Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)

1973-12-10 / 289. szám

lit! IT 11 jf. Az új művelődési ház helyszínrajza Variálható színházi erem, klubok Új művelődési ház Diósgyőrben Angol kamara- együttes Miskolcon Néhány napja a Fires of London (Londoni Tüzek) el­nevezésű angol kamaraegyüt­tes járt városunkban és a Mesterbérlet első előadása­ként élményt adó koncerttel örvendeztette meg a modern zene barátait. Az együttest a mai angol zene egyik legte­hetségesebb mestere, Peter Maxwell Davies alapította 1967-ben. Mindössze néhány zenész játszik benne: két-két vonós, fafúvós, valamint ütős és zongorista. Davies nem­csak karmestere, művészeti vezetője a muzsikus „család­nak”, hanem házi zeneszer­zője is. Nem tartozik a min­denáron újat akarók, nyelv­újítók közé, de törekvései, a szó legigazabb értelmében, modernek anélkül, hogy le­mondana a zenei örökségről. Ez egyben azt is jelenti, hogy kompozíciós tevékenységével a modern zene és a közönség közötti szakadék áthidalását szolgálja. Davies tudja, hogy a mai zenét nem lehet a klasszikus és a romantikus muzsika oldaláról megközelí­teni. A legrégibb zeneki kor­szakokhoz nyúl vissza, a kö­zépkori, a reneszánsz szerző­ket és természetesen Bachot kedveli. A Bartók-termi hangverse­nyen két-két magyar és Da- vies-lcompozíció kelt életre. A mai magyar zene nemzet- közlileg is elismert képvise­lői Láng István és Durkó Zsolt a Fires of London szá­mára komponálták a Hímek­et, illetőleg a Sextett-tet. Durkó Szextettje címében is­utal az angol együttesre: Fi rét Music — Tiízzene. Az angol komponista mű­vei közül (Antikrisztus — Egy őrült király nyolc dala) ez utóbbi, a hangverseny má­sodik részében elhangzott- kompozíció váltott ki osztat­lan elismerést. A közremű­A tervek már régen elké­szüllek, más megbízatáson dolgozik Dézsi János, az ESZAKTERV Ybl-dijas épí­tésze. De szívesen, örömmel keresi elő a rajzokat; az épülő, új Bartók Művelődési Központ kedves munkái kö­zé tartozik. Milyen lesz az annyira szükséges és várt ú.i ház. A tervezőmérnök a vá­rosnak, mindenekelőtt Diós­győrnek az igényeit tartotta szem előtt. — A hciyszínrajz jói mu­tatja, .rogy a Maix Károly ulca, a Szjnioi, a Maros és a meghosszabbított Bíró utca által bezárt négyszögben íesz az épület — mondta Dézsi János. Tulajdonképpen a Marx téren egy jórészt be­építetlen, a Lenin Kohászati Művek tulajdonában levő te­rületen, és néhány, szanálás­ra ítélt családi ház helyén. Hogy éppen itt, abban jelen­tős szerepet játszott a gazda­ságosság, de természetesen az is, hogy a terület Diós­győr központjában van. A ház körüli terepet pedig úgy alakítottuk Ki, hogy a for­galmas közlekedési csomó­ponttól, a Marx tértől mégis független, önálló egység le­gyen. — Hogyan mutatná tehát ajtón keresztül van bejárás. Az emeletre négy lépcsőház vezet. Itt, a felső szinten he­lyeztük el az úgynevezett kiubövezetet. A déli homlok­zaton levő, különböző célo­kat szolgáló klubok nem zárt egységek; az egyes helyisé­gek összenyithatok, és vala­mennyi egy nagy tetőterasz­ra nyílik. A terasz egy ré­szét az épület párkánya fedi, védi az időjárás viszontag­ságai ellen. A szórakozást és a kiállítások rendezését szol­gáló helyiségekhez hasonló megoldással készül az emelet keleti és nyugati kluböveze­te is. Az északi fronton pe­dig kollektív műtermeket ala­kítottunk ki. — A legnagyobb helyei a színházteremnek szen­teli? — A színháztervezés örök problémája, hogy olyan nagy­termet sikerüljön kialakíta­ni, amely sokoldalúan fel­használható. Mozi-, koncert-, kiállítási, vagy kongresszusi termekben nem lehet szín­házat játszani, a színházte­rem viszont alkalmas mind­erre. Akkor különösen, ha a színpada, vagy nézőtere vál­toztatható, variálható. Ennek a teremnek a színpada és a nézőtere is változtatható lesz. A lejtős lelátón, rögzí­tett ülőhelyeken 320-an fér­nek majd el, de ha a ren­dezvény úgy kívánja, hogy a színpadot a nagyterem köze­pén állítsák fel, akkor moz­gatható székeken még továb­bi 280—380 nézőt tudnak el­helyezni. Emelőberendezés segít abban, hogy a nézőtér színpaddá, a színpad néző­térré alakuljon át. Tulajdon­képpen az egész nagyterem­ben, az egész nagyteremmel lehet „játszani”. Az épület északi részét alápincéztük, itt lesz a zenekari próbaterem, s itt kapnak helyet a külön­böző raktárak, műhelyek, a süllyesztő gépházai. M— ködő neger énekes — Wil­liam Pearson — nemcsak énekelte, de el is játszotta az őrült király szerepét. A hang- versenyteremben szokatlan királyi jelmez és megvilágí­tás inkább külsőségnek tűnt, a színészi és énekesi teljesít­mény azonban csak felsőfokú jelzőkkel illethető. A kompozíció szövege, mely nagy részben Rondolph Stow, kis mértékben III. György eredeti mondatai alapján író­dott —, sokféle lehetőséget kínál a zeneszerzőnek, s az él is vele. így kerülhet sor a háborgó elme zenei ábrázolá­sára, falusi visszaemlékezé­sekre, udvari táncokra. A kitűnően játszó, hang­szereiket magas szinten bir­tokoló zenészek, a biztos kar­mesteri vezetés a már emlí­tett lenyűgöző énekes-színészi produkció méltán váltott ki ritkán hallható elragadtatást a közönség soraiból. BARTA PÉTER Két asszony dicsérete... be az építésztervező az új művelődési házat? — A műszaki és gazdasági adatoknál (hogy az úgyneve­zett hasznos terület 2G63 négyzetméter, a beépített tér­fogat 22 951 légköbméter, hogy mire elkészül, hány millióba kerül), azt hiszem fontosabb, hogy egyszerre 800 embert tud majd befo­gadni. Úgy nyolcszázat, hogy a nagyteremben éppen szín­házi előadást tartanak, és „telt ház” van a klubokban is. Ennyien pihenhetnek, szó­rakozhatnak egyidőben. A főbejárattól elindulva jutunk el a központi előcsarnokba. Itt lesz a ruhatár, a büfé, a pénztár és kényelmesen be- redezett pihenősarkokat is kialakítunk. Az épület szíve a nagyterem, ahová a föld­szinten két oldalról, több mint négy méter széles fo­lyosóról, három-három nagy Milyen távol vannak egymástól, és mégis milyen közel. Hogy kettőjüket együtt figyel­jük, mérjük — s -mindenekelőtt tiszteljük — ahhoz a televízió müsorszerkesztöi járultak nozzá; nyilván akaratlanul. Kicsit meditál­tam is: nem túlságosan bizarr dolog Károlyi Mihálynét és Székely Évát egy lapon emle­getni. Valamikor az Lett volna. Vagy így is erőszakolt a párhuzam? Hiszen a két asszony között csupán a lcorkülönbség csaknem har­minc esztendő. Andássy Katinka — a tor­nyos tiszadobi kastély szülötte — tizenéves korában még királyi körökben forgott. A ti­zenéves Székely Évát pedig az uszodából is kiparancsolták a zsidótörvények. A fiatal grófnő a monarchia nagyhatalmú külügymi­niszterének leveleit írta, az ifjú úszólánynak tábori lapokon érkeztek az edzési utasítások munkaszolgálatos mesterétől. S később? Mikor Székely Éva ott áll a do­bogó legfelső fokán (1952), s nemcsak az ország ünnepli, hanem sok-sok nemzet fiai, akkor Károlyiné második emigrációjá­nak legnehezebb éveit éli, s talán remélni sem meri, hogy valaha nyilvános tisztelet övezi Magyarországon... Bizony a sokféle különbség ellenére is a huszadik század gyermekei mindketten, akik­nek iszonyú erőre volt szükségük, hogy el ne veszítsék önmagukat. Mert a legnagyobb do­log egy önként vállalt utat végigjárni. Vál­lalni inagyarságunkat, mikor a hivatalos Magyarország kitaszít és megtagad. Hittel és céllal élni létbizonytalanságban. S erősíteni a másikat — a hozzánk legközelebb állót — aki mellé férjül vagy anyaként rendeltet­tünk. Károlyinét közéleti személyiségként jegyzi a lexikon, Székely Éva neve után ez áll: sportoló, úszó. Ha történelmi érdemekről van szó, differenciálnunk kell kettőjük között. De ha két asszony hite és szeretete méretik meg; eltűnnek a különbségek. Egyaránt le­het példaképünk egyik is, másik is. Mint ahogy mindazok, akiknek ran tartásuk, ön­becsülésük. s nem csupán maguknak élnek, hanem másokért. Feltűnt nekem, hogy a televíziós beszélge­tés folyamán egyikük sem szólt arról, hogy milyen áldozatot hozott; nem éreztették, hogy köszönetét várnak. Miért is tennék ezt, hiszen nem csináltak mást, „csak” — felis- mervén, hogy mivégre születtek — öntörvé­nyeik szerint éltek, s élnek ... (gyarmati) KÖNYVESPOLC Egy forradalmár életútja A felszabadulás előtti ma­gyar munkásmozgalom tör­ténetének az a része, amely a HorJiy-reakció rendszeré­nek a megdöntésére irányuló negyedszázados küzdelmet foglalja magában, rendkívül tartalmas. Regénysorozatok­ba ülő események követik egymást, amelyek mindegyi­ke bizonyságát szolgáltatja annak, hogy a harcot meg­alkuvás nélkül, következete­sen a kommunisták folytat­ták, irányították. Embertele­nül nehéz körülmények kö­zött kellett a magukra vállait feladat megoldásán mun- kálkodniok, történelmi hiva­tásuknak eleget tenniök. Hi­szen a föld alá kényszerítve, illegálisan fejthették ki te­vékenységüket a tömegek mozgósításában, amiben nemcsak a népnyúzó kor­mányzat szervei, de a mun­kásáruló jobboldali szociál­demokraták is akadályozták őket. Történészeink számos ta­nulmányban elemezték, nem egy dokumentum-gyűjte­ményben feltárták már e kor,Szak eseményeit, íróink azonban jócskán tartoznak még a kommunisták áldoza­tos helytállásának ábrázolá­sával. megelevenítésével. Ép­pen ezért mindig örvendhe­tünk, ha munkásmozgal­munk harcosai tollat ragad­nak, s a résztvevők hiteles­ségével megörökítik élmé­nyeiket. Ilyen élménygyűjteménv az 1906-ban Tissaroffon szü­letett Papp Lajosnak a „Tör­vényen kívül” című önélet­rajzi műve is, amely a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban jelent meg. Papp Lajos nem hivatásos író. de kitűnően forgatja a tollat. Érzékeltetni tudja a különböző helyzetek hangu­latát — s annyiban írói módszert alkalmaz, hogy eseményekben gazdag élete egy-egy szakaszának meg­örökítésekor csupán a jel­lemző, lényeges mozzanato­kat ragadja meg. Tehát sű­rít. nem kalandozik el attól a vonaltól, amelyen halad az izgalmas cselekménysorozat. Ily módon bizonyos „drámai töltést” is nyer a mondani­valója — nem beszélve ar­ról, hogy életműve drámák láncolata. De Inát mit mond el? A sorsát, attól kezdve, hogy mint falusi kovács szépre vágyó fia — miután kitanul­ta a kőfaragó mesterséget — a fővárosban hogyan fejlő­dött a példaképeinek emle­getett idősebb forradalmárok nevelőmunkájának eredmé­nyeképp kommunistává. Izgalmas részleteket isme­rünk meg művéből az Auszt­riába való emigrálásáról, a moszkvai, prágai és párizsi tevékenységéről. A kommu­nista párt emigrációban dol­gozó számos közismert kitű­nősége mellett olyan forra­dalmárokról is említést tesz. akiket kevésbé, vagy egyál­talán nem ismertünk. A „Törvényen kívül” te­hát nemcsak az ilyen jellegű műveket olvasni szeretőket érdekelheti, hanem a mun­kásmozgalom történetével behatóan foglalkozókat, azt tanítókat is. Egyébként az utóbbiak sémi tudhatták pél­dául eddig, hogy az ifjúmun­kás mozgalom egyik legna­gyobb alakja, Kulich Gyula már 23 éves korában, 1937. tavaszán szoros kapcsolat­ban állt a KMP Központi Bizottságával. Ehhez hasonló más ismeretlen történelmi tényeket is feltár Papp La­jos kitűnő munkája. T. L HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 13.50: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.05: Édes anyanyel­vűnk. — 14.10: Bemutatjuk űj kórusfelvételeinket. — 14.22: Ré­ti József opereltdalokat énekel — 14.40: Vallomás a műfordítás­ról. Látogatás Rába Györgynél. — IS.00: Hírek. — 15.10: Iskola­rádió. Történelmi arcképcsarnok. — 15.46: Johann Strauss: Mű­vészeiét — keringő. — 15.58: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Vétkes volt. — 16.39: Népek ze­néjéből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. — 17.40: Van új a nap alatt! — 17.55: Dunán­túli történetek. — 18.50: Magyar népdalok. — 18.50: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Kró­nika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Budapesti Filharmóniai Tár­saság Zenekarának Wagner-est- je. — 21.30: Mikrolánc. — 22.00: Hírek. — 22.15: A negyedik kö­zel-keleti háború. — 22.25: Nép­dalok, néptáncok. — 23.15: Ro­mantikus zene. — 24.00: Hirek. — 0.10: Conchita Bautista énekéi. Xavier Cugat zenekara játszik. Petőfi rádió: 12 00: Richard Strauss: c-moll zongoranégyes. — M.43: Láttuk, hallottuk — a kiállítótermekben. — 13.00: Hi­rek. — 13.03; Versenyművek. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hirek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Haydn; G-dúr (Oxfordi) szimfó­nia. No. 92. — 18.50: A rock mesterei. — 19.20: Józsa Ibolya és Dőry József nótákat énekel — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó es­tét, gyerekek! — 20.00: Esti Kró­nika II. — 20.25; ÜJ könyvek. — 20.28: A Magyar Rádió Karinthy- színpada: Megnyomok egy gom­bot... — 21.38: Táncdalok. — 22.30: A hét zeneműve. Mozart: C-dúr zongoraverseny. K. 467. — 23.00: Hírek. — 23.15: A benzancei kalózok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió műsora: A hét első napján. — Az egyik járá­sunk KISZ-bizottságán hallot­tuk ... — Betegjáratás vagy gyógyítás?!... — Kórusmuzsika. — Képek községeinkből. — Vidé­ki tudósítóink Írják... — Me­gyei sporteredmények. — sláger- koktél. Bratislava! televízió: 16.00: Hí­rek. — 16.10: pedagógusoknak. — 16.40: Orosz nyelvlecke. — 17.10: A szakiskolákról — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Ze­nés szórakoztató műsor. — 19.00: Híradó. — 19.30: Dokumentum­film a megnemesítésről. — 20.00: A potsdami konferencia. — 21.40 • Híradó. — 22.00: Pártoktatás. — 22.40: Sajtószemle. Filmszínházak: Béke (f4, 7): Halálgyár az őserdőben I—il Dupla hely ár! (Szí. szovjet). — Kossuth (Í3, 15, 17): Twiggy, a sztár (Szí. angol). — Hevesy Iván Filmklub (15, Í7): Az űzött szamuráj. Csak 16 éven felüliek­nek! (Szí. japán). — Fáklya (15, 17): Hozomány (Mb. szí. ro­mán). — Petőfi (15, £7): Embe­rek között (szovjet). — Szikra (5. 7): Agathe asszony nagy uta­zása (Szí. NDK). — Táncsics (4, 6): Valerie. Csak 16 éven felü­lieknek! (Szí. angol). — Tapolca, Ady (7): Harmadik nekifutás (magyar). — Hámor (4): Kétéltű ember (Szovjet) — Ságvári (4): Fáraó I—H. Dupla hely árral! (Mb. szí. lengyel). Kiállítások: Libresszó: Miskol­ci rajzpedagógiai stúdió (nyitva 13 órától 20 óráig). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.ij­Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Sáros! Ka­talin, Korda György és a Paul Mauriat zenekar felvételeiből. — 9.60: Harsan a kürtszó! — 9.35- Schubert-zongoramüvek. — io 09 Hírek. — 10.05: Iskolarádió. - 10.20: Édes anyanyelvűnk. — 10.40: Domenico Scarlatti-Ti • maslni: A lókedvű asszonyok — 11.00: Miért szép? Kosztol Dezső Hajnali részegség c. séről. — 11.21: Osváth Júlia és Maleczky Oszkár énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: A Nyugat lánya. Részlet Puccini operájából. — 9.00: Hi­rek. — 9.03: Nóták. — 10.00: A zene hullámhosszán. — H.CO: Hí­rek. — 11.53; Könyvek, tájak, emberek. Kulcsár Katalin mű­sora. apróhirdetés cellás TAURUS Abroncsgyár felvesz 18. életévét betöltött szakma nélküli férfi, női dolgozókat. Szállást, házaspárok részére kü­lön kétágyas szobát biztosítunk. Útiköltséget térítünk. Jelentke­zés a gyár munkaügyi főosztá­lyán. Budapest, VIII. Kerepesi út 17, Keleti pályaudvar mellett. A Beton és Vasbetonipari Mű­vek alsózsolcai gyára gépész- mérnököt felvesz gépészeti elő­adó munkakörbe. Jelentkezés a gyár személyzeti vezetőjénél. A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyára férfi dolgozókat felvesz betanított munkás munkakörbe. Jelentke­zés a gyár munkaügyi csoport­jánál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom