Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-05 / 30. szám
Horgászbot, varsa, kittyogató Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület klubjában mától egy lus kiállítás fogadja a tagokat. A perecesi 104. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak szakköri munkái mutatkoznak be. Látható itt tengeri horgászbot — mellyel több száz kilós halat is ki lehet húzni —, csalifogó varsa, horgászlámpa, különböző méretű horgok. A kiállítás egyik érdekessége a kuttyogató. Ezzel lehet a harcsát csalogatni A kis fadarabot a vízbe kell nyomkodni; ez adja az érdekes „kuttyogó” hangot. A múlt nyáron az iskola tanulói a Tiszán és a Rakacai-tónál ütöttek tábort. Ennek emlékei elevenednek meg a kiállított fotókon. (kerényi) Tátrai tudósítás /. ß nagy lavina-katasztrófa után Autósport Miskolcon Megjelent az AFIT XVI. sz. miskolci vállalata autósport-klubjának híradója. A tizenkilenc oldalas, fotókkal Száz forintért a Balatonon Az Expressz tervei Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1973-ban több mint 400 000 fiatalt segített ahhoz, hogy eljusson bel- és külföldi úticéljaihoz. Borsod megyéből mintegy 3000 fiatal járt 31 országban Expressz-utakon. Huszonöt- ezernél többen pedig belföldi túrákon vettek részt. Sebők Gyulával, az utazási iroda Borsod megyei kirendeltségének vezetőjével az 1974-es tervekről beszélgettünk. — Szeretnénk, ha minden útvonalunkon a tavalyinál többen utaznának. Jó lenne, ha a növekedés nemcsak a külföldi utakra, hanem hazai programjainkra is vonatkozna. így hát különös gonddal állítjuk össze a magyarországi túraajánlatokat. Rögtön első helyen említem meg az elmúlt esztendő talán legnépszerűbb üdültetési formáját, az egyhetes balatoni utunkat. Ennek keretében több mint 1700 középiskolás fiatal üdült száz forintért hét napig balatoni Expressz-tá- borokban. Idén még több diák vehet majd részt ezeken a kedvezményes utakon, melyekhez nagy összeggel járult hozzá az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. — Sokan panaszolták: lassan már olyan magasak lesznek az Expressz árai, hogy azt a fiatalok nem tudják megfizetni, és a nyugati utakon nem ritka az 50—60 éves résztvevő sem ... — Tagadhatatlan, hogy a korábbi években jogosak voltak — legalábbis részben — ezek a panaszok. 1973-ban 10 százalék volt a 30 éven felüli résztvevők száma útjainkon. Ez főleg annak tudható be, hog* igyekeztünk csökkenteni árainkat. A hangsúlyt nem a költséges indiai vagy japán túrákra helyeztük, hanem a szomszédos szocialista országokba utaztak a legtöbben. — Milyen üi ajánlatai vannak az irodának? — Nem ismertetjük most valamennyi 1974-es tervünket, ez a vaskos programfüzetek feladata. Üj utazási forma az egyéni Expressz- út. Ez azt jelenti, hogy az iroda megszervezi a szállást és az étkeztetést (a nyáron elsősorban Romániában és a bulgáriai Aranyparton), és a jelentkezők egyénileg jutnak el az úticélhoz. Tehát gyakorlatilag csak az érkezés utántól „szervezett” turisták. Itt jegyzem meg azt is, hogy 1974. január 1-től részben megszűntek a csoportos útlevelek. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek külön kell gondoskodnia az útlevélről. Ez nem vonatkozik a szovjet- unióbeli utakra és a 14 éven aluli gyerekekre. — Gondok? — Sajnos, idén néhány útvonalunkon valószínűleg áremelkedések lesznek. Ismeretes, hogy az olajválság következtében több repülőtársaság emeli a jegyek árát, és néhány országban drágulnak a vasúti jegyek is. Ezek éreztetni fogják hatásukat a mi árainkban is. Ezt persze megpróbáljuk különböző kedvezményekkel, legalább részben, kiegyenlíteni. Utazási irodánk belépett a 47 országra érvényes Nemzetközi Ifjúsági Házak Szövetségébe. (I. Y. H. F.). Valamennyi kirendeltségünkön 30 forintért megvásárolható az az igazolvány, amelynek segítségével mind a tőkés, mind a szocialista országokban jelentős árkedvezményt kapnak a különböző turistaházakban és diákszállodákban a világjáró fiatalok. — A Magyar Ifjúságban Völgyi István, az Expressz igazgatója arról nyilatkozott, hogy négy nagy szálloda építését tervezi az iroda. — Örömmel számolok be arról, hogy minden valószínűség szerint az Expressz touring-hotelek egyike Miskolc-Tapolcán épül fel — 1980-ig. E. A. A szimbolikus temető közelében A Kék Acél helyén Inkább „eszem” mint „iszom” bisztró Már két vasárnap is eltelt azóta» hogy 1974. január 20-án, eleiben, a szépséges Mengusíalvi völgyben lezuamt a Magas-Tátra történelmének legnagyoou, leg- gynkosabb lavinája, A Poprain- Lxjuixi ievo tunstaszalióban azóta talán mar kétszer is cserélődtek a téli üdülovendégek, de még most is állandó beszédtéma a szörnyű katasztrófa, amely U síző halalat okozta. ídeienn, az 1600 méteres magasságban, a tu- nstanaz kozeiéoen levő szikla- hátról jól látszik a lavina pusztító nyoma, a százezer tonnányi hógörgeteg letarolta meredek, sziklás hegyoldal, s lenn a völgyben az a hatalmas, tömör hó- tömeg, amelynek mélyén még a napokoan is keresték két áldozatnak, a komárnói Gépipari Középiskola két diákjának, Tury Nagy Györgynek és Kocsi Tibornak a holttestét. A tragédia története A szomorú emlékű vasárnapra így emlékeznek a hegyi mentőszolgálat tagjai: — Kódos, ugyanakkor viharos, hóíúvasos ítéletidő volt. Az ilyesfajta időjárást úgy szoktuk mi idefenn jellemezni, hogy „elszabadult a dühös medve”. Sajnáltuk a kirándulókat, a sízöket, akiket az időjárás távol tattott a Tátrától, vagy beűzött a turistaházakba. Sajnos akadtak, akik dacoltak a „dühös medvével”. — Fél 12 után csengett a telefon — meséli Andrej Mlyndr, a hegyi mentőszolgálat aznapi ügyeletese —, s egy rémült hang jelentette, hogy a Mengusfalvi-völgybe lavina zúdult, s eltemetett ^12 diákot és tanárukat. A következő pillanatban a vihar valahol eltépte a telefonvonalat. Az egész Magas-Tát- rát «adóztattuk, s rohantunk a helyszínre. És valamit erről a helyszínről. A hegység egyik legcsodálatosabb része. A völgyet két és félezres magasságú csúcsok övezik. Északon, a háttérben a Rysy 2499 méter magas sziklacsipkéi. 1913- ban Lenin is járt ezen a csúcson, s onnan gyönyörködött a tájban. Behavazott fejfáival, fehér mementóként itt látható a közeben a Tátra szimbolikus temetője is, ahol a hegység csaknem 150 áldozatának állítottak eddig emléket. A halál völsvében — Ezen a meredeken utoljára 20 esztendeje zúdult le lavina. Akkor szerencsére senki sam volt a közelben. Vlado Prose!:, a hegyi mentőszolgálat brigádvezetője még azt is elmondja, hogy emberi számítás szerint azon a 300 méteres síterepen, ahol a komárnói diákok tartózkodtak, nem is fenyegette őket lavinaveszély. Csakhogy most, másfél ezer méternyi magasból, 3—400 méter szélességben olyan hatalmas hó- lömeg szakadt le, s olyan erővel zúdult, hogy a lavina átrohant ide, a völgy másik hajlatába is. A hegyi vezetők, a hegység szakértői magyarázzák, hogy Daniel Korec tanár és tanítványai nem is tudhatták, hogy merre meneküljenek. A lavina hangja, az a félelmetes, zugó robajlás, ami százszorosán túlharsogta a szélvihar süvöltését, csak megrémítette őket. És a nagy ködben nem láthattak semmit. Aztán már jött is a lavina légnyomása, ami falevélként sodorta őket, s jött a sziklákkal, pozdorjává zúzott fákkal vegyes hóár, ami tömör, hat méter vastag „takarót” borított a völgyre. A tapasztalt hegyi emberek, akik röviddel a tragédia után mentéshez láttak, magukban már akkor elnevezték ezt a részt a Halál völgyének. Százak küzdelme Mindent elkövettek, mindent megkíséreltek. Alig egy órával a lavinaomlás után már 150-en dolgoztak a helyszínen. Szervezetten kutattak, szondázták a havat, kutatóárkokat ástak. Később már több, mint 450-re nőtt azoknak a száma, akik lapáttal, tíz körömmel megpróbálták kimenteni a hósírból a sok fiatal életet. Valamennyi tátrai üdülőhelyről érkeztek mentőcsapatok. Felső Hágybó], Mat- lárházáról, a katonai tüdőszanatórium .betegei is eljöttek, ők sem kímélték az erejüket. De csak egyetlen, 18 éves diák, a komárnói Ottó Berze került ki élve a hósírból. A mentés első estéjén öt halottat is találtak. Köztük volt Daniel Korec tornatanár, akit a hósírban csak centiméterek választottak el 18 _éves Milán fiától. És a küzdelmes kutatás másnapi szomorú eredménye: újabb összezúzott, dermedt holttestek. És két diákot még két hét elmúltával is kerestek. (Következik: . öt óra a hósírban.) POZSONYI SÁNDOR gazdagon illusztrált kiadvány a miskolci autósporttal foglalkozik. Megtudjuk például hogy a miskolci az ország egyetlen AFIT autósportklubja, s mostoha körülmények között végzi munkáját. Csak a klubtagok határtalan sportszeretetének köszönhető, hogy a klub él és létezik, s a különböző országos versenyeken nagyszerű eredmény ekkél hívja fel magára a figyelmet. A klubhíradó beszámol az elmúlt három esztendő autósportversenyeiről, a miskolciak szerepléséről. Főutcánk, a Széchenyi utca járdáit szegélyező házak pincéi falának sok részében megvan még a Mátyás-kor, majd a provinciális reneszánsz építkezéseinek maradéka. Egyazon padlószint a borozóban Az 1-es számot viselő Avas-, egykor a Dőry-kocs- ma, a Tambur fogadó, majd az Arany Corona és az újkori Böczögö-féle Korona — pincéiben maradt részleteket nem tüntették el sem a XVIII. század nagy bővítéseinek, majd Kiír Vencelnek, s az 1893-as — Adler Károly által tervezett — újjáépítésnek a munkái. Ugyanígy megvoltak a felrobbantott 3., íf, 7. és 9. számú házak pincéiben is az eredeti nyomok, a mésztufából rakott, mésszel cementált tartó alapfalak. Ma is megvannak a Széchenyi utca 12., 14., vagy a 40. számú ház falaiban. Sőt: a 12. számú lakóház pincéjének homokföldjében rejtőznek Vay Ádám császári kamarás építkezéséből a régi — gönci hordókat tartó — ászokfák. Azt már csak néhányan, historikusok és régészek tudjuk, hogy a Vay-féle »pince alatt teljes épségben megmaradt az a pince, amelyet még Mátyás, vagy Ulászló idejében HerRönkhúzás Viszákon Rönkhúzást rendeztek vasárnap a Vas megyei Viszák községben. Az ősi nyugatmagyarországi farsangi népszokás szerint a maskarába öltözött „násznép” a kiszemelt alkalmi vőlegény és menyasszony házához vonult, jókora farönkre ültették, majd végighúzták őket a falun. Eközben mókáztak, doboltak, tréfás rigmusokat mondtak. czeg Péter épített, majd Bár- czay Szaniszló bővített. A mai Hungarokonzum pincefalaiban is ' ott van a tapolcai apátűr híres kalmárházának maradványa. A borozóban ma is ugyanazon a padlószinten isznak a szomjas miskolciak, amelyen az apát poroszlója mérte csabai, csermőkei és avasi szőlőjének taposott borát. Nemcsak az idő, de a sorozatos tűzvészek, különösen pedig az úgynevezett második és harmadik hospes-hul- lám beköltözése és építkezése is változást idéztek el a főutcában. A második hos- pes-hullám létesítette a Nova Civitast, az Üj Várost, amely a főutca páratlan számozású telkein — a mai számozás szerint az 1—23. számú szalagtelkeken — létesült. A hospesek kalmárházai A hospesek zömmel északbajor és thüringiai származású kézmives népség volt, kevés rokonság jött hozzájuk a Hemád menti német falvakból. E városalkotó nép 1365-től kezdődőleg megépítette a maga — építészetileg gótikus jellegűnek nevezett — kalmárházait. A főutca következő nagy építkezési szakasza Mátyás király uralkodása alatt, 1460- tól kezdődött, királyi építkezési kedvezményekkel, s adóJó évet zárt a vasgyári Eszem-iszom bisztró Váczi Mihályról elnevezett szocialista kollektívája: termelési és termelékenységi tervüket mentességgel. Ezt az időszakot a harmadik hospes-hul- lámnak nevezzük. Ekkor ment végbe a miskolci társadalomnak az a differenciált fejlődése, amely már az európai kisvárosokhoz hasonlóan, az autonóm közigazgatás szélesebb körével teljesen stabilizálta a városi autonómiát. Megerősítette a fejlett piac, a belső kereskedelem és a kézmíves termelés alapjait. A mátyási korszak már lehetővé tette a kalmárházak bizonyos reprezentatív jellegű építését is. A Széchenyi utca 21. sz. alatti Dadányi- ház bontásánál talált építészeti maradványok ezt bizonyítják. Okleveleink is elárulják e házak előkelő birtokosainak nevét. így az 5. sz. alatti ház tulajdonosa 1461-ben Emericus Kazay esküdt volt, aki a török idők alatti híres Nyáry-családnak adta tovább. Barokk átépítését Vay Ábrahám végezte el 1745-ben. Aztán Rósa görög birtokába került. A színház telke az újabban előkerült adatok szerint a ^íova Civitas piactere volt, amelyen hétfőnként vásárokat tartottak. Erre utal egy, 1414. évi országbírói oklevél szövege, amely nemrég került elő. Ekkorra ezt a részt már Alsópiacnak hívták. KOMAROMI JÓZSEF (A szerző hagyatékából) messze, várakozáson felül teljesítették. Különösen szép eredményeket értek el az étel- és a kávéforgalom növelésében. A brigád és a bisztró vezetője, Valent László elmondotta, hogy havi ételforgalmuk már eléri a 300 000 forintot. A közeli gyárak dolgozói elsősorban a mindig friss hentesáru miatt térnek be hozzájuk, a 13-féle minőségi bor — amit csak állva lehet elfogyasztani — szinte másodlagos vonzerő. Akik még emlékeznek a néhány évvel ezelőtti Kék Acélra, a bisztró elődjére, szinte el sem hinnék, hogy a bisztró forgalma — tavaly 4,8 millió forint — az elődjének a kétszeresére nőtt. Ebben közrejátszottak azok az üzemi rendezvények, baráti vacsorák is, amelyeket a bisztró KISZ-fiataljainak segítségével rendeztek az LKM, a DIGÉP s a környező üzemek kollektívái. A szép brigádnapló bejegyzései nem egy ilyen sikeres rendezvény emlékét őrzik. Sőt, olyan képes levelezőlapot is láttunk a naplóban, amelyet Párizsból küldött egy tavaly náluk járt francia vendég további sok sikert kívánva a Váczi Mihály brigád tagjainak. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A jubileumot a brigád is kiemelkedő munkasikerekkel, a vendégek még gyorsabb és kulturáltabb kiszolgálással szeretné megünnepelni. ix X. 1» Utcáink, tereink Múltat ő
