Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-27 / 49. szám

Város a tengeren Megérett a meggy, az őszi­barack és az alma Nyefta- nyije Kamnyi kertjében. Kü­lönleges kert ez. A város az azerbajdzsán olajbányászat egyik központja, cölöpökre épült több mint száz kilomé­terre a parttól, a nyílt ten­geren. Nyeftyanyije Kamnyi annak köszönheti létét, hogy ebben a körzetben gazdag olajlelőhelyre bukkantak a Kaszpi-tenger Eenekén. A fú­rótornyok mellett hamarosan egész város épült, mely a la­kások berendezése és ké­nyelme tekintetében semmi­vel sem különbözik a szá­razföldi városoktól. Csak a zöld felület hiányzott. Ezért a város lakói, valahányszor a parton jártak, vittek ma­gukkal egy kis földet a szi­getre. így jelentek meg itt az első virágágyások. Jelen­leg a zöld növénnyel borí­tott terület eléri az 1000 négyzetmétert. ★ Séta Lillafüreden (Ágotha Tibor felvétele) Népesedés, urbanizáció A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Ülést tartott tegnap dél­előtt a Borsod-Abaúj-Zemp- Ién megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Többek kö­zött napirenden szerepelt megyénk népesedési helyzete is, amelyről az egészségügyi osztály készített jelentést. A két utolsó népszámlálás közötti tíz év alatt megyénk lakosságának száma 725 ezer­ről 776 ezerre emelkedett. A növekedés üteme magasabb, mint az országos átlag. Bor­sod megye nagyarányú ipar- fejlesztésének tudható be az egyre erősödő urbanizáció hatása. A falusi és a városi lakosság aránya megválto­zott; míg 1960-ban a lakos­ság 30,2 százaléka élt város­ban, 1970-re ez az arány­szám 37,5 százalékra emel­kedett. A falvakban élők száma a miskolci, az edelényi és az ózdi járás kivételével mindenütt csökkent. A leg­többen a sátoraljaújhelyi és az encsi járásból vándoroltak el. Szembetűnő, hogy Lenin- város lakossága ez idő alatt megháromszorozódott, Ka­zincbarcikáé pedig a másfél- szeresére emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak aránya 38,2 százalékról 50,5 százalékra nőtt. A demográfiai mutatókat lényegesen befolyásolja — a megye társadalmi-gazdasági viszonyai mellett — a lakos­ság kor szerinti megoszlása, örvendetesen növekszik az átlagos életkor, Borsod me­gye népessége mégis lénye­gesen fiatalabb, mint az or­szág lakossága. Ennek elle­nére nálunk is észlelhető a korcsoportok közötti arány- eltolódás, az idős korúak ja­vára. Özd és Miskolc lénye­gesen „fiatalabb” város, mint a megye és az ország nagy települései általában. Me­gyénkben is magasabb a nők átlagos életkora, mint a fér­fiaké. A születések számának csökkenése minden fejlett országban nyomon követhető. Hazánkban 12 évvel ezelőtt érte el a mélypontot; azóta lassan emelkedik, de még mindig csak 12—14 ezrelék között van. Jóllehet Borsod­ban az élve születettek ará­nya magasabb az országos átlagnál, bizonyos csökkenés itt is észlelhető. Az egy év alatt történt élveszületések és az elhalálo­zások száma közötti különb­ség adja a természetes sza­porodást. Megyénkben ez a viszonylag magas élveszüle- tési arány és az alacsony halálozási szám miatt az or­szágos adatoknál lényegesen jobb. A rendelkezésre álló legutóbbi adatok szerint ma­gas a házasságkötések száma, de sajnos a válásoké is. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága az előter­jesztést a tegnapi ülésén el­fogadta. N. J. Gépesítenek az erdőgazdaságok Idén a tavalyinál nagyobb összeget fordítanak az erdé­szeti munkák korszerűsítésé­re. A zöldövezethez tartozó területek fásítására a tavalyi 13 millió forinttal szemben 1974-ben kereken 30 millió forintot költenek. Az állami erdőgazdaságok mintegy 30 százalékkal na­gyobb beruházási hitelt igé­nyelhetnek idén és 145 millió forintos állami támogatással számolhatnak. Ezekből az összegekből az erdészeti munkát megkönnyítő létesít­ményeket építenek és gépe­ket szereznek be. Az erdőfel­tárási és rakodó-építési mun­kákat 50 százalékos állami beruházási támogatásban ré­szesítik, ez az összeg 50 mil­lió forintot tesz ki. Az erdő­feltáró munka megkönnyíté­sére 120 kilométerrel bővítik az úthálózatot és folytatják a rakodók korszerűsítését. A gazdaságok gépvásárlásainak elősegítésére 30 millió Ft-ot fordítanak a rendelkezésre álló állami támogatási alap­ból. Az állami erdőgazdaságok Barcson és Zalahalápon pa~ nelparketta-üzemet építenek. Lottóház Győrött is Győrött hetenként 815 ezer totó-lottó szelvényt dolgoz­nak föl. Ide futnak be Győr- Sopron megyén kívül a Veszp­rém és Vas megyében ki­töltött szelvények is. A hét­főn átadott új szelvényfel­dolgozó központban több mint 600-an tudnak kényel­mes körülmények között dol­gozni. A központhoz egy la­kóház is csatlakozik. A totó­lottó központ és a lakóház több mint 11 millió forintba került. A kár jelentős Íz a kerekhegyi rákéinál Mindeddig kiderítetlen okok miatt tűz keletkezett tegnap délelőtt 11 óra körül a Lillafüred melletti kerek- hegyi rakodónál, ahol egy előregyártóit faház égett. Az irodaház és a melegedő he­lyiség a beavatkozás ellenére a tűz martalékává vált1. Az oltásban részt' vettek a mis­kolci és a diósgyőri tűzoltók is. Negyven perces munka után sikerült megakadályoz­ni a lángok tovaterjedését. Az eddigi megállapítások szerint az anyagi kár jelen­tős. ADH várospolitikai fóruma: Használatbavételi díj Mit mond a törvény? Egy lakásvita tanulságai A panasztevők úgy vélték, hogy a törvényben előírtnál magasabb összegű lakás-használatbavételi díjat fizettettek velük, de végül kiderült, hogy azok fizettek kevesebbet, akik­re hivatkoztak — egy mondatban így lehetne összefoglalni annak a vitának a lényegét, mely eljutott az MSZMP Köz­ponti Bizottságának irodájáig is. A városi pártbizottság köz­benjárása nyomán tisztázódott az ügy, választ kaptak a pa­naszosok is. Mégis érdemes idézni a történteket, mert a ta­nulságok túlnőnek a panasz keretein. Az előzmények dióhéjban. N. Erzsébet és több más Győ­ri kapui lakos azt írta az MSZMP KB irodájának, hogy egyszoba-étkezőfülikés lakást utaltak ki számukra, ám ugyanannyit kellett nekik fi­zetni, mint azoknak, akik másfél szobás lakást kaptak. Pedig az utóbbiak alapterü­lete jóval nagyobb. Felleb­beztek a lakáshivatalhoz, ám négy hónap múltán sem ■kaptak választ. Hivatkoztak arra is. hogy a közelükben lakó T. József az övékhez hasonló, azaz egyszoba-étke- zőfülkés lakásért csak 15 ezer forintot fizetett. Véle­ményük szerint — olvashat­juk a panaszos levélben — teljes a zűrzavar a hozzájá­rulási díjak megállapítása körül. Egyik kisebb, másik nagyobb A Központi Bizottságtól a városi pártbizottsághoz ke­rült a panasz, és ezt követő­en a lakásügyi hatóság, illet­ve a városi tanács igazgatási osztálya -tisztázta a kérdést. Dr. Rozgonyi Jenő, a váro­si tanács igazgatási osztályá­nak vezetője kérésünkre így foglalta össze a vita okát és végkimenetelét: Kétféle másfél szobás la­kás létezik. Az egyiknek az alapterülete 35, a másiké 49 négyzetméter. Az előbbit ét­kezőfülkés lakásnak nevezi a köznyelv, és ilyet kapott N. Erzsébet, illetve a többi pa­nasztevő. A rendelkezések értelmé­ben nem az alapterület, ha­nem a szobák száma hatá­rozza meg, mennyi lakásépí­tési hozzájárulást kell fizet­ni. Lakószobának az a helyi­ség minősül, melynek alap- területe meghaladja a hat négyzetmétert, melegpadlója van, fűthető, kétméteres fal­felülettel rendelkezik stb. Ha a hálófülke, az étkező, a hall és a lakóelőtér megfelel a fenti követelményeknek, ak­kor lakószobának kell tekin­teni. Így a vitatott lakások­ban levő étkezőfülkét is. Mindebből következik, hogy az étkezőfülkés lakások is éppen úgy másfél szobás la­kásnak tekintendők, mint a nagyobb alapterületűek. Az okok A 19 500 forint használat­ba vételi díjat tehát helye­sen állapította meg a lakás­ügyi hatóság. Hogy mégis vi­ta támadt, az alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik: T. Józsefnek — és még egy lakónak — az in­gatlankezelő vállalat helyte­len közlése nyomán a lakás­ügyi hatóság tévesen 15 ezer forintban határozta meg a hozzájárulás összegét. Erre hivatkozhattak aztán — jog­gal! — a panaszosok. A má­sik hiba az volt, hogy a fel­lebbezést a lakásügyi hatóság nem továbbította 8 napon be­lül a városi tanács igazgatási osztályának, nem kaptak vá­laszt a féüebbezők több hó­napon keresztül, és érthető, hogy elveszítették a türelmü­ket. Beszéltünk dr. Sípos Gézá­val, a lakáshivatal vezetőjé­vel. Természetesen elismeri, hogy hibát követtek el, ami­kor az ingatlankezelő válla­lat helyesbítése nyomán nem emelték azonnal T. József és a másik lakó tévesen megál­lapított hozzájárulási össze­gét 15 ezer forintról 19 500 forintra. A fellebbezés után azért nem kaptak választ a panaszosok, mert ismét meg kellett vizsgálni az ügyet. Közelebb az igényekhez! A lakásügyi hatóság dol­gozói természetesen levonták az ügy tanulságait. Tarto­zunk az igazságnak azzal, hogy megírjuk: a közelmúlt­ban lezajlott ellenőrzések szerint munkájukra a törvé­nyesség a jellemző. Az viszont kétségtelen — bizonyítja sok személyesen előterjesztett kifogás is —, hogy az egyszoba-étkezőfül- kés és a nagyobb alapterüle­tű másfél szobás lakások kö­zött lényeges a minőségi el­térés az utóbbi javára. Igaz, hogy „csak” a hozzájárulási díjak egyenlők, a nagyobb lakás lakbére magasabb, mégis sokan idegenkednek az étkezőfülkés otthonoktól. Magánosoknak, idős házaspá­roknak az igényét kielégíti, ám többségükéit gyermekes családok kapják. Nincs más megoldás jelenleg, hiszen a Miskolcon épülő lakások 27 százaléka Ids alapterületű. A vita tanulságain túl te­hát el kell gondolkozni az il­letékeseknek azon is, hogyan lehet a jövőben közelebb hozni egymáshoz a családok igényét és a lakások méretét. A megoldás nyilván csak az lehet, hogy az eddiginél több nagyobb alapterületű lakást építenek. BÉKÉS DEZSŐ Cink és ólom a folyóból Útnak indították a dúsító­üzemekbe az Angara melletti gorevszki lelőhelyen kiter­melt első ólom- és cinkérc- száilítmányt. A kitermelést nehezíti, hogy a világ egyik legnagyobb előfordulásának számító gorevszki lelőhely érctartlmú rétegeinek nagy része a hatalmas és szeszé­lyes szibériai folyó, az An­gara alatt fekszik. Emiatt a folyót mesterséges mederbe terelték. Az ércbánya köze­lében