Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-27 / 49. szám
Város a tengeren Megérett a meggy, az őszibarack és az alma Nyefta- nyije Kamnyi kertjében. Különleges kert ez. A város az azerbajdzsán olajbányászat egyik központja, cölöpökre épült több mint száz kilométerre a parttól, a nyílt tengeren. Nyeftyanyije Kamnyi annak köszönheti létét, hogy ebben a körzetben gazdag olajlelőhelyre bukkantak a Kaszpi-tenger Eenekén. A fúrótornyok mellett hamarosan egész város épült, mely a lakások berendezése és kényelme tekintetében semmivel sem különbözik a szárazföldi városoktól. Csak a zöld felület hiányzott. Ezért a város lakói, valahányszor a parton jártak, vittek magukkal egy kis földet a szigetre. így jelentek meg itt az első virágágyások. Jelenleg a zöld növénnyel borított terület eléri az 1000 négyzetmétert. ★ Séta Lillafüreden (Ágotha Tibor felvétele) Népesedés, urbanizáció A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Ülést tartott tegnap délelőtt a Borsod-Abaúj-Zemp- Ién megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Többek között napirenden szerepelt megyénk népesedési helyzete is, amelyről az egészségügyi osztály készített jelentést. A két utolsó népszámlálás közötti tíz év alatt megyénk lakosságának száma 725 ezerről 776 ezerre emelkedett. A növekedés üteme magasabb, mint az országos átlag. Borsod megye nagyarányú ipar- fejlesztésének tudható be az egyre erősödő urbanizáció hatása. A falusi és a városi lakosság aránya megváltozott; míg 1960-ban a lakosság 30,2 százaléka élt városban, 1970-re ez az arányszám 37,5 százalékra emelkedett. A falvakban élők száma a miskolci, az edelényi és az ózdi járás kivételével mindenütt csökkent. A legtöbben a sátoraljaújhelyi és az encsi járásból vándoroltak el. Szembetűnő, hogy Lenin- város lakossága ez idő alatt megháromszorozódott, Kazincbarcikáé pedig a másfél- szeresére emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak aránya 38,2 százalékról 50,5 százalékra nőtt. A demográfiai mutatókat lényegesen befolyásolja — a megye társadalmi-gazdasági viszonyai mellett — a lakosság kor szerinti megoszlása, örvendetesen növekszik az átlagos életkor, Borsod megye népessége mégis lényegesen fiatalabb, mint az ország lakossága. Ennek ellenére nálunk is észlelhető a korcsoportok közötti arány- eltolódás, az idős korúak javára. Özd és Miskolc lényegesen „fiatalabb” város, mint a megye és az ország nagy települései általában. Megyénkben is magasabb a nők átlagos életkora, mint a férfiaké. A születések számának csökkenése minden fejlett országban nyomon követhető. Hazánkban 12 évvel ezelőtt érte el a mélypontot; azóta lassan emelkedik, de még mindig csak 12—14 ezrelék között van. Jóllehet Borsodban az élve születettek aránya magasabb az országos átlagnál, bizonyos csökkenés itt is észlelhető. Az egy év alatt történt élveszületések és az elhalálozások száma közötti különbség adja a természetes szaporodást. Megyénkben ez a viszonylag magas élveszüle- tési arány és az alacsony halálozási szám miatt az országos adatoknál lényegesen jobb. A rendelkezésre álló legutóbbi adatok szerint magas a házasságkötések száma, de sajnos a válásoké is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az előterjesztést a tegnapi ülésén elfogadta. N. J. Gépesítenek az erdőgazdaságok Idén a tavalyinál nagyobb összeget fordítanak az erdészeti munkák korszerűsítésére. A zöldövezethez tartozó területek fásítására a tavalyi 13 millió forinttal szemben 1974-ben kereken 30 millió forintot költenek. Az állami erdőgazdaságok mintegy 30 százalékkal nagyobb beruházási hitelt igényelhetnek idén és 145 millió forintos állami támogatással számolhatnak. Ezekből az összegekből az erdészeti munkát megkönnyítő létesítményeket építenek és gépeket szereznek be. Az erdőfeltárási és rakodó-építési munkákat 50 százalékos állami beruházási támogatásban részesítik, ez az összeg 50 millió forintot tesz ki. Az erdőfeltáró munka megkönnyítésére 120 kilométerrel bővítik az úthálózatot és folytatják a rakodók korszerűsítését. A gazdaságok gépvásárlásainak elősegítésére 30 millió Ft-ot fordítanak a rendelkezésre álló állami támogatási alapból. Az állami erdőgazdaságok Barcson és Zalahalápon pa~ nelparketta-üzemet építenek. Lottóház Győrött is Győrött hetenként 815 ezer totó-lottó szelvényt dolgoznak föl. Ide futnak be Győr- Sopron megyén kívül a Veszprém és Vas megyében kitöltött szelvények is. A hétfőn átadott új szelvényfeldolgozó központban több mint 600-an tudnak kényelmes körülmények között dolgozni. A központhoz egy lakóház is csatlakozik. A totólottó központ és a lakóház több mint 11 millió forintba került. A kár jelentős Íz a kerekhegyi rákéinál Mindeddig kiderítetlen okok miatt tűz keletkezett tegnap délelőtt 11 óra körül a Lillafüred melletti kerek- hegyi rakodónál, ahol egy előregyártóit faház égett. Az irodaház és a melegedő helyiség a beavatkozás ellenére a tűz martalékává vált1. Az oltásban részt' vettek a miskolci és a diósgyőri tűzoltók is. Negyven perces munka után sikerült megakadályozni a lángok tovaterjedését. Az eddigi megállapítások szerint az anyagi kár jelentős. ADH várospolitikai fóruma: Használatbavételi díj Mit mond a törvény? Egy lakásvita tanulságai A panasztevők úgy vélték, hogy a törvényben előírtnál magasabb összegű lakás-használatbavételi díjat fizettettek velük, de végül kiderült, hogy azok fizettek kevesebbet, akikre hivatkoztak — egy mondatban így lehetne összefoglalni annak a vitának a lényegét, mely eljutott az MSZMP Központi Bizottságának irodájáig is. A városi pártbizottság közbenjárása nyomán tisztázódott az ügy, választ kaptak a panaszosok is. Mégis érdemes idézni a történteket, mert a tanulságok túlnőnek a panasz keretein. Az előzmények dióhéjban. N. Erzsébet és több más Győri kapui lakos azt írta az MSZMP KB irodájának, hogy egyszoba-étkezőfülikés lakást utaltak ki számukra, ám ugyanannyit kellett nekik fizetni, mint azoknak, akik másfél szobás lakást kaptak. Pedig az utóbbiak alapterülete jóval nagyobb. Fellebbeztek a lakáshivatalhoz, ám négy hónap múltán sem ■kaptak választ. Hivatkoztak arra is. hogy a közelükben lakó T. József az övékhez hasonló, azaz egyszoba-étke- zőfülkés lakásért csak 15 ezer forintot fizetett. Véleményük szerint — olvashatjuk a panaszos levélben — teljes a zűrzavar a hozzájárulási díjak megállapítása körül. Egyik kisebb, másik nagyobb A Központi Bizottságtól a városi pártbizottsághoz került a panasz, és ezt követően a lakásügyi hatóság, illetve a városi tanács igazgatási osztálya -tisztázta a kérdést. Dr. Rozgonyi Jenő, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője kérésünkre így foglalta össze a vita okát és végkimenetelét: Kétféle másfél szobás lakás létezik. Az egyiknek az alapterülete 35, a másiké 49 négyzetméter. Az előbbit étkezőfülkés lakásnak nevezi a köznyelv, és ilyet kapott N. Erzsébet, illetve a többi panasztevő. A rendelkezések értelmében nem az alapterület, hanem a szobák száma határozza meg, mennyi lakásépítési hozzájárulást kell fizetni. Lakószobának az a helyiség minősül, melynek alap- területe meghaladja a hat négyzetmétert, melegpadlója van, fűthető, kétméteres falfelülettel rendelkezik stb. Ha a hálófülke, az étkező, a hall és a lakóelőtér megfelel a fenti követelményeknek, akkor lakószobának kell tekinteni. Így a vitatott lakásokban levő étkezőfülkét is. Mindebből következik, hogy az étkezőfülkés lakások is éppen úgy másfél szobás lakásnak tekintendők, mint a nagyobb alapterületűek. Az okok A 19 500 forint használatba vételi díjat tehát helyesen állapította meg a lakásügyi hatóság. Hogy mégis vita támadt, az alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik: T. Józsefnek — és még egy lakónak — az ingatlankezelő vállalat helytelen közlése nyomán a lakásügyi hatóság tévesen 15 ezer forintban határozta meg a hozzájárulás összegét. Erre hivatkozhattak aztán — joggal! — a panaszosok. A másik hiba az volt, hogy a fellebbezést a lakásügyi hatóság nem továbbította 8 napon belül a városi tanács igazgatási osztályának, nem kaptak választ a féüebbezők több hónapon keresztül, és érthető, hogy elveszítették a türelmüket. Beszéltünk dr. Sípos Gézával, a lakáshivatal vezetőjével. Természetesen elismeri, hogy hibát követtek el, amikor az ingatlankezelő vállalat helyesbítése nyomán nem emelték azonnal T. József és a másik lakó tévesen megállapított hozzájárulási összegét 15 ezer forintról 19 500 forintra. A fellebbezés után azért nem kaptak választ a panaszosok, mert ismét meg kellett vizsgálni az ügyet. Közelebb az igényekhez! A lakásügyi hatóság dolgozói természetesen levonták az ügy tanulságait. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megírjuk: a közelmúltban lezajlott ellenőrzések szerint munkájukra a törvényesség a jellemző. Az viszont kétségtelen — bizonyítja sok személyesen előterjesztett kifogás is —, hogy az egyszoba-étkezőfül- kés és a nagyobb alapterületű másfél szobás lakások között lényeges a minőségi eltérés az utóbbi javára. Igaz, hogy „csak” a hozzájárulási díjak egyenlők, a nagyobb lakás lakbére magasabb, mégis sokan idegenkednek az étkezőfülkés otthonoktól. Magánosoknak, idős házaspároknak az igényét kielégíti, ám többségükéit gyermekes családok kapják. Nincs más megoldás jelenleg, hiszen a Miskolcon épülő lakások 27 százaléka Ids alapterületű. A vita tanulságain túl tehát el kell gondolkozni az illetékeseknek azon is, hogyan lehet a jövőben közelebb hozni egymáshoz a családok igényét és a lakások méretét. A megoldás nyilván csak az lehet, hogy az eddiginél több nagyobb alapterületű lakást építenek. BÉKÉS DEZSŐ Cink és ólom a folyóból Útnak indították a dúsítóüzemekbe az Angara melletti gorevszki lelőhelyen kitermelt első ólom- és cinkérc- száilítmányt. A kitermelést nehezíti, hogy a világ egyik legnagyobb előfordulásának számító gorevszki lelőhely érctartlmú rétegeinek nagy része a hatalmas és szeszélyes szibériai folyó, az Angara alatt fekszik. Emiatt a folyót mesterséges mederbe terelték. Az ércbánya közelében ólom-cink kombinátot építenek. Tíz tudós egy családban Nurkija Tegiszova 92 éves kazah asszony családjában megjelent a tizedik tudós: mégpedig unokája, Dián, aki sikeresen megvédte a fűfélék hibridizációs elméletéről szóló kandidátusi disszertációját. A biológus a Köztársasági Földművelési Intézetben dolgozik. Dián apja, az 57 esztendős Talgat Tegiszov — Nurkija legidősebb fia — azzal vált ismertté, hogy néhány nagy gabonatermelő gazdaságot Bolhák csípése Körútra indultam, hogy két darab ceru- zealemet szerezzek az elhalkult rádiómba. Az üzletekben hol udvariasan, hol ridegen közölték, hogy nincs. Az egyik Széchenyi utcai szaküzletben — szerencsétlenségemre — még azt is megkérdeztem a szép arcú, hosszú hajú fiatal hölgytől, hogy: — És már régen nincs? — Mi köze magának ahhoz, hogy mióta nincs. Nincs és kész. Megszégyenülten botorkáltam az ajtó felé, és úgy éreztem, hogy kis kemény ceruzaelemekkel dobálják a fejemet. A pult alól. Az egyik népszerű miskolci presszóban ültem a minap a csúcsforgalom kellős közepén. Az asztalomnál volt még egy üres szék. Néhány perc múlva egy 17 év körüli úr udvariasan megkérdezte, hogy szabad-e a hely. Igenlő válaszomra nem ült le, csak a szatyorját helyezte el a széken, majd nehéz fizikai munkával körülbelül három perc alatt még 5 darab széket sikeritett az asztalhoz. Ezután kiszólt az előtérben tartózkodó kar- és szaktársainak, hogy jöhetnek. Pár pillanat múlva rengeteg sörösüveggel telt meg az asztal és elkezdődött a snóblizás. Az m-i állomáson már pöfög a Miskolcra induló vonat. Az indulásig még 10—12 perc van. A pénztár előtt vagy tizenöten állunk sorban jegyért. Lassan megy. Egyszer csak beront egy fiatalember, fennhangon kérve, hogy engedjék előre, mert rögtön indul a vonata. Az elöl álló meglepett hölgyek meg is engedték neki a jegyváltást, majd mindenki magában elmosolyodott, hogy milyen élelmes ember volt, mivel mi is arra a vonatra szeretnénk jegyet váltani. Azt viszont nem kellett volna az ajtóból visszakiabálni, hogy: — Na látják, marhák! így kell sorbán- állás nélkül jegyet váltani! (byt) szervezett a szűzföldeken. Je. lenleg egy több ágazatú kísérleti mintagazdaságot vezet, ahol a tudósok különféle kísérleteket folytatnak. Maga az igazgató megszerezte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot, mivel kidolgozta a „Be- zosztaja—1” általánosan ismert búzafajta művelésének agrotechnikáját félsivatagi viszonyok között. Talgat fivére, Jevnyej — a karagandai egyetem rektora, a Kazah Tudományos Akadémia levelező tagja. A színesfémkohászat területén végzett munkásságáért ’a Szovjetunió Állami Díjával tüntették ki. Nurkija Tegiszova gyermekei között még három viseli a tudományok doktora címet: Szofija, az onkológiai intézet egyik legfontosabb osztályának vezetője, Mukan az alma-atai pártfőiskola gazdaságtan! tanszékének vezetője, Gaziz pedig a kísérleti biológia területén végez kutatásokat. Tegiszovának két másik unokája is tudós. A 32 éves Diasz, a Közép-Kazahsztán- ban levő karagandai szónme- dence egyik bányájának főmérnöke, a 22 esztendős Bulat, a földművelési főiskola aspiránsa. A család megalapítója, Nurkija Tegiszova — tör-sö- kös parasztasszony. Férje korán meghalt, s ezután a család eltartásának gondja jó ideig az anyára és a legidősebb fiúra hárult
