Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1973-12-15 / 294. szám
s Az öröm honfoglalása Korcsolyapálya nyílik a iNépkcrtben Ma délután 4 órakor nyit ..kaput" a MÉMTE kézilabda-pályáján a sportegyes illet által készített korcsoly-pálya. — Ünnepi megnyitó? — Azt hisszük, hogy ünnepi megnyitóra különösképpen nincs szükség. Amikor a gyerekek betódulnak és az első lépéseket teszik a jégen, az már magában is az öröm egyfajta honfoglalása lesz. — Tehát ma délután négykor? — Igen. Négy órától este nyolcig tartunk nyitva. A tervek szerint vasárnap dél-» előtt is korcsolyázhatnak a vendégek. A szomszédos iskolából vendégünk volt egy boldog diák. öt kértük, hogy még a pályaavatás előtt, mintegy kedv. csinálóként csatolja fel a korcsolyáját. kóstolja meg a jeget. A pálya sarkában még dolgoztak a munkások. A képünk is mutatja, hogy valóban nem kell ehhez nagy beruházás. A szándék is elég. Szívesen írnám le, hogy szép volt MÉMTE. Ez olyan sportszerű buzdítás, amelyről hinni szeretnem, hogy sokakat lelkesít majd hasonló alkalmi pályák létesítésére. B G. (Ágotha Tibor felvételei) Ülést tartott az OSZT elnöksége Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége tegnap. Drév Lajos vezetésével ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az OSZT 1974, évi munkatervére és költségvetésére készült javaslatokat, amelyeket a tanács legközelebbi ülése elé terjeszt. Az Országos Szövetkezeti tanács elfogadta a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének jövő évi célkitűzéseit is. Határozott abban, hogy a tanács ügyrendjének megfelelően. 1974-ben az OSZT soros elnöki tisztét dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke látja el. Szabad idő és testedzés Tegnap délelőtt az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a KISZ Központi Bizottsága es a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös rendezésében kétnapos konferencia kezdődött „Szabadidő és testedzés" címmel az OTSH tatai edzőtáborában. Szociológusok, pedagógusok, orvosok, várostervező mérnökök, tanácsi, KISZ-, szak- szervezeti és sportvezetők azzal a céllal gyűltek össze, hogy megvitassák a szabad idő és a testedzés összefüggéseit. a lakosság tömeges testedzésének, a szabad időben folytatott kötetlen testedzés további kiszélesítésének lehetőségeit. Dr. Beckl Sándornak, az OTSH elnökének felolvasott megnyitója után dr. Csanádi Árpád, az OTSH elnökhelyettese tartott előadást ..A testnevelés és á sport szerepe és jelentősége társadalmunkban” címmel. REFLEKTOR Ma Budapesten az egyetemesen és a főiskolákon megkezdődnek a félévi vizsgák, k Békéscsabán megrendezik a női vadászok országos találkozóját. k Kapuvárott bemutatkozó előadáson szerepelnek Győr megye kiváló táncegyüttesei, Makón átadják a KISZ KB vá.iuor- zászlaját a kereskedelmi szakközépiskola fiataljainak. >k Pécsett találkoznak a mecseki szénbányák szocialista brigádvezetői. I Beszélgetés az ellenőrzésről Lehet húszmillióval hevesebb? A nem mindennapi bejelentés a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik legutóbbi ülésén hangzott el, annak illusztrálására, hogy mennyire kifizetődő az ellenőrzéssel foglalkozni. A Magyar Nemzeti Bank két revizora az elmúlt másfél évben húszmillió forintot „mentett meg” a népgazdaság és az érdekelt vállalatok számára. Ez a hatalmas ősz- szeg gondolkodásra késztet és annak kimondására ösztönöz, hogy valahol baj van az ellenőrzéssel, hogy nem zár szorosan az a retesz, amely a pazarlás forintjait van hivatva megmenteni. Nem kötelessége, „csak” joga Dr. Kersch Péterrel, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság társadalmi e'nökhelyette- sével a húszmillióról, és a pénzügyi ellenőrzésről beszélgettünk, annak ismeretében, hogy az utóbbi hónapokban javult a vállalatoknál a belső- és a munkafolyamatokba épített ellenőrzés. — A banknak nem kötelessége, „csak” joga az ellenőrzés. A Magyar Nemzeti Bank revizorai hivatalból azokat a beruházásokat ellenőrzik — mert csak ehhez van joguk —. amelyek hiteiből vagy állami támogatásból valósulnak meg. A bank érdekkörébe tartozó beruházások költségeiről a két revizor húszmilliót .épített le”, azaz a tervezők és kivitele-, zők ennyivel többért akartak számlázni bizonyos munkákat. Hogy mi az oka egyesek bőkezűségének? Részint az óvatosság, részint az a rosszul értelmezett nagyvonalúság, amely még mindig nem ösztönöz a közpénzzel való szigorú takarékosságra. A pazarlás ugyanis nemcsak a társadalomnak jelent többletkiadást, hanem a beruházó vállalatnak is, hiszen az új létesítmény átadásakor . a mondvacsinált többlet után is fizetni kell az amortizációt és az eszközlekötési járulékét. Kinek az érdeke? Az elmondottakból két kérdés adódik. Kinek az érdeke, hogy a végösszeg minél nagyobb legyen? Mit tehet a beruházó vállalat, hogy az új létesítmény ne kerüljön többe a valóságosnál? — A tervező és kivitelező vállalatok jutaléka a beruházási összeg nagyságától függ. Tehát minél nagyobb a számla, annál jobban járnak. Ez nem ösztönzi őket az ésszerűsítésre és a takarékosságra. Az épület szempontjából például teljesen közömbös, hogy honnan származik a felhasznált kavics. A költségek szempontjából azonban korántsem, hiszen a távolabbról hozott alapanyag a fuvarköltséggel drágul. Megesik az is, hogy a közeli bánya kavicsát úgy számlázzák, mintha távolról érkezett volna. A beruházó vállalatok gyakran nem is képesek megakadályozni a túlköltekezést. Pedig a vállalatnak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy fejlesztési alapjának minél kisebb megterhelésével, minél olcsóbban építsen utat, vagy épületet. A belső ellenőrzésnek lenne a feladata annak feltárása, "hogy történt-e túlszámlázás A belső ellenőr „mindenes” Az a kérdés, hogy képes-e erre a belső ellenőrzés. A jelenlegi helyzetet ismerve aligha, hiszen a kereskedelmi. fogyasztói árak ellenőrzéséhez hasonló eredményességű módszer a termelői és a kivitelezői árak ellenőrzése terén nem alakult ki Igaz, a nagyobb vállalatok megengedhetik maguknak, hogy önálló árszakértőt vagy könyvszakértőt foglalkoztassanak. A kisebb vállalatoknál dolgozó belső ellenőr tulajdonképpen „mindenes”, s a folyamatos, preventív jellegű, valamint átfogó ellenőrzések helyett alkalmi feladatokat lát el. — Ez, sajnos így van, és meghatározhatatlan az az összeg, amely az Állami Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési hatáskörén kívül megvalósuló beruházásoknál elfolyik. A belső ellenőröket képessé kellene tenni arra, hogy a vállalt és a tőlük joggal elvárt feladatokat ellássák. Ez a képesség feltételezi a magasfokú pénzügyi ismereteket, de igényli a mü&iaki tudományokban való jártasságot is. Külső szakértők Van persze más megoldás is. Bármelyik’ vállalat igénybe vehet külső szakértőket. Az igazolvánnyal rendelkező ár- és könyvszakértő díjazása nem terheli a béralapot. mert tiszteletdíjuk költségként számolható el. Más kérdés, hogy a szakértők névsorát nem tartják nyilván, sem a tanácsoknál, sem pedig a bevételi főigazgató- r Ságokon, így róluk legfeljebb csak á pénzügyminisztériűm tud. Hasznos lenne, ha a gazdasági tudományok szakértőinek nevét — hogy bármelyik vállalat igénybe vehesse segítségüket — ugyanúgy ismertté tenni, mint a magánmunkát is vállaló orvosokét vagy építészekét. B. I. Ajándékok Mit kell tenni Itthonról egyre több népművészeti alkotást, díszkosarat fütty ős barackot ajándékoznak a külföldi rokonoknak, barátoknak, összesen 30 ezer ajándék-küldeményt továbbít a Tempó Ktsz ezekben a hetekben. a fiatalokért? Ülésezett a SZOT — Milyen lesz a pálya? — Amilyen egy kézilabda- pálya. Ezúttal azonban jéggel fedetten ... Iskolások a csokigyárban Ma délelőtt kedves vendégeket. aprócska iskolásokat fogadtak a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregysegében. A Fazekas utcai. 6. sz. általános iskola 3. M osztályos tanulói jutottak el szülői munkaközösségük, tanítónőjük és a csokoládégyáriak segítségével a gyerekek számára roppant érdekes világba. Megtekintették, hogyan készülnék a nemzetközi hírű üreges diósgyőri csokoládé- figurák, a különböző töltetű nápolyik. Sőt. betekintést nyerhettek a gyáregység grafikusa, Tóth Gyula műhelyébe is, ahol a Diósgyőrben, s a világ számos országában készült üreges csokoládéfigurák gyűjteményének megtekintése adott felejthetetlen élményt. Még nem divat A kihordásos ebéd A kihordásos ebéd az elmúlt években a vendéglátó vállalatok egyik legnépszerűbb szolgáltatásává vált. Az az igény hívta életre, hogy a lakótelepeken élők számára így oldható meg az étkezés a legegyszerűbben és a legolcsóbban. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat 1959-ben rendszeresítette ezt a szolgáltatást. Miskolcon e vállalat három nagy éttermét látogatják a legtöbben éthordókkal a kezükben: a Hámort, a Gyors éttermet és a BÁÉV selyemréti konyháját. Míg az első kettőnél naponta 600—800 ebédet adnak ki. a selyemréti konyhán a vacsorát vehetik meg a környéken lakók. kpdvpym^nves áron A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat is bevezette a kihordásos ebédet. A legtöbb Kazincbarcikán kel el naponta. Ahol nincs étterem, — mint például Ózdon — ott az üzemi konyhák vállalják ezt a szolgáltatást. A konyhák felkészültségét sehol sem használják ki kellően. ami részben talán a propaganda, reklám hiányára utal. A lakótelepeken is A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat valamennyi miskolci melegkonyhás éttermében, vendéglőjében rendszeresítették a kihordásos ebédet. A közelmúltban átadott Győri kapui Tokaj étteremben is rövidesen bevezetik az ételkiadást, jóllehet, ez a vendéglátó hely I. osztályú. Természetesen mindenütt ügy oldják meg a kihordásos ebéd adagolását hogy az a vendégforgalmat a legkevésbé se zavarja. Miskolcon kivétel nélkül minden lakótelepen találni olyan konyhát. étteamet, ahonnan az ebédet a környéken lakók hazavihetik. Az árak alsó határa nyolc forint, de a felső sem igen haladja meg a 10, vagy a 12 forintot. Még kevesebben tudják, hogy vacsorát is lehet vásárolni — utcán át — ezekben az éttermekben. A Borsod megyei Vendéglátóipari Vállalatnál — vidéken — két-három éve kezdődött a kihordásos ebédkiadás. A legtöbb Kazincbarcikán fogy, naponta 40—50 adag. Itt^ az adagok megegyeznek az üzemi étkeztetésben előírttal. A vállalatnál elmondták, hogy egyik-másik üzletvezető még nem tartja jelentőségének megfelelően fontosnak ezt a szolgáltatást, éppen a kis haszon miatt, ennek ellenére jövőre tovább szeretnék bővíteni a kihordásos ebédet igénylőik körét. NAGY JÓZSEF (Folytatás az 1. oldalról) Második napirendi pontként Gól László, a SZOT titkára a dolgozó ifjúság körében végzett szakszervezeti munkáról terjesztett elő jelentést. Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi határozata nyomán javult a munkásfiatalok bérezése, jobb lehetőségeik nyíltak arra, hogy lakáshoz jussanak, s a^ népesedéspolitikai intézkedések is kedvezően éreztették hatásukat. A szakszervezetek is fokozott figyelmet fordítanak a fiatalok helyzetére. Igen fontos, hogy a fiatalokat fokozottan bevonják a vezetésbe. Az alapvető feladatok közé tartozik a dolgozó fiatalok politikai és szakmai műveltségi színvonalának emelése. Az előadó javasolta a tanácsülésnek. hogy hívja fel a kormány figyelmét is azokra a negatív jelenségekre, amelyeknek következtében évről évre újratermelődik a nyolc általánost el nem végzettek aránya. A munkásifjúság általános szakmai műveltségének, szocialista elkötelezettségének erősítése egyik alapja annak is, hogy a munkásfiatalok köréből tervszerűen mind többen váljanak alkalmassá vezető funkcióra. Mindenütt szorgalmazni kell a művelődési és sport- lehetőségek bővítését. Fel kell készülni arra, hogy 1974. elején, az ifjúsági törvény alapján ifjúsági parlamenteket tartanak. E fórumokon nemcsak a KISZ- nek és a vállalati gazdasági vezetőknek; hanem a szak- szervezeteknek is számot kell majd adniuk arról, hogy mit tesznek a fiatalokért. A tanácsülés mindkét napirendi pont beszámolóját elfogadta, majd jóváhagyta a SZOT elnökségének 1S74. évi munkatervét is. Darvas József emlékére December 18-án, kedden Darvas Józsefre emlékezve megismétli a tévé a „Szülőföldem. Orosháza” című műsort, amelyben, az író szőkébb pátriáját mutatják be. Majd Darvas József szerzői estjenek ismétlése következik, címe: „Elindult szeptemberben”.
