Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-10 / 8. szám

Szakosztály a nyelvi kiszolgáltatottság ellen Az elmúlt évben, március 31-én megalakult Budapes­ten a társulat önálló Magyar Nyelvi Választmánya. Elnö­ke Lőrincze Lajos lett, aki­nek nyelvművelő, ismeretter­jesztő tevékenysége új kor­szakot nyitott az anyanyelvi művelődésben. A rádióban és a televízió­ban elhangzott ötperces elő­adásai, ezeknek gyűjteménye — az Édes anyanyelvűnk és a Nyelvőrségen — már olyan törzsanyagot jelente­nek, amelyek ismerete ön­magában is magas szintű nyelvi kulturáltságot bizto­sít. Ezekre és a mások nyelv­művelő munkájára támasz­kodva a nyelvi ismeretter­jesztés országos mozgalom­má szélesedik. Budapest után MMui'con is November 26-án Budapes­ten, a Kossuth Klubban meg­tartott választmányi ülésen Lőrincze Lajos bejelentette a választmány elnökségének azt az igényét, hogy vidéken is hozzák létre az önálló nyelvi szakosztályt, amely az irodalmi szakosztálytól füg­getlenül, saját munkaterve szerint csak a nyelvi isme­retterjesztést szervezi és irányítja. Miskolcnak ekkor már je­lentős hagyományai. voltak ebben a munkában. • Tavaly például két szónokképző tan­folyam is sikeresen fejeződött be szakszervezeti és ifjúsá­gi vezetők körében, Grétsy László előadást tartott a ma­gyar nyelv hete alkalmából a SZOT Paiotaszálló üdülő­jében. Több előadás hang­zott el a nyelvről munkások­nak. tsz-dolgozóknak. Mégis szükséges volt itt is az ónálló nyelvi szakosztály megalakítása. December 27- én — egy hónappal a buda­pesti tanácskozás után — megalakult a miskolci szak­osztály is. Legfontosabb munkánk anyanyelvűnk ápolása. Ez az új munkaterv fő gondolata Budapesten és vidéken egya­ránt. Társadalmunk nyelvi kifejezőkészségének fejlesz­tése. az anyanyelvi ismeret­ierjesztésnek a szocialista hazafiság és a nemzetközi szolidaritás szolgálatába állí­tása. Működési területünk a tár­sadalom minden rétege, de elsősorban az ifjúság. Akiknek segítséget aánlunk A Magyar Nyelvi Választ­mánynak Miskolcon élő tag­ja is van. de van egy elnök­ségi összekötő is, akihez segítségért lehet fordulni, ha ez szükséges. Az új szak­osztály a Borsod megyei és miskolci helyzetet véve ala­pul ezekben a napokban dolgozza ki munkatervét. Programként kellene meg­hirdetni, hogy beszéljünk hi­bátlanul és kulturáltan. Ja- . vítani kell a leggyakoribb nyelvi hibákét; segítséget kell adni azoknak, akiknek gyak­ran kell beszélniök emberek előtt. Ezt a segítséget — még nagy szavaknak hang­zik — szónokképzésnek hív­juk. A mikrofont használók­nak — például az autóbusz­vezetőknek — nyelvileg mindannyian kiszolgáltatott­jai vagyunk. Velük is sze­retnénk szót érteni, mit és hogyan mondjanak nekünk, az utasoknak, hogy az nyel­vileg. lélektanilag is helyes legyen. Talán nem haragsza­nak meg e segítség meg­ajánlásáért. Tanácskozni sze­retnénk a műszaki nyelv al­kalmazóival is. no meg a fel­iratok, cégtáblák, neonreklá­mok készítőivel. Mindez természetesen a szakosztályi élet megszerve­zése, a társadalom összefo­gása nélkül nem vezethet eredményre. Borsodi Gyula Alva tanulni... Sok embert érdekel, fel­használható-e a hipnopédia idegein nyelvek tanulására. Az USA-ban, Angliában, Svédországban és másutt úgynevezett „hipno-informá- tor”-t használnak: alvás alatt állandóan (egész éjjel a magnetofonból egy és ugyanaz a szöveg szól, amely bármilyen tananyag lehet. Az idegen nyelvet tanul­ni kívánók között még nem­régiben igen népszerű volt ez a módszer. A hatvanas évek vége felé az orvosok azonban korlátozni kezdték a módszer felhasználását. Azzal magyarázták, hogy bizonyos károsodások érték azokat a tanulókat, akik ez­zel a módszerrel tanultak. A Szovjetunióban tudó­sok arra a következtetésre jutottak, hogy az álom, né­hány fázisa (például a fél­ólom állapota, az első 20— 30 perc álom és a felébre­dés előtti szakasz) felhasz­nálható szóbeli információ bevitelére az emlékezetbe, anélkül, hogy a tanuló egészsége károsodnék. Tehát a hipnopédiát csupán az álom meghatározott szaka- kaszaiban lehet alkalmazni. Azt jelenti-e ez, hogy amíg az ember alszik, meg­tanulhat idegen nyelven beszélni ? Természetesen nem. A moszkvai pedagógi­ai intézet kollektívája már néhány éve gondosan ta­nulmányozta ezt a problé­mát. Arra a következtetés­re jutottak, hogy a szóbeli tudás intenzív tanfolyamán a hipnopédia felhasználása (szigorúan meghatározott program alapján, amely ki­válogatott és rendszerezett tananyagot tartalmaz) csak a szavak megtanulásában hatásos. De önmagában nem biztosítja a nyelv gyakorla­ti tudását — a beszéd, az olvasás és a megértés kész­ségét. Ezt csak aktív tanu­lással, normális körülmé­nyek között lehet elsajátí­tani. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének meghí­vására érkezett hazánkba az elmúlt év októberében Szent- Györgyi Albert Nobel-dijas biológusprofesszor. Emlékszünk még: részt vett a Szegedi Biokémiai Kutatóközpont felava­tásán, és akkor fogadta díszdoktorává a Tisza-parti város egyeteme. A világhírű tudósról kétrészes portréfilm készült, amelyet ma és holnap este láthat a televízió közönsége. (Kerényi felv.) A rádióban hallottuk Vita az értelmiség szerepéről Az értelmiség szerepét, he­lyét először a marxizmus klasszikusai fogalmazták meg, leszámolva egy több évszázados, ám újra meg új­ra felbukkanó illúzióval: mi­szerint az értelmiség a tár­sadalom vezető ereje. Az ér­telmiség egy társadalmi osz­tályt képvisel, hogy melyi­ket, az attól függ, hogy me­lyik van éppen uralmon. A mi társadalmunkban a mun­kásságot és a parasztságot. Ezen ma már nincs is vita. A vita a rádióban (Kos­suth, kedd, 20.25) arról folyt, hogy itt és ma milyen le­gyen az értelmiség magatar­tása. Az egyik lehetséges megközelítési mód éppen a köziéletiség. A vita egyik résztvevője Szókratészt állí­totta példaképül, aki tudá­sával, vitakészségével ki­ment a köztérre és közvet­len, személyes jelenlétével is hatni akart. A szokratészi modell végigkíséri a törté­nelmet. Az az értelmiségi, akinek társadalmi felelősség- tudata van, nem mondhat le soha arról, hogy hasson is a társadalomra. Veres Pé­tert említették, aki szemlé­letében, elkötelezettségében mindvégig paraszt maradt, ezt az osztályt képviselte a közélet fórumain is, ugyan­akkor írói tevékenysége jel­legzetesen ‘ értelmiségi funk­ció volt. Az ő példája, de Darvas Józsefé is nagyon tanulságos, hiszen ők —ma­guk beszéltek erről — a köz­életi szereplésért sokszor Diákírók, diákköltők Irodalmi pályázatot hir­dettek a diákírók és diák­költők III. országos sárvári találkozójára. A KISZ KB, a Művelődésügyi és a Mun­kaügyi Minisztérium támo­gatásával. számos szerv rendezésében április 11—13- án sorra kerülő találkozón az ország valamennyi kö­zépiskolás és szakmunkás- tanulója részt vehet. Pá­lyázni lehet műfajonként legfeljebb öt pályamunká­val, azaz verssel, novellá­val, riporttal, kritikával. A zsűri értékeléséről írás­ban értesítik a pályázókat, a sikeres pályaművek szer­zőit díjazzák és azok — meghívás alapján — részt vehetnek a diákköltők és diákírók III. országos ta­lálkozóján. feláldozták az írói munkát is. Áldozat volt ez, ponto­sabban szolgálat, ahogy a vita egyik résztvevője mond­ta, mert ők vállalták a küz­delmesebb, nehezebb utat. Ugyanakkor meg kell be­csülni a másik értelmiségi típust is, aki a közélettől visszavonultan, a szűkebb szakmájában tevékenykedik. Az ő szellemi tevékenységük is áldozatos, hiszen hat, visszahat a társadalomra. A tudományos munka egyik feltétele eleve a nyugalom, a komoly elmélyedés. Alkati kérdés is ez. Vannak tudó­sok, akik a közéleti tevé­kenységet és a kutatómun­kát egyszerre is tudják mű­velni, míg mások csak időn­ként lépnek a nyilvánosság elé, amikor a tudományuk­ban érnek el publikálható eredményeket, vagy a tudo­mányáguk eredményei hív­ják fel a figyelmüket az egész társadalom problémái­ra. Bármelyik típusról is legyen szó — ebben meg­egyeztek a vitapartnerek, — az értelmiség felelőssége a modern társadalomban hal­latlanul megnőtt. Érdekes probléma az ér­telmiség származása. Meg­határozó lehet, hogy valaki munkás-panaszt vagy éppen értelmiségi családból jött-e? A szemlélet, a gondolkodás- mód olyan elemeit hozzák magukkal, amiket motivál, de nem mos el nyomtalanul a később szerzett tudás. Az el­múlt 25 év alatt csalódások is érték az értelmiséget, ezek befolyásolták is viselkedésé­ben. Korántsem homogén ré­tegről van szó, hiszen ezek a tényezők (származás, men­talitás, szaktudás, a felelős­ség- és hivatástudat milyen­sége) óriási különbségeket, szóródást idéznek elő. Abban azonban megegyeztek a vita résztvevői (Garai Gábor, Hu­szár Tibor, Szabó András, Rapcsányi László stb), hogy értelmiségünk java elköte­lezett, hogy ha vannak is, akik nem vesznek részt ak­tívan a közéletben, a társa­dalmi átalakulásból —mun­kájukkal — ők is kiveszik a részüket. (horpócsi) A szerelem halárai Ez a falu arról nevezetes, hogy itt sohasem történik semmi — mondja elégedetten a tanácselnök —, és ez a jó. A filmből aztán kiderül, hogy dehogynem történik, csak éppen az itt élő keve­sek, a község vezetőinek akarata szerint, akik óvato, san, sajátos szemszögből néz­ve bánnak a fogalmakkal: haladás, új, megváltozott élet, erkölcs, szerelem. Mert mindennek, különösen az utóbbinak, ueyebár megvan­nak a határai. A történet magva Fenákel Judit Vetkőztető című no­vellájából ismerős lehet, bár a forgatókönyvíró Marosi Gyula és A szerelem határai című színes magyar film rendezőié. Szűcs János nem a novellát teszi át a film nyelvére, csak az alapgon­dolatot: lehet-e, kell-e bár­milyen nehéz körülmények között is vállalni becsüle­tesnek, következetesnek tu­dott tetteinket és tiszta ér­zelmeinket? Zsófit, a fiatal védőnőt falura helyezik. Furcsa ez a község; együtt él itt múlt és jelen, rossz és jó, egy más, könnyebb élet vágya és en­nek érdekében a nehéz min. dennapok pénzt gyűjtő, szá­zasokat kötegekbe halmozó robotja. Zsófi dolgozik és is­merkedik az emberekkel, környezetével. Munkáját úgy végzi, ahogy tanulta, ahogy jónak tartja. Elmegy a legvégsőkig, amikor híva. tástudata úgy követeli. Ha a csecsemő beteg, kórházba, orvoshoz kell vinni, még alt­kor is, ha a szülők maka­csul ellenkeznek — akara­tuk ellenére, akár karhata­lommal. Munkájához apart, nert főnökében, a község fiatal orvosában látja, alti partnere lesz a magánélet­ben is; szeretik egymást. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Az emberekbe nem táplálhatjuk bele egyik nap­ról a másikra bármilyen jó, helyes elveinket, meggyőző­désünket, a munkatárs, a lehetséges élettárs pedig nős. A fiatal védőnő gyorsan botránykővé válik, a falu közössége kiveti magából, a szerető pedig nem követi — megalkuszik. Társadalombírálatként is hélyénvlaó a görbe tükör, ha a hangvétel következete­sen szatirikus. De a néhány, egészen jó, vígjátékba illő képsor csak az egyébként „komoly” jelenetek, nem­egyszer didaktikus szenten­ciák élénkítésére jó, és nem segít azon, hogy a film tu. laj dómképpen nem több, mint egy ismert jelenség új­bóli felmutatása. Jó szere­pet is csak a főhőst megfor­máló Drahota Andreának hozott. Varga doktor (Bits- key Tibor játssza) meglehe. tósen sematikus figura. A tanácselnök szerepében Szirtes Adómnak van még módja a játékra; a mai fa­lu többi jellegzetes alakja pedig sajnos csak jelzés marad. (makai) CBH3 CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.80: Reklám. — 12.35: Melódiá­koktól. — 14.00: Zenekari mu­zsika. — 15.00: Hírek. — 15.10: Zengjen dalunk! — 15.40: Nagy Lívia népdalokat énekel. —16.00: A világgazdaság híred. — 16.05: A közoktatás fóruma. Tűnődés a természettudományos tárgyak­ról. — 16.25: Hilde G-üden és Alekszandr Vegyemyikov énekel. — 17.00: Hírek. — 17.05: A ma­gunk érdekében a magunk vé- d elméiben. — 17.30: Lemezek közt válogatva. — 18.10: Az elő Petőfi. Hl. rész. — 18.40: Mo­zsár Imre nótákat énekel. — 18.48: Miért igen, miért nem? Zenéről tíz percben. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritiku­sok fóruma. Vallomások a gyó­gyításról. — 19.35: Sanzon-lexi­kon. Ben-czés Magda és Fenyves György összeállítása. H. rész. — 20.31: A Magyar Rádió zenekara játszik. — 21.08: Hírek. — 21.09: Spanyol örökösödés 1973—74. Külpolitikai dokumentumműsor. — 21.39: Holnap közvetítjük . . . A Rádiózemeikar zeneakadémiai ifjúsági bérleti sorozatának nyi­tóhangversenye. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthíreik. — 22.20: Beethoven: F-dúr vonósnégyes. Op. 59. — 22.59: Anyu napja. J. B. Priestley jelenete. — 23.24: Orfeusz az alvilágban. Részietek Offenbach operettjéből. — 24.00: Híreik. Petőfi rádió: 12.00: Vivaldi-mü- vek. — 12.43: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 13.00: Hírek. — 13.03: Haydn operáiból. — 13.30: Szemtől szembe anyanyelvűnk­kel. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől ha­tig ... — 18.00: Hírek. — 18.10; Csak fiataloknak! — 19.10: Üj könyvek. — 19.13: Fúvós kama­razene. — 19.34: Latin-amerikai históriák. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika. H. — 20.25: Közvetítés a Kecske­méti Katona József Színházból. Az élet álom. — 22.02: A 48-as nemzedék nyomában. — 22.12: Nótacsokor. — 23.00: Hírek. — 23.15: Artur Toscanini Saint- Saens-müveket vezényel. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Emberek a gép mellett. A munkások mond­ják. . . — Fúvószenekari muzsi­ka. — Borsodi Tükör: krónika­műsor. — Filmzene. — Az if­júságról és az ifjúságért... — Fiatalok fóruma. — Beat-kedve­lők negyedóráj a! Televízió: 17.28: Műsorismerte­tés. — 17.39: Hírek. — 17.35: Kuckó. — 18.05: Tízen Túliak Társasága. — 18.55: Napilapok, hetilapok. . . — 19.15: Esti me­se. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Leonardo da Vinci. Olasz tévé- filmsorozat, H. rész. — 21.10: Szent-Györgyi Albert. Portré- film, I. rész. — 21.50: Gianni Nazarróval a nápolyi öbölben. Zenés olasz film. — 22.15: Tv- híradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 16.15: Hí­rek. — 16.35: látóhatár. — 17.00; Fecske. Ifjúsági magazin. — 18.10: Áutó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Boldog há­zasság. Tévéjáték. — 21.05: Hír­adó. — 21.25: Salud Marija. Szovjet film. — 22.25: Sajtó­szemle. Miskolci Nemzeti Színház (7); Levendula Madách-bérlet. Filmszínházak; Béke (3, f6, 8): Sutjeska (szí. jugoszláv). —Kos­suth (f3, f5, f7): A szerelem határai (szí. magyar). — Hevesy Iván Filmklub (f5): Solaris I—II. (Másélszeres helyár!) szí. szov­jet). — Fáklya (f5. f7): Idő. a magánéletre (szí. francia). — Pe­tőfi (f5, f7): Felszállási enge­d^Jyt kérek! (szovjet). — Szik­ra (5, 7): A gátlástalanság lo­vagja (mb., szí. angol). — Tán­csics (4, 6): Bartleby (szí. an­gol). — Hámor (6): Halálgyár az őserdőben I—H. (Dupla hely- ár! szovjet). Kiállítások: Libresszó: Rei­necker János festőművész gouache-sorozata (nyitva 13-tól 20 óráig). — Miskolci Képtár; Magyar festészet a XX. század­ban (nyitva 10-től 18 óráig). PÉNTEK Kossuth rádió; 8.00: Híreik. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Schubert-kórusokat énekel. — 8.41: Felelet. Déry Tibor regé­nyét rádióra alkalmazta Dorogi Zsigmond. IV. rész. — 9.11: örökzöld dallamok. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Gounod: Faust. Valpurgis- éji jelenet. — 10.59: Lottóered­mények. — 11.00: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? — 11.10: Ha csa turján: Zongoraverseny. — ll.49: Kriti­kusok fóruma. Petőfi rádió: 8.00: Híreik. — 8.05: Indulók. — 8.15: Az izra­elita felekezet negyedórája. — 8.30: Népdalok. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt... — 10.00: A zene hnRá^'^'^-^Tán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00; Hírek, időjárás. őlBős A Miskolci Par? ''•’**0 felvé­telre keresi 1 fő vízvezeték-sze­relőt 1 fő segédmunkást, 1 gyors-gépírót 1 fő közgazdasági képesítéssel rendelkező női mun­kaerőt. Bérezés megegyezés sze­rint. ingatlan Eladó modern kétszobás össz­komfortos ház. Martin telep, Martin Károly u. 21. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom