Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-25 / 47. szám

Szakmák jelene és jövője Hozzászólás cikkünkhöz Február 18-i számunkban Szakmák jelene és jövője címmel fog­lalkoztunk az építőiparban már krónikusnak nevezhető szakiparo*- hiánnyal. Kerestük az okot, miért nehéz az utánpótlásnevelés, miért jelentkezik ».meglepetésszerűen” néhány szakmában a munkaerő- hiány. Tervszerűbb, előrelátóbb utánpótlás-nevelést sürgettünk. Cik­künkre több válasz érkezett. Szívesen közöljük ezeket akkor is, ha számos kérdésben vitába szállnak velünk. Az árszínvonal alig nő Emelkedő reálbérek Az idén meggyorsul az élew>zíu vonal-emeies u [eme az erozo eveknez kepest. Az egy Keresőre jutó reálbéren tavaly 2,5—3, az egy lakosra jutó reáljövedelmek pedig %ő—5 százalékkal növeked­tek 1972-höz kepest. Az idei terv 3,7 szazaleuos teálber- es 5—5,5 százalékos reáljöve­delem emelkedést irányoz elő az 1U73. évi tényleges szint­hez mérten. Ezek az elő­irányzatok összhangban áll­nak mind a gazdaság fej­lesztésével, mind a negyedik ötéves terv életszínvonal- politikai célkitűzéseivel. Ha az életszínvonal ala­kulását jelző két mutatót szemügyre vesszük, minde­nekelőtt figyelemre méltó a reálbér-növekedés gyorsulá­sa. Az idén — a tavalyi lé­pések folytatásaként — sor került újabb munkásréteg központi béremelésére az ál­lami szektor iparon kívüli területein. Növelik a kisegítő állományúak és még néhány más dolgozó réteg bérét. Az olajkrízis ellenére Az előző évek átlagánál nagyobD arányú reáibér-nö- vesedés magy arázatát az iaei arpolitiKai tervekben találjuk meg. Tavaly 3,5, 1072-ben 3 százalékkal noU az átlagos fogyasztói árszín­vonal. Viszont az idén és — az 1972. novemberi pártha­tározat szerint — 1975-ben az átlagos fogyasztói árszín­vonal növekedése nem ha­ladhatja meg a 2 százalékot. A fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilizálása nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt az energiavál­ság hatására meggyorsult tőkés világpiaci infláció ha­tárainknál való megállítása okoz gondot és a költségve - tésnek többletkiadásokat. Ma még pontosan számba sem tudiuk venni a kibontakozó­ban' levő tőkés gazdasági válság várható kihatásait hazánkban. A gyorsuló tőkés infláció s a petrolkémiai termékek különösen magasra szökött árai miatt keletkezett új helyzetet bonyolítja a nö­vekvő turistaforgalom. Csu­pán gazdasági megfontolás­ból sem örülhetünk a tőkés világ olajkrízisének, a „fo­gyasztói társadalom'1 csőd­jének. De örülhetünk — ha nem is önfeledten — a hazai árpolitika szerény eredmé­nyeinek; az önként kínálko­zó összehasonlításokban jobban és többre értékelhet­jük azokat. A különbségek eltúlzása azonban felesleges és káros. Mert az árstabili­zálásnak nálunk is ára van, s mert az olajválság és a gyorsuló infláció hatásának ránk nézve is lehetnek ne­gatív következményei. Az kapjon, aki ad is De térjünk vissza témánk­éhoz, a reálbér alakulásához, illetve az életszínvonal-poli­tikához Az idén — éppen a fogyasztói árszínvonal mér­sékeltebb növekedésének ha­tására — csökken a reálbé­rek és reáljövedelmek nem kívánatos defferenciálödása. A forint vásárlóértéke leg­feljebb két százalékkal csök­ken 1974-ben, így azok. akik az idén sem béremelésben, sem a növekvő szociálpoliti­kai juttatásokban nem ré­szesülnek, kevésbé kerülnek hátrányos helyzetbe, mint nagyobb mértékű árszínvo­nal-emelkedés esetén. A bér­emelések értéke — köztük a tavalyi munkás-béremelése­ké, továbbá az új szociálpo­litikai juttatásoké — pedig növekszik. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalati saját erőből származó béremeléseket fo­kozott mértékben a teljesít­ményeknek megfelelően, dif­ferenciáltan hajtsák végre. Tehát az kapjon többet, aki maga is többet ad a válla­latoknak, a társadalomnak. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése a jó munka, a tehetség, a szor­galom erkölcsi elismerésének is alapja. Ha a béremelésekre szánt összegekkel mindenütt jól sáfárkodnak, s ennek hatá­sára növekednek a teljesít­mények. hatékonvabbá válik J a munka, a gazdálkodás, ak­kor létreiön az életszínvo­nal-növelés és a viszonylag stabil árszínvonal anyagi fedezete. KOVÄCS jözsef Élénk színű, nopposított keime Űj termékkel jelenik meg az- idén a piacon a pápai tex­tilgyár. Már gyártják a nop­posított fonalból készült tet­szetős kelméket, a legújabb divatirányzatnak megfelelően élénk színekben. Ugyancsak a divat kedvelőinek készül az aszimmetrikus csíkozású, tar­kán szőtt anyag az ingblú- hoz, inghez, blézerhez. Azok­nak, akik a pasztell-színeket, finom anyagokat kedvelik, poliészter puplint is gyárta­nak, amely a hagyományo." puplinnál könnyeben kezel­hető és kopásállóbb. j|e A diákpolitikusok országos vetélkedőjének döntőjét szom­baton délután tartották az egyetemi könyvtárban. A több mint kétszáz érdeklődő mellett egy ideig a Rádió 168 óra című műsora is figyelemmel kísérte a versenyt. A döntőbe került csapatok négyfordulós küzdelme gördülékeny, izgal­mas volt. Rendkívül jól felkészült, széles látókörről tanúbi­zonyságot tevő versenyzők, tárgyilagos zsűri és kiváló játék­vezetők tették színvonalassá a vetélkedőt. Az utolsó forduló végeredménye, amelyben már csak három csapat vett részt, a következőképpen alakult. Az első hellyel járó tíznapos len­gyelországi utat megérdemelten nyerte a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem csapata. A miskolciak nagy örömére a Ne­hézipari Műszaki Egyetem (Lázár György. Barcsik László. Gálfi Antal) a második lett. A harmadik helyen a szegedi József Attila Tudományegyetem diákjai végeztek. Előrelátás vagy kapkodás? Kérdezzen — az illetékesek válaszéinak!... A Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának „Fórum11 soro­zatában ma este 18 óra 30 perctől 19 óráig a megye és Miskolc kereskedelmi ellá­tottságáról és fejlesztési ter­veiről nyilatkoznak az ille­tékesek. Az érdeklődők kérdéseket tehetnek fel az élelmiszerüz­letek áruválasztékáról, a ma még fehér foltnak számító területek kereskedelmi ellá­tottságáról. új üzletek létesí­téséről, az olcsó, de kultu­rált vendéglátással kapcsola­tos kívánságaikról. A felso­rolt témakörökbe tartozó kérdéseiket az adós időpont­jában telefonon is feltehe­tik a 35-510 vagy a 16-427-es telefonszámon. A kérdésekre — egyenes adásban — a stúdiónkban meghívott megyei és miskol­ci vezetők, illetve kereske­delmi szakemberek válaszol­nak. Mit talált jégtörő Mátyás? Varjú sere <j a villanyrendőrnél Február 24-ét, jégtörő Mátyás napját fontos dátum­ként tartja számon a néni időjóslás. A több évszázados tapasztalatokon alapuló népi „meteorológia” ugyanis azt tartja, hogy Mátyás, ha talál, megtöri a jeget, ha nem, ak­kor pedig még kopogósra fa­gyasztja a vizeket. Nos, tegnap aligha tudott jeget törni Mátyás. Vasár­nap délben, a szinte tavaszi- as napsütésben még nagy­kabát nélküli sétálókkal is találkozhatott. Nem tudom, hogy Mátyás konzultált-e a hivatásos meteorológusokkal, de attól tartok, nem hagyja cserben a népi időjóslást. Már ma hajnalra Miskol­con is kemény páncélt öltöt­tek a tócsák, és a korán ke­lők a visszatérő tél más elő­hírnökeivel is találkozhattak a városban. A hajnali órák­ban több ezres varjúsereg szállta meg a villanyrendőr körüli házak tetejét. A népi időjóslás szerint ez semmi jót sem jelent. A nagy csa­patokba verődő s a városba húzódó varjak állítólag még kemény fagyokat"' ígérnek. Egyetlen reményünk marad: a népi időjóslásnak legalább akkora a ..hibaszázaléka”, mint a hivatásos meteoroló­giáé. A megyei munkaerő-gaz­dálkodás a szakmunkásszük­séglet növekedését, a szak­mastruktúra változását, a demográfiai csúcs apály-je­lenségét időben érzékelte és ennek következményeit a szakmunkásképzésben érvé­nyesítette. A szakmunkástanulók szá­ma 1947-ben megyénkben még esak 2349 fő volt. 1962- ben a megye szakmunkás- képző intézeteiben 11 873-an, 1971-ben már 17 924-en ta­nultak. A szakmunkásszük- séglet növekedése találkozott a fiatalok törekvéseivel. Ezért lehetett elérni, hogy az elmúlt öt-hat év során az általános iskolát végzett fiúk kétharmada, a leányok egy­ötöde szakmunkásképző is­kolában folytatta tanulmá­nyait. A legtöbb fiatal fel­vételére 1969-ben került sor. A demográfiai csúcsot a szakmunkásképzésben vezet­tük le. A szakmunkásképzés alkalmazkodott a technikái fejlődésnek a szakmastruk­túrára gyakorolt hatásához, ennek eredményeként, a gé­pesítés fejlődésével össz­hangban. a szakmunkáskép­zésben is növekedett a gép­szerelőknek, karbantartók­nak, az erő-, munka- és szál­lítógép-kezelésre alkalmas szakmunkástanulók száma. Az elmúlt tíz év során pél­dául a megyénkben dolgozó lakatosok száma több mint 5000 fővel, a gépjármű- és motorszerelők száma csak­nem 2500 fővel, a villanysze­relőké 1800 fővel növekedett. A villamos-gépszerelők szá­ma 1300 fővel, a festőké 1000 fővel, a íonónőké 600 fővel, az ács-állványozóké 500 fő­vel növekedett. Ugyanakkor csökkent a vájárok, a mező­gazdasági kovácsok, a cipé­szek, hentesek, mészárosok és hasonló foglalkozásúak száma. Mindez azt mutatja, hogy a szakmunkásképzés rugalmasan alkalmazkodott a megye demográfiai viszo­nyaihoz, a szükségletek vál­tozásához. a technikai fej­lődés követelményeihez. Ma sem jellemző a szakmunkás- képzésre a kapkodás. Ténylegesen igaz, hogy né­hány speciális területen van­nak problémák (vízszigetelő, magasnyomású munkát vé­gezni tudó hegesztő stb.) A szakmunkásképzésre vonat­kozó rendelkezések szerint vízszigetelőket a felnőttek Élet-halál kérdése Mrs. Winlop görcsö­sen megragadta a te­lefonkagylót. „Uram. add, hogy Mr. Mans- ford otthon legyen!" A gyerekek, a tragi­kus eseménytől felin- dultan, a szoknyáját ráncigálták: — Anyu. mondd, mi van vele?! — Maradjatok csendben! — paran­csolt rájuk és kétség­beesve fülelt az el­nyújtott búgásra ... Mr. Mans ford gyű­lölködő pillantást ve­tett a telefonra. „Mi­ért is kellett ezt az áldatlan foglalkozást választanom?” Meg­tehetné persze, hogy nem veszi fel, ám ez hivatása etikettjének a megsértését jelente­né ... A készülék áll­hatatosan csengett. Mansford a kagyló után nyúlt... ... Az asszony mel­léből megkönnyebbült sóhaj tört fel: — Milyen szerencse, hogy otthon találom! Barbara Winlop be­szél ... Könyörgök, Mr. Mansford. azon­nal