Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-05 / 30. szám

Á Széchenyi utca vasárna­pi nagy forgalma nem a szo­katlanul enyhe télnek, hanem a másnap kezdődő téli vá­sárnak volt köszönhető. So­kan a kellemest a hasznos­sal összekötve, a délutáni sé­ta ürügyén megnézték a ki­rakatokat. Téli vásár, február 4—16- ig. Az utcákon zászlók, öles plakátok. A tegnapi kirakat-' néző most ott szorong az üz­letben. Mert kicsik az üzle­tek. Az ember csak ilyen­kor látja, hogy milyen ki­csik, amikor tíznél több vevő egyszerre akar vásárolni. Mi tagadás, a Centrum is szűk­nek bizonyult. Az áruház sok mindent látott eladói is meg­lepődtek. amikor nyitáskor meglátták" a bebocsátásra váró embertömeget. "Nagy volt az érdeklődés, sok áru fogyott. Délig a forgalom mintegy harminc százalékkal múta felül az egy évvel ez­előtti vásár forgalmát. Az alapos előkészületek nem voltak indokolatlanok. Pótpénztárakat állítottak be, berendelték a nyugdíjasokat, s meg az adminisztrátorok is a pult mögé álltak. A Cent­rum 12 millió forint értékű ruházati cikket kínált har­minc-negyven százalékkal ol­csóbban. A kínálat jobb a tavalyinál, példa rá, hogy az áruházban a vásár első nap­ján körülbelül harmincezren fordultak meg. A szokásokhoz híven a délelőtt a vidékieké, a dél­után a miskolciaké volt. A szokásokhoz híven az is vár­ható, hogy az első nagy ro­hamot másnap egy gyengébb követi majd. De ez is a já­tékszabályokhoz tartozik. A kéthetes vásár addig vásár igazán, ameddig a készlet tart. A vevő a kevesebb pénzért is jó portékát akar. (bracko) * Ez a kabát eléggé rövid és eléggé kockás ahhoz, hogy jó legyen ★ Hogy ki jött előbb, azt ekkora tömegben nehéz megálla­pítani, de mindeki sorra kerül. A vásár két hétig tart. Na oy javítás Január első napjaiban éves nagyjavításra állt le a Bor­sodi Sör- és Malátagyár. Az első üzemrészekben január 17-től újra megkezdték a sör előállítását. Jelenleg mind a háromféle ital készül. Meg­lepetésszerűen nagy/a keres­let a barna sör iránt, amely karácsony előtt jelent meg. Eddig háromezer hektolitert adtak el, háromszor annyit, mint amennyire a szakem­berek számítottak. A nagyjavítás kezdete óta még nem fejeződött be a karbantartás valamennyi üzemrészben. Március végé­től azonban már teljes ka­pacitással termel a bocsi sör­gyár, és havonta 135 ezer hektoliter „folyékony kenye­ret” állítanak elő. Gyümölcstermesztés, koronaíormák A Mezőgazdasági Köqyv- hónap egyik miskolci rendez­vényeként Gyümölcstermesz­tés, koronaformák kialakítá­sa címmel lesz előadás feb­ruár 7-én este hat órakor az Ady Endre Művelődési Ház­ban. A téma előadója Gyúró Ferenc, rektorhelyettes, a Kertészeti Egyetem tanszék- vezető tanára. Az előadást könvvtombolával és vásárral kötötték egybe. REFLEKTOR Ma Budapesten a Duna Intercontinental-szállóban a Divattervező Vállalat ta­vaszi-nyári divatbemutatót rendez, rk Baján megalakul a „Bajai nyár ’74” rendező­bizottsága. Berettyóújfa­luban új egészségházat ad­nak át rendeltetésének. 4c Kéthely községben (Somogy megye) új ABC-áruházat avatnak. 4c Kiskunfélegyhá­zán megrendezik a fiatalok Móra Ferenc-emlékverse- nyét az író halálának 40. évfordulója alkalmából. Egy diplomáciai kapcsolat évfordulójára 2. Erőteljes tényező A tőkések világszerte álta­lános támadásba kezdtek az osztálytársadalom megdönté­séért harcoló kommunista pártok, s a proletariátus más szervezetei ellen, másrészt a háborúra való készülődéssel igyekeztek a válságból kilá­balni. Evégett minden lehető módon segítették a céljaik megvalósítását szolgáló fa­siszták uralomra jutását. Németországban például az iparmágnások egész sora le­vélben kérte fel az agg Hin- denburg államelnököt, hogy Hitlert nevezze ki kancellár­nak, aki náci pártjával 1933. január 30-án uralomra is ju­tott. Ezt megelőzően is ha­talmas pénzösszegekkel segí­tették a fasiszta pártot. Hit­ler támogatóinak sorában ott volt az USA egyik tőkéscso­portja is. Az Internationa! Telephone and Telegraph .Corporation alapítója és egy New Yorl^-i bankár a fasisz­ták hatalomátvétele utón személyesen tárgyalt Hitler­rel a náci hadiipar fejleszté­séről, (Abban egészen 1945- ig részt is vettek, annak el­lenére, hogy az USA hadban állt a fasiszta Németország­gal.) Az év júniusának közepén a Horthy kormányzó által nyolc és fél hónappal előbb miniszterelnöknek kinevezett Gömbös Gyula is megláto­gatta Hitlert, s az egyik ak­kori újságcikk tanúsága sze­rint kölcsönösen megállapí­tották, hogy „a két állam a legnagyobb rokonszenvvel van egymás iránt”. A látoga­tás után — még hazafelé út­ján. Bécsben — Gömbös így nyilatkozott: „Politikai szer­vezet, amely annyira átgon­dolt és tökéletes, mint a ná­ciszervezet, nem lehet múló- nak. vagy átmenetinek mi­nősíteni ... Hitler erős egyé­niség, aki tudja, mit akar, és érzi, hogy történelmileg el­hivatott férfi.” A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a szovjet kor­mány jól látta, hogy a tő­kések mire készülnek, s ez­ért számtalanszor figyelmez­tették a különböző országok kormányait a fasizmus veszé­lyeire. Ugyanakkor a kom­munista párt többször fel­hívta a munkások szerveze­teit egységfront megteremté­sére. A szovjet diplomácia roppant munkát végzett kap­csolatok létrehozására, a bé­ke megvédése érdekében. En­nek eredménveként egv sor kapitalista ország gazdasági kapcsolatot teremtett a ha­talmas országsai, amelv óri­ási megrendeléseket adott a válság következtében pangó iparuknak. Miként a Vasas című e'lenzéki lan akkoriban irta: „Ezt a gazdasági ösz- szeköttetést a magyar bur­zsoázia érék óta itiaykedvp szemlélte ” Ezért vette rá a kormánvt a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolat létrehozására. A magyar burzsoá újságok addig elhallgatták a Szovjet­uniónak a szocializmus épí­tésében elért eredményeit, most azonban legnagyobb ré­szük kénytelen volt elismer­ni a szocialista állam óriási gazdasági és politikai fölé­nyét. Február 8-án a 8 Órai Üjságban gróf Bethlen Ist­ván egykori miniszterelnök, a fasiszta Qömbös-kormány odaadó támogatója többi közt a következőket írta: ,,Orosz­ország az utóbbi években kétségbevonhatatlanul mind nagyobb szerepet kezdett játszani a világpolitiká­ban”. Ugyanennek a lap­számnak a vezércikkében ez olvasható: „Szovjetoroszor­szág mind erőteljesebb té­nyezője a világpolitikának és a világgazdaságnak”. Idézet a Budapesti Hírlap cikkéből: „ .. . a Szovjet mindenesetre cselekvőképes politikai rend­szerré lett Oroszországban”. A kényszerű elismerések mellett az Újság ezt is írta: „Az elismeréssel kapcsolatos diplomáciai udvarias nyájas­kodás nem fogja Hetényi Im­re munkáját befolyásolni, és megfordítva, Hetényi mun­kája nem fogja a diplomá­ciai nyájaskodást zavarni”. (A magyar kommunisták ül­dözését irányító budapesti rendőrfőkapitány helyettesé­ről van szó.) A diplomáciai kapcsolat létrejöttének okára-céljára. s a munkásokkal kapcsolatos következményére a már em­lített Vasas című lap muta­tott rá: „A kapitalisták ki­utat keresnek a válságból a dolgozók rovására, piacszer­zéssel és elsősorban háború­val a Szovjetunió ellen. A Szovjetunió messze látó dip­lomáciai munkával és gazda­sági szerződésekkel igyekszik kihasználni a kapitalista or­szágok közötti ellentéteket és ily módon percről percre ki­tolni a háború kitörését... Nekünk minden munkástár­sunkat figyelmeztetnünk kell, és meg kell magyarázni, hogy a burzsoázia nekünk, ellen­zéki munkásoknak, a Szov­jetunió elismerésével kapcso­latban semmiféle „kedvez­ményt” adni nem fog. És mi ezt nem is várjuk, hanem a dolgozók valamennyi rétegé­nek bevonásával fokozzuk a harcot a fasiszta tőkés ki­zsákmányolás és annak fő támasza, a szociálfasizmus ellen”. A 40 évvel ezelőtti ese­mény rávilágít arra, hogy a Szovjetunió milyen erőfeszí­téseket tett a béke megvé­désére. Ezt a politikáját az­óta is következetesen foly­tatja. Csak persze, egészen más körülmények között, amelyek megváltoztatásában mindig oroszlánrésze volt, s amelyek már közismerteb­bek. TARJÁN ISTVÁN Az emlékek rangja * Nincs olyan várospolitikával foglalkozó- fórum, ahol ma­napság ne esnék szó arról, hogy sohasem volt még ennyire érezhető Miskolcon a városért való kedv, a tenni akaró segítő szándék, mint most, a város felszabadulásának har­mincadik évében. Segíteni ajánlkoznak fiatalok és nem fiatalok, utcák lakói és szocialista brigádok, üzemek, közületek, de ugyanígy ma­gányosok is. Ebből a nagy társadalmi felbuzdulásból, hozzá­adva a város erejét, lesznek új utak, járdák, lesz kijavított iskolapad, óvoda, játszótér, ifjúsági park, holnap árnyékot adó fa. Sorolni is sok lenne, mennyi minden. Harmincadik éve szabad a város. Amit magunk körül la­tunk, az jobbára azóta lett, amilyenek vagyunk ma, olyanná azóta lettünk. Tudom, hogy mindenkiben más és más sze­mélyes emléksort idéz a három évtized. Kétszázezres nagy­ságrendű várossá közben nőtt Miskolc. Az ország talán min­den tájáról élnek itt emberek, akik a kenyeret adó városban társadalmi munkát vállalnak az ünnep, a közös ünnep tisz­teletére. A város közös élmény, közös valóság. A Hazafias Népfroht Miskolc városi Bizottságának jubi­leumi munkaterve külön cikkelyt szentel a hasznos lokál­patriotizmus ápolásának. Munkatervben fogalmazták meg, hogy igenis társadalmi veszteség minden elfelejtett élmény és emlék, ami é város új történelméről szólhat. Itt Miskolcon vállalatok sora alakult, több negyedszázados jubileumát ün­nepli most. Úgy tűnik mégis, mintha e nagy társadalmi fel­buzdulásból nem kapná meg a kellő részét az emlékek, do­kumentumok gyűjtésének hasznosan szép szendélye. Ma is közöttünk élnek, dolgoznak sokan azok közül, akik hajdan egy ország holnapjáért megnyerték a „széncsatát”, a vasutasok, akiknek az „Arccal a vasút felé!” jelszó máig is mesélt hősi korszakot idéz. És velünk élnek az államosí­tok, a várost, a gyárakat