Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-24 / 20. szám
a miskolciaké a szó Fagyban, esőben a járdán Cgy tudom, hogy a koldulást rendelet tiltja. Azt azonban nem tudom, hogy ennek a rendeletnek a betartását hogyan ellenőrzik az illetékesek, mert sajnos nap mint nap találkozni — s éppen a város főútvonalán — koldulókkal. Az Ady-híd és a Zsolcai kapu sarkán, a járdán egy vak, nyomorék asszony ül, s olyan elszomorító látványt nyújt, hogy az embernek összeszorul a szíve A hideg, havas járdán, a falnak támaszkodva, a hidegtől vacogva várja az „adományokat”. Többször látom ezt a szerencsétlen asszonyt, s mindig elhatározom, hogy felhívom rá a tanács szociális osztályának a figyelmét — segítségüket kérve, Nem tudom, van-e hozzátartozója, de ha lenne is, lelketlen ember lehet, mert bizonyára ő kényszeríti a koldulásra, ő ülteti ki az utcára, hiszen egyedül nem is tudna ide kijönni. Bizonyára van rá lehetőség, aogy otthont, élelmet nyújtson az illető asszony részére a tanács, hiszen szocialista államunkban így v nem élhet egy ember. kovács pf*jesn£ Miskolc Nem akar jegyet árusítani A Déli Hírlap január 14-i számában megjelent „Nem kapunk buszjegyet” című cikkre az alábbiakat válaszoljuk. A Martin telepen a Sík utcai megálló kivételével minden autóbusz-megállóban — Balassa utca, Piac tér, Balaton utca, ezen túlmenően a ■sportpálya melletti fűszerboltban — közületi jegyárusítóhely áll az utazóközönség rendelkezésére, amely a martintelepi lakosok jegy- elővételét megnyugtatóan biztosítja. A cikkben említett trafik a jegyellátás terén nem jelent különösképpen hiányosságot, őe ettől eltekintve vállalatunk már korábban felajánlotta tulajdonosa részére a jegyek árusításának lehetőségét — a magánárusítók részére fizethető jutalék mellett, ő azonban, kévéséivé a jutalék ösz- szegét, az MKV ajánlatát nem fogadta el. A cikk szerint az említett területen csak autóbuszon váltható menetjegy. Ezúton tájékozatjuk az érintett lakóterület utazóközönségét, hogy a Martintelep felé közlekedő 3-as, 23-as autóbusz- járatokon —, de általában a szóló, autóbuszokon — menetjegy egyáltalán nem váltható. Kérjük az utazóközönséget, hogy utazásaikhoz a menetjegyet a fent említett közületi árusítóhelyeken 9 továbbiakban is elővételben megváltani szíveskedjenek, nehogy ebből eredően bárkire kellemetlenség származzon. Miskolci Közlekedési Vállalat Hernádi László igazgató Hírlapkézbesítői munkakör betöltésére — napi négyórás elfoglaltsággal — munkavállalókat keres a Miskolc 1. sz. Postahivatal Hírlaposztálya. Jelentkezés: Miskolc, Kazinczy u. 16. Figyelmetlen gépkocsivezető Érdekeink őrei Felháborító eset adott tollat a kezembe. Január 17-én, kora délután, a „ Széchenyi utcán a köz- tisztasági vállalat három nődolgozója söpörte a sáros latyakot. A Szemere utcáról jött az AF 64-32 rendszámú személygépkocsi. Bár jól látta, hogy az úttest szélén dolgoznak, felgyorsította a jármüvet, belehajtott a sárba és az ott dolgozó három asszonyt „betakarta”, ahogy mondani szokás. Majd 20—25 méter megtétele után a Széchenyi utcában megfordult, és nevetve nézte, ahogy takarították le ruháikról a sarat. Kedves Ismeretlen! Azért, mert ön a volán mellett ül, nem szabad lebecsülni azokát a dolgozókat, akik azon fáradoznak, hogy ön előtt is tisztává, járhatóvá tegyék az utat. Ha már elmulasztotta a KRESZ kötelező szabályát betartani, hogy mindenkor az útviszonyoknak megfelelően kell vezetni, valami mást találjon ki szórakoztatására. Mert ugye van olyan rendelet is, hogy a másoknak okozott kárt a kárt okozó köteles megtéríteni. Még a Patyolat-tisztítást is. Adorján Tibor, Miskolc, Széchenyi u. 49. sz. Most már nem a Centrumnak címezem Bocsánat, hogy ismét foglalkozom az elromlott ébresztőóra kicserélésének problémájával. A Centrum Áruház igazgatóságának válasza után most már nem az áruháznak, hanem a fennálló rendeletnek címzem mondandómat. Kissé furcsának és a vevők „lepasszolásának” tartom. hogy három napon túlmenően már nem cseréinek ki — még ráfizetéssel sem — egy rossz órát. Elvégre három nap valóban „nem a világ”, előfordulhat betegség, bármi, a vevő csak negyedik nap tud reklamálni. Legkevesebb két hét cserélési idő méltányos lenne, amennyiben nemcsak a gyártó vállalatok, hanem a vevők érdekeit is szem előtt tartanák. M. I. Elvesztettem Érettségi előtt álló diák vagyok. Vasárnap sízni voltunk a Bükkben, S az 5-ös autóElhanyagolt kávédarálók busz lillafüredi végállomásánál felejtettem kékszínű, vízhatlan hátizsákomat, benne barna, magasszárú cipőmet. Kérem a becsületes megtalálóját adja le a Sajtóház portáján. Előre is köszönöm. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR BANDORN® TELEFONSZAMA: 18-221 Gy, anus A kereskedelmi felügyelőség múlt évi egyik legnagyobb „fogása” a „Vaduz” névre keresztelt iskolaköpeny volt. Az ÉTEX Nagykereskedelmi Vállalat áltál gyártatott és forgalmazott ruhadarabot gyanúsnak találták a fogyasztói érdek védői, s egy tucatot eljuttattak a KER- M 1-hez. A vizsgálat az előzetes várakozást igazolta. A köpeny nem megfelelő minőségű anyagból készült, így csak osztályon aluli áron lett volna szabad forgalomba hozni. Lehet egymillióval több? A köpenyből az ÉTEX hétezer darabot rendelt, s ennek .kilencven százalékát első-, - tíz százalékát pedig másodosztályú áron kínálta. Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség is utánanézett a dolognak, s megállapította, hogy összesen, mintegy nyolcvanezer „Vaduz” készült el, s került az üzletekbe. Ez a mennyiség az összes forgalomba hozott iskolaköpeny tíz százaléka. A rossz portéka vásárlója joggal érezhette becsapva magát, hiszen — ha mindegyik köpeny gazdára talál — kerek egymillió forinttal fizet többet. A nagykereskedelmi vállalatok jogtalan haszna kétvolt a „ Vaduz'’ ségkívül beigazolódott, s az is nyilvánvaló, hogy becsapták a vásárlót. Minden egyes vevőt kártalanítani nem lehetett, de az árkülönbözet így sem maradt az osztályon aluli portékát első osztályú áron kínáló vállalatoknál. Az ÉTEX-től például 88 200 forintot vonnak el, a fogyasztók megkárosítása címén, Abuczki Józseffel, a kereskedelmi felügyelőség megyei vezetőjével az elmúlt évi tapasztalatokról, beszélgettünk, annak ismeretében, hogy az ellenőrzések száma csökkent ugyan, hatékonysága és alapossága viszont növekedett. Az ellenőrzések száma a korábbi évenkénti kétezerről másfél ezerre csökkent. Felére mérséklődött a lakossági panaszok száma. A károkozás és a büntetések összege, súlya viszont növekedett, s ez arra utal, hogy a fogyasztók szándékos megkárosítói ravaszabbak és mohóbbak lettek. Ennek arányában szigorították a büntetéseket is. Az elmúlt évi 332 felelősségre vonás közül nyolc büntető feljelentéssel, Í95 pedig pénzbírsággal végződött. A bírság összege ÍV6 'ezer forintot tett ki. Az árdrágításból eredő többletjövedelemből félmillió forintot vontak el, s ennél is többet tesz ki az az összeg, amelyet a vevőknek fizettek ki kártalanítás címén. A fogyasztói érdekeket védő további < intézkedések közé számít', hogy a felügyelőség indítványára — a csökkent minőség miatt — leértékeltek mintegy másfél millió forint értékű építőanyagot. Vevőpárti kereskedők Az ellenőrzés felelősség- teljes, kényes munka. A megye négy és fél ezer kiskereskedelmi és vendéglátó üzletében az érdekeket a felügyelőség a társadalmi ellenőrök segítségével védi. Ám a fogyasztói érdekek védelme nemcsak, — és n.em elsősorban — ellenőri feladat. Kicsit minden eladónak és boltvezetőnek, fogyasztópártinak kell lennie, hiszen a „Ki, kiért van?” kérdés már eldőlt. Nem a kereskedelem tesz szívességet, mert olyan árukat hoz forgalomba, amelyekre szükségünk van.... Ezt tudva, ismerve, e vállalatok munkájának megítélésénél már figyelembe veszik a belső ellenőrzés helyzetét, s azt is, hogy milyen intézkedéseket tettek a fogyasztói érdekek védelmére. (brackó) Közösen termelnek vetőmagot A Vetőmag Vállalat északmagyarországi központja 20 Heves megyei termelő gazdasággal társulást hozott létre ötezer hektáron vetőmagtermesztésre. Az öt évre szóló együttműködési megállapodás szerint a Vetőmag Vállalat saját fejlesztési alapjából hétmillió forinttal járul hozzá az együttműködő gazdaságok vetőmagtermeié-. »ének műszaki fejlesztéséhez. Az üzemek a megtermelt vetőmagvak szárításához gépeket, tárolásához hűtőberendezéseket vásárolnak. A Vetőmag Vállalat az együttműködésben részt vevő gazdaságok teljes termését átveszi értékesítésre. A társulás elsősorban a borsó és kerti magvak termesztésével foglalkozik. jf: Szinte mindannyiunk nélkülözhetetlen itala a feketekávé. Talán még a legkisebb üzletben is van már daráló, csak az a baj, hogy — szinte kivétel nélkül mindegyiket — üzemeléskor egy előre odakészített fadarabbal meg kell piszkálgatni, hogy a szemek lecsússzanak. Időközben tisztítani, karbantartani kellene ezeket az agyonhasznált kis gépeket is, hogy bírják a • strapát. (Jármay rajza) Százhúsz szerződés a szociális otthonnal A rendeltetésének nem sokkal több mint három éve, 1970. december 29-én átadott miskolci szociális otthonban zömében a városunkból származó 460 idős embert — mintegy 60 százalékban nőt — gondoznak. Közülük száz- hatvanan fekvő betegek. Jó néhányuknak nincs hozzátartozója, aki időnként felkeresné őket, családias légkört teremtene számukra, amit nem pótol á jó ellátás, gondos ápolás. Ez indíttatta korábban az otthon vezetőségét arra, hogy felkérje a miskolci vállalatok, intézmények szociabsta brigádjait egy-egy gondozott patro- nálására. A kérés nem maradt foga- natlan: az otthonnal eddig 120 szerződést kötöttek sz LKM, a DIGÉP és a közép- vállalatok brigádjai a nemes ügy szolgálatának vállalására. Név- és születésnapjukon, de más alkalmakkor — például ünnepnapokon — is felkeresik patronáltjaikat; elbeszélgetnek velük, ajándékokkal kedveskednek nekik, s elintézik az otthonon kívüli esetleges ügyes-bajos dolgaikat. Több brigád nemegyszer műsoros előadással is szórakoztatta az otthon lakóit. Néhány szocialista brigád nem csak egyes személyeket patronál, hanem az intézményt is. Így például a VIMELUX két brigádjának tagjai karbantartják, soron kívül megjavítják az otthon tv-készülékeit, illetve a hűtő- berendezését. Egyedül senki sem indulhat útnak! & csend és szépség sportja A barlangjárók bátor emberek és a bányászok ősi köszöntésével indulnak a mélybe;- jó szerencsét kívánnak egymásnak. Szükség van az összetartásra és a szerencsére is. Mégis, újra meg újra nekivágnak. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 29 amatőrcsoportja működik az országban, a tagok létszáma körülbelül ezer. Életkoruk 14—50 év közötti, tanulótól egyetemi tanárig a legkülönfélébb foglalkozású emberek. A társulat oktatási bizottságának elnöke és egyben a tanácsadó testület titkára: Barátosi József tanár. Arra szeretnék választ kapni tőle, hol képezik a barlangjárókat és mi szükséges ahhoz, hogy valaki tagja lehessen a társulatnak? — A barlangjárás nem a képzéssel kezdődik. Bátor, romantikus hajlamú gyerekekből lesznek e csoport megszállottjai, akiket egyszer valaki elvitt magával egy túrára, és ott megragadta a csend és szépség, és nem riasztotta el az erőfeszítés. A barlangjárás kifejezetten a bátrak sportja. Aki sikerrel tér vissza egy- egy túráról, az legyőzte a természetet, és ez az élmény nem hasonlítható egyik, időeredményre koncentráló sportgyőzelméhez sem. Éppen a nehéz körülmények miatt van szükség képzésre; anélkül senki sem vehet részt komolyabb túrán. Olvasom a vizsgakérdéseket, melyekre az alapfokú képzéssel válaszolni kell! „Mi a vezérkövület?” „Milyen fizikai tulajdonságairól ismerhetjük fel az ásványt?” „Mik a föld alatti vízrendszerek (barlangok) kimutatásának módszerei?” „Hogyan keletkezik a jégbarlang?” — Milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy valaki részt vehessen túrákon? — Az összes sporttulajdonságok; jó szív, kitartó erő, önfegyelem. Azonkívül földrajzi, geológiai ismeretek, térképpel való jó tájékozódás. Mindezekhez a tanfolyamok — melyeket a társulat indít — csak az alapot adják meg. Az igazi képzést a csoportokban való részvétel, a gyakorlatban szerzett tapasztalatok jelentik. Á csoportok rendszerint ugyanabba a barlapgba indulnak útra és minél jobban ismernek egy járatot, annál több a lehetőség, hogy ott felfedezzenek valami újdonságot, ami a felületes szemlélőnek esetleg fel sem tűnne. Eredményeikről jelentést tesznek a társulat tudományos kutatóinak, akik laboratóriumokban, külső intézetekben feldolgozzák azt. Az amatőrök leghasznosabban új szakaszok felkutatásában működnek közre. Nyomon követik a régi vízjáratokat. sikerült már jó néhány barlang hosz- szát növelni — Mi a legfontosabb barlangjáró alapszabály? — Egyedül soha senki nem indulhat útnak! A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1926-ban vált ki a Magyar Földtani Társulatból, vezetője dr. Hadié Ottokár egyetemi magántanár volt. A társulat tagjainak áldozatos munkája jelentős mértékben hozzájárult Magyarország barlangjainak felkutatásához, feltérképezéséhez. A második világháború hosszú évekig megbénította a munkát, 1958. december 12-én alakult meg újra az MKBT. Az alapszabály értelmében „ ... tevékenysége keretében kutatásokat szervez, előadóüléseket tart, folyóiratot és egyéb kiadványokat ad ki, kapcsolatot létesít hasonló jellegű külföldi szervekkel, elméleti és gyakorlati tanfolyamok keretében gondoskodik a barlangkutatás népszerűsítéséről és az ifjúság körében az utánpótlásról, műveli a karszt- és barlangkutatás minden ágazatát. LÁSZLÓ ILONA
