Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-19 / 16. szám
Aki Szolnokon átszáll... Üj forgalmi rend lép élet- e január 22-én a nagy tasforgalmú szolnoki MÁV- zemélypályaud varon. A ré- i felvételi épületből az új llomásépület elkészült pos- aszámyába költözik a pénzár, a váróterem, az Utas- fllátó és több más vasúti ntézmény. Születésnaoi ünnepség a szociális otthonban Megható ünnepség színhelye volt tegnap délután városunk szociális otthona. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat lyukóbányai éttermének Vörös csillag szocialista brigádja a vezetőjével, Farkas Lajosáéval az élén felkereste az otthon egyik lakóját, a vállalat hajdani dolgozóját, Nemes Margitot, s 78. születésnapja alkalmából elhalmozta jókívánságaival és ajándékokkal. A brigád többször is meglátogatta már és a jövőben is meglátogatja patronáltját, hogy érezze, most is ahhoz a közösséghez tartozik, amelyben annak idején dolgozott. Ezúton fordulnák a lyukó- bányaiak a vállalatok, intézmények női brigádjaihoz, hogy hozzájuk hasonlóan szintén tartsanak kapcsolatot az otthon egy-egy olyan lakójával, .akinek nincs már hozzátartozója. Nagyjavítás Január második hetében nagyjavításra állt le a mályi téglagyár. Elsőnek a kemencék, a belső berendezések karbantartását végezték el. Most még egy hétig egy műszakban termel a gyár, mert közben a még hátralevő javításokat a bányában, a szállítóberendezéseken is elvégzik. Utak, járdák Az idén kereken 65 millió forintot költ városunk tanácsa az utak és járdák korszerűsítésére. Ebből a felújításokra 45 millió forint, míg a karbantartásokra és javításokra 13 millió forint jut. Az idén mintegy 10 út és gyalogjáró korszerűsítésére kerül sor, két közúti hidat pedig átépítenek. A Miskolcon épülő húskombinátot másfél év múlva avatják. Ez már olyan korszerű üzem lesz. amelyről elmondhatjuk, hogy az egyik végén bemegy a sertés, a másik, végén pedig kijön a kolbász... Az avatóünnepségig azonban a régi, még 1892-ben alapított gyár látja el a borsodi lakosokat hússal, hentesáruval. Másfél esztendő múltán csákány alá kerül a már régen kinőtt öreg épület, és ott, ahol most húst aprít az acélháló-kesz- tyűs kéz, autópálya vezet majd. Az itt robogó gépkocsi utasa akkor biztosan nem sejti majd, hogy valaha itt húshegyek emelkedtek, kolbászerdők nőttek. (Herényi László felvételei) Szemüveg — teheneknek Amikor az Egyesült Államok egyik vidékén gázvezetéket kezdtek lefektetni a legelőkön, a farmerek észrevették, hogy a tehenek sorra megvakulnák. A kutatások bebizonyították, hogy azért romlik a tehenek látása, mert gyakran és sokáig nézik a gázvezetéken dolgozó hegesztők munkáját. Egy cég, amely megszervezte sötét védőszemüvegek gyártását a tehenek számára, komoly nyereségre számít: a gázvezetékek építése még több évet vesz igénybe. Művelődési Otthonok Országos Tanácsa Csütörtökön tartotta alakuló Kesét a Művelődési Ottho- *ök Országos Tahácsa a Művelődésügyi Minisztérumban. A testület fő feladatai közé tartozik, hogy együttműködjék a művelődési otthonokat érintő állásfoglalások, irány- itvek, javaslatok kidolgozásában. Az alakuló ülésen Garam- völgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes beszámolójában megemlítette, hogy 1974-ben újabb tízmillió forinttal növekedett, s most már harmincmillió forintra rúg az az összeg, amelyet a művelődési házak támogatására nyújtanak. Hangláí-yHlany-delejtan Diáktúlterhelés száztizenhat esztendeje Bál bál után A tananyagcsökkentés igénye nem mai keletű gond; aki veszi a fáradságot és át- bogarássza a múlt századi hírlapokat, folyóiratokat, jó néhány olyan cikket, értekezést talál, amelyben „tanügyi reformot” sürget a kora- beli szerző. Az „örökzöld” problémának szemléletes bizonyítéka került elő Tatán nemrégiben, érdekes véletlen folytán. Papírgyűjtő gyerekek „ástak” elő valahonnan egy múlt századi, 1858-as keltezésű, Nagykárolyban „nyomtatott” tanügyi kiadványt, a „Nagy-bányai Kathoükus Algymnasium” évkönyvét. E 116 éve készült — immár kultúrtörténeti emléknek számító — füzetecske többek között a négy gimnáziumi osztályban előadott tantárgyakat is részletesen felsorolja. A felsorolás teljessége nélkül, csupán ízelítőként: első osztálytól a negyedikig köte- ^ lező tantárgy volt a latin,' görög, német és a magyar nyelv, az „ősi” órarendben szerepéit még ezeken kívül: hittan, mennyiségtan, „földirat”, azaz földrajz, és történelem; a természettudományok címszó alatt pedig állattan, ásványtan és „természettan”. azaz fizika égéFARSANG VAK szítette ki a kötelező tudnivalókat. Akadit magolnivalóa „mértani nézettan”-ból, ami a mai ábrázoló , geometriának felel meg, s a fizikában ilyen szörnyűségek keserítették meg a hajdani diákok életét, mint: „testek egyensúlya, mozgás, hang-lát-villany- deiejtan, s a csillagászat elemei”. Nem volt ^ismeretlen akkoriban a manapság „divatos” szakköri foglalkozás sem. A rendkívül tárgyak közé tartozott többek között a magyar és német „szépírás”, a rajz; a zene és az egyházi ének. Az ásatag évkönyv tanú-' sága szerint az egykori diákságnak az már csak amolyan „mellékesen” kötelező elfoglaltsága volt, hogy tanítás előtt minden áldott nap szentmisét kellett hallgatnia, s vasárnap délután a hitoktatást követően vecsernyés S ha még számításba vesszük azt is, hogy a tantárgyak felét német nyelven adták elő a tisztes profesz- szorok, méltán kesereghettek elődeink holmi túlterhelési gondokon. Sőt, mi több! Dédapáink, ha feltámadnának, esetleg még irigyelnék is nebulóink „túlterhelt” életét... Régi szokás szerint Viz- kereszt után kezdődik a vigadalom időszaka, a farsang. Bár januárban is tartanak bálokat, de a báli főszezon február, amikor már minden hét végére jut négyöt nagyszabású mulatság. Február 2-án álarcosbál a margitszigeti Nagyszállóban, autósbál a Gellértben. Február 9-én a Duna Iníercon- tinentál Szállóban rendezik az újságíróbált, februárban tartják a farsangi mulatságukat a televíziósok, a fogorvosok, a labdarúgó játékvezetők, az egyetemisták, s a hónap végén lesz a híres nemzetközi cigánybál. A farsangnak rendszerint külön divatja van, az ideinek a sztárja a hosszú, földig — de legalább bokáig — érő ruha, a fémmel átszőtt lurexes nagyestélyi. A hosszú ruha — színe többnyire élénk, a legdivatosabb a fehér és a fekete színű — készülhet egészen olcsó anyagból is, de különleges szabásvonallal. A szigorú divat „tiltja” az idei farsangon a minit — s nem divatos a hagyományos, úgynevezett elsőbálos ruha sem — helyette a fiatalok hálózhatnak térdet takaró bő lok- nis szoknyában, vagy akár nadrágban is, hozzá illő selyem-jersey vagy lurexes blÚMsaJ. A báli ruha díszítéséhez a. tervezőkkel egyetértésiben az Öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat gondoskodott megfelelő divatékszerekről, hagyományos, finom, elegáns, markazitba foglalt tenyésztett, gyöngyről. valódi kövekkel díszített ezüst collierekről, különleges strasszokról, s hozzá illő karkötőkről, gyűrűkről. Újdonság az idén a színes — a rubin, a kék zefír, és a smaragd színű — strassz. A báli ruhákhoz az idén lágy hullámos, rövid, vagy hosszú, de mindenképpen terrr\észe- tes, jól ápolt frizurát ajánlanak. A csillámos, a fantáziafrizura. s a paróka ideje — legalábbis ezen a farsangon — lejárt. A férfiak farsangi öltözéke — főleg a fiataloké — a könnyedebb kidolgozású öltöny, lehet akár sima, akár kordbársony is. Az elegáns báli öltözék változatlanul a szmoking, s a Hagyományos sötét ruha is széles fazonnal készül és csokomyakkendö illik hozzá. A fiúk frizurája sem hosszú' már, nem lóg bele a nyakba, a divatos a görögös göndör hajviselet, a rövid barkó, s lehet hozzá esetleg bajusz vagy szakáll. Az álarcosbálra a jelmezkereslet — a már hagyományosnak számító bohóc, cigány, rokokó, biedermeyer, cowboy, indián stb. ruhákon kívül — az - idén is a mozikban, a tv-ben bemutatott filmek, a Zrínyi, a Csínom Palkó, az „És mégis mozog a föld” stb. szabja meg. Vác 900 éves jubileumára készül Vác a jövő évben ünnepli várossá nyilvánításának 900. évfordulóját. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megvitatta a jubileumi év programját. A gazdag eseménysorozat idén december 8-án, a város fel- szabadulásának évfordulóján kezdődik. Az ünnepi párt- és tanácsülés után leleplezik a felszabadulási emlékművet, majd várűstörténeti kiállítás nyílik. Szerepel a műsorban országos klasszikus gitárverseny, ifjúsági kórusfesztivál, megrendezik a Duna menti népek dalostalálkozóját. A kiállítások sorából kiemelkedik. a váci festők, a Duna Műhely és Mizser Pál önálló tárlata. Ezenkívül tudományos orvosnapokat, műemlékvédelmi konferenciát rendeznek, s találkozóra hívják meg a városban született nevezetes személyiségeket. ,, Jarlásdíjra kötelezve 99 Van-e szomorúbb, mint a magára hagyott öreg édesanya, édesapa? Felnevelte a gyerekeit, rájuk áldozott minden erőt, energiát, évtizedeket. S a felnőtté lett fiú, leány felrúgja a köteléket, hátat fordít mindannak, ami nemcsak kötelező lenne, de elemi, emberi tisztesség. Századok óta él az emberiségben a törvény; az apák és anyák tisztelete, segítése, örökérvényű a törvény. Csak az emberre, a gondolkodó lényre érvényes. És csakis az ember tudja néhol, némelykor úgy elszakítani a családi köteléket, hogy szülője az élet alkonyán magára maradjon, érzelmi és anyagi támogatás nélkül. A jogban „tartási és egyéb perek" címszóval szerepel a szülőtartási perek csoportja. Ha a statisztikai adatok között búvárkodunk, első látásra is kitűnik, - hogy számszerűségében nem túlzottan jelentős a szülőtartási pertömeg. Évente körülbelül 1300 ilyen pert tárgyalnak a bíróságok; ítéleteikben a bírák arra törekednek, hogy az idős felperesek számára a lelketlen gyermekektől — nehéz más jelzőt találni, hiszen szó szerint erről tettek tanúbizonyságot a gyermekeik — valamelyes tartásdíjat biztosítsanak. Az öreg szülők, a perek elindítói rendszerint kisnyugdíjasok vagy minimális járadékból élők. Az öregek perei — szomorúak. Bírák mondották el, milyen nehezen fordulnak az igazságosztás szerevihez az idős apák, anyák. S milyen keserves szemérmességgel titkolják, amíg csak tudják, nehéz sorsukat. A perelt gyermekek túlnyomó többsége jómódú, de legalábbis megfelelő körülmények között él. Száz-kétszáz forintot kellene fizetniük havonta, de inkább vállalják a pereskedést, mint hogy önként adjanak. Töredéknyi az olyan eset, amikor a felnőtt gyerek is nehéz sorban él, körülményei tehát nem teszik lehetővé a szülőtartást. A tanácsi szociálpolitikai előadók azonban — s ez a tény erősen módosítja a viszonylag alacsonynak tűnő statisztikát — több ezer olyan esetről is tudnak, amikor az öreg szülő nem fordul bírósághoz. Nem akar pert indítani gyermeke ellen, kíméli az önzőt, a kegyetlent. A szemérmesség, az örökkön élő kímélet miatt kell olyan esetben is az államnak vállalnia a segítést, a támogatást, amikor lenne — nagyon is lenne — vér szerinti kötelezett is. A családjogi törvényben eddig is szerepeltek a szülőtartással kapcsolatos kötelezettségek. Alapvető módosításukra tulajdonképpen nincs szükség. A törvény azok mellett az apák, anyák mellett áll, akik becsülettel felnevelték a gyerekeiket, s akiknek joguk van erejük fogytával a támogatásra. A szemlélet azonban nem a törvény dolga. Nem törvénnyel rendelhető el, vajon él-e a fiúban, lányban a szeretetten kötelesség elemi mértéke: i.uu teremthetők érzelmek rendelettel, előírással. Belülről kell fakadniuk. A törvény már csak arra szorítkozhatik, hogy kényszerítsen a segítségre, papírra rögzítsen kötelességet, s bírósági úton gondoskodjék a végrehajtásról. Ez is fontos és szükséges. De sok minden kellene, melle. Szükséges lenne például, hogy a szociálpolitika hivatott művelői maguk is kezdeményezzenek eljárásokat, mérlegelve a körülményeket, meggyőzve az öregeket. Nem azért, hogy több legyen a per, módosuljon a statisztika. Azért, mert nem tűrhető el egyetlen esetben sem a gyermek közömbössége, kívülállása, kötelességeinek semmibe vetése. Az ilyen perek — figyelmeztetnek. Hírük kél; akárhogy vesszük, megszégyenítést is jelentenek mindazoknak, akik ellenében ítélet születik. Erre a megszégyenítésre pedig, sajnos még szükség van. Azért, hogy ha érzelmi töltés nélkül is, ha szeretet nélkül is, de kötelességből több jusson az öregeknek, az utolsó éveiket kis jövedelemmel mor- zsolóknak. VÄRKONYl MARGIT Kolbászerdőben, húshegyek között
