Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-02 / 28. szám

Tíz éve jeleni meg a Magyarország Ezen a héten» a Magyar- ország olvasói a? első olda­lon az 523-as száminál ta­lálkoznak. Ez a szám ,.zt jelenti. 523. hete, tíz esz­tendeje' tájékoztat a nagy­világról és a hazáról a Ma­gyarország. Ebben a számban a töb­bi között a legfrisebb közel- keleti fejleményekről. a nemzetközi békemozgalom harcának új szakaszáról, a nyugat-európai kommunista pártok brüsszeli értekezleté­ről. Grivasz’ haláláról, a száznapi válság után meg­alakult török kormányról, a hazai témák közül pedig a mezőgazdaságnak adott hi­telek hasznáról, a háromper­ces relefonidő hátteréről és a Körszínház új évadjáról írnak a Magyarország mun­katársai. jjc Az új Hejőcsabai Cementgyár nyersanyag-ellátására 6500 méter hosszú szállítószalagot építenek a gyár és a mészkő­bánya között. (Képünkön: összeállítják a 3-as számú főút­vonalat áthidaló szakaszt.) j Letiltani sem mindig lehet Tartoznak a lakbérrel Miskolcon immár 22 ezer bérlakást tartanak számon. Az arány fokozatosan a ház­gyári otthonok javára billen, Hiszen évente több mint ezer korszerű lakást adnak át. Jóllehet nem számottevő azok száma, akik rendszer­telenül, vagy egyáltalán nem fizetnek lakbért, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalattal szembeni adósságuk mégis jelentősnek mondható. Az elmúlt év végén összesen 219 ezer forint tartozásuk volt azoknak, akik elhanya­golták ezt a kötelességüket. A pótlékot azért felveszik Érdeklődésünkre a MIK- nél- elmondták, hogy Hejő­csabán a Vanczak utcában négy család tetemes összeg­gel. köztük az egyik több mint tízezer forinttal adós. A Debreczeni Márton tér egyik háromszobás lakása után —■ havonta mindössze alig több mint 300 forint lakbér járna, a bérlő azon­ban a lakbérrendezés. 1971 óta egy fillért sem küldött a MIK-nek. A lakbérpótlékot persze nem utasítja vissza vállalatánál.. Az Ingatlankezelő Vállalat a feledékeny bérlők ellen a bíróságnál végrehajtási in­dítványoz. Van akinek a ne­vével tíz-húsz ilven okmányt kell átküldeni. Ráadásul még ezek után sem mindig juthat hozzá a MIK a pénzéhez. Ahol lehet, megpróbálkoz­nak a letiltással. Sajnos, ez is csak ritkán jár eredmény­űvel, mert a lakbérüket rosz- szül fizetők között elég sok az. olyan „ügyfél", aki már másütt is adós (OTP-nél, gyermektartási kötelezettség miatt stb.). 4 felújítást nehezítik A legtöbb esetben felelőt­lenségről van szó: akármeny- nyi is a kereset, nem tudják beosztani. A 22 ezer bérlő közül a rosszul, vagy egyál­talán nem fizetők körülbelül két százalékot képviselnek. Kevesebb közülük az olyan, aki 20—30 forintos fizetni­valóval marad el; á'nagydbb bérű lakások 'bére érkezik meg nehezebben. Mire fordítja az Ingatlan­kezelő Vállalat a befizetett lakbéreket? Minden évben több mint százmillió forintot költ a házak javítására, kar- bah tart ás ára a vállalat, ami­hez esztendőként 30—40, esetleg 45 millió forint tá­mogatást kap. Azok a fo­rintok tehát, amelyek a la­kók hanyagságából hiányoz­nak a MIK-nél, azt az össze­get csökkentik, amit a bérelt otthonok felújítására fordí- ta nak. A MIK megtagadja a ja­vítást. karbantartást azoktól a lakóktól, akiknek lakbér­elmaradásuk van. Ilyenkor aztán előfordul, hogy sietve rendezik számlájukat. Ha viszont a vállalat sortata.ro- zást végez, ezek a lakások sem maradhatnak ki a fel­újításból, mert az állaguk tovább romlana és csökken­ne az értékük is. NAGY JÓZSEF Bajai autók bajaira Autódiagnosztikai állomást avattak tegnap Baján. Lét­rehozását társadalmi mun­kával segítették a helybeli gépkocsi-tulajdonosok. A gépjárművek komplex ellen­őrzésére alkalmas állomást a Magyar Autóklub tartja fenn. REFLEKTOR Ma Budapesten a Nemzeti Galériában megnyitják Rév Miklós fotóművész kiállítá­sát. ajc Győrött leleplezik Bartók Béla szobrát. át Gyulán megrendezik a ha­gyományos román bált. át Tabról a Kemping Vállalat útnak indítja Ausztráliába első export-szállítmányát, át Tatán kiállítják Luzsicza Lajos Munkácsy-díjas festő­művész alkotásait.. ác Tata­bányán megalakulása 15. év­fordulóját ünnepli a szlovák táncegyüttes. Jó év volt, és milyen lösz 7 Rekordok nélkül (A cikk első részét tegnapi számunkban közöltük.) A miskolci vállalatok, üzemek elmúlt évi eredményei (az ipari termelés hét százalékkal, a nyereség 16 százalékkal, a munkások bére 12 százalékkal, a kereskedelem forgalma tíz százalékkal nőtt) 'látványosak voltak. A tavalyi a mostani tervidőszak legsikeresebb esztendejének mondható. S mit várhatunk 1974-ben? Erről beszélgettünk dr. Balogh Zoltánnal, az MSZMP Miskolc városi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével. Termelés, overeség Az ipari termelés növeke­dése várhatóan nem éri el a tavalyi, kiugróan magas üte­met. A vállalati prognózisok összegzése négyszázalékos át­lagos emelkedésről árulkodik. Ez, figyelembe véve a város üzemeinek nehézipari jelle­gét (a termelésbővítés rop­pant eszközigényes), megfe­lelőnek látszik a középtávú terv időarányos részének tel­jesítéséhez. Ahogy a termelésben, úgy a nyereségképzésben sem lesz rekorddöntés az idén. A város vállalatainak haszna, a Lenin Kohászati Művek nél­kül. „csak” két-három szá­zalékkal haladja meg a ta­valyit. Mint ismeretes, az LKM-ben a nyereségcsökke­nést az új nemesafcél-henger- mű belépésével kapcsolatos költségnövekedések okozzák. (Az idei nyereség csak mint­egy hatvan százaléka lesz a tavalyinak.) A negatív haté­konyságú mutató ellenére is javítják a kohászat dolgozói­nak fizetését Amíg a nemes­acél-hengermű a tervezett termelést el nem éri — a kormány Gazdasági Bizott­ságának határozata értelmé­ben —, központi keretből biz­tosítják a bérfejlesztést.) Több beruházás, sajat erőből Ami több tesz vagy több lehet az idén, mint 1973-ban, azt a vállalati beruházások címszó alatt tartják számon a fejlesztési tervek. A múlt évi eredmények lehetővé te­szik, hogy a vállalatok — sa­ját erőből — többet költse­nek beruházásra, mint ko­rábban. Az építési, fejlesztési kedv nagy, erre utal, hogy ebben az évben mintegy 20 százalékkal költenek többet beruházásra az üzemek, mint tavaly. A kiemelt beruházások épí­tése is meggyorsult. Az el­múlt évi teljesítés harminc százalékkal haladta meg az 1972. évit. Némi lemaradás azonban még mindig van, de várható, hogy a kulcsfontos­ságú fejlesztések időre befe­jeződnek. A munka látványos része, a külső építkezés a legtöbb helyen már befejeződött, s a szerelést végzik a HCM-ben, az LKM nemesacél-henger- művének finomsorán, a hús­kombinátban. A második fele nehezebb A múlt évi mérleg serpe­nyőjébe kívánkozik még, hogy felépült a városban 2274 lakás, 21—21 kilométerrel bő­vült a víz-, illetve csatorna- hálózat hossza, kilenc kilo­méter új út épült, nyolcezer köbméterrel növekedett a víztermelő kapacitás, 187 bölcsődei és 350 óvodai hely létesült. A villamosenergia- fogyasztás 8,5 százalékkal, a gázfelhasználás 12 százalék­kal növekedett. A kereskedelem, bár erre az esztendőre nem remél tíz- százalékos felfutást, az egyen­letesen magas forgalom re­ményében kezdhette az. évet. A szakemberek nemcsak na­gyobb választékot ígérhet­nek. hanem korszerűbb, ké­nyelmesebb vásárlási körül­ményeket is. Az év végén át­adják a bútoráruházát, meg­nyitják a Búza téri ABC-t. s a nyáron már vendégeket fogadhat a tapolcai Juno- szálló. A sikeres 1973-as év után eredményesnek ígérkezik 1974 is. Bár az ipari termelés és a kereskedelem számai kevésbé látványosak, de ezek teljesí­tése sem kíván kisebb erő­feszítést .., Mert azt a kezdő hegymászó is tudja, hogy a fölfelé vezető út második fe­le a hosszabb és nehezebb. B. I. Kollektív műterem Tegnap átadták rendelte­tésének Kazincbarcikán, az Izsó Miklós képzőművészeti szakkör tagjainak az eddig más célra használt helyisé­gekben kialakított képzőmű­vészeti kollektiv műtermet. >)c 20 éves a Rajkó-zenekar. A KISZ Központi Művészegyüt­tesén belül működik a Rajkó-zenekar. Az együttes 1973-ban Magyarországon 382-szer, külföldön pedig 120-szor lépett fel (Képünkön: a Rajkó-utánpótlás.) (Balaton József felvétele) Természetesen: tokaji A világ legdrágább itala Tokaj-Hegyalja aranyban ragyogó borai közül a leg­nagyobb karriert az úgyne­vezett 1811-es üstökös évjá­ratú aszú érte el. Ez a bor­különlegesség már az elmúlt században is híres volt. Igén magas áron vásárol­ták. III. Napóleon császár például 1860-ban kétszáz fiaskót vett belőle — palac­konként ötven frankért. V. Ferdinánd koronázási ünnep­ségére is ilyen aszút rendel­tek és antalogjáért (egy an- talog hetvenöt liter) ezer kör- möci aranyat fizettek Mádon és Tokajban. Ez az aszú ma is a világ legdrágább itala. 1971-ben Londonban már kétszázhúsz fontért kelt el egy palack belőle. A híres aszú történetét, árfolyamának változását Pap1 Miklós, a tokaji helytörténeti múzeum vezetője megírta, és ennek nyomán a múzeumhoz számos olyan levél érkezett, amelynek írói ritkaságnak tartott tokaji borokat kínál­nak eladásra. így — többek között — egy palack IV. Ká­roly készletéből származó, 1917-es évjáratú szamorodni borért háromezer forintot kértek. A legérdekesebb le­vél' a minap az NDK-beli Radebeul-ból érkezett. írója arról értesíti a múzeumot, hogy olyan tokaji borral töl­tött palack van birtokában, amelyet hajdan Erős Ágost király udvartartása részére vásároltak. Az érdekes bejelentéseket és árajánlatokat a tokaji mú­zeum átküldi a tarcali Sző­lészeti Kutatóintézetnek, amelynek a ritkaságszámba menő tokaj-hegyaljai borok­ból már kisebb evűit°ménye van. kármán János Vízzel, habbal és porral olt a TÍ-les 4 magyar tűzoltók a leggyorsabbak közé tartoznak kisnéoek a szakmunkásoknak A Miskolci Építőipai-! Vál­lalat ebben az évben a ko­rábbinál is nagyobb gondot fordít a szakmunkások kis­gépekkel való ellátására. Kor­szerű ütvefúrókat, horony­marókat állítanak munkába. s ezekkel lényegesen meg­könnyítik a szerelők munká­ját; ahol lehet, megszüntetik a nehéz falvésést, fúrást. A kisgépek kezelői számára kü­lön munkavédelmi oktatást szerveznek. Százegy tűzeset történt ta­valy Miskolcon. A lángok összesen két és félmillió fo­rint kárt okozlak. Egyetlen tűzeset kárértéke sem halad­ta meg az egymillió forintot. A kedvező statisztika egyik oka a tűzoltók technikai fel­szereltségének javuiasa. Er­ről beszélgettünk Szakái Fe­renc őrnaggyal, a Miskolc városi és járási tűzoltópa­rancsnok általános helyette­sével. — Egyre korszerűbb tech­nikával dolgozunk. Az, hogy egy tűz mennyire pusztíthat, két dolgon múlik; a beavat­kozás gyorsaságán és az ol­tási technika korszerűségén. Az elsőben a nemzetközi statisztikák szerint is igen előkelő helyet foglalnak el a magyar tűzoltók. A kivonu­lások végrehajtása pontee menetrend szerint történik, másodpercnyi késedelem nél­kül. Sajnos, a tűzjelzések sokszor késve érkeznek el hozzánk (így volt ez most legutóbb az Egyetemváros­ban leégett faház esetében is). Néhány évtizeddel ko­rábban még a tűztoronyból figyelték, hol száll fel a vö­rös kakas. Ma már ezt nem tehetjük meg, így hát ezúton is kérünk mindenkit, hogy ha tüzet észlel, első dolga a tűzoltók riasztása legyen. — Több új, korszerű be­rendezéssel gyarapodtunk. Néhány hónapja állt mun­kába a 4.- méter magas lét- rarendszerrel felszerelt jár­művünk. Ezen lift repíti fel a tűzoltót a létra tetejére, és onnan fecskendővel beavat­kozhat. Nagy szükség volt már erre a 8 millió forint értékű járműre, hiszen meg­könnyíti a több emeletes lakóházakban keletkező tü­zek oltását. Tíz emelet ma­gasságig tudjuk használni. — Rövidesen munkába áll a legújabb típusú magyar fecskendőkocsi, a TŰ—l-e$. Ez a jármű megfelel a leg­korszerűbb technikai köve­telményeknek, mert alkal­mas vízzel, habbal és por­ral való oltásra. Most járat­tuk be az autót, amely egyébként akár egyidejűleg több anyagú (például por­es hab) oltásra is felhasz­nálható. Az új technika az eddigieknél magasabb szín­vonalú elméleti és gyakor­lati felkészültséget igényel, ezért különböző szakmai to­vábbképzések és gyakorla­tok előzik meg „bevetését”. Terveinkben szerepel tele­fonközpontunk korszerűsíté­se és a tűzoltóparancsnokság bővítése is. Ezek — bár csak közvetve szintén hozzájárul­nak majd ahhoz, hogy job­ban védhessük az emberéle­teket és a közös vagyont. (erdős)

Next

/
Oldalképek
Tartalom