Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-19 / 16. szám
A jégvirág is lehet igazi Fotós kollégám szerette volna lefényképezni a hangszerbolt mindig szép kirakatát. Terve azonban nem sikerült, mert rosszak voltak a látási viszonyok, azaz az üveget vastag zúzmararéteg fedte, olyan, amilyen a Széchenyi utcai drogéria kirakatát is ékesíti. Nem titok ugyanis, hogy Nagy Ferenc dekoratőr szert tett egy palack aerosolos jégvirágkészítő szerre, s kollégám joggal hihette, mű-jégvirág díszíti a hangszerbolt kirakatüvegét is. Utánanéztem a dolognak, s kiderült, hogy a hangszerüzlet kirakati látási viszonyainak rosszabbodása nem a tél-utánzó dekoratőr műve. Akár hiszik, akár nem, a jégvirág eredeti volt, bár a vonalak finom rajza, a kidolgozás árnyaltsága avatott művész kezére vallott. De félre a tréfával! Az üveg annak rendje és módja szerint befagyott. S ebben nemcsak a külső, hanem a belső hőmérséklet is ludas. Az üzletben ugyanis néhány napig akadozott a fűtés. Egy ismeretlen jótevő gondosan betömködte a fűtőtest utcára néző nyílását, s a boltban napokig hiába találgatták, miért nem melegít a konvektor. A tettes természetesen nem került elő, viszont az üzletben ismét meleg van. Semmi akadálya a lemezvásárlásnak, jobban mondva a hideg már nem szegi kedvét a lemezvásárlóknak. El fagytak a termőrügyek Az idei változékony téli időjárást már megsínylették a tokaj-hegyaljai szőlők. Az úgynevezett fagyzugós területeken, helyenként 20—25 százalékos arányban, elfagytak a termőrügyek. Ilyen körülmények között különösen gondosan és szakszerűen kell majd a metszést végrehajtani. Az adott helyzetben legcélszerűbb metszési módok ismertetésére szakelőadásokat, bemutatókat tartanak a vidéken. tij város a romok helyén Annál inkább elkeserítő az, hogy néhány házzal arrébb, a TV-szalonban, csak ígéretet kaphat az, aki lemezjátszót szeretne venni. A két üzletet működtető Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója a minap nem kis reménykedéssel újságolta, hogy újra divatba jött a lemez és a lemezjátszó. Tavaly például kereken ezer darab fogyott, háromszázzal több, mint 1972-ben. Örülhetünk ennek a harmincszázalékos növekedésnek? Már hogyne örülhetnénk, hiszen azt jelzi, hogy már erre is jut. és gazdára talál a mégoly borsos árú sztereofonikus készülék is. Más kérdés, hogy aki a héten tért be a TV-szalonba, sem lemezjátszót, sem pedig magnetofont í nem tudott venni. Egyszerűen nem volt egyetlen egy sem a raktárban... Miért? Az üzletvezető kért, rendelt, sürgetett. Csak ígéretet kapott. Magnót, lemezjátszót nem. A hoppon maradt vásárló bosszankodhat, s legfeljebb az a remény vigasztalhatja. hogy ezért a mulasztásért valakinek biztosan elhúzzák a nótáját... BRACKÓ ISTVÁN Gyors ütemben épülnek az új lakások a második világháború során felerészben lerombolt Minszkben. A város hét hatalmas kerületében évente 20 000 család költözik új otthonba. Minszk a Szovjetunió egyiik legszebb városa. jelentős ipari és kulturális központja lett. A háború előttihez viszonyítva területe a négyszeresére, lakásainak összalapterülete a hétszeresére növekedett. A város határain belül egy lakosra 23 négyzetméter zöldterület jut — sokkal több, mint Becsben, Párizsban vagy Tokióban. Szurkoltunk értük Sok hűhó egy macska miatt Egy pesterzsébeti asszonynak eltűnt a kedvenc, jó egeresző macskája, s „nyomozni” kezdett utána. Úgy vélte, hogy a cicát a szomszédasszony kisunokája vihette el, s ezt a véleményét nem is rejtette véka alá. A gyerek apjának is fülébe jutott a gyanúsítás, kérdőre vonta az asszonyt, akire aztán a nagymama is rátámadt. Szó szót követett, a vita elfajult. kölcsönösen szitkozódtak, sértegették egymást. Végül a macska gazdája felkapott egy vödröt. s a benne levő vizet a férfi nyakába zúdította. De az sem maradt adós: megragadta a vödröt, s az asszony lakásának ajtajához vágta. Az asszonyt ugyan nem találta él. de az ajtó ablaka betört. Végül is a rendőrök állították helyre a ház nyugalmát. Az ügy a bíróságon folytatódott, ahol is a három veszekedő személyt feltűnően durva becsületsértésért pénz- büntetésre ítélték. Hurokkal, cimbalomdróttal Orvvadászok A hivatalos vadásznaptár pontosan megszabja, mikor, milyen állatot szabad puskavégre kapni az erdőben. És a vadászok a tilalmi időket becsületesen meg is tartják, ami érthető, hiszen a vadász- társaságok tagjai nemcsak kilövik, hanem óvják, gondozzák is az erdei, mezei vadakat, madarakat. Nem így a vadorzók, akik ha megkívánják a vadpecsenyét, nem nézik a tilalmi időt. s nem kímélik még a vemhes állatokat sem. Főképp a hegyek közt fekvő és az erdőszéli falvakban, tanyákon élnek notórius orvvadászok. Ősi módszerrel, dróthurokkál dogoznak. Kiismerik az őzgjí, .vaddisznók, nyulak járását! búvóhelyeit, s a csapások mentén hurkot állítanak. A belekerült vad ijedten vergődik, még jobban belebonyolódik a kötelékbe. s a legtöbbször vére- sen-sebesen, de élve kerül az éjjel kilopakodó vadorzó kezébe. Nagy hóesés idején a vadak bemerészkednek az erdőszéli lakások udvaraiba is. A házbeliek szénával, abrakkal odacsalogatják őket. s közben öt-hat hurok is Várja az éhes állatokat. Különösen ■ sok őzet és fácánt pusztítanak' el ilyen módon. „Fejlettebb”, biztosabb technikával dolgozó orvvadászok, is „működnek” ,a borsodi, zempléni erdőkben, ők az úgynevezett cimbalomdrótot ^ használják, amely szinte észrevehetetlenül vékony. könnyen csúszik, gyorsan fojt. Az orvvadász „ki- tanuLmányozza” az őzek járását az etetők felé. aztán az ösvény mentén kiválaszt egy jól fejlett fiatal gyertyánfát. Tetejéről a véknyát levágja, az ívalakban meghajlított fára .dróthurkot szerel. s lazán odaköti a szomszédos fa tövéhez. Amikor az őz, a szokott csapáson a szénához igyekszik, fejjel- szüggvel belegabalyodik a hurokba. A kikötött gyertyán eloldódik, a magasba lendül, s magával pántja a szerencsétlen állatot, amely kapálódzik néhányat a levegőben, s megfullad. Így pusztítjuk" az erdei, mezei vadakat az orvvadászok. Különösen télen, ..ráérős” időben okoznak nagy károkat a borsodi és zempléni erdők szépen fejlődő vadállományában. I csapatkapitány I Azt mondják, hogy aki egyszer is szerepel a tévé képernyőjén, az egy csapásra híres emberré válik. Kiváncsi vagyok, hányán ismerik fel e kép alapján F. Tóth Gézát, hányán emlékeznek rá a miskolciak közül. Pedig annak idején sokat szurkoltunk azért a csapatért, melynek ő volt a kapitánya. Igen, arról a tévévetélkedőről van szó. melyben városismeretből, városszeretetből vizsgáztak fiataljaink. Az I. kerület csapata bizonyult a legjobbnak — F. Tóth Gézával az élen —, bár nem sokkal előzték meg a többi kerület együttesét. Tulajdonképpen az billentette a javukra a mérleg nyelvét, hogy talpraesett választ adtak a kérdésre: milyen új létesítménynek örülnének legjobban á fiatalok és egyáltalán a miskolciak, ők javasolták. hogy hozzanak létre az Avason egy ifjúsági kultúrközpontot, ahol szórakozhatnának, sportolhatnának a város fiataljai. Alaptőke: félmillió Az első csapat jutalma 500 ezer forint volt. És ezzel az alaptőkével indult az avasi ifjúsági kultúrközpont programja. körülbelül egy évvel ezelőtt. F. Tóth Géza tanári képesítést szerzett az egyetemen és a megyei tanács építési,' közlekedési és vízügyi osztályának a dolgozója. Röviden: „vizes”. Huszonkilenc éves, két gyerek apja. Szóval már nem is a legifjabb korosztályhoz tartozik. — Hogy kerültél a tévévetélkedő mezőnyébe? — Szegedről származtam Miskolcra. Én úgy tartom, hogy illik megismerni azt a várost, amelyik otthont, munkát ad az embernek. Kicsit jobban is, mint ahogy általában ismerik. Nemcsak a jelenét, hanem a múltját és a jövőjét is. Kapóra jött a tévévetélkedő, ez még inkább serkentett arra. hogy végigbújjam a könyvtárakat, átböngésszem a fellelhető monográfiákat, újságcikkeket. Persze munkahelyemen, a megyei tanácsnál is meg kellett ismerkednem „hivatalból” a megyével, s ezen belül Miskolccal. Szeretői és ismerni — Tény, hogy szép sikert ért el az a csapat, amelyik. nek te voltál a kapitánya. Bizonyára sok „bennszülött” irigykedve hallotta, mennyi mindent tudsz te erről a városról. — Nem azért mondom, mert jól hangzik, de szeretni is kell ahhoz a várost, hogy az ember fejébe bele- ragadjon minden, ami Miskolc életében, a mi életünkben fontos. — Te gzek szerint szereted. Gyorsan megszeretted. Pedig Szeged után némi csalódást is okozhatott neked ez a város. Gondolok itt Szeged pezsgő kulturális életére ... — Azt hiszem, igazságtalan egy ilyen összehasonlítás. Igaz, hogy nekünk, miskolciaknak van mit tanulni • • Önmagát oltja el Bányatüzek esetén növelik a veszedelmet a gyakran több kilométer hosszúságú, gumi alapanyagú, gyúlékony szállítóhevederek. Ezért a sujtólégtől, illetve gázkitörésektől veszélyeztetett bányák számára új típusú hevedereket kísérleteztek ki a Taurus Gumigyár szegedi Üzemében. Ezeknek a szállítószalagoknak a textilszövet alapanyagát különlegesen impregnálják, emellett olyan kaucsuk-keveréket használnak fel, amelyet nehezen fog a tűz. Amennyiben mégis meggyullad, akkor olyan gázokat fejleszt, amely elzárja a tüzet az oxigéntől, s így a heveder lényegében önmagát oltja el.- Az év végéig mintegy húszezer’ méter ilyen hevedert gyártanak, s folyamatosan ellátják az ország mindazon bányáit, amelyekben — az Országos Bányaműszaki Felügyelet megítélése szerint — fokozott tűzbiztonságra kell törekedni. Krimik és székek A következő kis hírt olvastam több napilapunkban: „Brit bútorgyárosok piackutatása szerint a televízió árt a bútoroknak. A bűnügyi filmek rajongói televíziónézés közben székükben forgolódnak, felugrálnak, csapkodják a karosszékek■, támláját, s ezzel felére csökkentik a bútorok élettartamát.” Ez van Angliában, a klasszikus kapitalizmus szülőhazájában. A tévé izgalmas krimiket sugároz, a szegény bútorgyárosoknak pedig főhet a fejük, hogy ütésálló, tartós, de mégis csinos székeket csináljanak. Az egésznek aztán a begerjedt néző issza meg a levét, amikor két gyilkosság között a földre huppani Hiába, így van ez, ha az érdekek nin- .csenek — nem is lehetnek — kellően összehangolva, . nem úgy mint nálunk, ahol állami szinten koordinálják a termelést, beleértve a bútorét és a krimit is. - Köztudott, hogy bizony jó néhány szekrényünket kellgne egymásra tenni ahhoz, hogy onnan egy sudárnövésű asztalos elérje a bútorgyártás világszínvonalát. Székeink nemigen szeretik a csapkodást, felugrálást. jó ha ülni lehet rajtuk. És itt is megmutatkozik fölényünk « kapitalizmussal szemben. A magyar televizió ugyanis éppen székeinket kímélendő, nem mutat be izgalmas krimiket. Ügy képzelem el, hogy van egy bizottság, amely hazai ülőkékről nézi végig a televíziónak szánt bűnügyi filmeket. Ha a székeknek nem esik bántódásuk, a film jó. Illetve nem jó. tehát műsorra lehet tűzni. Mivel pedig a honi krimigyártásunk egymaga képtelen unalomigényünket kielégíteni, ezért a tévé importárukkal próbálja a szükségletet fedezni. Persze ez a bizottság sem csalhatatlan. Itt van például Ar- séne Lupin, akit nem elég, hogy megcsináltak, de mi meg is vettünk. A jámbor néző olykor bevadulva veri széke karfáját: „Hogy a fene essen bele! Többet se nézem meg ezt a bárgyúságot!” Legközelebb természetesen megint odaül a képernyő elé — ha van mire. Lupin úr azonban kivétel a sok nyugalmas, székeinkre szabott krimi között. Akinek pedig még ezek az izgalommentes izgalmas bűnügyi filmek is megártanak, annak azt javaslom, hogy nézze ágyból őket. Mégiscsak kényelmesebb fekve elaludni, mint ülve! SZABADOS GABOR Szegedtől, Debrecentől, ha a lokálpatrióta. buzgamlat vagy az általad említett kulturális életet vesszük alapul. Ám “ aki a városok múltját is ismert, az tudja, hogy Szeged és Debrecen iskolaváros, szellemi központ volt már akokr is, amikor Miskolc még csak a kereskedői, iparosai, vaskohászata révén volt ismert. Persze ez sem keivés. És ha például a színházkultúra múltját tekintjük . .. Szóval van mivel büszkélkednie a miskolciaknak is, különösen ha a város jelenét és jövőjét, az eddig megtett utat vetjük ösz- sze a többi vidéki városéval. És jóval több itt a lokálpatrióta, a városáért tenni kész ember is. mint ahogy egyesek hiszik. Bizonyság rá mindaz, ami egy év alatt az avasi ifjúsági kultúrközpont létrehozásáért történt. Alig egy év után Nos, ez valóban nem kevés. A tévévetélkedő után nem sokkal megalakult munkabizottság — elnöke: Kömmel Lajosné, a tanács I. kerületi hivatalának elnöke — sok száz javaslatot gyűjtött össze a miskolci fiataloktól. Ezek figyelembevételével készült a programtervezet és a városi pártbizottság, á tanács. valamint a KISZ kezdettől fogva melegen pártfogolta az ügyet. Mi sem bizonyíthatná ezt ékesebben, mint az a tény. hogy az idei nyáron már meg is kezdődhet az érdemi munka. A meglevő 500 ezer forint mellé a tanács már az első évi munkálatokra kétmillió forintot adott, és negyedmilliót az építőtábor megszervezésére. F. Tóth Gésának, az avasi munkabizottság titkárának jelentős szerepe volt abban, bogy a tévévetélkedő után alig egv- évvel itt tartunk. Részben ezért is kapta meg a „Miskolcért” kitüntetést. Egy szegedi ember Miskolcért. Mielőtt kikérné magának: egv Szegedről származott miskolci ember Miskolcért. BÉKÉS DEZSÓ REFLEKTOR Ma Cegléden nyilvánc koncertet adnak az állan zeneiskola növendékei. : Nagybörzsönyben (Pest m< gye) falugyűlést tartanak. : Salgótarjánban Madách lm: emlékünnepséget rendezne Szekszárdon, a Gemen szállóban sváb-bál lesz. Verpeléten tartják az eg járás munkásőrei ünne egységgyűlesüket.