jöjjön el! Szörnyű dolog történt! — Nyugodjon meg, Mrs. Winlop. Mondja el a tüneteket. — Ugyanazok, mint a múlt alkalommal... Elhalványult, aztan hörögni kezdett... Az­tán teljesen megné- mult! — Tüstént ott le­szek — sóhajtott Mansford. — De ad­dig ne nyúljanak hoz­zá! ... ... Mrs. Winlop há­zának nyitott ajtaján kiszűrődött a fény. A két gyerek kisírt szemmel fogadta Mansfordot az udva­ron. — Hol van? — kér­dezte lihegve Mans­ford. — A nagyszobában — felelték szipogva a gyerekek. Mansford határozott léptekkel bement, ki­nyújtotta a kezét és megérintette. „Még meleg!” — futott át az agyán. Táskájából előszedte műszereit és hozzáfogott, hogy tü­zetesen megvizsgálja. — Már a múltkor megmondtam magá­nak, Mrs. Winlop — szólt bosszúsan né­hány perc múlva —, ne engedje, hogy a gyerekek piszkálják a televíziót! B. BOOTROID (Fordította: Zahemszky László) közül kell képezni, a magas- nyomású vezetettek hegesz­tését csak erre Kepeshessel rendelkező, megielelo to­vábbképzésben • részt vett szakmunkások végezhetik. A leépzés megszervezese a vai- laiatok feladata. Ami a második kérdést il­leti, hogy az építőipari és egyéb szakmáknak van-e jö­vője, és melyeknek nincs, azt lehet válaszolni, hogy a ma érvényes szakmunkás-jegy­zékben nincs egyetlen olyan építőipari szakma, amelynek ne lenne jövője, hosszú tá­von is. Igaz ugyanakkor, hogy az egyes szakmák tar­talma változik. A kőműves­nek nevezett szakmunkások murikatárgya ma már nem . elsősorban a kő; mint ahogy a vájár sem vájja a szenet, hanem maróhengerrel marja, úgy a kőműves szakma is mindinkább szerelőszakmává alakul. Látjuk-e ma, hogyan fog dolgozni, milyen gépet fog kezelni 10—20 év múlva a ma szakmunkása? Többségé­ben igen. Amit tömegesen fog alkalmazni, azt már fel­találták. A tömeges alkalma­záshoz idő kell. Nem ismer­jük, hogy mit fognak még a konstruktőrök, munkások, tudósok feltalálni. De azt tudjuk, hogy olyan szak­munkásokat kell képezni, akik képesek átvenni az új ismereteket, s alkalmazkodni tudnak a munka megválto­zott követelményeihez. Ezért a szakmunkásképző intéze­tek a tanulóknak széles ala­pozó képzést biztosítanak, s az üzemekkel olyanokká ne­velik őket, hogy a szakmun­kásképző iskola befejezését nem a tanulás befejezésé­nek, csak induló állomásnak tekintik. Így oldják fel azo­kat az ellentmondásokat, amelyet a szakmák tartalmi változásai eredményeznek. Ténylegesen igaz, hogy ma még nincs megyei szintű, hosszú távú. kellően részle­tezett szakember-szükségleti terv. De nagyüzemeink több­sége a várható műszaki fej­lődést figyelembe vevő szak- munkaerő-szükségleti terv­vel rendelkezik hosszú távra is. A szakmunkásképzés ugyanakkor az üzemi igé­nyekre épült és épül ma is. Ez biztosítéka annak, hogv a képzés a szükségletekkel összehangolt legyen. A szak­munkásképzés nagv értéke, hogy az itt tanulóknak nem kell attól félniük, hogv nem lesz számukra munkahely, nem tudják képzettségüket hasznosíts"' CSORDÁS MIHÁLY a megyei tanács munkaügyi osztásának csoportvezetője Telefon, memóriával A lengyel Telefonberende­zések Gyárának konst­ruktőrei kidolgozták a me­móriával ellátott telefon mo­delljét. A kívánt szám tárcsázása helyett elegendő megnyomni a megfelelő gombot es azon­nal létrejön az összeköttetés. A készülék „memóriájában” 32 olyan telefonszám rögzít­hető, amelyeket a leggyak­rabban hívnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom