Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-19 / 42. szám

Óvoda a belvárosban Ezek a mai fiatalok...?! Vitaindítónak szánjuk Egy kisebb társaságban, tizen- és huszonévesek között be­szélgettünk a miskolci fiatalok művelődési igényeiről s az ezek kielégítésére szolgáló lehetőségekről. Beszélgetőtársaim középiskolások, bolti eladók, fizikai munkások voltak. A Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért mozga­lom munkatervében kiemelt helyen szerepel az óvoda­építések segítése. Felajánlá­sok tucatjai érkeztek már idáig is a gyárakból, üze­mekből. A mozgalom és a városi tanács illetékes veze­A televízió Ötszémközt cí­mű műsorának holnap esti vendége a világhírű magyar zongoraművész. Kocsis Zol­tán. A 22 esztendős fiatal­ember Ránki Dezsővel a Ze­K triil, amibe kerül? Bár nyelvészeink már nem­egyszer tollhegyre tűzték, még mindig terjed a nyelvi ragály, amelynek ismérve, hogy a „kerül” szó túlteng — beszédben és Írásban egy­aránt. Manapság, ha vadá­szunk, a vadak „elejtésre ke­rülnek”, ha fogyasztunk, a termék fogyasztásra, ha ex­portálunk, az exportcikk „ki­vitelre kerül”. A könyv ki­adásra, a színdarab előadás­ra, a pénz kifizetésre, a la­kónegyed falépítésre, a terv megvalósításra, a csapágy megmunkálásra kerül. S köz­ben a helyes magyar ige­használat is a lomtárba ke­rül. Nyelvművelőink joggal hív­ják fel figyelmünket: a ke- rül-nek sokféle jelentése van, de nem segédige! Az áru pénzbe kerül, a munka fá­radságba. Az erdőkerülő az erdőt kerüli, az álmatlant meg az álom. Ha nincs pén­zem, majd kerül valahonnét, ha valami elveszett, esetleg megkerül vagy előkerül — és így tovább. Kertijük el a kerül fölös­leges és helytelen használa­tát, hadd kerüljön minél ha­marabb oda, ahová való: az eddig kiirtott, sok-sok nyelvi hiba temetőjébe. tői úgy döntöttek, hogy a segítő erőket a Petőfi utca és a Reményi utca sarkán felépülő úgynevezett belvá­rosi óvoda felépítéséhez össz­pontosítják. Eddig mintegy kétmillió forint gyűlt össze a százszemélyes gyermekintéz­mény számláján. Ezt az ösz- szeget azok a vállalatok fi­zették be. amelyeknél az el­múlt hónapokban szocialista műszakokat szerveztek az óvodáért. A Borsodterv kol­lektívája társadalmi munká­ban vállalta a tervek elké­szítését. A bontástól a belső szerelési munkálatokig jó­formán valamennyi munka- folyamatot társadalmi mun­kában végzik majd el. A be­rendezést az Avas Bútorgyár szocialista brigádjai készítik. neművészeti Főiskola legif­jabb oktatója. Beethoven-le- mezének megjelenése után az egyik legtekintélyesebb fran­cia zenei szaklap ezt irta ró­la: „Ez a lemez igen jól igazolja, hogy az értéknek nincs köze az évek számá­hoz. Itt olyan művészi ter­mészetről van szó. amelynek hallatán az az érzésünk, hogy a valóságban is átéld azt, amit tolmácsol, s ez az érzékenység a legnagyobb művészek közé emeli.. Kocsis Zoltánról, a művész­ről már sokat olvashattunk, de Kocsis Zoltánt, a fiatalem­bert még kevéssé ismerjük. Vitray Tamás segítségével holnap este bizonyosan töb­bet megtudunk róla. Szegényes fantáziával alig­ha lehetne elképzelni azo­kat az eseteket, melyeknek az utóbbi Időben lehetünk szemtanúi a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem klubjaiban. Verekedések, bot­rányok voltak napirenden a hét végeken a Tejbárban és a Bányászklubban. Január­ban az egyetem vezetősége úgy döntött, hogy amíg el­dől a hogyan tovább? — Ideiglenesen felfüggeszti va­lamennyi klub működését. Ügy gondolom, erről a múltról nem érdemes túl so­kat beszélni. Elmúlt. Az ese­ményekből ki-ki vonja le a tanulságot. Különösen azok a városiak, akik jelentős múlttal és jelentéktelen jö­vővel —t egy „jó buli” remé­nyében — látogatták eddig a klubokat. Tartok tőle, hogy néhányan nem az egye­temisták kedvéért mentek ki. Ök azok, akik csoporto­san érkeztek, a „balhékat” is rendszerint csoportosan csinálták — „idegeneket” rit­kán fogadtak be maguk kö­zé. Persze megesett, hogy .. mert néhány egyetemistát a legnagyobb jóindulattal sem lehetne angyalnak nevezni. És a jövő? Félreértés ne essek! Bol­dogan látjuk az egyetemen azokat a tisztességes munkás- fiatalokat. középiskolásokat, Kevés tornaóra — gyenge izmok 1 v-lábú fiatalok Az NSZK orvosai aggód­nak a fiatalokért. Egyre nö- ■ ekszik a rendeléseken a mozgáshiány szimptómáival jelentkező fiúk és lányok száma. A rossz tartás a fia­talkorúak körében jóval gya­koribb 1974-ben. mint hábo­rú előtti kortársaiknál volt. A fiatalok mind hosszúra nyúlnak manapság, de izma­ik gyengék és teljesítőképes­ségük csekély. Az orvosok megállapítása szerint különö­sen gyengék a lábizmaik: a fiatalok „tv-lábairól” beszél­nek. Az előírás világos: végig az egész iskolás időn át naponta egy sport- és játékórát, vala­mint korszerű és megfelelő iskolabútorokat kell biztosí­tani. Az iskolaépítésnél a tornaterem legyen kész az első átadott tantermekkel együtt. Mindeddig a napi egy tornaóra is csupán vágyálom maradt, s az általános az, hogy hetenként két, legfel­jebb három tornaórára kerül sor. A városokban nincs elég tornacsarnok; kisebb helysé­gekben gyakran teljesen hi­ányzik. úgyhogy a tornaórá­kat csak a meleg félesztendő­ben tartják meg. Sok iskolá­ban nincs szakképzett torna­tanár. A nem kielégítő sportokta­tás következményei világo­san megmutatkoznak, amikor a fiatalok munkába állnak. Az ifjúságot védő törvény értelmében a munka megkez­dése előtt és az első tanonc- év után is orvosi vizsgálat­nak kell őket alávetni. A szakmai kiképzésben részesü­lő fiatalok közül minden hamadiknál az orvosnak bi­zonyos munkakorlátozást kell ajánlania. akik ott szeretnék eltölteni a hét végét. Háromhetes szünet után, február 16-tól ugyanis ismét nyitva vannak a klubok. Az elmúlt hetekben mintegy 200 ezer forint értékű felújítást végeztek a menza épületé­ben levő egyetemi presszó­ban (népszerű nevén: Tej­bár). Kifestették, korszerűsí­tették a világitást, megoldot­ták a helyiség szellőztetését. Az eddigiektől eltérően, csak üdítő italokat, hideg étele­ket, kávét, süteményt lehet kapni, negyedosztályú ára­kon. Pincérkiszolgálás itt ez­után sem lesz. Fényképes igazolvány Ami új: szombaton este, a menza terén, az emeleten vacsorázni is lehet Pincérki­szolgálás, sör, üdítő italok, harmadosztályú árakon. Az egyetem zenekara, az Edda, szokott helyén játszik. Belépő öt forint, plusz klub­igazolvány. Szombaton „üzemel” az E/l kollégiumban a Non Stop klub. Ide négy forint a be­ugró. A vasárnapi lehetőségek: Délután öttől SZTK, azaz Szórakoztató Tánczenei Klub. Igazán jó talpalóvalót ját­szanak a híresebbnél híre­Már a beszélgetés elején parázs vita alakult ki Ko­vács János 21 éves bolti el­adó súlyosan kárhoztatta kortársait érdekltelenségiik, igénytelenségük miatt. „Csak a beat, — s mór az sem a régi, lelkes módon — s ezen­kívül semmi más nem ér­dekli őket” — mondta. • * Örökölt tormák Ezzel az elmarasztalással elérkeztünk beszélgetésünk alapproblémájához: a köz­művelődés fórumai és mód­szerei nem tartottak lépést a kor változó követelményei­vel. A sugárhajtású repülő­gépek korában konflison érezhetik magukat, ha a „jól bevált”, kipróbált köz- művelődési formákba akar­juk kényszeríteni őket. sebb együttesek — természe­tesen csak lemezről. Belépő: öt forint. Ugyancsak vasárnap nyújt szórakozást a Bányászklub az E/l kollégiumban. Valamennyi helyen köte­lező a klubigazolvány felmu­tatása; enélkül senkit nem engednek be sehová. Ez nyil­ván azzal jár, hogy a régie­ket bevonják. Az újak ki­adása február 15-én kezdő­dött az egyetem KISZ-bi- zottságán. A városiak is kap­hatnak — ugyanott —fény­képes klubbelépőt, melyet csak személyesen vehetnek át (személyi igazolványuk fel­mutatásával). Sajnos, nekik csak korlátozott számban tudnak igazolványokat biz­tosítani — de talán megbo­csátják ezt, hiszen az egye­temisták számára sem ele­gendő a pillanatnyilag üze­melő két klubhelyiség. Va­lamelyest javulni fog a hely­zet, ha átadják az E/2 klu­bot. Mivel gyakran a zsúfolt­ság is közrejátszott abban, hogy nem kívánt események történtek a klubokban, az új működési szabályzat szerint megállapították minden ! egyes helyiség befogadóké- ] pességét, és amennyiben en­nél nagyobb az érdeklődés, kiteszik a „Megtelt” táblát, és nem engednek be több szórakozni vágyót. (fekete) Az ismeretterjesztő előadá­sok színvonala általában év­tizedekre elmarad a korsze­rű színvonaltól elsősorban technikai lehetőségeiben, de többnyire tartalmában is. Az örvendetesen gyarapodó kis­közösségi, klubformák sike­re ma még elsősorban a ve­zető egyéni adottágaitól függ, s nem a korszerű cso­portlélektan kutatásainak eredményeitől. Hogyan vár­hatjuk tehát, hogy a nyíl­tabb, szókimondóbb fiatalok ezekért az örökölt formákért lelkesedjenek? Igen kevés a korosztály nyelvén íródott, a korosz­tályhoz szóló könyv, film, színdarab és tévéműsor, s szinte teljesen hiányoznak a tömegeket befogadó és művelődésre aktivilzáló kö­zösségi formák. A beat — ha idejében észrevesszük a ben­ne rejlő közművelődési le­hetőségeket t— talán betölt- hette volna ezt a szerepet. Közömbösség? Hát igen, így is lehet néz­ni a fiatalok érdektelensé­gét De hát hogy is állunk ezzel a művelődés iránti kö­zömbösséggel? A beszélge­tés során annyiféle igényt fogalmaztak meg partnereim, hogy sok idő ér.* fáradság kell £ teljesítésükhöz. Kevés az olyan, fiatalok­nak szóló komoly zenei hangverseny, ahol nem kö­telező a sötét öltöny, hanem akar földön ülve is végig­hallgathatnak egy a meg­szólaltatás előtt már ismer­tetett zeneművet. Az egyéb­ként színvonalas hangver­Faintarziák a klubban Pénteken délután ünnepé­lyesen felavatták a Diósgyő­ri Gépgyár fia' '.Íjainak pin­ceklubját és kiállítást nyi­tottak a nagyüzem műszaki házában Kürschner Bála fa­intarziáiból (képünkön). A pinceklub helyén korábban raktár volt. Mint Balázs Fe­renc gazdasági igazgató el­mondta, a pinceklub szinte jelképezi azt, hogy a válla­lat valamennyi vezetője ko­molyan veszi az ifjúsági tör­vény végrehajtását. A pinceklub több mint 2000 fiatalnak nyújt kikap­csolódási, művelődési lehető­séget. Dicséretes módon a szervezők mindennap nyitva tartják a négy helyiségből álló klubot — délután 2-től este 9 óráig. Az ügyeleti te­endőket felváltva látják el a Diósgyőri Gépgyár KISZ- alapszervezeteihek tagjai. senyek pedig este fél 8-kor kezdődnek az Avasi temp­lomban. Többen megerősí­tették, hogy ez nem az ő időpontjuk és helyszínük. Miért nem hozzuk közelebb a muzsikát hozzájuk? — tették fel a kérdést. Sokan keveslik az író—ol­vasó találkozókat, a szines, érdekes útdbeszámolókat, a közös kirándulásokat és az amatőrfilmesek bemutatko­zását. Példa és ellenpélda % Kovács János bolti eladó a társadalmi problémákkal foglalkozó filmeket hiányol­ja de kérdésemre, hogy ve­títésén ott ülne-e velem, a tizenkét főnyi közönség kö­zött, ő is nemmel válaszolt Vajon miért nem tudott ez a fiatalember arról, hogy ezek a filmek az őt is érdek­lő problémákról szólnak? Filmpropagandánk konven­cionális formái eljutnak-e hozzá, s ha igen, olyan for­mában-e, hogy ő is észreve­gye? Nyitrai Zsuzsanna a ven­déglátóipart egységeknek a rendesebb fiatalok számára ijesztő állapotáról beszélt, példaként a Fórum presszót hozva fel. Ellenpélda ugyan az új Tokaj étterem, ahová szívesen elmennének, de kis­sé drága. A művelődési házakba többnyire csak táncolni jár­nak, lassan már azt sem szí­vesen, mert ezeket a helye­ket elárasztják a kötekedő, lumpen elemek. * (nemesik Ivánnak, a Gárdo­nyi Géza Művelődési Ház igaz­gatójának fenti írását vitaindító­nak szántuk. Várjuk ifjabb és idősebb olvasóink hozzászólá­sait.) Jeges jubileum Kereken száz éve annak, hogy Miskolcon „a legszebb és legegészségesebb téli sport: a korcsolyázás hívei 1874-ben egyesületbe tömörültek’’. A jubileumot köszöntsük illő áhí­tattal, s kedvünket az se rontsa, hogy „az egyesület tagjai a tömörülés szükségességét csak rövid ideig látták fenn­forogni”. Azaz a korcsolyaegylet hamarosan megszűnt. A bá­tor kezdeményezők érdeme így is hervadhatatlan, tudva azt, hogy ma sem járna nagyobb sikerrel egy korcsolyázó egye­sület létrehozása. Hogy miért? Először is, mert nincs műjégpálya, másodszor azért, m\t nincs tél. Ezeken az enyhe teleken legfeljebb a fridzsiderbey láthat jeget a kíváncsiskodó... Persze, volt olyan időszak, amikor Miskolc városban hatszáz (!) igazolt korcsolyázót tar­tottak nyilván. „A tenisz és a jégsportok kultiválása cél­zatával” 1908-ban létrehozott Miskolci Sportegyesület jogutó­dának, a Miskolci Korcsolyázó- és Teniszező Egyesületnek 1929-ben kétszáz teniszező és hatszáz korcsolyázó tagja volt. A jégpálya területe ötezer négyzetméterre rúgott, s az egye­sület minden évben gyors- és műkorcsolyázó versenyt ren­dezett. S a hetvenes évek közepéről mit írhat majd az utókor krónikása, ha fejét a téli sportok történetének kutatására a<íja? Legfeljebb csak ennyit: 1974-ben is enyhe volt a tél, 4 a kortsolyák vasa rozsdát virágzott... . ... Otszemközt Kocsis Zoltánnal Kiteszik a megtelt táblát Klubok az egyetemen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom