Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-14 / 11. szám
„Csak nem szállási akarnak?” Sívasárnap Bán kúton A városban csúnya ősz csú- íolodott a téllel, Lillafüredtől világosodni kezdett a világ. Ömassa környékén háborítatlan szépségben várt minket a tél. Már a varosban sílécekkel telerakott gépkocsik figyelmeztettek a könnyen megjósolható sívasárnapra. Bánkúton Vdrkonyi Miklós, a turistaház vezetője kicsit belesápadt az érkezésünkbe: — Csak nem szállást akarnak? Aznap búcsúzott, de már érkezett is a 40 fős sítábor. A turistaház előtt és valamivel lentebb, ahonnét a gyakorlatlanabb gépkocsivezetők nem szívesen jönnek tovább, legalább 60 gépkocsi állt. — A tél? — Idáig gyönyörű volt, és remélem, hogy sokáig kitart. — mondta Várkonyi Miklós. És elkísért minket a hegyre. • • — Lefelé ugye egyszerűbb? A fenekén elénk csúszó kislegénv lábát az ég felé tartva haszalta a nemet... A BÁÉV üdülőjében pihen, vasárnapra szökött fel a hegyre: — Mindent megér ... ! — Ez a Bükk legszebb ruhája-— mondta a 11 éves Nyitrai Zsuzsa — ugye apa. ez a legszebb ruhája? Zsuzsi 11 éves, megbízhatóan sízik: — Négyéves voltam, amikor kezdtük ... Tévedés persze azt hinni, hogy itt mindenki sízik. Ketten Miskolc-Tapolcán üdülnek: — Csodálatos. Sose jártam erre. Gyalog jöttünk. Láttuk a csipkéskúti ménest, láttunk özeket meg egy szarvast is, de nem biztos, hogy az volt.. • Kát boldog ember Ömassa felé nekiindult az újabb gyalogtúrának. • • Messzire hallott a sífelvonók motorjainak dohogása. Deltát hol van ez egy nevetéstől? A hétéves Szederkényi Réka úgy siklott a pályán. hogy közben az apja szinte ölelte ... Egerből jöttek. — Már lemérek jönni magamban is .. . — Napközis vagy. Éva? — Egész nap a padban ülünk — Nem is olyan nagy baj ez a lógás. Vasárnap délután már több százméteres kocsisor állt az úton. Jókedvtől' volt hangos a hegy. Ha képeslapot készítettünk volna arról, amit láttunk, akár azt is mondhatnánk rá. hogy giccs a kép. Mi csak a hegyet jártuk. A kedvektől hangos hegyet. A BÁÉV üdülőjében pihenők hatalmas futballcsatát vívták a hóban. A 76 éves Z. Ngy Gyula bácsi, aki először járt itt. azt mondta, hogv feljönne ő már ide akár gyalog is . .. Ujjongott Réka biztosan állt a sítalpon Zsuzsi, lelkendezett a két kiránduló es gyalog is feljönne a hegyre a nagyapa. Idelent csúnya volt a város. A jó ebéd után egy fél óránál alig kellett több. hogy a délutáni ködig érjünk. BARTHA GABOR jjc Ki autóval, ki gyalog m * ifi í;: Labdarúgó-csata a hóban ... Háztüznézoben a háztartási gépek piacán Asautomata csak drága Tartós lesz-e a tartós fogyasztási cikkek iránt mutatkozó. évről évre csökkenő kereslet? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kolláth, Sándort, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy a tavalyi jó éve volt a vállalatnak, s üzleteikben 1,2 milliárd értékű áru talált gazdára. Az idei forgalmi terv csaknem tíz százalékkal, százmillió forinttal több az elmúlt évinél. Kép Tan nincs csere Azt aligha ha kell bizonygatni, hogy a tartós fogyasztási cikkek között nagy súllyal szereplő elektroakusztikai cikkeknél lassan a telítettség felé haladunk. Míg például rádióból 1970-ben 25 ezer fogyott a vállalat üzleteiben, addig 1972-ben csak 14 700-at, tavaly pedig 13 400- at adtak el. Ne felejtsük el. a rádióválaszték — már ami a hordozható készülékeket illeti — soha nem volt ilyen jó, mint a közelmúltban. Más kérdés, hogy az asztali rádiók kínálata elmarad az igényektől és a magyar ipartól joggal elvárt színvonaltól. A VIDEOTON triásza, a már nemzetközi mércével is mérhető Apolló, Orfeusz és Prométheusz tömegigényt még nem elégítheti ki; részint az ár magassága, részint pedig a hazai sztereó- rádiózás fejletlensége miatt. Mérséklődött a televíziós készülékek iránti kereslet is. noha a BIK. akárcsak más vál’e'atok. mindent latba vetettek. hogv megmozgassák ff tévé-oiaoot. Nasyképernyős készülékből tavaly mintegy két és fél ezerrel fogyott kevesebb, mint két esztendővel korábban. Ennek oka. hogy új vásárlók nemigen jelentkeztek, a régi tulajdonosok pedig nem szívesen cserélik ki régi készüléküket, inkább javíttatják... A VIDEOTON szakembereinek véleménye szerint nálunk a tévét gazdaságosan üzemeltetni öthat évig lehet csak, ezután indokolt lenne a csere. Az igazság azonban az, hogy mi, fogyasztók egy-egy készüléket addig használunk, ameddig jó. amíg képet ad. Az ipar és a kereskedelem szívesen sürgeti a cserét, a vásárló azonban ..makacs”, másra gyűjt, másra költi a pénzét. A rémhír növeli a lorjjalmal Hogy mire? Gépesíti a háztartást. Kolláth Sándor igazgató véleménye szerint a szociálpolitikai határozatokból adódó nagyobb anyagi biztonság mindenképpen ebbe az irányba hat. Ha a családok költségvetése nagyobb lesz, nem valószínű, hogy többet fogunk enni. Ruhára, iparcikkre költjük a többletet. Az olajkályha forgalma két esztendő alatt megduplázódott. Az etázs kazáné ötszörös lett. A bútorlorgalom egyik esztendőről a másikra 13 százalékkal emelkedett. (Ebben közrejátszott az a tavalyi rémhír is. hogy a lak- berendezési cikkek árát felemelik.) Tavaly háromezer darab magnetofont értékesített a vállalat. húsz százalékkal többel, mint egy esztendővel korábban. Azonban a magnóból származó bevétel csak három százalékkal nőtt, s ez arra utal. hogy a kereslet az olcsóbb készülékek irányába tolódott el. Ijmódi vegyesboltok A parkettkefélő viszont lassan kimegy a divatból. A különösebb gondozást nem igénylő lakkok teljesen kiszorították. Mosógépből is kevesebb fogyott, mint két évvel korábban... A mosógépcsere igazán még nem kezdődött meg. mert az új. a korszerű automata készüléket a vásárlók egyöntetűen drágának találják. A megye iparcikkforgalmának zömét lebonyolító vállalatnál abban a reményben készültek és készülnek erre az esztendőre, hogy a vásárlók a több pénz birtokában több tartós fogyasztási cikket vásárolnak majd. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a társvállalatok, különösen az áfészek ..profilba” nem illő tevékenységet is folytatnak. azaz az ÁBC-áruházak- ban. az élelmiszer- és a háztartási cikkek mellett televíziót. bútort is forgalomba hoznak. (Jó példa erre az edelényi.) Nem elsősorban az a baj. hogy ezek az „öszvér” típusú üzletek elvonják a vásárlót a vitathatatlanul nagyobb választékot kínáló szakboltoktól. hanem az, hogy így a vásárló ..kénytelen” beérni ezeknek az újmódi vegyesboltoknak nagyon is vitatható kereskedelmi kultúrájú kiszolgálási kö- rülménveivel és szűk választékával. (brackó) & magyar üveg világsikere Hazánk üvegipara termékeinek vilápiaci elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kanadai partner öt, az angol pedig három évre szóló jelentős értékű keretszerződést kötött ilyen cikkekre a FERUNION külkereskedelmi vállalatunkkal. Számottevő piaca van a magyar üvegáruknak az Egyesült Államokban is. Túl „flancos” a Tokaj? Vendéglátóipari vezető legyen a talpán, aki mostanában eligazodik az igények, vélemények és ellenvélemények dzsungelében. Itt (van például a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat uj étterme, a Tokaj. Eddig csak dicséretet hallottunk róla, hogy ilyen szép, meg olyan szép. S lám most — alig néhány héttel a megnyitás után — jelentkeztek az ellenvélemények is. Lényegüket így lehet röviden megfogalmazni: mi szükség van Miskolcon egy olyan étteremre — a meglevők mellett —, mely túlságosan „flancos”, drága, és nem kispénzű dolgozóknak épült. A vékony pénztárcájú munkásember — fűzik hozzá az elmarasztalók — lassan már nem talál olyan olcso vendéglátóhelyet, ahol munka után felhörpinthetné fröccsét, pohár sörét, arra kényszerül, hogy a boltok előtt, az utcán igyon. De mielőtt tovább szőném a gondolatokat... Egyesek úgy vélhetik, hogy amiről most beszélek, az tulajdonképpen nem a nyilvánosság elé való. nem közérdekű téma. A cél az, hogy minél kevesebb szesz fogyjon, ezért minél kényelmetlenebb utón lehet hozzájutni a napi „fejadaghoz”, annál jobb. Nincs igazuk. Más dolog a mértéktelen szeszfogyasztas, az alkoholizmus, és megint más az a letagadhatatlan igény, hogy baráti körben időnként jólesik elfogyasztani egy-két pohár italt. Ehhez a „szertartáshoz” viszont megfelelő környezetet is igényel az olyan ember, akinek nemcsak az a fontos, hogy mielőbb lehajtsa torkán a féldecit vagy a fröccsöt. Igényel, ám alig-alig talál. Múltkor már írtam erről egy cikkben, de ide kívánkozik megint: Miskolcon évről évre kevesebb kocsma van. Egyebek között azért is, mert az elavult városrészek szanálásával egyidőben lebontottak helyett — ha építenek egyáltalán — más típusú vendéglátóegységet építenek. A következmény természetesen nem az. hogy csökken a kocsmába járók száma, hanem az, hogy a meglevők egyre zsúfoltabbakká valnak. Ahol pedig sok italozó ember van egyszerre együtt, ott nehezebb rendet, tisztaságot tartani, gyorsabban támad civakodás, verekedes is. Létesítsünk tehát kocsmákat? Ezt nem mondtam. Kézenfekvőbb megoldásnak látszik, hogy az olyan reprezentatív, minden igényt kielégítő éttermek mellett, mint az Alabárdos vagy a Tokaj, létesüljön több csinos, tiszta kisvendéglő, ahol harapnivalót, egytál ételt is talál a vendég, és nem kell attól tartania, hogy odaragad az abroszhoz. Kézenfekvőnek látszik a megoldás, ám a vendéglátoipari szakemberek szerint meglehetősen bonyolult ez a kisvendéglő-ügy. A mai egészségügyi és egyéb követelmények mellett meglehetősen drága beruházás egy ilyen típusú vendéglő es nem kis gonddal, költséggel jár az üzemeltetése sem. Gondoljuk csak el, hogy jól felszerelt konyhára, szakképzett konyhai személyzetre is szükség van. Ráadásul — mondják ugyanezek a szakemberek — a kisvendéglők utáni sóvárgásban több a nosztalgia, mint a valóságos igény. Akkoriban, amikor ezek a kisvendéglők virágzottak, megvolt a törzs- közönségük. Olyan törzsközönség volt ez, amelynek volt ideje a kecskelábú asztalok mellett tanyázni, falatozni, italozni. A mai életternpó mást diktál. így van-e, nem tudom. Határozott véleményt tulajdonkeppen csak akkor lehetne alkotni, ha Miskolcon is szép szán?-' mai működnének kisvendéglők. Akkor majd meglátnánk, találkozna-e szolgáltatásuk az igényekkel. Egy biztos: egészségtelen jelenség, hogy az italforgalom egyre nagyobb hányadát a kiskereskedelem forgalmazza, olyan embereknek, akik az utcán ütik le a sörösüveg vagv páliskásflaska kupakját. Szerintem nem érdemes azon mérgelődni, hogy a Tokaj túl „flancos”. Hiszen egy ekkora városnak kell néhány reprezentatív étterem is. (Gondoljunk csak az idegenforgalomra 1) Inkább gondolkozzanak a szakemberek azon, hogyan lehet a rossz hírű „krimók” helyett egyre több olyan tiszta, rendes vendéglátóhelyet (ha nem kisvendéglőt, akkor mást) teremteni, melyekben a vékonyabb pénztárcájú munkásember is jól érzi magát, ha csak az a vágya, hogy munka után vagy pihenőnapján szolidan eiszo- rakozzon egy kicsit, néhány pohár itóka mellett a cimborákkal. BÉKÉS DEZSŐ Ahol örülnek a leltárhiánynak Zárszámadás a Molettek Klubjában Az óév tavaszán tartotta első összejövetelét az ország első fogyókúrás-köre, a zuglói Molettek Klubja, amelyet dr. Iván Mária felülvizsgáló főorvos és dr. Hajnal Nelly körzeti orvos hívott életre. A klub közgyűléséről annak idején a sajtó is beszámolt: „A résztvevők meghallgatták a két doktornő tanácsait az egészséges étrendről, majd a tagok megmérettek és nehéznek találtattak". A közelmúltban az országossá terebélyesedett mozgalom ,.szülei”, a Molettek Klubjának tagjai megtartották évi zárszámadó összejövetelüket is. A helyszín a zuglói Vöröskereszt-szervezet központja volt, s a beszámolót 'a fölösleges kilók elleni hadjárat két kezdeményezője. dr. Iván Maria és dr. Hajnal Nelly terjesztette elő. Referátumuk egyértelműen arról tanúskodott, hogy az eltelt hónapok nem múl- ; tak el nyomtalanul: a klubtagok szépen gyarapodtak. No, nem súlyban, hanem létszámban. A 33 tagú „törzs- 1 gárda” ugyanis időközben 50-re nőtt. Hanem a klub eredményes működésének legbeszédesebb bizonyítéka, hogy a taglétszám emelkedése nem járt együtt a tagság összsúlyának gyarapodásával. Ellenkezőleg! Hajnal doktornő statisztikája szerint az alapításkor „leltárba” vett 4640 kilóból a zárszámadás idejére csak 3887 kiló maradt meg. A tetemes leltárhiány osztatlan örömöt, okozott a klubtagok és vezetők körében. Mert azt jelentette, hogy a tagok átlag- súlya hét hónap alatt 92-ről 77-re csökkent. Volt, aki 115 kilóval kezdte a klubéletet, s ha nem is „ért le” meg a 77 kilós átlagszintre, közelít hozzá, s hasonlíthatatlanul jobb a közérzete, mint ..csúcsformája” idején, megszokta a korszerű étrendet és az ésszerű adagokat. A fogyási rekordot egyenként Baranyai Béiáné tax-t- ja, aki csaknem harminc kilótól szabadult meg, s mos 90 kilónál tart. A férfial általában a szerényebb he lyeket foglalják el a fogyás listán. Közöttük az egyi legkarcsúbb Albrecht - Pété egyetemi hallgató: jelenle alig 80 kilót nyom. Tizenk< kilos súlyveszteségének t> ka: a kenyér és tésztafélé mellőzése, s nem utolsóso ban a rendszeres sportolás
