Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-12 / 36. szám

Amit még nem mondtunk el Hazaérkezett aDVU ^ A jobb láb kicsit „táncol”, de — megvan a súly!... Smuczer a DVTK ifjúsági versenyzője ezzel a gyakorlattal ért el az összetett versenyben 245 kg-ot. (Szabó István felvétele) Kevesen voltak, de jil emeltek A VSZ Kosice elleni szom­bati 4:2-es győzelemmel befe­jeződött a DVTK egyhetes kassai tartózkodása. A két csapat azonban rövidesen is­mét találkozik egymással ; a VSZ Kosice csapata a napokban „viszontlátoea- tásra” érkezik Miskolcra. (A kassaiak az Ózd, a Kazinc­barcika és a DVTK csapatá­val találkoznak majd.) Rövid­del hazatérésük után beszél­tünk Hőrich Tiborral, aki — kiegészítve hétfői tudósításun­kat — elmondott még egyet s mást a szombati mérkőzésről, valamint a túra tapasztalatai­ról. — A találkozó tényei már ismeretesek — kezdte beszá­molóját a szakosztály veze­tője. — Igen kedves gesztus volt a szepsi vezetőktől, hogy felajánlották pályájukat erre a mérkőzésre, annak ellené­re, hogy előző napon is ját­szottak rajta — a Honvéd és a VSS. A visszavágó jel­legű mérkőzés hatalmas iramban kezdődött, óriási nyomás nehezedett kapunk­ra. de a bekapott gól után már mi kezdeményeztünk. Két gólt lőttünk, s ezenkí­vül Horváth és Kolláth nagy helyzetet hagyott ki az első félidőben. A második félidő diósgyőri támadássorozatai is hoztak gólhelyzeteket, amit Horváth és Tatár hagyott ki­használatlanul. A csapat a mérkőzés végén 3000 (!) néző vastapsa mellett jött le a pályáról. A mérkőzés kró­nikájához tartozik — es sportszerűségét bizonyítja —. hogy Malaga edző azonnal le­hívta a pályáról legjobb csa­tárát, Manykost, amikor szán­dékos talpalást „produkált”. Ezen a találkozón már nem cseréltünk — csak Oláht —, hiszen lassan be kell fejezni a csapat építését. Az ellenfelek megfeleltek céljainknak, különösen azért, mert megfelelő erejűek, de más modorban küzdenek: el­sősorban nyerni és nem ját­szadozni szeretnek. Ennek alárendelik a látványos meg­oldásokat, gyorsak, erőszako­sak és még vert helyzetben is fáradhatatlanok! Részünk­re örvendetes, hogy csapa­tunk az utolsó mérkőzésen játszott a legjobban. A mol- davai (szepsi) vezetők véle­ménye szerint a mi szombati mérkőzésünk izgalmasabb s látványosabb volt. mint a Bp. Honvéd pénteki vendég­játéka a jobbik kassai csapat ellen. A túra tapasztalatai? Az első két mérkőzés irreális ta­laja nekünk semmiképpen sem kedvezett. Igen ám! De ki tudja, milyenek lesznek a pályák itthon, a kupamérkő­zések és a bajnokság rajtja idején!? Nem akarunk úgy járni, mint azok, akik „bili­árdasztalon'’ készültek, s az itthoni sárban, jégen ..el­csúsztak’”! Az NB I. B-ben különösen hasznos a küzdő­modorú csapatok ellen szer­zett tapasztalat. Azt pedig, hogy számunkra milyen fon­tos a szomszédainkkal való rendszeres baráti kapcsolat, nem is kell magyarázni. A VSZ három ponttal vezet az NB II-ben, a csoportjában (Csehszlovákiában nincs I, B osztály!), tehát nemcsak mint vendéglátó, hanem mint ran­gos ellenfél is kitűnő part­nernek bizonyult — különö­sen, ha azt is hozzávesszük, hogy az első perctől az utol­sóig oroszlánként küzdött mindkét mérkőzésen — fe­jezte be Hőrich Tibor az ér­kezésük utáni beszélgetésün­ket. (horválh) A súlyemelés nem tartozik ugyan a legnépszerűbb sport­ágak közé, mégis jóval na­gyobb létszámú induló gár­dára számítottak a szakveze­tők a megyei ifjúsági bajnok­ságon- A viadalra azonban mindössze 23 ifjú versenyző érkezett a DVTK, az LMTK és az Özdi Kohász sportkö­rétől. S bár a létszám igen csak kevésnek bizonyult — voltak. olyan súlycsoportok, amelyekben nem is lehetett valamennyi érmet kiosztani — a színvonallal mégis elé­gedettek voltak a megye ve­zetői. Elsősorban a DVTK fiataljai tettek ki magukért, akik' 5 bajnoki érmet szerez­tek az LMTK két aranyával szemben. A fiatal ózdi súly­emelők egyelőre szerényebb képességűek; csupán egy ezüstéremmel tértek haza. A bajnokság végeredmé­nye. Lepkesúly, bajnok: Far­kas (DVTK) 95 kg. Légsúly, bajnok: Sirokai (DVTK) 145 kg, 2. Fornádi (ÖKSE) 130 kg. Pehelysúly, bajnok: Tóth (LMTK) 175 kg, 2. Gere (LMTK) 157,5 kg, 3. Polgári (DVTK) 140 kg. Könnyűsúly, bajnok: Vasszer (DVTK) 195 kg, 2. Kerekes (DVTK) 192.3 kg, 3. Porkoláb (DVTK) 155 kg. Váltósúly, bajnok: Do­mos (DVTK) 225 kg, 2. Réti (LMTK) 185 kg, 3. Szegő (DVTK) 175 kg. Középsúly, bajnok: Meszesány (LMTK) 240 kg. Félnehézsúly, bajnok: Smutzer (DTVK) 245 kg. Ne­hézsúly, bajnok: Bukta (DV­TK) 152,5 kg. Birkózás Kevés induló — közepes színvonal Bronz a Kékesről A Borsod megyei Birkózó Szakszövetség vasárnap a DVTK tornacsarnokában ren­dezte meg idénynyitó ifjúsá­gi kötött- és szabadfogású versenyét. A megye szakosz­tályaiból pontosan félszáz versenyző jelezte indulási szándékát, a mérlegelésen azonban csak 48-an jelentek meg. A megyei bajnokság mindkét fogásnemben köze­pes színvonalon mozgott. Eredmények: Kötöttfogás: 48 kg: 1. Tóth (ÖKSE), 2. Si- ki (KVSE), 3. Bujdos (S-patak). 52 kg: f. Bereczki (ÖKSE), 2. Fóka (ÖKSE), 3. Vaszi (ÖKSE). 60 kg; 1. Bari (KVSE), 2. Bo- hus (KVSE), 3. Kun (ÖKSE). 63 kg: 1. Fónagy (T.-lúc), 2. Fe­kete (ÖKSE), 3. Káditr (B. Bá­nyász). 70 kg: 1. Mezei (ÖKSE), 2. Kulcsár (ÖKSE), 3. Bodomies (S.-patak). 75 kg: 1. Szkircsák (S.-patak), 2. Stock (KVSE), 3. Andrássy (Szerencs). Szabadfogás: 48 kg: 1. Mar kovács (Szerencs), 2. Szervánszki (B. Bányász), 3. Ormos (KVSE). 52 kg: 1. Be­reczki (ÖKSE), 2. Csizmár (KV­SE), 3. Danyi (KVSE). 56 kg: 1. Fónagy (T.-lúc). 2. Erdélyi (KV­SE), 3. Stumpfh (S.-patak). 60 kg: 1. Győrfi (KVSE), 2. Szabó (KVSE), 3. Nagy (S.-patak). 65 kg: 1. Buzsik (T.-lúc), 2. Ko- moroczki (104. sz. ITSK), 3. Sza­kács (ózd). 70 kg: 1. Vas (ÖK- SE), 2. Józsa (B. Bányász), 3. Sára (T.-lúc). 11 kg: 1. Vitkó (ÖKSE), 2. Krisztián (104. sz. IT- SK), 3. Szabó (ÖKSE). 87 kg: 1. Kalina (B. Bányász), 2. Kiss T. (Szerencs), 3. Gallyas (Sze­rencs). T. Z. * Egerben a felnőtt kötött­fogású versenyzők léptek szőnyegre a Heves megyei szakszövetség által rendezett országos viadalon. A miskolci birkózók jól szerepeltek, hi­szen akik rajthoz álltak, va­lamennyien érmet is szerez­tek! Az 57 kg-osak versenyén Horváth (DVTK) harmadik lett. A 68 kg-os mezőnyben „taroltak” a miskolciak: Szombathy II. (Papp J. HSE) szerezte meg a győzelmet Szombathy I. (DVTK) és Szojka (DVTK) előtt. A 90 kg-os súlycsoportban Gulyás (Papp J. HSE) arany-, Ga- bóczy (Papp J. HSE) bronz­érmet szerzett. Nehézsúlyban Burucs (Papp J. HSE) vég­zett az első helyen. Egész kis karaván indult vasárnap reggel az ózdi vas­útállomásról az uszoda irá­nyába: 130 gyerek (!), a te­rületi úszó seregszemle részt­vevői. Közülük többen elő­ször jártak ózdon, mint pél­dául a Gyöngyösi Energia vagy a Nyíregyházi Petőfi Spartacus versenyzői, akik közül az utóbbiak most vet­tek részt első ízben borsodi uszodában rendezett verse­nyen. A miskolciakról vi­szont a kohászvárosban nem­egyszer mondták már el, amit ezúttal is: „Jöttek, láttak, győztek”. Ugyanis a hét sportkör versenyzőinek rész­vételével lebonyolított viadal 12 versenyszáma közül hét­ben az MVSC kis úszói áll­tak a dobogó legfelső foká­ra! Ráadásul Csik Éva egé­szen „nagy” eredménnyel ütött elsőként a 200 m-es hátúszás céljába, t Pászti Viharos erejű szélben és sűrű hódara hullása közben került sor a Kékesen az if­júsági sízők óriás műlesikló, valamint a serdülők sífutó országos bajnokságára. A 300 m hosszú, 90 ni szintkülönb­ségű, 24 kapuval nehezített lesiklópályán időnként a le- leszálló köd is komoly aka­dályt jelentett az indulók Csaba és Pál Zsuzsa úszása is igen reménytkeltő. A leány versenyek eredmé­nyei. 100 m delfin-pillangóúszás: 1. Riba (M. Postás) 1:34,9 p, 2. Havasi E. (ÖKSE), 3. Pál (ÖK­SE). 100 m delfin-hátúszás: 1. Pál (ÖKSE) 1:31,1 p, 2. Riba (M. Pos­tás), 3. Havasi E. (ÖKSE). 4x100 m delfin vegyesváltó: 1. ÖKSE 7:10,1 p, 2. MVSC, 3 GYESE. 200 m serdülő plllangóúszás: 1. Csik (MVSC) 3:05,5 p, 2. Angyalfy (MVSC), 3. Tumbász (DVSC). 200 m serdülő hátúszás: 1. Csíi: (MV­SC) 2:51.1 p, 2. Papp (ÖKSE), 3. Fehér (ÖKSE). 4x100' m serdülő vegyesváltó: 1. MVSC 5:59.1 p, 2 ÖKSE, 3. M. Postás. A fiú versenyszámok eredmé­nyei. 100 m delfin-pillanEóúszás: 1. Pászti (MVSC) 2:02,4 p, 2. Plaszkó (MVSC), 3. Tóth (ÖKSE). 100 m delfin-hátúszás: 1. Pászti (MVSC) 1:44,1 p, 2. Csik (MV­SC). 3. Dózsa (GYESE). 4x100 m delfin vegyesváltő: 1. MVSC 7:28,8 200 m serdülő pillangó­úszás: 1. Török (GYESE) 3:14,2 p, 2. Veres (ÖKSE), 3. Bán (DV­SC). 200 m serdülő hátúszás: 1. Bán (DVSC) 2:44,4 p, 2. Kovács (ÖKSE), 3. Sándor (MVSC). 4x100 m serdülő vegyesváltó: 1. MVSC 5:28,8 p, 2. ÖKSE, 3. SYSSB. számára, ám ennek ellenére igen szoros eredmények ala­kultak ki. A nagy létszámú mezőnyökben jól szerepeltek a Papp József HSE stzői, akik az ifjúsági férfi csapat- bajnokságban és a serdülő leány sífutó csapatversenyben egyaránt a harmadik helyen végeztek. Bronzérmet nyert a serdülő fiúk 3 km-es sífutó csapatbajnokságában a DVTK is. Két értékes helyezés is jutott a miskolciaknak: a leány serdülő egyéni sífutó viadalon Imri az 5., Fischer a 6. helyen végzett. Mindkét versenyző a Papp József HSE sífutója. Vívás Egerbe utazott hét diósgyő­ri vívó, hogy részt vegyen az ott megrendezésre került III. osztályú kardversenyen. A viadal azonban kevés harma­dik vonalbeli vívót vonulta­tott fel, így csupán IV. osz­tályú lett. Asszonyi Zsolt és Patócs Zsolt mégis megsze­rezte az eredeti versenyszint­nek megfelelő minősítést, a harmadik osztályt. Ugyanis a két fiatal vívó a döntőben 5., illetve 6. helyen végzett, így a minősítési ranglistán egy- gyel előbbre rukkolt: IV. osztályúból III. Osztályú lett. A verseny — diósgyőri szem­mel nézve — egyik kellemes meglepetése volt a mindösz- sze október óta versenyző Mándy Ákos szereplése, aki a 7. helyen végzett. A delfinek úsztak jobban Ha már 40 éve vezet... Rio de Janeiróban nemré­giben egy 70 éves férfi jo­gosítványért folyamodott Amikor átnyújtották neki. vizsgáztatója elismerően megjegyezte:. „Uram. korá­hoz képest valóban példa­szerűen vezet”. — Meghiszem azt — kun­cogott az öreg —. hiszen több. mint 40 éve vezetek autót, balesetet soha nem okoztam és soha nem igazol­tattak. Most volt egy kis sza­bad időm. és úgy gondoltam, itt az ideje, hogy megszerez­zem a jogosítványt. A becsületes megtaláló Az egyesült államokbeli Alabama egyik lapjának ap­róhirdetés-rovatában jelent meg: „1200 dollárt tartal­mazó pénztárcám tolvaját felismertem, és kérem, hogy illő jutalom ellenében szol­gáltassa vissza jogos tulajdo­nomat. Harry Brown.” Másnap ugyanabban az új­ságban a következő hírt olvas­tuk: „Kedves Harry Brown! Minthogy már ismerjük egy­mást. meghívom egy pohár­ka whiskyre, ön pedig tel­jesen ingyen elviheti a pénz­tárcáját. A becsületes meg­találó.” Mindig hölgyválasz Érdekes ötlettel alapított kávéházat 25 évvel ezelőtt egy Bernhard Keese ne­vű üzletember. Mi­vel a második világ­háború után sokkal több volt a nő Nyu- gat-Németországban, mint a férfi, Ham­burgh^-» A'”-; cos szórakozóhellyel rtutdejiiezi» iíuv^—­zat nyitott, amely­ben — a szokástól eltérően — mindig hölgyválasz van, s azokat a férfiakat, akik következetesen kosarat adnák az őket táncra kérő hölgyeknek, udvaria­san kiküldik a lo­kálból. A Café, azaz ká­véház szó mellett a „Ball Paradox” neonbetűi hirdetik esténként a kávé­háznak ezt a külön­leges rendeltetését. Az ötletnek olyan nagy volt a sikere, hogy a tulajdonos hamarosan még két „paradox” lokált nyitott, éspedig egyet Nyugat-Berlinben, egy másikat a Ke­leti-tenger partján levő Niendorf ban. A 25 éves jubileum alkalmából vendégül láttak ötven olyan házaspárt, akik va­lamelyik Café fcee- sében ismerkedtek meg egymással. Is­mét fehér esküvői ruhát Öltöttek, s fe­hér fogaton vettek részt a „nászmenet­ben”, majd vala- mennyiükei fényes vacsorával vendégel­ték meg, s erre az alkalomra egy „több- emeletes óriás tortát is készítettek. Ez az Ötven pár képviselte ugyanis az alapítás jubileumi ünnepségén azt az ötvenezer házaspárt, akik a Keese-féle ,»paradox” lokálok­ban ma is kötelező hölgyválasztásnak köszönhetik házassá­gukat. Legalábbis ennyit tart, számon a reklámként fel­használt üzleti ki­mutatás. Hogy azon­ban ebből hány bomlott fel az el­múlt 25 év alatt, ar­ról természetesen nem szól a Keese- statisztika.. • Áttelepített tűzrókák A kamcsatkai tűzróka európai akklimatizációjával kapcsolatos kísérleteket foly­tatnak a kirovi vadgazdálko­dási és vadtenyésztési össz- szövetségi tudományos ku­tatóintézet munkatársai. Ez a rókafajta rendkívül életké­pes, prémje értékes. A tűz­rókák simán átvészelték a re­pülőgépen való utazást és jól érzik magukat az ójatkai vadállattenyésztő gazdaság­ban, ahol a kutatók a kísér­leteket végzik. Tenyésztenek itt ezüstrókát, sarki rókát, nutriát, csincsillát is. (Kerényi László felvétele) Töröknek is tilos volt... Bár nehezen tudunk törö­köt nem dohányosként elkép­zelni, még Törökországban is halálbüntetéssel sújtották a dohányzást 1600 körül. Ha valakit rajtacsíptek és meg­kegyelmeztek neki, akkor a kádi a bűnösnek átfuratta az orrát a pipával és elriasztó példaként végigvezettette az utcán. Cigarettára vagy szi­varra, amellyel nehéz lett volna ezt megvalósítani, nyil­vánvalóan akkoriban még senki sem gondolt. Hogy va­lóban csak a tűzvésztől való félelem indított a dohányzás betiltására, nehéz eldönteni. Az, hogy a törökök később vízipipát szívtak, még nem bizonyíték. * Gazdára várva

Next

/
Oldalképek
Tartalom