Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1973-12-20 / 298. szám
>|c öten egy „zsebkendőnyi” helyen!... Bárdost (11-es) Borbély (PMSC) „szeretgeti”, Rainer (fehér 11-es) Köntöst igyekszik zavarni a lövésben, de az ózdi fiút „támogatja” az erősen takart Harmath is. A dobás mégis gólt eredményezett! (Az Avas Kupán: PMSC—Űzd 29:21.) (Szabó István felv.) Sátorban az utánpótlás Ha nagyon röviden szeretnénk fogalmazni, talán így összegezhetnénk gondolatainkat: remek ötlet, igen gyenge kivitelezésben. Miről is van szó tulajdonképpen? A Városi Kézilabda Szövetség ifjúsági kézilabda-bajnokságot irt ki 12 csapat részvételével. A bajnokság helyéül a DVTK sátorcsarnokát jelölték ki. Az ötlet nagyon jónak bizonyult, elsősorban azért, mert ismeretes Miskolc teremproblémája. A sátorcsarnok salakja pedig — egyébként a teniszezők szokták használni — kitűnő. Egyről azonban megfeledkeztek a szervezők. Éspedig arról, hogy a természetes „világítás” ezt a csarnokot csaknem félhomályba borítja. az a néhány égő pedig ami működőképes, csak arra elég. hogy a labda közvetlen közelében tartózkodó játékosok vegyék észre a jálelt egy gólt, amely a lyukas hálón át „távozott”, s bár egy méterre állt az esettől, kidobást ítélt. Végül is nem ez döntött; sokkal inkább talán az, hogy a „leheletláttató” hidegben a gépiparisták jobban „bemelegedtek”. Egyébként bizonyára a hideg rovására írható, hogy a hivatalos személyeken és egy-két „lé- zengő-didergő” szülőn kívül, nézőt még mutatóban sem lehet látni. Mindezekhez talán még egy megjegyzés: érdemes lett volna hasonló ifjúsági bajnokságot leányok részére is kiírni — persze nem ilyen körülmények között. Reméljük a Tomorszky Kupa jó alkalom lesz ezen hiányosságok pótlására. TÓTH ZOLTÁN As egészséges ifjúságért /. „Testnevelés alól felmenten” Ma már közismert tény. hogy a felnövekvő ifjúság testi felépítése gyengébb mint a megelőző generációé. Az átlagos testmagasság növekedett, ezt azonban nem követte arányosan az izom- zat és a csontrendszer fejlődése. Mindezek egyenes következménye, hogy a szervezetük ellenállóképessége csőikként. Mi ennek az oka, s mit lehetne tenni? Ezerhalszázölvenhét jelentkező Adatokért nem kell mesz- szire mennünk. Elég ha csak a Miskolci Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet kimutatásait böngésszük végig. Városunkban 27 ezer fiatal végzi tanulmányait az általános és középiskolákban. Az elmúlt tanév során összesen 1652 diák jelentkezett a sportorvosnál, azzal a kéréssel, hogy mentsék fel a testnevelés alól. Viszonylag súlyosabb betegsége miatt 882 tanuló teljes felmentést, kapott. Azokat a fiatalokat, akik kevésbé súlyos betegségben szenvednek, gyógy- testnevelésre utalták. Ezek száma 281. A viszonylag enyhébb rendellenességgel bíró 443 tanuló számára pedig az úgynevezett könnyített testnevelést írták elő. A fennmaradó 46 fiatal kérelmét viszautasították, mivel az alapos sportorvosi vizsgálat teljesen egészségesnek találta őket. A könnyített testnevelésre utalt fiatalok az iskolai tornaórákon vesznék részt. A könnyítés abban áll, hogy az olyan gyakorlatokat, amelyek számukra káros megterhelést jelentene, nem kell elvégezniük. A testnevelő tanár írja elő, hogy milyen gyakorlatokat végezzenek. A gyógytornára járó fiatalokkal városunkban három szakképzett gyógy testnevelő tanár foglalkozik — külön órák keretében. Melyek azok a szervi elváltozások, amelyek alapján a sportorvosok differenciálni tudnak a felmentésre jelentkezők között? Hogyan döntik el, hogy ki alkalmas könnyített tornára, s kit kell teljesen felmenteni? A sportorvosok teljes felmentést adnak azoknak a fiataloknak, akiknél oly nagy mértékű szervi elváltozást észlelnek, hogy megközelítőleg sem képesek olyan teljesítményre, mint egészséges társaik. Ilyen betegségek például a gyermekbénulás, szívműtét utáni állapot, nagyobb csontrendszeri elváltozás, asztma, epilepszia. Azok számára, akiknek kisebb mértékben megemelkedett a vérnyomása, enyhébb csontrendszeri defektusban szenvednek, lúdtalpuk, csi- pőficamuk vagy szemhibájuk van, könnyített testnevelést írnak elő. A könnyebb gzív- megbetegedésben, idegrendszeri zavarokban (például szédülés) szenvedők gyógy- testnevelésre járnak. így helyes, hiszen mozgásigénye ezeknek a gyermekeknek is van. s a gyógytornaórán ezt ki tudják elégíteni. Javuló helyzet A miskolci sportorvosi intézet összesítéseit évekre visszamenően megnéztük. Az 1969/70-es tanév adataiból kiderült, hogy az országban Borsod és Hajdú megyében volt a legnagyobb a testnevelés alól felmentettek száma. Hasonló adatokkal csak Szolnok „büszkélkedhetett.” De vajon mi a helyzet ma? Rendkívül örvendetes az a tény. hogy az elmúlt három év során mintegy 15 százalékkal csökkent megyénkben a felmentettek száma. A csökkenésben része van annak is. hogy a sportorvosok a korábbinál nagyobb alapossággal végzik a szűrő- vizsgálatokat. BÓTA SÁNDOR (Következik: ,,Csecsemőkorban kell kezdeni) Bajban a r verseny istállók” Az olaj- és benzintakarékosság komoly gondot okoz az autós és motoros versenyek rendezőinek is. A francia kormány például néhány napja — takarékossági okokból betiltotta az egyik leghíresebb autós verseny, a Monte Carlói Rallye megrendezését, holott csak az előkészületek már több mint 80 ezer angol fontot tettek ki! Hamarosan összeül a nagy „versenyistállók” vezetőinek tanácskozása, hogy fellépjen a korlátozó határozatokkal szemben. ték e nélkülözhetetlen kellékét. A kapusok pedig szinte csak reflex-szerűen vetődtek egyik vagy másik sarok felé. Lesen álltunk... Nem csoda, hogy ilyen viszonyok mellett a Gépipari—104. ITSK mérkőzésen Tóth B. játékvezető sem észPedagégusspartakiád A pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága a közelmúltban rendezte meg hagyományos téli spartakiádját. Csakúgy, mint az előző években, ezúttal is Miskolc és Kazincbarcika város csapatai vetélkedtek az első helyekért. Asztaliteniszben — ahol csak csapatversenyt rendeztek — ezúttal a kazincbarcikaiak ütöttek jobban, ők nyerték a versenyt. A második helyen a sátoraljaújhelyi járás tanárai végeztek, míg a miskolciak a harmadikok lettek. A DVTK „B közép” ó néhány ifjú tagjával egy utcában lakom. Nemegyszer előfordult már, hogy a hónuk alatt gondosan összecsavart piros-fehér zászlóikkal felszerelve együtt mentünk ki a stadionba. A kézilabda BEK-mérkőzés előtt is ösz- szetalálkoztunk — a sport- csarnok előtt. — Ma nem a DVTK játszik — intettem a klub- zaszlókra célozva. — Tudjuk — hangzott a magabiztos válasz —. de a Honvéd színe is piros-fehér. Annak, aki ma a sportcsarnokba bejön, e két szín sikeréért kell szurkolnia! És a lelátón egy tömbbe tömörülve ők voltak a hangadók. Zengett a sportcsarnok az ütemes „Hon-ved!... Hon-véd!...” kiáltozásuktól. Csak akkor változtak át DVTK „B közép” tagokká, amikor a hangosain beszélő a másnapi Képes Sport Kupa teremfocira hívta fel a figyelmet. Akkor viszont még a vastraverzek is remegtek a „Di-ós-gvőr!... Di-ós-győr!” csatakiáltástól. Hátha még kedvenc csapatuk is ott lett volna a háromnapos tornán! * A teremfoci első két napja csalódást okozott a lelátókat megtöltő közönségnek. Sok minden elmaradt — például az igazán gyors játék, a küzdőtér és a szabályok adta lehetőségek kihasználása, az ötletes támadásszövés és főként a sok gól —, s ezeknek bizony nem örültek a sportág kedvelői. Egy dolog —, amit szintén nem láttunk — mégis osztatlan elismerést váltott ki a szemlélőkből: hiányoztak a zöld gyepen oly gyakori fetrengések, színészi alakítások! ... Egy-egy keményebb belemenés következtében pedig egyik-másik játékos szinte „felkenődött” a palánkra. vagy olyat csattant a parketten, mint a sütőből kiejtett palacsinta... És mégsem volt jajgatás, sem „haldoklás!” Mert nem volt rá idő! * Valósággal zengett a terem a vasgyári szurkolók hangorkánjáltól, mielőtt útjára indult a labda a városi kosár-rangadón. Szabó Imre, a MEAFC edzője gyorsan meg is jegyezte: — No, a biztatásban már vesztettünk. Csak a fiúk bírják ebben a csatazajban! Nem bírták, de nem a hangerő miatt. Mert szünetig — bár az első játékrészben többször is „zengett” a DVTK-kórus. — az egyetemisták ugyancsak elemükben voltak, s nemcsak 11 pontos előnyt szereztek, hanem játékuk biztos, nagy arányú győzelmet is sejtetett. Aztán jött a változás. A MEAFC „kikapcsolt”, a DVTK pedig belelendült. Előbb kiegyenlítettek, majd 20 másodperccel a befejezés előtt a győzelem is a kezükben volt. Tar jani azonban addig labdázgatott a felezővonal táján, míg — letelt az idő! És a hosszabbítást a MEAFC bírta valamivel jobban, s így a kétszer is „eladásra kínált” meccset mégis megnyerte. De a győzelem nem csak rajtuk múlott! (monostori) Térkép a moszkvai utcákról Moszkvában összesen 4250 utca, sugárút, mellékutca és tér van. összterületük meghaladja az 58 millió négyzet- métert, az utcák együttes hossza pedig 3500 kilométer. A szovjet fővárosban kerületenként szigorú statisztikai kimutatást vezetnek, amely az utcák pontos adatait tartalmazza. így például színes, illusztrált térképen feltüntetik nevezetességeiket, műemlék-házaikat, az utcák hosszát, szélességét, azt, hogy hány fa van az egyik, vagy a másik oldalon, az útburkolat minőségét, a mellékutcákat stb. Évente leltározás történik, s ilyenkor kiegészítik az adatokat, bejegyzik a változásokat. Az új lakótelepek felépülésével minden évben számos új karton kerül a régiek mellé, amelyek mindenkor hasznos „tanácsadói” a várostervezőknek, építőknek, mérnököknek. Sajátságos izomrendszer A halaknál — elsősorban a pisztrángnál — már régen felfedezték azt a sajátságos izomrendszert, amely a normális izmoktól eltérően nem az oxigén elégetésével teremti elő a szükséges energiát. A halaknál a .,normális” vörös izomrostokba (vörös színűket a vértől kapják, amely mint az oxigén hordozója funkcionál) fehér glykog én-izomrostok épültek, be. Ezekben a vegyi reakció páratlanul gyorsan nagy mennyiségű energiát termel az érrendszer megterhelése és újabb oxigén felhasználása nélkül. A gyors mozgás igen hamar felhasználja a hajtóanyag tartalékát, s azt csak. igen lassan lehet pótolni. Ezért az állatok csak rövid távolságot képesek a legnagyobb sebességgel megtenni. holott „rendes menetsebességgel” hosszú időn át képesek haladni. A nagyobb halaknál a „fehér” izomrostok néhány perc alatt kimerítik az állat energiatartalékát. amelynek újra feltöltéséhez mintegy 24 órára van szükség. Kenguruhús — hízás ellen „Aki hízásra hajlamos, egyék hetente háromszor kenguruhúst és egyetlengrammot sem hízik többé.” Janelle Penny ausztráliai idetológus nagyon elégedett volt önmagával, amikor összeállította kenguruhúsból készült diétás menüjét. Tekintetbe vette, hogy a kenguruhús tápanyagokban igen gazdag, de nem hizlal. A kenguru-húsból összeállított menü csakhamar népszerű lett Amerikában. Az 1 állatvédő egyesületék azonban hangot adtak mélységes f elh óborod asukoak. Harcba szálltak Ausztrália szimbolikus állatának megmentése érdekében. Köztudott dolog ugyanis, hogy a meggondolatlan és mértéktélen vadászat következtében a kenguru kihalófélben van. Tavaiv egymillió 750 ezer kengurut öltek meg, tízszer annyit, mint amennyi veszteséget az ökológusok véleménye szerint a jelenlegi számitlkn kitevő allartfaj élv iselnk-képes. Ébresztőóra álmodozás ellen Karéi Montor New York-i tudós felfedezte a szórakozottság elleni gépet. A cigarettadoboz nagyságú gépet speciális elektródákkal szerelte fel, amelyek mérik az agyból kibocsátott elektromos hullámokat. Ha a gép tulajdonosa nem koncentrál kellőképpen, a zsebében levő gép megcsörren, mint az ébresztőóra. Konfekcióüzem Biatorbágyon * A budapesti EKISZ Szövetkezet 15 millió forintos költséggel megépítette Biatorbágyon második vidéki üzemét. Az új konfekciócsarnokban férfi és női nadrágokat, női kabátokat készítenek. (Koppány György felvétele) Atomerőmű a víz alatt Mennyi technikai létesítmény található a víz alatt: hídpillérek, kikötők, tengeralattjárók, csővezetékek, stb. A japán szakemberek tovább folytatják az óceán meghódítását. Elhatározták, hogy a víz alatt hatalmas kapacitású atomerőművet építenek. Három acélgömbben fog elhelyezkedni a tengerben 40 méter mélyen és 5 kilométerre a parttól. Az erőmű elektromos energiát ad majd, s egyúttal a tenger vizét Is felfrissíti. V
