Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-13 / 37. szám

• • Ülést fart a művelődésügyi bizottság Holnap délután a városi tanács vb-termében tartja soron következő ülését a vá­ros művelődésügyi állandó bizottsága. A meghívottak és a bizottsági tagok előtt Tok Miklós tanácselnök-helyettes, a bizottság elnöke számol be arról, hogyan valósultak meg városunkban a párt X. kong­resszusa és a Központi Bi­zottság 1972. évi júniusi, a közoktatással kapcsolatban hozott határozataiban foglal­tak. A jelentés beszámol ar­ról is, hogyan hajtották vég­re a városi tanács művelő­désügyi osztálya ezzel kap­csolatos intézkedési tervét. Épül az új cementgyár (Kerényi felv.) A miskolciak kérdezik: Miért kell fizetni a jávorkúti úton? Miskolcon is egyre több a magángépkocsi. Tulajdonosa­ik nagy része — a mindin­kább szélesedő propaganda hatására — szabad szomba­tokon és vasárnapokon a Bükk felé veszi az útirányt, hogy az egész heti rossz vá­rosi levegő beszívása után felfrissüljön a tüdő. A szép, tavaszi vasárnapokon Hollós­tetőn, Bükkszentkereszten, Bánkúton és Jávorkúton szinte alig férnek a kirán­dulók járművei. Akik a Bükk egyik legszebb része, Létrás- tető—Jávorkút felé igyekez­nek, az út használatáért 20 forintot kötelesek fizetni. So­kan nem értik, miért. Garami Jenő, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság gazdasági igazgató- helyettese: — A jávorkúti és szilvás­váráéi út kétségkívül a Bükk egyik legszebb részére vezet, illetve azon megy keresztül. Az utat az erdőgazdaság épí­tette a két világháború kö­zött. úgynevezett kincstári út volt. A második világhá­borúig a Bükknek ez a ré­sze a forgalom szempontjá­ból teljesen lezárt területnek számított, uraságok. nemegy­szer kormányfők vadásztak itt. A felszabadulás után az erdőgazdaság megnyitotta az utat a lakosság előtt. Ám hamarosan bebizonyosodott, hogy az út, a gépjárművek egyre növekvő száma miatt, oly mértékben romlik, a ja­vítási költségek olyan ütem­ben nőnek, hogy Ingyen nem engedhetjük használni az utat. A DIGÉP-pel —amely­nek Sebesvizen üdülője van — 12 ezer forintos átalány- díjas szerződést kötöttünk, míg más személyek 20 fo­rintért használhatják az utat. Az erdőgazdaságnak nem­csak a Bükkben. hanem a Zempléni-hegységben is van­nak saját útjai. Teljes hosz- szuk csak száz kilométerek­kel mérhető. Az elmúlt év­ben például hatmillió forin­tot (ebből 1.2 millió forintot a 18,2 kilométer hosszú já­vorkúti szakaszra) költött karbantartásukra a erdőgaz­daság. A beszedett útpénz ennek csak elenyésző hánya­da. Béli Miklós, az erdőgaz­daság műszaki osztályveze­tője: — A közelmúltban a Bükk és a Mátra üdülőterületté nyilvánítása kapcsán szóba került, hogy a jávorkúti utat megnyitjuk a nagyközönség­nek. Nem így történt, s meg­mondom őszintén, mi örü­lünk ennek. Ez a vitatott út­szakasz ugyanis az erdőgaz­daság egyik legfontosabb közlekedési ütőere. Ezen szállítjuk le a Bükk-fennsí- kon kitermelt fát. A kes­keny úton tehergépkocsi-ve­zetőink már gyakorlottan, ráadásul pontos ütemterv szerint, a meghatározott ki­térők ismereteinek birtoká­ban közlekednek. A teherko­csi-forgalommal együtt az út a magánautósok számára fentebb említett keskeny vol­ta és a sok kanyar miatt túl veszélyes lenne. Ez tehát a helyzet ß já­vorkúti úttal. NYIKES IMRE Pályázati hirdetmény Miskolc megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya pályázatot hirdet mérnöki és értőeiőadói munkakör betöltésére. A PALYAZAT FELTÉTELEI; mérnöki munkakörnél: általános, illetve építőmérnöki képesítés és szakmai gyakorlat, árufőelőadói munkakörnél: építőipari ártanfolyami végzettség, az építőipari technikusi képesítéssel rendelkezők előnyben részesülnek. Bérmegállapítás a 108/1967. MüM. sz. utasítás alapján, A pályázatot részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány és a képesítést igazoló „oklevél" vagy másolat mellékelésével az osztályon. 1974. FEBRUAR 20-IG kell benyújtani. Ha szennyezett a levegő, kigyullad a jelzőlámpa Hollandiában létrehozták a levegő szennyeződésének au­tomatikus ellenőrzésére szol­gáló rendszert. Az egymás­tól 28 kilométernyi távolság­ban telepített, kb. száz állo­más az egész országot behá­lózza. Ezenkívül további száz ellenőrző állomást építettek Hollandia sűrűn lakott vi­dékein és ipari központjai­ban, valamint az ország ha­tárain. Minden ellenőrző állomás kilenc regionális elektronikus számítógéppel van összekap­csolva, amelyek az Országos Egészségvédelmi Intézetben levő központi elektronikus számítóberendezéshez kap­csolódnak. Ez az intézet dol­gozza fel az egész országból beérkező információt. A le­vegő szennyezettségének mér­tékére vonatkozó adatok per­cenként érkeznek, a szeny- nyezettség szintjének átlagát pedig óránként határozzák meg. Amint valamelyik vidéken a levegő szennyezettsége el­éri a megállapított határt, egy speciális térképen jelző­lámpa gyullad ki és a helyi hatóságoknak azonnal megfe­lelő intézkedéseket kell ten­niük a szennyezettség csök­kentésére. ADH várospolitikai fóruma (Folytatás az 1. oldalról) Ha ez a tendencia folyta­tódik — mutatott rá Drótos László, a városi pártbizott­ság titkára —. akikor mint­egy másfél ezer lakás átadá­sa nem történhet meg a IV. ötéves terv időszakában, ha­nem csak 1975 után. Ebbe nem lehet belenyugodni! Nem lehet már csak azért sem. mert a lakásépítés kiemelt feladat, és ha teljesítjük is a ^00 lakás felépítését célzó ötéves tervet, még mindig több ezerrel kevesebb ott­hon épül fel Miskolcon, mint amennyit eredetileg tervez­tek. Mint ismeretes, a beru­házási piacon jelentkező fe­szültségek, valamint az épí­tőanyagárak emelkedése és más okok miatt módosítani kellett — más városokhoz ha­sonlóan — Miskolcon a la­kásépítési programot. Igaz, hogy később — méltányol­va a munkásváros kérését — a kormányzat pótlólag lehe­tővé tette 1200 otthon felépí­tését, ám ezzel együtt is lé­nyegesen kevesebb otthon épül, mint amennyit az ere­deti terv előirányzott. Köte­lessége tehát a beruházásban érdekelt minden szervnek és vállalatnak, hogy jól gazdál­kodjon a rendelkezésre álló pénzzel, azaz valósítsa meg a lakásépítési tervet. A késedelmet, a munkák elhúzódását több okra vezet­te vissza Szekrényt Jenő, a Beruházási Vállalat igazga­tója. illetve a vita többi résztvevője. Az egyik ok az, hogy a jelenlegi tervidősza­kot nem készítették jól elő a korábbi években, azaz nem álltak rendelkezésre közmű­vesített területek. Pedig ezek­ben az években már sokat kell bontani is ahhoz, hogy új házak épülhessenek, hi­szen jószerivel elfogytak a beépíthető szabad területek. » Az előkészítés hiányosságai Az előkészítés hiányossá­gai között lehet említeni azt is. hogy nem készültek el időben a részletes rendezési tervek, azokat pedig, ame­lyek elkészültek, menet köz­ben többször is módosítani kellett. Napvilágot láttak ugyanis olyan országos ren­delkezések, melyek megha­tározták a magas házak ará­nyát stb. A késedelmet mind­máig nem sikerült pótolni, a lakásépítés tervellátottsága nem megfelelő. A magas­építők gyakran olyan terüle­ten kezdik a munkát, mely még nincs tökéletesen köz­• Átadástól a beköltözésig • Kevés a szakiparos • Tervszerűbb munkát! Mit eszik a madár? Sokáig gondolkoztam rajta, hogy szóvá tegyem-e, milyen rosz- szul fogalmazva jelent meg a vasárnapi lapokban egy hírecske. Vé­gül is úgy döntöttem, hogy szóvá teszem, mert nem egyszerűen arról van szó, hogy az újságíró tolla egy kicsit mellészaladt a tények­nek. Idézem, miről van szó: Farkasveszély Erdélyben címmel ol­vashattuk, hogy az erdélyi Maros megyében elszaporodtak a raga­dozók. A derék erdészek munkához láttak és „36 farkast, 350 rókát, 7000 szárnyas ragadozót lőttek le”. Odáig nincs is hiba, amíg a farkasok és rókák kártevését részletezi a hír. Ám a tollas raga­dozókról egyebek között ezt írja: „... veszélyeztetik a vetéseket.” A ragadozó madarak — azt hiszem, ez köztudott — sok mindent esznek, de a vetést nem pusztítják. Ritkítják viszont a vetésekben valóban nagy kárt tevő rovarokat, pockokat és egyéb rágcsálókat. Nem véletlen, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 59/1954. (IX. 9.) M. T. számú rendelete szigorúan tiltja a ragadozó madarak legtöbb fajtájának az irtását. így például a kékvércséét, a kerecsensólyomét, a vándorsólyomét, a kigyászölyvét, a békászó sasét, a vöröskányáét, rétisasét, parlagi sasét, törpe sasét, a bag­lyokét stb. A karvaly, héja, barnakánya, barna réti héja, kékes ré­ti héja irtható ugyan, de ezekből is olyan kevés van ma már, hogy inkább csak akkor kell puskavégre kapni őket, ha cgy-egy terüle­ten túlságosan elszaporodnak, vagy rákapnak például a fácánte­lepekre. A hír szerint Erdélyben irtották ezrével, s feltehetőleg váloga­tás nélkül a ragadozó madarakat. Mi közünk nekünk ehhez? Na­gyon is sok közünk van, hiszen a természetvédelem nem ismer or­szághatárokat. E madarak többsége egyébként is költöző, s amit más országban kiirtanak, az nálunk is hiányozhat. Mert hiányoz­nak ezek a szép és hasznos állatok. Gazdasági szolgálataikon túl is hiányoznak! Végül közünk van a hírben foglaltakhoz azért is, mert egy ilyen rosszul megfogalmazott közlemény bátorítást adhat szü- kebb pátriánk vadászainak a „görbecsőrűek” kíméletlen lepuskázá- sára. Bátorításra pedig nincs szükség. Éppen ellenkezőleg. Néhány hónappal ezelőtt már szóvá tettük, hogy az egyik miskolci madár- kereskedésben védett szárnyasok kitömött múmiái is kaphatók. Ami­kor ott jártunk, éppen egy ölyvet árusítottak, amely a leghaszno­sabb rágcsálóirtók közé tartozik. Jó lenne végre pontosan fogalmazni, amikor természetes kör­nyezetünkről, pótolhatatlan természeti értékek pusztulásáról, pusztí­tásáról van szó 2 (bekes) mű vési tv e. és a tervek sok­szor együtt készülnek az épületekkel (!). Elmosódik a felelősség Ilyen körülmények között természetesen igen nehéz, sőt lehetetlen felelőssé tenni egy-egy vállalatot a késede­lemért. Vincze Géza. a BÁ- ÉV vezérigazgatója többször is hangsúlyozta a vita során, hogy kénytelenek „rugalmas megoldást’’ alkalmazni, ami más szóval azt jelenti, hogy sok előfeltételtől eltekintve kezdik a szerelési munkát. Más kérdés, hogy az ő érde­kük is ezt diktálja, hiszen a házgyárnak folyamatosan kell termelnie. A másik igen lényeges probléma, hogy kevés a szak- iparos Miskolcon. Különösen nagy a hiány olyan hegesz­tőkben. akik gázvezeték sze­reléséire is alkalmasak. De kevés embere van a BÁÉV- nek ahhoz is. hogy a befe­jező munkálatokat elvégezze a lakásokban, és ezzel párhu­zamosan végrehajtja a ga­ranciális javításokat. Az egyébként is csekély számú szakiparos gárda csaknem 26 százaléka garanciális javítá­sokat végez. Ennek ellenére mintegy háromezer lakásban már aktuális volna ez a munka. Geoerál-ki