Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-09 / 7. szám

Cellák a színpadon A KOCSI RABJAI A színpadon két szobamé- retű fakalitka — lehetnek ezek szobák, éppen úgy. mint börtöncellák —. a já­ték az egyik kocka tetején is folyik; Székely László díszlettervező három dimen­zióban építkezik a színpa­don. A ..ház ' tetejére (ez a börtön legmagasabb pontja, reflektorokkal szirénával) vaslépcső vezet fel. Ki tud­ja. hányadszor kapaszkodik már fel a meredek úton Si­mon György A Miskolci Nemzeti Szín­házban újabb ősbemutatóra készülnek, Páskándi Géza tragikomédiája kerül színre január 25-én A dráma cí­me (.4 kocsi rabjai) bizo­nyára maris felgyújtotta a nézők fantáziáját. Eláruljuk valóban a kocsi — azaz a négy keréken futó géperejű jármű — rabjairól van szó (A kis automobilt a közön­séggel szemben helyezték el, a zenekari árok fölött.) Per­sze korántsem ilyen egysze­rű megmagyarázni a darab lényegét. Egyelőre nézzük a próbát... A börtönigazgatót játszó Simon György és Somló Fe­renc börtönőr, izgalmas — ha úgy tetszik több rétegű — dialógusát boncolgatja Orosz György rendező. Aki netán itt lép be a nézőtér­re, s nem olvasta a drámát, az is megérti, hogy valami furcsa, bizarr légkör ural­kodik a börtönben. Az igaz­gató azon mesterkedik, hogy valamiképpen letörje a kü­lönleges fegyenc, Esztelneki Tibor szarvait. Mert ez a rab — bár bilincset hord a kezén — úgy tűnik, a leg­szabadabb ember... — Kicsoda is Esztelneki'; — kérdezem Sallós Gábort, aki ezt a figuiát megformál­ja. — Tulajdonképpen bűnö­ző; egy olyan, volt keres­kedelmi utazó, akit a külön­böző visszaélések jutattak börtönbe. Ám az országot járva, ő maga is számos, ki- sebb-nagyobb csalásnak volt tanúja, s most innen, a bör­tönből tesz feljelentéseket. Hogy miért? Elsősorban azért, mert így — mint ta­núnak — tárgyalásról tár­gyalásra kell utaznia, s min­den ilyen alkalommal hiva­talból szállítja a börtön ko­csija. Az autó a sok tárgya­lás miatt mar annyira fog­lalt. hogy nem jut idő az igazgató fuvarozására sem. A börtön vezetője pedig afféle státus-szimbólumként kezeli a kocsit, s hogy utaz­hasson, ezért még a fegyenc- cel is alkuba bocsátkozik. Ebből persze nem minden­napi bonyodalmak származ­nak. — Tovább talán ne is me­séljük a történetet — szól közbe Orosz György —, mert így inkább a vígjátéki szituációk kerülnek előtérbe. — A kocsi rabjai pedig szatíra! — Szatíra, melynek nincs egyetlen, úgynevezett pozitív hőse sem. — Mint ahogy a Revizornak sincs — szól közbe Sallós Gábor. — Nem nehéz kitalálni, hogy a színház éppen szati­rikus hangvétele miatt tűzte műsorra a drámát, folytatva ezzel korábbi törekvéseit... — Ezúttal néhány nagyon fontos moralis kérdés kerül felszínre. Hogyan nem sza­bad élni... Hogyan éljünk tisztábban. Egyszóval Pás­kándi műve éppen olyan lel­kű smeret-ét) resztő alkotás, mint Szakonyi nemrég be­mutatott Hongkongi paróká­ja. Nem kétséges, hogy kese­rű indulati töltésénél fogva ellenérzést is teremt majd ez az előadás. De a szocia­lista eszmeiségű színháznak éppen az legfőbb feladata, hogy szókimondó darabokkal orientáljon. Már most sze­retnénk azonban óvni a né­zőt: ne szimplifikáljon. A szatíra mindig nagyít, tor­zít, túloz. Eseményeit, sze­replőit behelyettesíteni naiv dolog. — Világos, hogy nem va­lódi börtönigazgatókról van szó. — A helyszín sem lénye­ges. A fontos az, hogy meg­értsük; rajtunk múlik, ho­gyan élünk jogainkkal és le­hetőségeinkkel, mennyire is­merjük fel saját képessé­geinket, miként valósíthatók meg szép álmaink. Mert — Páskándi ezt mondja első­sorban — józan, erkölcsi normák nélkül feje tetejére áll a világ. Folytatódik a próba, jön a börtönigazgató felesége, s kétségbeesve lobogtat egy levelet. Ez az agyafúrt fe­gyenc bizony még az igaz­gatóék lányát is ... De a to­vábbiak közlésére már nem kaptam engedélyt. Demeter Hedvig bosszankodik, hogy nem látja jól a szöveget, Si­mon György, a férj, át­nyújtja saját szemüvegét. Ez most játék, vagy valóság? Egy biztos: Simonék nem­csak a színpadon házastár­sak. (gyarmati) Petőfi­emlékkönyvtár Aggteleken Amerre a költő járt, ahol rövid, de annál nehezebb, kalandosabb és változatos életében Petőfi Sándor meg­fordult, azokban a városok­ban, községekben létesüljön Petőfi-emlékkönyvtár. Ez le­hetne annak az országos mozgalomnak a jelszava, amelynek egyik eredménye­képpen most Borsod megyé­ben. Aggteleken adnak át Petőfi Sándorról elnevezett emlékkönyvtárat. A Haza­fias Népfront Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Bizottságá­nak, az Edelényi járási Könyvtárnak és Aggtelek község Tanácsának közös erőfeszítéseként létrejött új intézményt ma délután avat­ják az aggteleki művelődési házban. A megjelenteket Slezsák Imre, a járási könyvtár igazgatója köszön­ti, avató beszédet Simon István Kossuth-díjas költő, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa elnökségi tagja mond. Ezt követően ismert előadóművészek és aggteleki fiatalok idézik fel művei se­gítségével a költő emlékét, majd Hegyi Imre, ország- gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára mond zárszót. A Petőfi-emlékkönyvtár avatása egyébként egyik program pontja annak, a teg­nap kezdődött háromnapos tanfolyamnak. amelyet a Hazafias Népfront megyei bizottsága szervezett a nagy­községi tanácselnökök és népfrontvezetők részére, és amelynek keretében a nagy­községek státusáról, a szo­cialista községpolitikáról, művelődéspolitikánk idősze­rű kérdéseiről, a feladatok­ról tájékoztatják megyénk es a népfront vezetői a rész­vevőket. Naptártárlat Művészeti naptár címmel rendez kiállítást a Miskolci városi könyvtár, a Képző- művészeti Alap Kiadóválla­lata és a PIÉRT Kereskedel­mi Vállalat a József Attila Könyvtár bemutatótermében. A kiállítás január 11-én, pénteken délután 6 órakor nyílik; megnyitót Lengyel Lajos, a Nyomdaipari Egye­sület elnöke mond. A mű­vészi naptárak bemutatója február harmadikéig tekint­hető meg. KÖNYVESPOLC Élettér — kép Lehet, hogy némelyeknek tetszik, de hogy Karinthy Ferenc megróna ezért a címért, abban biztos vagyok. Pedig egy kicsit ludas a do­logban. Már majdnem a vé­gére értem új kötetének (Leányfalu és vidéke), ami­kor rátaláltam ars poeticá­nak is beillő vallomására: „ ... nekem a térkép tökéle­tes realizmus Minden rajta van, ami lényeges, és sem­mi, ami lényegtelen, esetle­ges ... A legelegánsabb szűkszavú közlés, bőven hagy a képzeletnek, erősen számít a fantáziára ... szá­razsága csupán formai, az élet lüktet tündöklő színei­ben ... Azt szeretném — el­érhetetlen cél —, hogy amit írok, olyan legyen, mint a térkép.” Mikor néhány évvel ez­előtt megjelent az Ez az, avagy a bicikliző tigris cí­mű ,,köröm-műfaj:’ kötet (a mostani könyv első fejezeté­ben megtalálhatók ezek a rövid villanások), Ruffy Pé­ter szinte kesergett, hogy ezekben a „csillagporos” ap­róságokban hány novellát té- kozolt el Karinthy. Én a Bi­cikliző tigris óta (azelőtt csak a Budapesti tavasz, meg az Ezer év jelentette nekem Karinthyt), igyekszem minden sorát megragadni. Olvasni és írni tanít. Böl­csen, nagyvonalúan, de min­dig gondoskodva fogódzók­ról, páratlan arányérzékkel és derűvel. Tisztelem erköl­csi, etikai magatartását, a kitűnő nyelvészt, nyelvmű­velőt; az író-riportert. Soha semmit nem láttat felületesen vagy szenvtele- nül. Nem tud kibic, kívülál­ló lenni. Ha riportot ír, mindent tüzetesen megvizs­gál (felmászik, leszáll, meg­tapint, megkóstol), nem ke­rüli a száraznak tűnő infor­mációkat sem. Írásainak ízét sajátos asszociációi adják. Csak egyetlen példa (az amerikai közutak jelző-em­beréről jut eszébe). „ ... ez volna a nekem való fogla­latosság. Állni valahol a szá­guldó világ országútidnak szélén, és semmi egyebet nem tenni, jámborul csupán ennyit felmutatni: LAS­SAN.” A jólértesültség nem min­dig szimpatikus, a frissen szerzett ismeretek fitogtatá- sa bosszant. Ha más tollából azt olvasnám, egy hajtóva­dászatról írott riportban, hogy a körből kitörni igyek­vő nyúl „tapsifüles Leoni- dasz”, bizonyára fintorognék. Karinthy Ferencnek azon­ban olyan természetes és otthonos közegé az egyete­mes irodalom és történelem, a nyelvészet, az operák biro­dalma, az úszósport és vízi­labda, de sorolhatnám to­vább, hogy hasonlatai, hi­vatkozásai teljesen magától, értetődöek, s mentesek min­denféle filosz-gőgtől. Az előbbi riportban nemcsak a tragikus sorsú görög hőst említi, felidézi Tersánszky Nyúlpaprikását is, es mikor A történet — fő vonalaiban legalábbis — nem ismeret­len a közönség számára. Az új év első magyar bemutatójá­nak, A szerelem határai című színes filmnek a forgatóköny­vét ugyanis Fenákel Judit Vetköztető című novellájából és filmtörténetéből írta Marosi Gyula. Zsófi, a fiatal védőnő egy kis faluba kap kinevezést. Sajátos település ez, keveréke a réginek és az újnak, a rossznak és a jónak; nehéz, de tar­talmas feladatokat jelentő munkahely egy ambiciózus, tehet­séges fiatal embernek. Zsófi gyengének bizonyul, nem tud megbirkózni az egész falu ellenszenvével, s magánéletének csalódásával. Egyedül 6 lenne az oka a kudarcnak? Erre válaszol Szűcs János társadalomkritikai hangvételű filmje, melynek főszerepét Drahota Andrea játssza. Partnere Bitskey Tibor, de a többi szerepben is legjobb színészeinkkel talál­kozunk. A filmet holnaptól a Kossuth mozi vetíti. Ma este a tévében: Fehér éjszakák A magyarul beszélő szói jet film a televízió Oro: klasszikusok című sorozati nak legújabb darabja. Amii a drámairodalomban Shake; peare a legnagyobb, a re gényiradolamban e cím kél ségkívül Dosztojevszkijé. / múlt század második felé ben írt műveinek hatás alól senki sem vonhatta k magát. Kortársai és az után; következők mind-mind me rítettek belőle: Gide é Kaffka, Thomas Mann é Faulkner, s még tucatszám Mikszáth Kálmán példáu kijelentette, hogy egész író pályája másként alakult vol­na, ha előbb olvassa Dosz­tojevszkijt, mint Dickenst és Jókait. A Fehér éjszakák cí­mű kisregényt többször is megfilmesítették — csakúgy, mint a többi más Doszto- jevszkij-művet. Iván Pirjev írta a most vetítésre kerülő film forga­tókönyvét, s a művet is ő rendezte. A Gyermekváros két éve — filmen Művelődési központ a várkastélyban Hárommillió forintot jutta­tott a sárvári Nádasdy vár­kastély helyreállításához a Győri Magyar Vagon és Gép­gyár. Az üzemóriás két gyár­egysége üzemel Sárvárott, s az ott dolgozók gyakran lá­togatják majd a várkastély­ban kialakítandó művelődé­si központot. A Balatont Nyugat-Európával összekötő 84-es főközlekedési út men­tén fekvő 16. századi, olasz bástyás, későreneszánsz épü­letben városi művelődési ház, több klub, 80 000 kötetes já­rási és városi könyvtár, mú­zeum, valamint házasságkötő­névadó terem létesül. egy fülest, azaz tapsifülest (nem mindegy, de nem ám!) „forsriftosarf’ leterít, ezzel a kétes értékű dicsérettel ju­talmazza magát: Kittenber- ger se lőhette volna meg különben. S csak most kezdem — az olvasásban eddig jutva — érteni a hivatkozásokat. A Körvadászat című riport a véres élvezet lélektani motí­vumait is megragadja. A tap­sifüles Leonidasz így már nemcsak játékos elem. a Nyúlpaprikás emlegetése egy szokást kíván (a hajtők el­csórnak a zsákmányból) hi­telesíteni, a híres vadász összevetése az alkalmi pus­kással (Kittenberger még igazi vadász volt) több is, mint öngúny ... De napokig sem lehetne így végigmenni ezen a élet­tér-képen. Roppant tereket — s egyik sem fontosabb, mint a másik, pedig az egyik csak kecskeméti tanya, a másik Japán — fog be Ka­rinthy, s fölényesen uralja az időt. Az új kötet négy fejezet­re oszlik (EZ — AZ, Nyel­velés, Körvadászat, A térkép dicsérete), egységesebb köny­vet azonban ritkán találni. Ha Karinthy Ferenc a kala­uz, teljesen mindegy, hogy a nyelvi kacatok között já­runk, vagy a téli fürdőben. (Szépirodalmi Kiadó, 1973.) GY— Az alapkő letételétől az első lakók megérkezéséig alig több mint két év telt el; ennyi idő alatt építette fel a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat a miskolci Gyermekvárost. A építkezés­ről, annak minden fontos szakaszáról színes dokumen­SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Radnai György nótákat énekel. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.00: Caruso, a nép énekese. III. rész. — 14.30: Nőkről, nők­nek. Csalódás, vagy öncsalás. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Hans Hotter Schubert-dalokat énekel. — 15.59: Halgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Egy gyár hatezer ember­rel. Szabó Imre riportsorozata. I. rész. — 16.25: A marosvásár­helyi Maros Művészegyüttes ze­nekara játszik. — 16.49; Kórus­pódium. — 17.00: Hírek. — 1Í.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Zenekari muzsika. — 17.45: Rá­fizetéssel is? Bán János riport­ja a Szombathelyi Cipőgyárból. — 13.00: Játsszunk együtt! A budapesti centenáriumi ifjúsági vetélkedő döntőié. — 18.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 19.M: Es­ti Krónika. — 19.25: Mindenki könyvtára. Juhász Ferenc: A tékozló ország. — 19.55: Kap­csoljuk a 6-os stúdiót. A Ma­gyar Rádió és Televizió ének­karának hangversenye. — 21.30: Adottságok lehetőségek. Beszél­getés Kovács Antallal. — 21.50: Raymond Boisserie harmoniká- zik. — 22.00: Hírek. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: A dzsessz világa. Kiss Imre műsora. — 23.13: Smetana operáiból. ’ — 24.00: Hírek. — 0.10: Cimbalom­muzsika. Petőfi rádió: 12.00: Zongora­müvek. — 12.40: Házunk tája. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettő­től hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Éneklő világ. A tenger dala. — 18.45: A Moszkvai Ka­marazenekar felvételeiből. — 19.31: Magyar táncokról. — 19.51: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Üj könyvek. — 20.33: Részletek Hervé Nebáncsvirág és Lili cí­mű oporettjéből. — 21.00: Több, mint játék! — 21.30; Gál Ká- rolyné népdalokat énekel. — 21.51: Dómján Edit. Arckép, emlékeinkből. — 23.00: Hírek. — 23.13: Könnyűzene éjfélig. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Eredmények, gondok, tervek a borsodi üze­mekben .. . Ipari fórum. — Könnyűzene. — Borsodi Tükör: krónikaműsor. — Népek zenéje. — Otthon, munkában és a me­gye társadalmi életében ... Nő­politikái családvédelmi műsor. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió: je 33: Műsorismer­tetés. — 16.55: Hírek. — 17.00: A Milan—Ajax Szuper Kupa labdarúgódöntő közvetítése Mi­lánóból. — 18.40: Tízezer lakás. — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. tumfilmet készített Diószegi Dániel, a 10-es számú isko­la tanára. A filmet ma dél­után vetítik le a „főszerep­lőknek”, a BÁÉV dolgozói­nak; az intézet növendékei, munkatársai így is, ezzel is köszönik munkájukat. — 20.00: orosz' klasszikusok; Fehér éjszakák. — 21.35: Kórus­muzsika. — 22.05: Tv-hirado — 2. kiadás. Bratislava! televízió; 16.15: Hí­rek. — 16.20: Középiskolások­nak. — 17.00: Ifjú szemmel. — 18.15: Szórakoztató műsor. — 19.00: Híradó. — 20.00: Tíz olasz egy németért. Olasz film. — 21.30: Híradó. — 21.50: A szlo­vák kultúra napjai Macedóniá­ban. — 22.15: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Levendula. Lehár bérlet. Kiállítások: Libresszó: Rei­necker János festőművész gouache-sorozatának kiállítása (nyitva 13-tól 20 óráig). — Mis­kolci Képtár: Magyar festészet a XX. században (nyitva lO-tól 18 óráig). Filmszínházak: Béke (Í4, hn6, 8): Nyílhegy és aranyöv. (Szf. szovjet). — Kossuth (f3, £5, f7): Elefántkirály. (Szí. amerikai). — — Hevesy Iván Filmklub (f5): Egészségügyi kisfilmek. — Ság- vári (Ady Müv. Házban, 7): Volt egyszer egy csalid . . (Szí. magyar). — Tapolca. Ady (7): Buck és a prédikátor. (Szí. amerikai). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Benkő Dániel feldolgozása: Sárospata­ki diákdalok. — 8.30: Freud és korunk. A mikrofon előtt; Bu­dai Béla pszichiáter. — 8.55: Telemann: Pimpinone. Inter­mezzo három részben. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Mozart: B-dúr diverti­mento. K. 287. — 11.14: Gondo­lat. A Rádió irodalmi lapja. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Romantikus zene — 8.45: Fúvósesztrád. — 9.00: Hírek. — 9.03: Kórusok és népi zeneka­rok műsorából. — 9.40: Üzem­orvosok, Rádai Eszter riportja. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30; Néhány szó zene köz­ben. — H.OO: Hírek. (Elless Felvételre keresünk építészmér­nököt tervezni, valamint felsőfo­kú vagy középfokú mélyépítési, vízgazdálkodási és öntözési tech­nikust szerkesztői munkakörbe. Jelentkezés: ^GROBER B-A.-Z. megyei Kirendeltség, Miskolc» Szemére utca 15. sz. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom