Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-01 / 27. szám
V A gazdaság- politikai bizottság C munkaterve Gazdag programot tartalmaz a városi tanács gazdaságpolitikai állandó bizottságának ez évi munkaterve. Többek között megvizsgálják a város vízellátásának és a csúcsvízmű építésének helyzetét, ellenőrzik a miskolci kereskedelmi vállalatok tevékenységét. Miskolc közlekedési helyzetét. Megkezdődött a bizottság irányítása alatt tevékenykedő ipari és szolgáltatási, pénzügyi. kommunális, mezőgazdasági és ellátási, valamint a társadalmi munkát ellenőrző albizottságok munka- programjának végrehajtása “■ * 3^ Aszfaltozok (Ágotha Tibor felvétele) Minden úton van az ÉPFU-n Ajándék az enyhe tél Az idei enyhe tél valóságos ajándék az építőiparnak és a szállítóvállalatoknak. Az ÉPFU januárban és előreláthatólag februárban is olyan kapacitással dolgozik, mint a nyári hónapökbán. Naponta 4Ö0 járműve] szállítanak a megye legnagyobb építkezésein. Az olefinmű leninvárosi beruházásán 90 kocsival végeznek földmunkákat, és hordják az építőanyagot, többek között a kész betont. Az olefinprogram kazincbarcikai építkezéseinél is minden kocsira szükség van. Télen át hordiák a beruházás mielőbbi megvalósításához elengedhetetlenül fontos an vasokat, most például a kavicsot. Az 55 trélerből 30 szállít építőanyagokat az alsózsolcai házgyár körzetében. Ózd- ra, Lenin városba, ezenkívül Egerbe visznek paneleket. A felsorolt városokba összesen annyit, mint amennyit Miskolc szamára. Az idei esztendőben Szlovákiában folytatják a már tavaly megkezdett szállításokat az ÉPFU dolgozói. Hétfőtől Besztercebányán hosszú betonelemek, csarnokszerkezetek hordozására alkalmas speciális gépjárművekkel kezdik meg a munkát. Ezzel egyidőben hat betonmixer kocsijuk szállít naponta szlovákiai területeken. Az ÉPFU 270 millió forintos idei tervéből januárban előreláthatólag 17—18 millió forintot teljesítenek. Tanuló munkások A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál az alapítás óta 3500-an fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. Több mint félezren végeztek gimnáziumot és technikumot, 74-en pedig egyetemeken, főiskolákon tanultak és szereztek diplomát. KEFLEKTOK Ma Budapesten, a műsza- ki egyetemen a felsőoktatási intézmények vezetői tanácskoznak a pedagógusképzésről. ár Baján átadják rendeltetésének a Magyar Autóklub új diagnosztikai állomását. * Egerben megnyitják a , 25 éves a KGST” dokumentumkiállítást. * Győrött kiállítják a debreceni képzőművészek alkotásait. ár Hódmezővásárhelyen új óvoda nyílik. * Kecskeméten megkezdődnek a hagyományos Bacs megyei jo- gásznapok. jfc Nyíregyházán, a MTA rendezésében há- romnaoos tudományos ülés kezdődik, ár Orosházán új bölcsődét avatsiak. Jó év volt, és milyen lesz ? Gazdálkodtunk, gazdagodtunk A mostani tervidőszak „kulcséve” 1973 volt. Ezt nemcsak az utólagos értékelés mondatja ki velünk. Az ország (de bátran mondhatjuk, az egész világ) gazdasági életében végbemenő változások, az intenzívebb termelésre ösztönző szándékok, az egyes iparágak rekonstrukcióját sürgető törekvések az elmúlt esztendőben kulmináltak. Miskolc jó tükre ezeknek a folyamatoknak, s ha mérlegre tesszük az üzemek, vállalatok, szövetkezetek eredményeit, ha a város lakóinak életkörülményeit összevetjük a korábbival, akkor elmondhatjuk, hogy nagyot léptünk előre, nagyobbat, mint az utóbbi években bármikor. A IV. ötéves terv legjobb esztendeje 1973 volt. A város ipari üzemeinek termelése hét százalékkal, a vállalatok myeresége 16 százalékkal, az export 14 százalékkal nőtt. A munkások bére 12 százalékkal tetézte az egy évvel korábbit. A kiskereskedelem forgalma csaknem tíz százalékkal lett több. Várakozáson {elöl Dr. Balogh Zoltánnál, az MSZMP Miskolc városi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével a számok mögé néztünk, s arra próbáltunk feleletet adni, hogy mi a magyarázata az előzetes várakozásokra rálicitáló. s a reméltnél is jobb gazdálkodási eredményeknek. A város iparában a nehézipar a meghatározó. (A köny- nyűipar aránya csak három százalék!) Ez pedig azt jelenti, hogy más ágazatokhoz hasonló fejlődési dinamizmust számon kérni illuzórikus dolog lenne. Nem kétséges. hogy a borúlátóbb gazdasági szakembereket meglepte a tavalyi hétszázalékos termelésnövekedés. Meglephette. hiszen 1971-ben négy, 1972-ben pedig csak 4.5 százalékos volt az emelkedés. Ennél is többet mond, hogy a vállalati. nyereség az 1971. évi egyről 16 százalékra nőtt. Télen, amikor kevesebb vágott virág kerül a piacra és a virágboltokba, több nyíló azáliát, jácintot lehet eladni. A kertészeti vállalat ezekben a napokban nyíló Javult . tehát a gazdasági hatékonyság, azaz a többlettermelés forrása teljes egészében a munka termelékenységének növekedése volt. Három esztendővel ezelőtt a termelésnövelésnek még a felét kellett létszám- emeléssel biztosítani. A város iparának eredményeit meghatározó nagyüzemekben a korábbinál ütemesebb volt a termelés és az árukibocsátás, javult a pénzes anyaggazdálkodás, s a várható nyereség reményében biztonságosabb • volt a gazdálkodás. Nem hagyható figyelmen kívül a kohászati termékek tőkés piaci árának folyamatos emelkedése sem. A konjunktúra biztos értékesítési lehetőséget teremtett termékeinknek. Biztos piac a külföldi A város üzemeinek exportja, a kedvező piaci viszonyok következtében 14 százalékkal haladta meg a korábbit. Míg a DIGÉP és a December 4. Drótművek elsősorban a szocialista országokba irányuló kivitelt növelte, addig az LKM a tőkés országokban helyezett el több árut. Figyelemre méltó, hogy a nyugati országokba irányuló kivitel 21 százalékkal múlta fölül az 1972. évi nem túl magas teljesítést. Srófolt tulipántot, jácintot is küld a virágboltokba. Ezek a cserepekbe kiültetett nyíló virágok ugyanolyan kedveltek, mint a vágott szegfűk. a statisztikán a szövetkezetek (háziipari, »zűcs, textilkonfekció) egyre növekvő mennyiségű exportja is. Az export az egyik legbiztosabb forrása a nyereségnek. A múlt évi 16 százalékos növekedés azt jelenti, hogy ez a teljesítés még a — sokak által korábban túlzottan is optimistának tartott — tervet is meghaladta öt százalékkal. Alig néhány vállalat van (HCM. Betonos Vasbetonipari Művek, XVI. sz. AFIT, Tejipar, Sütőipar, Patyolat Vállalat), ahol a nyereség alatta maradt a korábbinak. Több munkás, kevesebb alkalmazóit A foglalkoztatottak száma alig 0,3 százalékkal emelkedett, módosult viszont az arány a munkások és alkalmazottak között. Ugyanis a. lényegében változatlan létszámon belül 1,5 százalékkal nőtt a munkások száma, s az alkalmazottak számának mérséklődése az ésszerűbb létszámgazdálkodásra utal. A gazdálkodási eredményekkel párhuzamosan emelkedtek a bérek is. A munkások bére 12 százalékkal növekedett. Érdemes megjegyezni, hogy ez a növekedés 1971-ben hat, 1972-ben pedig 4.8 százalékos volt. A tavalyi béremeléseknek nemcsak a címzettek örülhettek, hanem a kereskedők is. hiszen a városi kereskedelmi és vendéglátó vállalatok egy ül /; forgalma mintegy tíz százalékkal volt nagyobb, mint 1972-ben. Az áruellátás javuló színvonalára, s a lakosság igényeihez jobban igazodó kereskedelmi munkára utal, hogy a készletek növekedése az egy százalékot sem érte el. Mindent összevetve: az 1973-as év sikeres esztendő volt, a város üzemeinek, vállalatainak gazdálkodása a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően, s azokat kissé meghaladva nőtt. Jó alapot. teremtettünk a tervidőszak hátralevő két esztendejének eredményes gazdálkodásához. B. I. (Folytatjuk) Azália, jácint, tulipán * A leghidegebb téli napokban sem szünetelhet a munka a Szinva medrében, a belvárosban. A Közlekedési Építő Vállalat az Ady-hídtól a sportszerboltig tartó szakasz befedésénél 13 millió forint értékű munkát végez. Képünkön: az 0Íső befedett szakasz látható. Beszélj, s megmondom ki vagy A szerző — elökaparván egy régi retorikai formulát — mentegetőzésül megjegyzi, hogy nem akar Shaw népszerű hősének szerepében tetszelegni. Erre nem is lenne képes. Bár kétségtelenül irigyli Henry Higgins kvalitásait, aki például Eliza apjának egyetlen mondatából megállapítja: „Hanslowban nevelkedett. Az anyja walesi, ha nem tévedek ...” Miért választottam éppen ezt az idézetet a Pygmalionból? Mert, ha neveltetésünket nem is. de az anyankat egyre többször emlegetik, s általában nem a fonetikusok. Szidnak bennünket (vagy szidjuk egymást) úton-útfélen; dühtől eltorzult arccal, sima kedélyességgel, sőt olykor csak sportból. A durva, gyalázkodó, trágár beszéd nemzeti sajátosságaink egyike; a káromkodásban példátlan virtuozitásra tettünk szert az elmúlt századok folyamán. Egy hipotézis szerint első szent királyunk kissé keménykezű hittérítésének reakciójaként kezdtek káromkodni őseink. De hát most nem erről van szó. Több, mint ezer esztendő alatt egyébként is annyi mindent elfelejtettünk, a káromló szavak is elhalványulhattak volna. Vagy „búsulásra volt itt mindig ok ...?” Nyugodjunk meg, másutt is. Az angol, ha valamit megtagad tőlünk, mégis azt mondja (tekintsenek el az eredeti szövegtől): „attól félek, nem fog menni, tartok tőle, hogy nem teljesíthetem.” Mi röviden, tömören (magyarosan?) így intézzük el: „szó sem lehet róla”. Tegyük fel, ez felel meg nemzeti karakterünknek (ha imn ilyen?), de akkor miért bántódik meg mégis a partner? Azaz ügyfelünk. (Mert partnereinknek azért mégsem mondjuk, hogy szó sem lehet róla.) Talán a hangsúly miatt? Talán ... Tény, hogy sűrűn megsértjük egymást. Ilyenkor a sértett (ha elég bátor) hirtelen, s felszólító módban reagál. vagy (ehhez is bátorság kell) sze- liden megkérdezi nagy költőnk szavaival: Ki volt tanítod, hol jártál iskolába? Ha netán választ is kapnánk erre a kérdésre, furcsa dolgok sülnének ki. Kitűnő tanítóknak és iskoláknak kellene szégyenkezniük. Pedig megtették a magukét. Csakhogy egykori tanítványuk már megengedheti magának a szabadosságot, a modortalanságot, a gúnyt. Megengedheti, mert menő fej. S egy ilyen fej sokszor azt hiszi... Na nézzük, mit hihet. Nem ijedek meg a magam árnyékától. (Az ilyenek csak a főnök árnyékától ijednek meg.) Lássák: nem volt gyerekszobám, a nép egyszerű gyermeke vagyok. (A nép mély intellektusára nem gondol.) Lássák: határozott vagyok, ez vezetői erény. Aki ellentmondást nem tűr, az erős. (Voltaképpen fafejű.) így gondolkodik a hatalom birtokosa (ez portás éppúgy lehet, mint vezér- igazgató), s bármilyen kicsiny is a hatalma, ahhoz éppen elég, hogy embertársai életét megmérgezze. Sőt az is megfigyelhető, hogy mennél kisebb a szájba adott síp, annál erősebben fújják. Védvén magunkat, mert egy személyben vagyunk sértők és sértettek, hivatkozhatunk a hajszára, az urbanizációs ártalmakra; megromlott idegeinkre. Attól félek, nincs igazunk. A ieszí- tett élettempó sokkal elviselhetőbb, ha udvarias hangnemet ütünk meg. Molnár Ferenc égyik „varázsló” vezér- igazgatója (Egy, kettő, három) a legnagyobb rohanás közben is megdicséri titkárnői frizuráját, érdeklődik hogyle- tükről, Így „olajozza” beosztottjainak lelki mechanizmusát. Ha nem számítás és cinizmus búvik meg az ilyen olajozás mögött, igen jó és hasznos dolog ez. Madarat tudnánk egymással fogatni, ha értenénk hozzá. Sokszor előfordul, hogy csak addig kedvelünk valakit, amig meg nem szólal. Minden mondatunk, hangsúlyunk, s persze a hangerőnk is minősít. A durvaság nem leplez sem szakmai, sem emberi gyengeségeket; sokkal inkább leleplezi azokat. (gyarmati)
