Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-16 / 40. szám
iSÉ Jevgenyij Kamenyev szovjet geológusnak a Déli-sarkvidéken végzett vizsgálatai azt tanúsítják, hogy Föld szilárd burka 500 millió évvel korábban alakult ki, mint ahogy a tudósok eddig feltételezték. A geológusok mindeddig nem fedeztek fel 3,5 mii Várd évesnél idősebb kőzeteket. A szovjet kutató által a Délisarkvidéken fekvő Enderby- íöldön talált krisMlyoß leletről a Leningrad ban és Xijev- ben végzett ólomizotópos abszolút kormeghatározási módszerrel kimutatták, hogy 4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett — azaz a földkéregnek a csillagközi anyagból való kikristályosodása legkorábbi szakaszában. Hasonló leleteket találtak korábban Ukrajna, Szibéria, Grönland és Dél-Afrika kristályos masszívumaiban. A szovjet geológus véleménye szerint ezek a területek az Antark- tisszal együtt a Föld első kontinenseinek magvai voltak. Átépítik a tapolcai strandfürdő vezetékeit. A régi betoncsöveket kicserélik, mert helyenként töredezettek voltak és a helyükre eternitcsöveket fektetnek le. A munkákat a miskolci vízművek építési csoportja végzi. (Kerényi felv.) Az orvosmeteorológiai szolgálat jelenti „Vigyázat, irontbetörés!” A több mint 11 ezer dolgozót foglalkoztató Taurus Gumiipari Vállalat napról napra — immár két éve — pontban két órakor részletes előrejelzést kap az ORF1 Orvosmeteorológiai Szolgálatától. A rejtjeles számokban küldött jelentés az Ergonómiai és Munkalélektani Laboratórium vezetőjéhez érkezik, aki ezt azonnal „lefordítja”, közérthetővé teszi. Az előrejelzés háromórás periódusokra osztja a nap 24 óráját, tehát arról tájékoztat, hogy háromóránként milyen fajtájú és erősségű frontbetörésekkel kell számolni. A laboratórium csak a közepesnél erősebb vagy az erős frontbetöréseket veszi figyelembe és csupán ilyen esetekben „riasztják” a diszpécserszolgálatot, ahonnan továbbítják a jelentést a vállalat Cordatlc, Tauril, Palma és Heuréka gyáregységének 16 üzemébe, a művezetőkhöz. A vidéki gyárakba csupán azért nem juttatják el az előrejelzést, mert az Orvos- meteorológia egyelőre a főváros 50 kilométeres körzetére ad prognózist. Dolgozónként l forint Az esetleges frontbetörés pillanatnyilag ezer olyan munkást érint, akik viszonylag nehéz körülmények között — például nagy melegben — dolgoznak. Így avul- kanizálókat. targoncavezetőket, spriccelőket, hengerelő- ket, a lemez- és oldóüzemben dolgozókat. Miért van szükség az előrejelzésre? Nem újkeletű megfigyelés, hogy a különböző meteorológiai fronthatások és az üzemi balesetek alakulása között szoros ösz- szefüggés van: frontbetöréskor nö a balesetek száma. A laboratórium munkatársai még 1972 januárjában, a frontnaptár adatai alapján három évre visszamenően elemezték az üzemi balesetek alakulását. Megállapították, hogy az úgynevezett frontórákban két-, két és félszer több baleset történt a vállalat gyáregységeiben, mint a meteorológiailag eseménymentes órákban. E tapasztalat alapján rendelték meg az ORFI-tói az előrejelzést és vezették be kísérletképpen az üzemi tájékoztatást. Az előrejelzésért minimális ösz- szeget, minden dolgozó után 1 forintot kell fizetnie a vállalatnak. Csodát még nem lehet várni ettől a módszertől, hiszen maga az orvosmeteorológia is gyermekcipőben jár. sigen gyakran előfordul, hogy a meteorológia ugyan nem jelez frontbetörést, utólag azonban kiderül, mégiscsak bekövetkezett. Ugyanakkor azt sem lehet még tudni, hogy a különböző frontok közül ki, mire érzékenyebb és hogyan reagál. Ehhez nagyon sok pénzre lenne szükség. mindenekelőtt szervezett orvosi gárdára és vizsgálatokra. * Kevesebb a baleset A kérdés szinte tálcán kínálkozik: miért van akkoT hát erre szükség? Egyszerűen azért, mert az előrejelzés birtokában, különböző biztonsági intézkedésekkel, a munkavédelmi előírások betartásának szigorúbb ellenőrzésével és az ésszerű pihentetés megszervezésével meg lehet előzni bizonyos baleseteket. Nem közük minden egyes dolgozóval, hogy: „Vigyázat, frontbetörés közeledik!”. hiszen ezzel a módszerrel pánikot keltenének, esetleg stressz lépne fel. A munkát közvetlenül irányító vezetők, művezetők feladata a szükséges intézkedések megtétele. A laboratórium vezetői tanfolyamokat szerveztek. és ott ismertették a különböző fronthatásokat. Felhívták a művezetők figyelmét arra. hogy kisérjék különös figyelemmel a rosz- szabb egészségi állapotú dolgozókat, az újonnan belépőket, valamint azokat, akik láthatóan fáradtan állnak munkába. Az eddigi tapasztalatok biztatóak; az előrejelzés bevezetése. 1972 februárja óta 0,96 százalékról 0.75-re csökkent az üzemi balesetek száma. A jövőben a munkaalkalmassági vizsgálatokon szeretnék megállapítani azt is. hogy a felvételre jelentkezők közül ki melyik fronthatásra érzékenyebb. így az eddigieknél gondosabban tudják megszervezni a munkaerő-irányítást. PETHES SÁNDOR SVP 7A: A gyermekeké a spsilcsaruk Vasárnap délután ismét gyermekzsivalytól lesz hangos a városi sportcsarnok. Folytatódnak az elmúlt év novemberében megkezdődött „Sportolj velünk, pajtás!” játékos vetélkedő selejtezői. A két éve még igen kevés úttörő versenyeztetését biztosító vetélkedő első selejtezőjére már tavaly novemberben sor került — 40 fős csapatokkal. Maga az, hogy a sport miskolci fellegvárában szerepelhetnek, külön vonzerőt jelent. A verseny elsősorban a tornaterem nélküli iskolába járó, vagy a szükség-tornatermekben tornázó, „sportoló” fiataloknak nyújt maradandó élményt. Bár a sportcsarnok ingyenesen áll a rendező városi úttörőszövetség rendelkezésére, a versenyek anyagi-technikai eszközeinek biztosítása nem kis feladatot jelent. A társadalmi összefogás azonban itt is segített. A KISZ Miskolc városi Bizottsága és a városi úttörőszövetség pat- ronálásra felkérő levele nem maradt válasz nélkül. Gyáraink — miként az első selejtező patronálója, a VIME- LÜX — szerény ajándékai tehetik majd teljessé a becsülettel küzdő csapatok tagjainak játékból fakadó örömét. (tóth) Az óra slágerrel kezdődik Katowicében magyarul tanulnak Mi is hírül adtuk, hogy a lengyelországi Katowicében megkezdődött a magyar nyelv intézményes oktatása. Katowice testvérvárosunk, így különösen felkeltette érdeklődésünket a közlemény, melyet a pillanatnyilag városunkban tartózkodó lengyel küldöttség egyik tagja, Andrzej Salamon (a következőkben Salamon András), a Trybuna Robotnicza szerkesztője jelentősen kibővített. Lengyel kollégánk kitűnően ismeri, árnyaltan beszéli a magyar nyelvet (környezetében tudtuk meg, hogy a magyaron kívül más idegen nyelveket is), így egy pillanatig sem csodálkoztunk, amikor megtudtuk, hogy Katowicében őrá bízták az Alekszander Zawadzki Gimnázium magyar óráit. Kár, hogy újságírókkal kevés alkalommal készíthetünk interjút. Salamon Andrást nem kell faggatni, önként bevallja, hogy egy diákköri levelezőtársnak (az illető már orvos, és Győrben dolgozik), később pedig egy szerelmes magyar kislánynak a kedvéért foglalkozott nyelvünkkel. Tulajdonképpen fiatalkori romantika és rajongás váltott át a komoly nyelvészeti tanulmányokba. A lengyel újságiró a Varsói Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, majd 1966- ban magyar ösztöndíjat kapott; nálunk írta meg magiszteri disszertációját, s vált hivatalosan is nyelvész- szé. Több évig élt hazánkban, mert az egyetem elvégzése után diplomáciai szolgálatot vállalt, s így nagyon sok szállal kötődik Magyar- országhoz. Különösen büszke arra — s meggyőződhettünk róla, hogy nem alaptalanul —, hogy még nyelvjárásainkat is ismeri, hiszen diákkorában minden szabad idejét arra fordította, hogy degen- vezetőként magyar turistákat kalauzoljon. Lengyel szó nem hangzik el Salamon András 30 tagú magyar osztálya irigylésre- méltó. Az újságíró a gimnázium igazgatóságától engedélyt kapott arra, hogy sajátos módszertannal, kötetlen körülmények között tanítsa növendékeit. — Minden óra slágerrel kezdődik — meséli mosolyogva. Az ottani tinédzserek éppen úgy szeretik a könnyűzenét, mint a mi fiataljaink. Szörényi, Koncz, Zaiatnay neve nem kevésbé ismert Lengyelországban, mint nálunk. Az óra elején leforgatnak egy- egy népszerű lemezt, a gyerekek gyorsan elkészítik a szöveg fordítását. A lemez gazdája természetesen felkészül az énekesből s a szövegíróból is. Az órákon egyetlen lengyel szó nem hangzik el; ha valaki nem készül, azt is magyarul kell közölnie. Nagykövetségünk természetesen ellátta a kato- wicei diákokat filmekkel, hanglemezekkel, újságokkal, folyóiratokkal, sót szépirodalmi művekkel is. Újságíró-tanáruk, aki rendszeresen fordít cikkeket, novellákat, megosztja munkáját növendékeivel. Nem kellett toborozni A magyar tanítás a tanév elején kezdődött, s azóta kettesre (ez a legrosszabb érdemjegy a lengyel iskolákban) még senki sem felelt. A gimnáziumban négy idegen nyelvet tanulnak, legtöbb óraszámot — hetenként négyet — a magyar nyelv kapott. — Felmerül a kérdés, hogy miért éppen Katowicében kezdték oktatni nyelvünket ... Vendégünk így válaszol: Városunk ipari és kereskedelmi központ, s jelentős székhelye az idegenforgalomnak is. Az egyre erősödő lengyel—magyar kapcsolatoknak eddig egyetlen szépséghibája volt: mindig valamely közvetítő nyelvet kellett keresnünk, hogy megértsük egymást. Szeretném, ha növendékeim közül — bármilyen hivatást választanak is, sok lelkes követe lenne a magyar nyelvnek. — Hogyan toborozták nyelvünk tanulására a diákokat? — Nem kellett toborozni. Akik jelentkeztek, mindany- nyian rendkívül értelmes, intelligens gyerekek. Mielőbb szeretnének világot látni, s kamatoztatni ismereteiket. — Milyen lehetőség kínálkozik erre? — Küldöttségünk, melynek Krystyna Szaraniec. gimnáziumunk igazgatója a vezetője, eredményes tárgyalásokat folytatott Miskolcon. A nyár folyamán már Magyarországon tölthetünk pár hetet... A következő tanévben a miskolci Kilián Gimnáziumban megkezdik a lengyel nyelv oktatását, így lesznek diákpartnereink is. Remélem, mind a levelezési, mind a személyes kapcsolat egyre jobban megerősödik a két intézmény között. — Gondolom, alig várja már, hogy mindenről beszámolhasson tanítványainak? — Néhány órát arra szánunk. hogy elmeséljem miskolci élményeimet. Természetesen magyarul! Mert az a legfontosabb, hogy szükségletükké, vérükké váljon a nyelv, mely egy idő után már nem idegen. Kedvenc játékunk, hogy megyünk az utcán, s magyarul beszélgetünk. A gyerekek rendkívül örülnek, ha külföldieknek hiszik őket. (gyarmati) Felveszünk külföldi munkákra gyakorlattal rendelkező hegesztő szakmunkásokat, belföldi szerelésekhez lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat, kiemelt bérezéssel. FELVÉTELRE JELENTKEZÉS: a Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, Miskolc, Szabó Lajos u. 66,, hétfőn déltől szerda délig. Balesetek az OKÍJ-ben Film a munkásvédelemrol (Tudósítónk jelenti.) Az Ózdi Kohászati Üzemek munkavédelmi főosztálya kimutatást készített arról, hogyan alakult a baleseti helyzet 1963-tól 1973-ig a vállalatnál. A fokozottan veszélyes gyárban 11 év alatt 21 dolgozó halt meg baleset következtében. A sérültek száma 4961 volt. A kohászatban az utóbbi években minden korábbinál nagyobb gondot fordítottak a dolgozók balesetvédelmi képzésére, a baleseti veszélyforrások csökkentésére. Az eredmény az elmúlt évben már érzékelhető volt. Különösen nagy gondot okoz a munka- védelmi főosztálynak, hogy viszonylag sok az iskolázatlan dolgozó. Ezek nagyobb része nem képes könyvből megtanulni a munkavédelmi szabályokat. Ezért az Ózdi Kohászati Üzemek az elmúlt két-három évben nagy értékű, úgynevezett audiovizuális oktatógépeket szerzett be. E berendezéseken kívül több munkavédelmi filmet is készítettek, illetve vásároltak. A tapasztalatok szerint a filmek sikerrel szolgálták a baleseti oktatást. A legújabb: az ÓKÜ saját stábja 30 perces színes munkavédelmi filmet készített. A hangosítást és a színes technika kidolgozását most végzi a Pannónia Filmstúdió. Az ÓKÜ-ben elvégzett munka mindössze 50 000 forintot igényelt. összehasonlításul meg- említjüL hogy ha nem házilag készítik, egy 12 perces fekete-fehér filmért a vállalatnak mintegv 300 000 forintot kell fizetnie. (magyar) Épül az új Tisza-csatorna A Leninváros térségében épülő 2 ezer megawattos olajtüzelésű erőmű kazánjainak kiszolgálására és berendezéseinek fűtésére nagy- mennyiségű ipari víz szükséges. A vízellátás biztosítására már épül az a 4 kilométer hosszú, 112 méter széles és 2 méter mély csatorna, amely a folyó vizét az erőműbe továbbítja. Az új Tisza-csatorna előreláthatólag az év végére készül el.