építők. Tény, hogy egy-egv nagyvállalat, szokás ez már, jubileumi években egv-egy színvonalas kiadványt jelentet meg. de tény az is, hogy a kis- és közepes vállalatok ezt nem enged­hetik meg maguknak. Mit sürgetek hát? Semmiképpen sem azt, hogy kiadványok sokasága jelenjék meg, és talán éppen miattuk várjanak a sorukra hasznosabb könyvek. De az em­lékeknek nem szabad meghalniok. Nos, ebben segíthetnek az iskolások, a diákok, a szocialista brigádok. Az ő nagyszerű lehetőségük, hogy összegyűjtsék az idős emberek élményeit. Ebből az anyagból helyben megszülethetnek az üzemi krónikák. Az már a történész dolga lesz egyszer, hogy az összegyűjtött emlékanyagból a történelemre, az ipartörténelem e nagyszerű korszakára következtessen. A Hazafias Népfront városi bizottságának jubileumi intéz­kedési tervében feladatként jelölik meg az emlékek gyűj­tését. Éppolyan rangos társadalmi munka ez, mint bármi más. És éppolyan szükséges is. hiszen az ember mindenkor önmaga adósa marad azzal, amit a közvetlen elődök pél­dáiból elfelejt. B. G. A fogyasztók kifogásolták, az OKF megvizsgálta Csökkentek a panaszok, vi­szont gyarapodott a minő­séggel kapcsolatos reklamá­ciók száma — állapította meg az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség, amely érté­kelte a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban működő Pa­naszok és Bejelentések Iro­dájának tevékenységét. Az iroda — ahová a leg- • többször mint legmagasabb fórumhoz gyors intézkedés reményében fordulnak — a múlt év utolsó negyedében 28 bejelentést vizsgált meg. Sokan kifogásolták a hor­ganyzott csövek, a zománco­zott fürdőkádak, a vasalá­sok krónikus hiányát. Töb­ben érdeklődtek az Otthon- kiállításon bemutatott olcsó „Csabi” nevű gyermekszoba» berendezés iránt, amelyet — mint kiderítették — az ipar az idén nem kíván gyártani. Csupán néhányan szólaltak fel egyes gyermekruházati cikkek, cipők méret-, illetve választékhiánya miatt. Ör­vendetesen — 30 százalékkal — csökkentek az árproblé­mákkal foglalkozó bejelenté­sek. Az árdrágításra vonat­kozó 28 bejelentés is mind alaptalannak bizonyult, nö­vekedtek viszont a minőség­gel kapcsolatos reklamációk. A panaszosok közül sokan kifogásoták a garanciális ja­vítóhálózat tevékenységét. Könnyebb munkáért csaknem azonos bért kapnak A Miskolci Építőipari Vál­lalat munkahelyein lányok, asszonyok is dolgoznak. A szakszervezeti bizottság ja­vaslatára egy átcsoportosí­tással a jövőben ők végez­nék majd az átadás előtti beruházások épületbelsőinek takarítását. Ha ezt a javas­latot elfogadják, az építő­ipari vállalatnál dolgozó nők mentesülnének a nehéz fizi­kai munkától. Ugyanakkor szakmunkás- kapacitás szaba­dulna fel, ugvanis munkájuk végzetével eddig maguk a szakemberek tettek rendet, mielőtt más építkezésre men­tek volna. A tervek szerint az asszonyok a könnyebb munka után is a mostanihoz hasonló bért kapnak. Koncert a Bartók-teremben A Miskolci Szimfonikus Zenekar kamarazenekarának lesz- hangversenye február 6-án, szerdán este fél nyolc­kor a Bartók-teremben. Mű­soron Szak Péter, Láng, Ka­dosa, Balassa és Scsedrin művei szerepelnek. Az együttest Mura Péter Liszt­díjas vezényli. Jó rajtot vett a téli vásár Lehet olcsóbban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom