Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-12 / 36. szám
/ Az irodalom közgazdaságtana A címben megjelölt két fogalmat általában nem szokták összefüggésbe hozni egymással, talán éppen ezért figyeltünk fel mindannyian a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén, amikor a Napjaink szerkesztője az irodalom közgazdaságtanáról beszélt. Arról van szó, hogy irodalmi erőinkkel is éppen olyan ésszerűen kell gazdálkodni, mint anyagi javainkkal. A megállapítással nehéz lenne vitatkozni. A jelenlevők közül nem is kerésett senki ellenérveket, az egyetértés azonban még nem növeli városunk szellemi' tőkéjét. Mint többször meggyőződhettünk róla: Miskolc igen jó mecénása a művészeteknek. Ezzel kapcsolatban mát egy-egy maliciózus megjegyzést is hallottunk. ..Nincsenek Miskolcnak írói” — mondja a pesszimista „Már hogyne lennének — válaszol a derűlátó —, ahol irodalmi díj van, ott íróknak is kell lenniük . ..” Kétségtelen, hogy irodalmi hagyományaink eléggé szerények. De hisz’ a hagyományokból egyébként sem lehetne megélni. Kegyelettel őrizzük mindazokat az értékeket, melyeket őrizni kötelesség, de egyre szükségesebb, hogy megteremtsük jelenünk alkotó légkörét, s egyre több írót, költőt, irodalomtörténészt kapcsoljunk Miskolchoz és ehhez a tájhoz. Ebből a szempontból talán nem a legfontosabb, hogy ennek a városnak bejelentett lakói legyenek az alkotók, a fontos az, hogy ismerjék és szeressék a mi környezetünket, felemeljék szavukat érte, törekvéseik találkozzanak a mi elképzeléseinkkel. Nincs miért nyugtalankodnunk, hiszen a Napjaink köré jelentős erők csoportosultak az elmúlt 12 év alatt; tájunk problematikáit számos szociográfiai írás és több szép- irodalmi mű is tükrözi, egyéb publikációkról nem is beszélve. Mondhatnánk tehát, hogy sok alkotó számára Miskolc jelenti a második otthont. Az itteni irodalomszervezők akkor végeznek jó munkát, ha igyekeznek még szorosabb szálakkal a városhoz kötni barátainkat, akiktől a jövőben talán még Inkább elvárhatjuk, hogy itteni fogantatású művekkel jelentkezzenek. A másik feladat azonban — s erre célzott a Napjaink szerkesztője is, amikor az irodalom közgazdaságtanáról jfc Hobbija — a söröskorsó. XVIII—XIX. századbeli, Csehországból, Ausztriából és Németországból származó söröskorsókat gyűjt a prágai V. Csernohorszky. Képünkön: egyik, vadászjeleneteket ábrázoló XIX. századbeli söröskészletében gyönyörködik a gyűjtő. Szóljatok játszók, re^ölők Műkedvelő színjátszók, irodalmi színpadok megyei bemutatójának ad otthont február 16-án, szombaton délután három órakor a Bartók Béla Művelődési Központ. A „Szóljatok játszók, regélők” című országos színjátszópályázat megyei döntőjén elsőként a szentist.váni Művelődési Ház gyermek-tánc- csoportja lép színpadra, majd a tokaji színjátszók és az edelényi járási művelődési központ' színpadának tagjai szerepelnek. A szünet után az ózdiakat, a taktaszadai fiatalokat és a miskolci Földes Gimnázium diákszínpadának szereplőit láthatja a közönség. A műsor a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Ház színpadának, a Ma- nézs Színháznak Sámánének című összeállításával ér ■ véget. KÖNYVESPOLC Világtörténelmi Kisenciklopédia Lányok pályaválasztás előtt Miskolc általános iskoláinak nyolcadik osztályos leánytanulóit várják az úttörőház nagytermébe február 14-én. csütörtökön délután 3 órára. A leányok számára kínálkozó továbbtanulási és munkalehetőségekről őri Istvánná, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatóhelyettese beszél. beszélt —, hogy újabb toliforgatókat telepítsünk ide. író-, költő- és kritikusgenerációk nőnek fel, közülük többen bizonyára szívesen fogadnák meghívásunkat. Véleményünk szerint az irodalomnak és a kritikának olyan művelőiről lehetne szó elsősorban, akik pusztán irodalrrli tevékenységükből még nem biztosíthatják megélhetésüket. A könyvtárak, a múzeumok, a különböző szerkesztőségek adhatnának helyet ezeknek a tehetséges \embereknek, akik, megismerve Miskolcot, egyre inkább bekapcsolódhatnának a város vérkeringésébe, így mód nyílna arra, hogy szervezettebb és élénkebb legyen például a munkások közötti irodalmi ismeretterjesztés, gyakrabban kerülhetne sor író—olvasó találkozókra. Fel lehetne táitni a város egyáltalán nem szerény közművelődési hagyományait, felfrissíthetnénk és gazdagabbá tehetnénk különböző fórumainkat, elsősorban a Napjainkat, de a Borsodi Szemlét is. Még jobban ápolhatnánk irodalmi hagyományainkat, gyorsabban jelennének meg az irodalomtörténeti füzetsorozat darabjai. Akik az irodalom közgazdaságtanáról beszélnek, tudják, hogy jelentős eredmények nem születhetnek egyik napról a másikra. De maga a program „meghirdetése” és annak helyeslése is örömre ad okot. (gyarmati) Vendégük Fehér 7ibor Városunk jubiláló intézménye, a 150 éves Miskolci Nemzeti Színház nemcsak szép sikerű estéken vonzza a közönséget; a színház titkaira mindig kíváncsiak vagyunk. Ez vezette a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház fiataljait, amikor február 13-án, délután 5 órára körükbe hívták a Miskolci Nemzeti Színház társulatának egyik legrégebbi tagját, Fehér Tibor Új musical: Az elcserélt fejek Egy indiai legenda volt az alapja Thomas Mann „Az elcserélt fejek” című novellájának. amely 1940-ben íródott. A legenda egy kereskedőről és egy kovácsról szól. «kilc ugyanazt a leányt szerették. Egy istennő akaratából a két barát anélkül, hogy tudná, fejet cserél, ami íziímos félreértéshez és tévedéshez vezet. Anthony Berges angol író és Stephan Swarz fiatal zeneszerző musical-film készítéséhez szándékozik felhasználni az el bel teáíést. Jászai-díjas színművészt. A színháztörténet — különösen az utóbbi három évtized — adatainak, változásainak megismertetése mellett Fehér Tibor bizonyára saját műhelytitkaiba is szívesen bea'fljatja fiatal hallgatóit. Német történészek munka- közössége készítette; a lipcsei Bibliographisches Institut gondozásában 3971-ben másodszor jelent meg a Világtörténelmi Kisenciklopédia. Ennek a második kiadásnak nyomdai levonatai alapján az elmúlt hetekben a Kossuth Kiadó adta ki magyarul a könyvet. Mint elöljáróban jelzik, annyi változtatással, hogy míg a német nyelvű eredetiből a német történelem és a két német állam történeté hiányzik, addig a magyar kiadványban mindez helyet kapott, viszont nem szerepel benne Magyar- ország története. Arra, hogy hazánk történelmét tanulmányozzuk, számtalan egyéb lehetőség van; a Világtörténelmi Kisenciklopédia pedig a föld valamennyi országáról közöl — egyébként csak utánjárással, és akkor is nehezen fellelhető — adatokat. A betűrendes ismerettár 170 címszó alatt foglalkozik a népek, nemzetek történelmével a kezdetektől napjainkig. Természetes, hogy nem szorítkozik csak az újkorra, az újkori államalakulatokra vagv az egyes országok történetének utolsó néhány évtizedére. Külön címszó alatt ismerteti az ókor és a középkor nagy birodalmait, a mai független államok évezredes történetét és azokat az országokat, melyek napjainkban is harcolnak a függetlenségükért. A könyv könnyen kezelhető, felépítése egyszerű, világos. A címszó alatti fejrészben közük az illető ország államformáját, nagyságát és népességét jelző adatokat, a közigazgatási beosztást, a főváros nevét, a hivatalos nyelvet. Majd korszakonként a történelmi anyagot olvashatjuk, végezetül pedig időrendi táblázat és névmutató segít az alaposabb tájékozódásban. Európát jól-rosszul ismerjük, de ha például a középkori cári Oroszországról, a Balkán-, a Skandináv-félszi- get országairól kérdeznének, alighanem zavarba jönnénk. Azt pedig megkérdezni sem tanácsos, hogy a Távol-Kelet országairól, a többi földrész történelmének, népeinek régmúltjáról mit tudunk. A kisenciklopédia nem történelem- könyv, a régi korokat nem tárgyalja részletesen. A nagyobb helyet az újkornak és napjaink gyorsan történelemmé váló változásainak szenteli, de még itt sem csak az vezérli a szerzőket, hogy a történettudomány egyes fejezeteinek kivonatát adják az olvasó kezébe. Ebben a könyvben az egyes országok fejlődésének politikai vetü- lete az igazan izgalmas. A távoli világok átalakulása, vagy akár a szomszédos népek életében az utóbbi néhány évtizedben bekövetkezett változások rövid összefoglalása az, amely mindannyiunkat érdekelhet. Enciklopédiát éppen úgy nem olvas végig senki, mint egy lexikont, de éppen úgy szükség van rá. Rádiót hallgató, televíziót néző, újságot olvasó korunkban felfigyelünk a világ legtávolabbi sarkában zajló napi eseményekre is. Ez az érdeklődés, a mindennapjainkkal együtt járó természetes kíváncsiság nem nélkülözheti az alaposabb utánajárást, felvilágosítást. És a kézikönyveket, amelyek sorában hasznosságát tekintve a Világtörténelmi Kisenciklopédia előkelő helyen áll. (—M—) KEDD Kossuth rádió. 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódia- koktél. — 13.44: Törvénykönyv. Óvást jelentenek be ... — 13.59: Móra Ferenc müveiből. A legkisebb királyfi. — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Palló Imre Dankó-nótákat énekel. — 15.24: Rádióiskola. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Az élő népdal. — 16.15: Dalok a békéről. — 16.24: Fu- vószene táncritmusban. — 16.34: Megjelenés előtt. — 17.00: Hírek. — 17.05: Régine Crespin és Kurt Böhme énekel. — 17.40: Az agykéreg titkai nyomában. III. — 18.00: Kotlári Olga és Béres Ferenc népdalokat énekel. — 18.19: Bemutatjuk új felvételünket. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti krónika. — 19.25: örökzöld dallamok. — 20.25: Az öregember diófája. — 20.58: Hírek. — 21.01: Gencsy Sári és Radnai György nótákat énekel. — 21.26: A Magyar Állami Hangverseny- zenekar Mozart-hangversenye. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz pete külpolitika. — 22.30: Peter Nero és Sergio Mendes együttesének műsorából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Elena Po- lanska hárfázik. Petőfi rádió. 12.00: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.00: Hírek. — 18.10: Párizsi pillanatok. — 18.40: Caruso, a nép énekese. — 19.15: Zoltán Aladár: Köröndi táncok. — 19.23: Sztravinszkij: A menyegző. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti krónika II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: A rock mesterei, XVI. rész. — 20.58: Schumann: g-moll trió. — 21.25: ..Betyár vagyok, betyárnak születtem.” — 22.10: Mihály András: Szállj költemény — kantáta József Attila-versekre. — 22.29: A Rádió Dalszínháza. — 23.00: Hírek. — 23.15: Muzeális felvételeinkből, — 23.29: Oidipusz. Részletek Enescu operájából. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. Hogyan keresik az új utakat az épülettervezésben? — Szívesen hallgatjuk... — Borsodi Tükör: krónikaműsor. — Könnyűzene. — Az igazságügy fóruma. — Zenekari muzsika. Televízió. .17 00: Műsorismertetés. — 17.01: Képes Sport Jégkorong Kupa. FTC—Akademik Szófia. A mérkőzés 2. és 3. harmadának közvetítése a Kisstadionból. — A szünetben: Hírek. — 18.20: őszi verőfényben. — 18.50: Játék a betűkkel. — 19.15: Esti mese. — 19 30: Tv-híradó. — 20.00: Bartóki ina. Dokumentum- játék két részben. — 22.55: Tv- híradó 2. kiadás. Szlovák televízió. 14.35: Iskolásoknak. — 16.30: Hírek. — 16.35: Sportvisszhangok. — 17.05:' Ifjú látóhatár. — 18.10' A kincs (mikrokomédiaí. — 18.50: /A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi. — 19.00: Híradó. — 20.00: Dalok — 20.15: A fekete város (magyar tv-film, S. rész). — 21.15: Híradó. — 21.35: Egészségügyi tanácsadó. — 21.50: Dezider Kardos zeneszerző műveiből. — 22.20- Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): A kocsi rabjai. Csortos és Egyetemi bérlet. Filmszínházak. Béke (fn4, hn6, * 8): Pókháló (magyar). — Kossuth (f3, f5, Í7): Macbeth (18 éven felülieknek!, mb. színes angol). — Hevesy Iván Filmklub (fő, f7): Kő a szájban (olasz). — Fáklya (f5, 17): Várunk, fiú! (mb. szovjet). — Petőfi (f5, 17): Hófehérke hercege (mb. színes csehszlovák). — Szikra (5, 7): Legenda (színes szovjet—lengyel). — Táncsics (1. 6): Mese Szaltán cárról, (mb. színes szovjet). — Ságvári (Ady Műv. Ház, 6) : Lázadás a Bountyn I—II. (színes amerikai, dupla helyár!). Kiállítások. Miskolci Képtár (10—18 óráig): Magyar festészet a XX. században. — Libresszó (13—20): Reinecker János goua- che-sorozata. — Kossuth Művelődési Ház (10—18 óráig): Bolgár grafika. SZERDA Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: örökzöld dallamok. — 9.20: A 22-es csapdája. — 9.41: Mezők, falvak éneke. — 10.00: Hírek. — 10.05: ..Nyitnikék.” — 10.40: Ravel-mü- vek.,— 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Reneszánsz kórusmuzsika. — 9.30: Mi van a varázsdobozban? — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány sző zene közben. — 11.00: Hírek. — 11.55: öt perc tudomány. aBBcss A Sajómenti Tsz-ek Közös Gépjavító Vállalkozása pályázatot hirdet igazgató főmérnöki munkakör betöltésére. Feltételek: gépészmérnöki képesítés és legalább 10 éves vezetési gyakorlat. Fizetés: 12/1971. MÉM. sz. rendelet szerint. Jelentkezés kizárólag írásban a Sajómenti Tsz- ek Közös Gépjavító és Szolgáltató Vállalkozás. Sajószöged címre, 1974. február 20-ig. A PTM Angyalföldi Szövőgyár felvesz 16. életévüket betöltött lányokat szövő és csévélő be- tanulóknak. Betanulási idő alatt 1460 Ft alapbért plusz pótlékot fizetünk, napi 1 forintért ebédet biztosítunk. Betanulás utáni kereseti lehetőség 2000—2500 Ft. A jelentkezést írásban kérjük az üzemgazdasági osztályra. 1135. Budapest, Fáy u. »1—83. Az Oxigén- és Dissous-gázgyár Vállalat (Miskolc, József Attila utca 41. sz.) felvesz kezdő adminisztratív dolgozót. Személygépkocsi-vezetőt legalább 8 éves gyakorlattal és szabó szakmunkásokat felveszünk. Miskolciak előnyben. Jelentkezni lehet a munkaügyön. Női Szabó Szövetkezet, Miskolc. Széchenyi u. 29. Miskolci Pamutfonó felvételre keres két fő villanyszerelőt, két fő lakatost. Bérezés megegyezés szerint. A Csőszerei ői pari Vállalat • • Leninvárosi üzeme felvételre keres szakképzett csőszerelőket és minősítő vizsgával (GTI, DIN vagy ZIS) rendelkező hegesztőket Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők részére hegesztő minősitövizsga letételére lehetőséget nyújtunk. Munkavállalóinknak több évre állandó munkahelyet biztosítunk a leninvárosi nagy- beruházásokon, magas kereseti lehetőséggel. Jelentkezés személyesen a TVK vagy az új erőmű területén levő kirendeltségünkön, illetve levélben: 3581 Leninváros, Pf. 52. címen. T-----r-r
