Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1973-12-05 / 285. szám
\ Sportolópalánták Mintha a vizen volnának! Sebesen forogtak az evezők, míg a kajak-kenu szakosztály többi tagja, a tornászok és súlyemelők eszközeit „kcilcsonvéve” erőfejlesztő gyakorlatokat mutatott be a csarnok másik oldalán. A kenusok és kajakosok szakosztálya egyébként éppen tegnap közölte, hogy Maros Éva és Somogyi Éva személyében két új edző került hozzájuk — egyikük főfoglalkozásúként dolgozik a jövőben. Hétfőn délután — az olimpiai kerettagok eskütételét követően — a DVTK sportiskolásai tartottak bemutatót a városi sportcsarnokban összegyűlt mintegy kétezer főnyi közönségnek. Mind a kilenc szakosztály szerepelt, még olyanok is, akik sportágukat csak a szabad ég alatt szokták művelni. ök is legalább olyan otthonosan mozogtak a sportcsarnokban, mint a képen látható tornász-palánták, akik nemcsak ügyességűikkel. hanem merészségükkel is sikert arattak. A 100. sz. Szakmunkásképző Intézet, s a 116. sz. Szakmunkástanuló Kollégium MHSZ- és KISZ-szervezete, valamint diáktanácsa rendezésében vasárnap összetett honvédelmi versenyt bonyolítottak le a Csanyikban. A küzdelemben a rendező intézetekén kívül a 101., a 104. sz. Szakmunkásképző Intézet, a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóiskola, s a 17., valamint 40. sz. Általános Iskola csapatai vettek részt. A versenypontokat az iskolai alapfokú honvédelmi oktatás gyakorlati és elméleti anyaga, s Miskolc felszabadulásával kapcsolatos kérdések alapján határozta meg a rendezőség. Dicséretére válik a résztvevőknek. hogy tízfokos hidegben is rajthoz álltak, minek előtte megkoszorúzták a hősi halált halt partizánok emlékművét. A szakmunkástanuló fiúk Ismerkedés a gerendával! Ez is lehetne harmadik képünk címe, de az igazság az, hogy a tornaszakosztály fiatal tagjai is jól ismerik már ezt a szert és meglehetős biztonsággal mozognak rajta —, ha a szaltó még nem is megy. Sok szép bemutatót láttunk hétfőn délután a többi szakosztálytól is, hiszen mind a kilenc ott volt a sportcsarnokban megrendezett sportiskolái évzárón. A labdarúgók például élvezetes kispályás focibemutatóval zárták a nap programiát. (Ágotlia Tibor felvételei) versenyében a 101. és a 100. intézet csapatai között holtverseny alakult ki, s ezért gránátdobásban újból meg kellett mérkőzniök. így az előző intézet tanulói győztek, s elnyerték a „Miskolc, december 3.” elnevezésű vándorserleget. A szakmunkás- tanuló leányok küzdelmében a 116. sz. kollégium, az úttörő fiúkéban és lányokéban pedig a 17., illetve a 40. sz. Általános Iskola versenyzői lettek az elsők. T. I. Együtt futott Nurmivol Október első napjaiban az egész sportvilág szomorúan fogadta a hírt: meghalt Paavo Nurmi, minden idők legkiválóbb futója. A finnek örök büszkesége, a 76 éves sportember, az egykori „futógép” már csak emlék marad, s azok, akik ismerték, találkoztak vele, versenyzőtársai vagy ellenfelei voltak, mind az elismerés hangján nyilatkoztak. Nurmi Budapesten is járt: 1928-ban a Hungária úti pályáin — ereje teljében — vendégszerepeit, s előnyversenyt vívott az akkori magyar futókkal. Szerbák Elek dr. tízszeres bajnok és többszörös csúcsta-tó is ott volt azok sorába, akik izgatottan várták, hogy találkozzanak a világhírű ellenféllel. — Nagy élmény volt számomra is, és soha nem felejtem el ezt a találkozást — emlékszik vissza a csaknem fél évszázaddal ezelőtti eseményre a 69 éves sportember, aki aktív pályafutásának befejezése után a sportág vezetésében tevékenykedett. — Nurmi már kicsit kopaszodott, talán idősebbnek is látszott, mint harmincegy évesnek. Csendesen, szerényen mutatkozott be mindenkinek, még azt is alig hallottuk, amikor a nevét mondta. Szerbák Elek lelkesedéssel ecsetelte a verseny minden mozzanatát. Azt, hogy Nurmi milyen könnyedén, ritmikusan, minden erőlködés nélkül futott, s az ember azt hihette: „láthatatlan erők” hajtják. — Háromezer, métert kellett megtennie, s ezen a távon valamennyien több-kevesebb előnyt kaptunk — folytatta. — Tudtam, hogy az utolsó száz-százhúsz méteren óriási finissel mindenkit legyőz, de mégis arra gondoltam, talán sikerül nekem is erőt tartalékolnom. Közvetlenül a cél előtt megpróbáltam elfutni, de hát Nurmi nem azért volt Nurmi, hogy ilvenre ne lett volna felkészülve. Egész köny- nyedén, szinte „állva hagyott”, s végül 8:36,8 perces idővel győzött. Mégis büszke voltam; második lehettem mögötte! 4 tömeosoort naotára is Elkészült, s szokásos formájában már az érdekeltekhez is eljutott az 1974. évi megyei versenynaptár. Néhány rangosabb, érdekesebb versenv dátuma. Asztalitenisz: Bíró Sándor emlékverseny IV. 27—28. Atlétika: a DVTK fedettpályás versenye X. 27. Birkózók vidékbajnoksága Miskolcon VI. 1—2. Kerékpáros Bükk Kupa VII. 27—28. Salakmotoros világ- bajnoki csapatverseny VI. 9. Ökölvívók országos ifi bajnoksága V. 9—12. A versenynaptár újdonsága, hogy részletesen közli az SZMT Testnevelési és Sportbizottságának jövő évi tömegtestnevelési és sportnaptárát is! Lesen álltunk... MOTTO: Mindig akad valami, ami a jegyzetfüzetbe bekerült, de a tudósításból kimaradt! Panaszkodunk — és joggal! —, hogy gyönyörű, minden igényt kielégítő sport- csarnokunkban kevés az igazán számottevő sportrendezvény. Amikor aztán mégis van, „elfelejtünk” elmenni! Az Avas Kupa vasárnapi nyitányán is valami hasonló történhetett sok olyan miskolci sportkedvelővel, akiket a korábbi évek kézilabdás rendezvényein szinte ismerősökként köszöntöttünk a lelátókon ... Most hiába kerestük a megszokott arcokat; a „hivatalból” jelen volt csapattagokon kívül jó, ha 150 —200 néző „szorongott” az ülőhelyeken. Ám az iskolások „páholyai”, a kapuk fölötti állóheiyi részek is üresen tátongtak. S e tényből csak két dologra következtethetünk. Az egyik: olyan nagy már az igény, hogy csak válogatott, vagy BEK-találkozók bírnak megfelelő vonzerővel. A másik: baj van a szervezési és propagandamunkával!... S úgy véljük; ez utóbbi inkább a helytálló. * A sportcsarnok hátsó bejáratának amolyan „művész- bejáró’’ jellege van. A szereplő együttesek tagjai — gyakran egyesével szállingózva — ezen keresztül jönnek vagy távoznak. Az ott szolgálatot teljesítő — jószemű — rendezők csak nagyon ritka esetben kérik a belépőket. A délutáni műsor közepe täjäy. e9y felnőttnek éppen nem mondható leányka is ott jött be a csarnokba. — DVTK-s vagyok — jelenteti e ki nagyon határozottan. — Na, ne mondd — hitet- < lenkedett a rendező —, ilyen kicsi létedre? — Miért — nyelvelt a jövevény —, talán a csapat tudása nagyobb? S az éppen soron következett DVTK—M. Spartacus mérkőzés a > kislányt igazolta! * A VSZ Kosice—Meteor összecsapás alatt szinte végig ment az „aréna”. Mi tagadás : kémén/ meccs is volt. hiszen a szlovák együttesből öten is „pihentek” a büntetőpadon, a miskolciak ellen meg kilenc (!) 7 méterest ítéltek a bírák. A hangzavar csak az utolsó percben szünetelt néhány pillanatig, amíg a szabálytalanságot követő sípszó után a VSZ kapuvédője néhány szót váltott az egyik játékvezetővel. Aztán a csendet megtörte egy csodálkozó hang. — Jé, a kassai kapus kiállította saját játékostársát! Persze, nem ez történt, csak a játékvezető választott egy kényelmes megoldást. Nem a kiállítást jelző két ujjat mutatta fel a vétkes Briestanskynak, hanem a szlovák együttes egyetlen magyarul is értő játékosával, a kapussal közölte döntését, aki kényszeredett mosollyal tolmácsolta is azt sokszoros válogatott társának.' (monostori) A párbajkirály parkja Nemrég hunvt el Nicolsas D’Araday márki, akit Párizsban „párbajkirály” néven ismernek; 350 párbajban vett részt és valamennyiből győztesen került ki, egyetlen eset kivételével, amikor könnyű fejsérülést szenvedett. Az; öreg márki különben komoly hasznot húzott a párbajozás divatjából. Párizs környéki kis birtokát — egy Óvatos detektívek Montevideóban, Uruguay fővárosában rendezték meg a magándetektívek nemzetközi kongresszusát. A küldöttek álruhában, álszakállal, hamis bajusszal és műhajjal érkeztek. Nyilvánvalóan nem kívánták megmutatni igazi külsejüket a nagyközönségnek, különösen pedig a gyanús elemeknek. Ez alkalomból a kongresszus egyik szervezője kijelentette: „Nem véletlenül tettünk meg minden óvintézkedést; el akarjuk kerülni azt, ami a legutóbbi nápolyi kongresszusunk idején történt. Akkor ugyanis a találkozó több résztvevőjének ellopták az óráját és más értéktárgyait.” Kompromisszum — Kértél fizetésemelést a főnöködtől? — kérdezi hazatérő férjét a felesége. — Igen, mégpedig kertelés nélkül! Azt mondtam: „Vagy ad fizetésemelést, vagy itthagyom az állásomat!” — Na és? — Ebből élénk vita született, aminek végén megegyezésre jutottunk. Mindegyikünk engedett egy kicsit: ő nem adott fizetésemelést, én pedig nem hagytam ott az állásomat. A Bölcs Varjú, csontból Nemrégiben Lcmngrádban, majd Moszkvában kiállítási rendeztek „A kanadai eszkimók szobrászata” címmel. Knud Rasmussen utazó volt az első, aki felfedezte a kanadai eszkimók szellemi kultúráját, folklórját és plasztikus művészetét. Ö vitte el az archeológusokat az eszkimók földjére, akik kimutatták, hogy a sarkkörön túl a kultúra már az időszámítás előtt mintegy 2500 esztendővel felfedezhető. A kiállításon együtt mutatták be az archikus plasztikát, és a mai mesterek műveit, amelyeket az utóbbi néhány évtizedben gyűjtöttek össze a folklór szakemberei. A szobrok egyszerűek és bizonjTos értelemben univerzálisak. A művészétről alkotott fogalmainkba nem fér bele azonban az a kifejezési rendszer, amelyről egy kisujj nagyságú madár ábrázolása vall. Az ősi művész ugyanis, amikor csontból kiformálta a varjút, nemcsak egyszerűen egy madarat mintázott, hanem a ,,Bölcs Varjút, az ég és a föld alkotóját”, ahogy az eszkimók kozmogóniai mítosza hagyományozta rá. A kaukázusi „Artyek” A moszkvai Giprogor Tervezőintézetben készül az Észak-Kaukázusban, Zselez- novodsz üdülőhelyen létesítendő, négyezer férőhelyes gyermeküdültetési kombinát kivitelezési terve. Kényelmes lakóépületek, úttörőpalota. stadion, jégkorongpálya és más létesítmények várják majd itt a gyermekeket. A gyógyvizekben gazdag Zseleznovodszk 'közeiében négy — egyenként 200 férőhelyes — gyermekgyógyászati intézményt is létesítenek. A kezelőhelyi9égek mellett gyógvuszoda épül a hatalmas parkban. (Szabados György felvétele) Nem ok nélkül figyelmeztettek A berni bíróság tanúként kihallgatta Thomas \Führlit, a svájci méteorológiai intézet igazgatóját. A kihallgatás megkezdése előtt a következő figyelmeztetést intézték hozzá: „Felhívjuk a tanú figyelmét, hogy csak az igazat mondja”. 4 l „Pipálnak” a hűtőtornyok Tanulók honvédelmi k! >k, i versenye néhány fáb)ól álló, magas kőfallal körülvett pánkot — ugyanis személyenként 100 frankért bérbe adta párbaj céljára. Mivel a franciáit hevesvérű, lobbanékony nép, a park majdnem mindennap bérlőkre talált. A párbajkirály híres parkját most az örökösök házhelyként értékesítették.