ólom-cink kombinátot építenek. Tíz tudós egy családban Nurkija Tegiszova 92 éves kazah asszony családjában megjelent a tizedik tudós: mégpedig unokája, Dián, aki sikeresen megvédte a fűfé­lék hibridizációs elméletéről szóló kandidátusi disszertá­cióját. A biológus a Köztár­sasági Földművelési Intézet­ben dolgozik. Dián apja, az 57 esztendős Talgat Tegiszov — Nurkija legidősebb fia — azzal vált ismertté, hogy néhány nagy gabonatermelő gazdaságot Bolhák csípése Körútra indultam, hogy két darab ceru- zealemet szerezzek az elhalkult rádióm­ba. Az üzletekben hol udvariasan, hol ride­gen közölték, hogy nincs. Az egyik Széchenyi utcai szaküzletben — szerencsétlenségemre — még azt is meg­kérdeztem a szép ar­cú, hosszú hajú fiatal hölgytől, hogy: — És már régen nincs? — Mi köze magá­nak ahhoz, hogy mió­ta nincs. Nincs és kész. Megszégyenülten botorkáltam az ajtó felé, és úgy éreztem, hogy kis kemény ce­ruzaelemekkel dobál­ják a fejemet. A pult alól. Az egyik népszerű miskolci presszóban ültem a minap a csúcsforgalom kellős közepén. Az aszta­lomnál volt még egy üres szék. Néhány perc múlva egy 17 év körüli úr udvariasan megkérdezte, hogy szabad-e a hely. Igenlő válaszomra nem ült le, csak a szatyorját helyezte el a széken, majd ne­héz fizikai munkával körülbelül három perc alatt még 5 da­rab széket sikeritett az asztalhoz. Ezután kiszólt az előtérben tartózkodó kar- és szaktársainak, hogy jöhetnek. Pár pillanat múlva rengeteg sö­rösüveggel telt meg az asztal és elkezdő­dött a snóblizás. Az m-i állomáson már pöfög a Miskolcra in­duló vonat. Az indu­lásig még 10—12 perc van. A pénztár előtt vagy tizenöten állunk sorban jegyért. Las­san megy. Egyszer csak beront egy fia­talember, fennhangon kérve, hogy engedjék előre, mert rögtön in­dul a vonata. Az elöl álló meglepett höl­gyek meg is engedték neki a jegyváltást, majd mindenki ma­gában elmosolyodott, hogy milyen élelmes ember volt, mivel mi is arra a vonatra sze­retnénk jegyet válta­ni. Azt viszont nem kellett volna az ajtó­ból visszakiabálni, hogy: — Na látják, mar­hák! így kell sorbán- állás nélkül jegyet váltani! (byt) szervezett a szűzföldeken. Je. lenleg egy több ágazatú kí­sérleti mintagazdaságot ve­zet, ahol a tudósok külön­féle kísérleteket folytatnak. Maga az igazgató megszerez­te a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa fokozatot, mivel kidolgozta a „Be- zosztaja—1” általánosan is­mert búzafajta művelésének agrotechnikáját félsivatagi viszonyok között. Talgat fivére, Jevnyej — a karagandai egyetem rekto­ra, a Kazah Tudományos Akadémia levelező tagja. A színesfémkohászat területén végzett munkásságáért ’a Szovjetunió Állami Díjával tüntették ki. Nurkija Tegi­szova gyermekei között még három viseli a tudományok doktora címet: Szofija, az onkológiai intézet egyik leg­fontosabb osztályának veze­tője, Mukan az alma-atai pártfőiskola gazdaságtan! tanszékének vezetője, Gaziz pedig a kísérleti biológia te­rületén végez kutatásokat. Tegiszovának két másik unokája is tudós. A 32 éves Diasz, a Közép-Kazahsztán- ban levő karagandai szónme- dence egyik bányájának fő­mérnöke, a 22 esztendős Bulat, a földművelési főis­kola aspiránsa. A család megalapítója, Nurkija Tegiszova — tör-sö- kös parasztasszony. Férje korán meghalt, s ezután a család eltartásának gondja jó ideig az anyára és a leg­idősebb fiúra hárult

Next

/
Oldalképek
Tartalom