vitelező Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője rámutatott, hogy az eddigi­nél gyorsabb ütemű szak­munkásképzés mellett más vállalatokat is be kell vonni a szakipari munkába. Ugyanő fejtette ki. hogy a Miskolci Tervező Vállalat sem fejlő­dött úgy az elmúlt években, hogy tökéletesen ki tudja elégíteni a város tervezői igényeit. Az építőipari vál­lalatok pedig még mindig nem tekintik elsőrendű fel­adatuknak a lakásépítést. Pedig a lakásépítés is ki­emelt fontosságú beruházás­nak tekintendő. Többen megfogalmazták, hogy célszerű lenne a BÁ- ÉV-nek vállalni a generál- kivitelező szerepkörét. Ez esetben egységesebb lenne a szervezés, irányítás és per­sze egyértelműbb lenne a fe­lelősség is. Vincze Géza ve­zérigazgató szerint ehhez nincs forgótőkéjük. Juhász György szerint viszont tár­gyalni lehetne az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium 'iái a forgóalap megte­remtéséről is. Drótos László zárszavában elmondta, hogy a vitában elhangzottakkal kiegészített jelentést a városi párt-vég­rehajtóbizottság elé terjesz­tik, majd felhívják az ösz- szes érdekelt szerv figyelmét arra, hogy hatékonyabb in­tézkedésekre van szükség Miskolc lakásépítési tervé­nek maradéktalan végrehaj­tásához. BEKES DEZSŐ Tanácsadó szolgálat Fizetik az első békekölesöBt Tegnap megkezdték az el­ső békekölcsön kötvényeinek beváltását. Mint ismeretes, ebben az esztendőben vala­mennyi államkölcsőnköt- vényt visszafizetik. Az Országos Takarékpénz­tár január 15-én tartotta az első békekölcsön utolsó sor­solását, s ennek alapján az­óta elkészült a 150 oldalas összesített nyereményjegy­zék. Ebben megtalálható minden olyan kötvény szá­ma, amit az 1951. szeptem­beri legelső sorsolás óta ki­húztak. Természetesen azo­kat a kötvényeket is bevált­ják, amelyek nem nyertek. Kozaróczy Károlyné, az Országos Takarékpénztár Borsod megyei Igazgatóságá­nak betét- és értékesítési osztályvezetője elmondta, hogy az első napon a várt­nál kisebb volt a forgalom. A kötvények beválthatók va­lamennyi OTP-fióknál, a pos­tahivatalokban és a takarék- szövetkezeteknél. A forgalom zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az Országos Ta­karékpénztár Miskolcon, az Arany János utca 2. szám alatt, a Sportfogadási és Lot­tóigazgatóság helyiségeiben ideiglenes kifizetőhelyet lé­tesített. Az itt dolgozó tizen­három fős különleges brigád tanácsadó szolgálatot is ellát. Az első napon nem akadt vitás kérdés, zökkenőmente­sen bonyolódott le a vissza­fizetés. Érdekes, hogy a 24 éves okmányok szinte kivé­tel nélkül mind teljesen épek, nem szakadozottak, nem sérültek. Ez nemcsak azt bizonyítja, hogy gondo­san őrizték őket, hanem azt is, hogy igen jó minőségű papírból készültek. Az erő­sen sérült vágj' hiányos köt­vények beválthatóságát egyébként a helyszínen dön­tik el. Miskolcon az OTP-fiókok- ban összesen kétezer köt­vényt váltottak be kedden. Az Arany János utcai ideig­lenes kirendeltség egymillió forintot vett fel az első bé­kekölcsön kötvényeinek be­váltására és ebből több mint 900 ezer forintot záróra után visszavittek az igazgatóság páncélszekrényeibe. Érthető, hogy nem tolongtak az első napon. Túszén valamennyi békekölcsön kötvény 1977. december 31-ig beváltható. E. A. Szakmát tanulnak Tavaly tizenketten szerez­tek szakmát a Miskolci Épí­tőipari Vállalat dolgozói kö­zül. Az idén várhatóan még többen kapnak szakmunkás­bizonyítványt a betanított munkások közül. Többen azért szereznek képesítést, mert a külső munkahelyeken reumát kaptak, és ezután bel­ső szerelési feladatokat lát­hatnak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom