Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-13 / 37. szám
Műhelymunkák A rajzppda%ós>iai stúdió tárlata Időbe telt, amíg a kiállított képeket végignéztem. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház előcsarnokában, folyosóján, az egyik klubszobában szorosan egymás mellé függesztve sorakoznak az olaj- és pasztellképek, rajzok, grafikák, egy kisasztalon szobrok. Nem egy művésznek gyűjteményes vagy egy korszakot lezáró bemutató tárlata ez. és a sokféleség sem könnyíti meg a képek között az eligazodást. Ezt a bemutatót egyébként sem úgy kell nézni, mint a kiállítótermek tárlatait, itt a megannyira hozzáértő műkritikának sincs helye, mert a felkészült bíráló legokosabb gondolata sem talál célba. A Miskolci Rajzpedagógiai Stúdió általános és középiskolákban tanító rajztanárai az elmúlt év novemberében a Libresszóban grafikákat mutattak be. Most műfaj és tematika szempontjából egyaránt változatosabb képet kívántak adni munkájukról, a Zrínyi Ilona Gimnázium rajztermében kéthetenként tartott foglalkozások eredményéről. A Zsignár István festőművész-tanár irányításával, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház támogatásával dolgozó, 1971-ben újjáalakult stúdió meghatározott céllal működik. Az a feladata, hogy lehetőséget biztosítson a miskolci rajztanárok módszertani és képzőművészeti fejlődéséhez, hogy segítse az iskolai munkát, az ott folyó esztétikai nevelést. Egyfajta szakmai továbbképzés ez hónapra, napra lebontott munkatervvel, megvalósításra váró feladattal. Elmondhatnám, hogy nekem Kissné Gombos Mária rajzai vagy Borsos István szobrai tetszettek a legjobban —/ ez az én magánügyem, ha a tárlatlátogató szerepében akarok magamnak tetszelegni. Ennél azonban sokkal fontosabb a kiállítás egésze, amelynek minden egyes darabja fegyelmezett, szisztematikus munkáról, felkészültségről tanúskodik. A művészet és a rajzpedagógia különböző, bár egymást korántsem kizáró fogalmak. Jó, ha a rajztanár ihletett művész, de az iskolában és kezdő fokon a mesterség az első. Képszerkesztés, az arányok gyors meglátása, felmérése, a közvetlen látvány érzékeltetése, tér- és színismeret, otthonosság a különböző műfajokban, az anyag ismerete — ilyen és ehhez hasonló alapfogalmakat tanítanak azok, akik mindezt már régen tudják, és míg megszületik egy akvarell vagy egy olajkép, szívesen elismétlik. Azt hiszem, ez a stúdió foglalKozásainak lényege, és ebben van a Gárdonyi Géza Művelődési Házban hosszasan nyitva tartó bemutatónak az értéke. Egy műhely munkáját és ezzel együtt rajztanításunk színvonalát mérhetjük le raita. (M-) Népművészeti pályázat gyermekeknek A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége, a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, az Országos Pedagógiai Intézet, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya pályázatot hirdet hímző, szövő, batikoló, tojásfestő, kerámia- és játékkészítő gyermekek és szakkörök számára. Az általános iskolás korú gyermekek díszítőművészeti és játékkészítő tevékenységét felmérő pályázaton azok vehetnek részt, akik 1959. december 31-e után születtek. Pályázni lehet a népi díszítő- művészet és a népi játékkészítés valamennyi ágában. Műfajonként három pályamunkával, amelyeket 1974. május 1-ig küldhetnek el a részvevők a Mezőkovácsházi Járási Művelődési Központ címére. A borítékra írják rá a jeligét: „Népművészet”, a beküldött munkán és kísérő- jegyzéken pedig tüntessék fel a szakkört működtető intézmény nevét és pontos címét, a szakkörvezető nevét, valamint az egyes munkákat tervező és kivitelező gyermek nevét, címét, osztályát, a pályamunka anyagát és technikáját. A pályázat értékelését követően június elseje és 22-e között a munkákból a Mezőkovácsházi Járási Művelődési Központban kiállítást rendeznek, a legjobbakat díjazzák. Keresztesek Több mint tizenkét évvel ezelőtt, 1961 decemberében mutatták be a magyar mozik a Keresztesek című kétrészes színes lengyel filmet. A Henryk Sienkiewicz regényéből készült, Aleksander Ford által rendezett monumentális alkotás a bemutató óta hárommillió nézőt vonzott. A keresztes lovagok korát, a középkort felidéző történelmi tablót elsősorban a fiatalok figyelmébe ajánljuk (bizonyára erre gondoltak a műsorszerkesztők is, amikor a Keresztesek felújításáról döntöttek), de a közeli múlt emlékezetes filmsikere vonzó lehet a mozinézők szélesebb rétegei számára is. A filmet holnaptól a Béke mozi vetíti. 4 második világháború története: 1939—1945 Ez a címe annak a tizenkét kötetes kiadványnak, melynek első könyvét — „A háború kirobbanása. A haladó erők küzdelme a béke megőrzéséért” címen — a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának Katonai Kiadója jelentette meg. A kiadóbizottság elnöke Grecsko marsall. A több kötetes mű kiadásának előkészítő munkáiban részt vett a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete, az SZKP KB mellett működő Marxista—Leninista Intézet, valamint a Szovjet Tudományos Akadémia egyetemes történeti, illetve szovjet történelmi intézete. A kiadványhoz a Szovjetunió és más országok archívumainak számos dokumentumát használják fel. Szellemi központ A 160 ezer lakosú Pécs nemcsak a legnagyobb városa a Dunántúlnak, hanem elsőrendű szellemi központja is; kulturális tevénenysége kisugárzik az egész országrészre. Az egyetemek, főiskolák mellett a regionális kulturális szervek és intézmények egész sora működik a mecsekialj ai városban, köztük a különféle művészeti szövetségek területi szervezetei, valamint a Jelenkor folyóirat és a Pécsi Balett. Pécs irodalmi-művészeti életének fejlesztésével foglalkozva, a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén állást foglalt amellett, hogy tovább kell erősíteni a mecsekaljai kulturális centrumnak a Dunántúlra — elsősorban a Dél-Dunántúlra — ható kisugárzását. Evégett az írószövetség, a képzőművész, az építőművész és a fotóművész szövetség pécsi csoportjai mellett a közeljövőben megalakítják a Zeneművészek Szövetségének területi szervezetét is. Diákpolitikusok vetélkedője A Nehézipari Műszaki Egyetemen február 22. és 24. között ismét megrendezik a diákpolitikusok vetélkedőjét — immár negyedik alkalommal. A háromnapos rendezvényen több mint tíz felső- oktatási intézmény legtájé- kozottabb hallgatói vesznek részt. Mozdulatok „ ... az őssejtig vagyok minden ős” — fogalmazza meg József Attila csodalatos tömörséggel a nagy biológiai (s nemcsak biológiai) csodát. Azt hiszem, gyerek-ember nem értheti ezt igazán. Nem értheti, mert csak az értelmével érti. Mostanában, hogy serdülő lányunkat — tán kicsit türelmetlenül is — tanítjuk erre-arra (mozdulatokra, munkafogásokra) eszembe jut, hogy mindez valamiféle önzés; szeretnénk tovább élni Legalább egy-egy mozdulatban. A nagyszüleim sírját — apám s anyám nem kis megbotránkozására — évek óta nem látogatom meg. Szomorúan soha nem is idéztem emléküket — hisz élnek. Nemegyszer rajtakaptam magam — s meglátták mások is —, hogy éppen úgy szegem meg a kenyeret, mint apai nagyapám. Még az a mozdulat is a kezemben van (s megvallom, néha alig bírom visszafogni), amellyel keresztet írt a kenyérre az öreg. Az ő kezével fenem meg a kést, s ha minden szökőévben gyeplőt kapok a kezembe, megérzik a lovak — mert megérzik! —, hogy paraszti marok kapta, szárba őket, s a kocsisok némi elismeréssel bólogatnak mellettem, i Nagyapám, mikor — több, mint harminc esztendővel ezelőtt — kezembe adta a hajtószárat, nem volt elégedett. Ahogy helyet cseréltünk az ülésen, vagyis megfogtam a gyeplőt (akkor lett törvény a „jobbra hajts, balra előzz!”), Tóni, a vasderes öreg paripa azonnal letért az útról. — Megbolondítod ezt a lovat — korholt nagyapám, de azért újra és újra mutatta, magyarázta, hogyan fogjam, tartsam a gyeplőt, s később arra is érdemesnek tartott, hogy az ostort a kezembe adja. Vasvillával bánni (ennek később hasznát vettem a nagy társadalmi munkák idején), markot szedni, kévét kötni is megtanított. A kaszálásig sajnos nem jutottam el. Ritkán törte fel a tenyerem szerszám nyele, mire megyek hát ezekkel az ismeretekkel? Hát, talán jobban szeretem és jobban megértem a falusi embereket, mint egyébként érteném. S nemcsak a valóságban, hanem annak égi másává emelt szférákban is. Maradjunk József Attilánál: „ ... hisz >>nyíltan« dönt, ki ezer éve, / magával kötve, mint a kéve, / sunyit vagy parancsot ■ követ.” Magával kötve, mint a kévé... Számos kísérletet tettem érettségizők között; ezt a sort nem értik a városi gyerekek. Ahhoz többet kellene tudniuk az aratásról. (A gabonakévét önnön szálaiból sodort kötél fogta össze, míg nem voltak aratógépek.) Hány mozdulatot örzünk! Vér szerinti ősök, tanítók (talán ők élnek legtovább: betűink formájában, a számok rajzában, stílusunkban), mesterek mozdulatait, s persze lényükből is sokat. Nem szabad mindent őrizni és vállalni. őseink jobbagyfelelmét és alázatát semmiképpen. Pedig valahol ezek is itt élnek génjeinkben, s nem olyan könnyű megszabadulni tőlük. Az egymás után jövő nemzedékek — mint máris látható — ki fogják nőni... Az új társadalom intézményeivel, erkölcseivel, uralkodó ideológiájával megteszi a magáét. Közben persze elpusztulhatnak értékek is. A kezünk még sok mindenre emlékszik, az agyunk már nem. Pedig a technika fejlődéséből még nem okvetlenül következik, hogy elhal például a míves- ség. Korszerű gyermekintézményeink, a kisded szakszerű gondozása nem pótolhatja az anya dédelgető mozdulatait — ahogy Déry Tibor írja —, a börközel- séget. S a nyelv, az anyanyelv... Tanulása közben, micsoda távolságból és mélységből mozdulnak az ősök. Kosztolányi azért nem szerette a műnyelvet, mert hiányoznak belőle az olyan szavak, mint a zsizsi, a bibis, a dádá és sorolhatnám tovább ... Ki ne szeretne tovább élni? Gyerekkorunktól kezdve igyekszünk jeleket, nyomokat hagyni magunk után. De nem hiszem, hogy fába, kőbe vésett, ólomból formált emlékünk az igazán maradandó. Igazán az utódok mozdulataiban élünk; fogjuk meg a kezüket, amíg nem késő. (gyarmati) Éneklő rajok A Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőházban tegnap tartott rendezvény, az éneklő rajok versenye Miskolc úttörőinek életében mozgalmas hetet nyitott meg. Holnap, február 14-én nyolc tantárgyból szaktárgyi vetélkedőt rendeznek az általános iskolás korosztály részére, február 15- én. pénteken pedig a városi úttörőtanács tart ülést a 6. számú Általános Iskolában. A szaktárgyi vetélkedő tapasztalatainak megvitatása mellett az úttörőélet napi, aktuális eseményeiről beszélgetnek ezúttal a gyerekek. A hét utolsó városi szintű eseménye vasárnap a Sport- csarnokban rendezendő selejtező lesz ahol a Sportolj velünk, pajtás vetélkedő eddigi legjobbjait válogatják ki. p.iiiii ni ni ii*> rrrmrra SZERDA Kossuth rádió. 12.00: Déli krónika. — 32.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Verbunkosok. — 13.57: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.12: Ady Endre és a muzsika 14.37: Sándor Judit énekel. — i5.00: Hírek. — 15.10: Harean a kürtszó! — 15.45: Ráto- nyi Róbert énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Diáktarisznya. —' 16.35: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. — 16.40: Sárosi Katalin és Zsoldos Imre felvételeiből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Mozart: D- dúr, (Prágai) szimfónia. — 17.48: Pro és kontra — a munkásla- kás-építkezésekről. — 18.03: Népzenei magazin. — 18.43: Versek Budapestről. — 19.00: Esti krónika. — 19.25: Sztravinszkij: A menyegző. — 19.51: Benjamino Gigli olasz dalokat énekel. — 20.12: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.57: Hírek. — 21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Dalok Offenbach operettjeiből. — 22.40: Régi magyar históriák. Minden ember Thury Györgyöt kiáltja. — 23.00: Szimfonikus zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Könnyűzene. Petőfi rádió. 12.00: Arthur Grumiaux hegedül. — 12.30: A 04, 05, 07 jelenti. — 13.00: Hírek. — 13.03: Operák Goethe nyomán. #— 13.30: Gitárral — angolul. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Fiatalok hullámhosszán. — ’3.20: Ezeregy mesterség. — 18.50: Ifjú zenebarátok híradója. — 19.10: Az Ifjúsági Rádió irodalmi önképzőköre. —■ 19.39: 100 este — 100 népdal. — 19.49: Kis magyar néprajz. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti krónika II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Richard Strauss: Adriadné Naxos szigetén. — 22.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. írók, könyvek, alkotások. — Miskolci zeneművész a stúdióban. — Borsodi Tükör : krónikaműsor. — Filmdalok. — Otthon, munkában és a megye társadalmi életében — a nők... — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió. 13.35: Iskolatévé. — 16.35: Iskolatévé. — 17.23: Műsor- ismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: A nő — három szerepben. — 17.50: Több hús, több tej. — 18.05: Budapest. Magyar rövidfilmek. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Spanyolország—Jugoszlávia. — 21.50: Tv-híradó. 2. kiadás. — 22.00: Nyitott könyv. Szlovák televízió. 17.00: Ifjú szemmel. — 17 45: Kerületeink hangja. — 18.15' ötvenkét komikus. — 19.00* Híradó. — 20.00: Az aoa és a lánya (francia film). — 21.20: Híradó. — 21.40: Publicisztika. — 22.05: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): A kocsi rabjai. Lehár és Egyetemi bérlet. Kiállítások. Miskolci Képtár (nyitva 10-től 18 óráig).: Magyar festészet a XX. században. — Libresszó (13—20): Reinecker János gouache-sorozata. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Bolgár grafika. Filmszínházak. Béke (f4, hn6, 8): Pókháló (magyar). — Kossuth (f3, f5, f7): Macbeth (mb. színes angol, 16 éven felülieknek!). — Hevesy Iván Filmklub (hn5): Egészségügyi kisfilmek. — Ságvári (Ady Műv. Házban, f6): Lázadás a Bountyn I—II. (színes amerikai, dupla helyár!). — Tapolca — Ady (7): A sziklabarlang titka (mb. színes szovjet). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Déry Gabriella és Faragó András énekel. — 9.00: Egy veseátültetés története. — 9.30: László Annie és Győri Szabó József nótákat énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Zenekari muzsika. — 11.29: Mindenki könyvtára. Arany János: Toldi. Petőfi rádió. 8.00: Hírék. — 8.05: Népzene Németországban a XV—XVI. században. — 8.30: Párbeszéd egy magnószalaggal. Bán János jegyzete. — 8.40: Könnyűzene Prágából. — 9.00: Hírek. — 9.03: Chopin-zongora- művek. — 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Szemforgatás nélkül. állas A PTM Angyalföldi Szövőgyár felvesz 16. életévüket betöltött lányokat szövő és csévélő betonútoknak. Betanulási idő alatt 1460 Ft alapbért plusz pótlékot fizetünk, napi 1 forintért ebédet biztosítunk. Betanulás utáni kereseti lehetőség 2000—2500 Ft. A jelentkezést írásban kérjük az üzemgazdasági osztályra. 1135. Budapest, Fáv u. »T—83. Személygépkocsi-vezetőt legalább 8 éves gyakorlattal és szabó szakmunkásokat felveszünk. Miskolciak előnyben. Jelentkezni lehet a munkaügyön. Női Szabó Szövetkezet, Miskolc, Széchenyi u. 29. Az Oxigén- és Dissous-gázgyár Vállalat (Miskolc, József Attila utca 41. sz.) felvesz kezdő adminisztratív dolgozót. Miskolci Pamutfonó felvételre keres két fő villanyszerelőt, két fő lakatost. Bérezés megegyezés szerint. A KIOSZ megyei titkárság felvesz gyakorlattal rendelkező érettségizett nőt vagy férfit gazdasági előadói munka körbe. Közgazdasági technikumi végzettségűek előnyben. Jelentkezni lehet: Miskolc, Széchenyi u. 61. í. em. Fizetés megegyezés szerint. Vidéki kiszállással számolni kell. Patkolókovácsot és lovaskocsi- hajtókát felveszünk. Jelentkezés: Miskolc, Sajó u. 1 cscflcxfiB-ívfetiel Garázs és Skoda személygépkocsi együtt eladó. Telefon 18 órától: 74-590.
