi ház azonnali beköltözéssel el­adó. Érdeklődni lehet: hétköz­nap 15 órától, vasárnap egész nap. adds-uétel Skoda 100 L eladó. Tel.: 14-753. Rövid, fekete zongorámat bér­be adnám. Cím: III., Marx Ká­roly u. 80.

Next

/
Oldalképek
Tartalom