Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-07 / 32. szám

Tátrai tudósítás HL a miskolciaké a szó Gazdaságpolitikai tanácskozás 0 Délutáni idill A Kellner utcai ■0c A délutáni csúcsforgalomban „bájos" életképpel találkoz­tam. A villanyrendőrnél az emberáradat szigetként került ki egy, a járdán békésen szunyókáló kutyát. A város több pont­ján találkoztam már kóbor ebekkel. Nagy állatbarát vagyok, de ez az állapot már intézkedést követel — írja D. Éva. közvilágításról Pusztai Miklós, Hoffmann Ottó utcai lakos 1974. január 28-án megjelent „Valóban nincs megoldás” című leve­lére Miskolc város Tanácsa V. B. Építési és Közlekedési Osztálya az alábbi tájékoz­tatást adja: A Kellner utca kérdéses szakasza jelen pillanatban is munkaterület, mivel ezen a részen folyik az összekötő városrész 4. tömbjének épí­tési munkálata. A Kellner utca közvilágítása szerves része lesz a lakótele»' köz- világításának. Mint azt a be­jelentő is észreveheti, jelen­leg az elektromos kábelek fektetése és az új transzfor­mátor-állomás szerelése van folyamatban. Ezek a mun­kálatok ez év áprilisáig el­készülnek, így ideiglenes lámpahelyek felszerelése nem célszerű és nem gazda­ságos. A Kellner utca köz- világítását négy korszerű, nagy teljesítményű lámpatest fogja biztosítani. A munká­latok befejezéséig szíves tü­relmüket kérjük. Szerkesztői Háromnapos gazdaságpoli­tikai tanácskozást rendeztek Aggteleken, február 5—6—7- én. A résztvevők — főként termelőszövetkezeti aktívák — az utolsó napon az ellá­tásról, a szolgáltatások hely­zetéről hallhattak előadást. Tégla három műszakban Január első felében éves nagyjavításra állt le az or­szág legnagyobb téglagyára Mályiban. Azóta minden üzemrészben elvégezték a felújítást, a karbantartást. A napokbán újra három műsza­kos termelésre álltak át; februárban 250 ezer nyers­téglát, 240 ezer égetett tég. lát készítenek. A szállítások sem szünetelnek: a tavaszi építkezésekhez naponta 15— 20 vagon építőanyagot indí­tanak útnak. Börzére készül a Tisza Cipőgyár Késve érkezik az ÉS Régi előfizetője vagyok az Élet és Irodalom című iro­dalmi hetilapnak. Sajnos * utóbbi időben rendszeresen csupán kedden kapom meg a lapot, noha az a főváros­ban már pénteken megjele­nik. Az újságárusoknál több­nyire szombaton vagy vasár­nap már megvásárolható. így hät, jVtitrol rw=»m TYlindWV. Az időszakos árleszállítás első napján, február 4-én délután történt: A Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat „Tuli­pán” üzletében a nyitástól a zárásig rengeteg ember for­dult meg, sokszor szinte moz­dulni is alig lehetett. Még a bolt vezetője és helyettesei is a pult mögé álltak, hogy segítsenek a kiszolgálásban. Ilyenkor érthetően türelmet­lenebbek a vevők, mindenki keresi a számára legmegfe­lelőbb árucikket, olcsón, jól akar vásárolni; de sietne is. hiszen még több boltban is szét akar nézni. Az eladók­nak ilyenkor, még ha száz kezük lenne, az is kevésnek bizonyulna. Szakértelmük, hivatástudatuk bizonyítéka, ha a vásárlók mégis elége­detten távoznak. Egy középkorú asszony ta­Hideg van a lakásban 1972 februárjában költöz­tünk be új otthonunkba. Azóta szinte kálváriát járok az ablakszigetelő miatt. Amit azóta kapott a házfelügyelő, abból nem jutott mindenki, nek, többek között nekünk sem. Így a lakás fűtése meg­oldhatatlan, hiszen az abla­kon árad be a hideg. A másik panaszom a sze- métledobóra vonatkozik. Még az ősszel valaki lesze­relte a villanykapcsolót. Az­óta hiába kérjük a rendbe­hozását, nem teszik meg, mondván: minek, hiszen úgyis leszerelik. Ez is állás­pont, de nem megoldás. Még most is nagyon korán söté­tedik, s a sötétben botorkáló lakók sokszor öntik mellé a ^’emetet. K. Mihályné Miskolc, Árpád u. 60. hogy mikor jutok hozzá ked­velt újságomhoz, kénytelen voltam most már lemondani az előfizetést. Nem értem, miért ez a két-három napos késés? Azért fogtam tollat, mert ez nemcsak az én pa­naszom, hanem másoké is. E. Á. Miskolc - Rtilcsu u. 4. nácstalanul álldogált a tö­megben és reményvesztetten ismételgette: hiába keresem, nem találok 50-es fehér kombinét. pedig olyan olcsó most. Az eladó a nagy hang­zavarban is meghallotta az óhajt. Keresett is rögtön a kívánságnak megfelelőt, nem is egyet, hanem négyet, s mind különböző fazonban. Látni kellett volna az asz- szo-nyka örömét, amikor, nem tudván ellentállni, mind a négyet megvásárolta. Az egész napi, szinte pillanat­nyi megállás nélküli munkát csak az tudja így végezni, akinek nemcsak munkája, de hivatása is az, amit úgy ne­vezünk: eladó. Udvariasságból és türe­lemből ezen a napon jelesre vizsgáztak a Tulipán dol­gozói. B. E. Az udvariasság ma is divat A közelmúltban vérvételen voltam a Csabai kapui SZTK-ban. Többek között egy idős szirmai néni társa­ságában, aki kabát helyett régi divatú nagykendőt vi­selt. A szobában csak egy álló fogas volt, ami kevés­nek bizonyult. Az idős asz- szony kezében szorongatta kendőjét, amikor megszólalt az egyik ott dolgozó hölgy és közölte a nénivel, hogy a csap alá, a földre nyugodtan leteheti a holmiját, mivel hogy ott minden steril. Na­gyon elcsodálkoztam ezen, hiszen ha nem is a mai di­vat szerint volt öltözve, mégsem a földre való az a régi naeykendő. Eszembe ju­tott, mit tenne a hölgy, ha valahol az ő édesanyjával vagy nagvanviával bánná­nak hasonló módon .. Ötvös Károlyné Miskolc, Park u. 21. III./2. üzenet Ocsenás István, Miskolc, Győ­ri kapu 41. IX/1.: A vízhiánnyal kapcsolatban küldött levelére vá­laszolva közöljük, hogy lapunk január 31-1 számában „A vízel­látás menetrendje” címmel kö­zöltük a vízművek vezetőinek tájékoztatását a bevezetett sza­kaszos vízkorlátozásről, annak szükségességéről és a város szin­te majdnem mindegyik kerületét érintő vízhiányról. ROVATVEZETŐ; MOLNÁR SANDORNB TELEFONSZ Ama: 18-Í21 A martfűi Tisza Cipőgyár­ban a belkereskedelmi válla­latok képviselői kiválasztot­ták azokat a cipómodelleket, amelyek alapját képezik majd a március 25—26-i bör­zének. A gyár évente rendszere­sen két alkalommal, tavasz- szal és ősszel tart börzéit, amelyen a következő félévi kapacitást kötik le a külön­böző vállalatok: a Fővárosi Cipőbolt. a Centrum, a Cor­so, a Gála. s a Pécsett mű­ködő cipökereskedelimi vál­lalat. A mostani börzéin az ez év őszén és telén eladásra ke­rülő mintegy 3,2 millió pár lábbelit rendelik meg. Megnyerő modor, emberismeret Kopogtat az ügynök A köznyelv ügynöknek ne­vezi az Állami Biztosító üz­leti dolgozóit; azokat, akik házról házra járva buzdítják az embereket a biztosítás megkötésére, vagyis árusítják a szolgáltatást. A szakmában körzetfelügyelőnek hívják őket. C«aTí az igazat! — Sajnos, az ügynök szó­nak ma még sokak számára meglehetősen pejoratív jelen­tése van. Főleg az idősebb korosztálynak vannak rossz emlékei a háború előtti ügy­nökökről, házalókról. Ök vol­tak, akik sokszor hazug me­sékkel, az emberek megté­vesztésével kötötték cégük számára az üzleteket — mondja dr. Bardócz Benőné, aki 15 esztendeje a biztosító dolgozója. — Az ÁB munka­társait is tisztességtelen haszonvadászoknak tartják egyesek. Pedig nem marad­hat a biztosító dolgozója az, aki megtévesztéssel, valótlan ígéretekkel próbálja rávenni ügyfeleit különböző biztosítá­sok megkötésére. Szabolcsi Jánosné két esz­tendeje ügynök. Öt nem sérti ez a kifejezés, hiszen szá­mára ez a szakma azt je­lenti. amit az értelmező szó­tár így fogalmaz meg: „Ügy­nök az a személy, aki meg­bízásból, jutalék ellenében kereskedelmi üzleteket ipar- szerűen közvetít és köt." — Ugye nem hátrány eb­ben a szakmában, ha valaki nő, fiatal és 'csinos... ? — Tény, hogy az üzletkö­tésnél nagyon sokat számít, milyenek az első tapasztala­tai a biztosító dolgozóiról azoknak, akiket szeretnénk ügyfélnek megnyerni. Ve­lünk, nőkkel udvariasabbak az emberek. Fontos a jó megjelenés, hiszen farmer- nadrágban és zilált külsővel hiába csengetnénk be vala­hova, valószínűleg a laká­sukba sem engednének be az emberek. Kék lény után nehezebb —• A Kék fény adásai után általában nehezebb dolgunk van, hiszen ilyenkor bizal­matlanabbak az emberek az utcáról bejövő ismeretlennel -szemben — teszi hozzá Tóth Gyula. Abban valamennyi körzet­felügyelő egyetért, hogy a jó ügynök legfontosabb tulaj­donságai: a tájékozottság, az alapos emberismeret és a megnyerő modor. — Kik a legnehezebb klien­sek? — A műszaki szakembe­rek és a pénzügyi dolgozók. Az emberek úgy gondolkoz­nak, hogy azok a balesetek, családi tragédiák, amelyek­ről naponta olvashatnak a A sziklacsúcsok áldozatai A zergék sosem zuhannak le A „nehéz fajsúlyú”, sziklamá­szással járó turizmusnak és a téli sportoknak minden magas hegységben vannak áldozatai. A természet csodálatos szépségei­hez zarándokló tömegeket ez mégsem riasztja vissza. És a Ma­gas-Tátra az aránylag veszélyte­lenebb sziklabirodalmak közé tartozik. Igaz, az idei tél a bal­eseti statisztika szempontjából nagyon szomorúan kezdődött. Ö-Tátrafüreden, a Magas-Tátra közigazgatási központjában, a Nemzeti Tanács épülete előtt né­hány lépésre az Udernik-szálló- tól, ahol a vendégkönyv tanú­sága szerint gyakoriak a mis­kolci szállóvendégek, egy hatal­mas eligazító térképet nézeget­tem. Megvilágított számok, szí­nes lámpácskák jeleznek itt ro*n- dent, amit a «ryalog-. varrv sítú­rára indulónak tudnia ajánlatos. Jelzi, hogy hol van lavmave- szély, hol működnek a sífelvo­nók, s az automatába bedobott egv koronáért több nyelven ta­nácsokat is kan az érdeklődő. Äs aki még többet akar tudni, az bármikor bekopogtathat a TANAP-boz, a hegvl szolgálat­hoz, »hoi mindenben készsége­sen állnak rendelkezésére. 4 „hódítások1’ kezdete Az itt dolgozó hegyi veze­tők nyugodtan elmondhatják, hogy jobban ismerik a Tát­rát a saját tenyerüknél. Nem­csak a hegység turistaösvé­nyeiről, időjárásáról, szeszé­lyeiről, a túrázáshoz szüksé­ges felszerelésről tudnak ta­nácsot adni, de ismerik a Tátra múltját, s felvilágosí­tanak a jelenlegi turistafor­galom nagyságáról is. Az elmúlt évben 3,5 millió vendég kereste fel a Magas- Tátrát. A legtöbb külföldi lá­togató az NDK-ból és Ma­gyarországról érkezett. Ami­kor megtudják, hogy miskol­ci vagyok, örömmel mond­ják, hogy városunkból külö­nösen sok a rendszeresen visszatérő vendég. Kedves H miskolci ismerősök neveit so­rolják. Egyikükről elmesélik, hogy legelső alkalommal azért jött el a Tátrába, mert Miskolc lapokban, velük nem fordul­hatnak elő — mondja Hor­váth Károly, a miskolci fiók igazgatója. A legnagyobb biztosítás Oláh József nevéhez fűző­dik a biztosítási szakma ha­zai történetének egyik leg­nagyobb összegű üzletkö­tése ... — Néhány hónappal ez­előtt olyan biztosítást kötöt­tem, amelynek ára 178 250 forint volt. Ezt a pénzt már be is fizette ügyfelünk. Cse­rébe minden hónap elsején, élete végéig, ezer forintot kap postán biztosítási jára­dékként fiókunktól. A hiva­tali titoktartás nem engedi, hogy e különleges biztosított nevét felfedjük, csupán any- nyit mondhatok róla, hogy ötven esztendős és jó egész­ségnek örvend. * A körzetfelügyelő jutalé­kot kap minden biztosítás után. Ha jól dolgozik, akkor szerencsésebb hónapokban 4000 forintnál is többet ke­reshet. Miskolcon jelenleeg 150 ezer biztosítást tartanak szá­mon. Ez azt-jelenti, hogy jó­formán városunk minden la­kosa ügyfele az Állami Biz­tosítónak. erdős Ákos felett, a Bükk egyik szikla­kilátójáról (a szentléleki lá­tókövek lehettek) egy nyári napon meglátta a Magas- Tátra fehéren szikrázó csú­csait. Közelről is látni akar­ta a természet e csodáját. Azt hiszem, hogy sokan vagyunk így ezzel. Előbb csak látni kívánjuk ezt az aránylag közeli magas hegy­séget, aztán vissza-visszaté- rünk, hogy alaposabban rrieg- ismerhessük, s a látnivalók­kal, az élményekkel sosem lehet betelni. Az első áldozatok A Tátra csúcsainak meghó­dítása a 17. században kez­dődött. 1615-ből származó írás tanúskodik róla, hogy Frölich Dávid kézsmárki di­ák több hegycsúcsot is meg­mászott. Sok-sok szepességi diák, majd tudós tanárok, bo­tanikusok, geológusok akad­tak a követői között. A távolabbról érkező ide­genforgalom - ismert kezdete a 18. század második fele. Townson Róbert — skót or­vos és utazó saját élményei alapján már 1793-ban nagy hírverést csinál a Tátra szép­ségeinek. Ugyanebben az év­ben létesül a mai Ö-Tátrafü­reden az első magashegyi gyógyüdülő. És azóta is nem­csak a turisták paradicsoma, hanem elsősorban a 1 égző«- szervi és tüdőbetegek áldá­sos gyógyhelye az egész kör­nyék. És érdekes, hogy már az első turistaegyesület rfteg- alakítását tíz évvel megelőz­ve, 1863-ban megnyílt a Tar- palaki-völgyben, 1400 méte­res magasságban az első tát­rai turistaház, a Kamzik, az­az a Zerge-menház. Nem véletlen, hogy e szép s a sziklamászásban légii gve- sebb állatról nevezték el a menházat; 650—700 zerge él ma is a Magas-Tátra rezer­vátumában, s a turisták szá­mára az egyik legnagyobb él­mény a sziklacsipkéken szö- kellő, a szakadékok felett légtornászként átlendülő zer­gecsapat látványa. És ezek a zergék — a he­gyi lakók állítása szerint — sohasem zuhannak le. De az ember, nem erre a sziklás terepre született, s a hegység fekete krónikájába már 1771- ben bejegyezték az első ha­lálos áldozatot. Papyrus Já­nos zuhant le a Fekete­csúcsról. a kézsmárki völgy egyik sziklaormáról. 24 hősi halott A hegység legnagyobb la­vinakatasztrófájának színhe­lye közelében levő szimboli­kus temetőben mintegy 150 halálos áldozatnak állítottak eddig emléktáblát. De ezt a temetőt csak 1934-ben léte­sítették. És nemcsak hegymászók, sízők voltak a Tátra halottai között. Az elmúlt évszáza­dokban aranyat, ezüstöt és rezet is bányásztak itt, a 2000 méter feletti sziklaszurdo­kokban. Az akkori kezdetle­ges bányászkodás sok-sok névtelen áldozatot szedett ezen a nehéz terepen. A második világháborúban, a hősies szlovákiai partizán­felkelés idején harcok is dúl­tak ezen a vidéken. A leg­szomorúbb tragédiát akkor jegyezték fel a Magas-Tátra történetébe: 1944. október 10- ikére virradó éjjel, a nagy ködben egy orosz és szlovák partizánokat szállító repülő­gép ütközött a Hátsó-Ger- lachfalvi csúcs 2600 méter magas sziklagerincének. A 24 hősi halott tetemét csak 1946 nyarán találták meg a sziklaszurdokokban POZSONYI SÁNDOR Hivatása: eladó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom