Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1973-12-30 / 305. szám
...az „ötös fogatot” dirigálta Egy volt a mai labdarúgókról A 2027/1968. sz. kormány- rendelet és a 24/1968. sz. MTS határozat az NB I-es labdarúgók számára heti 23 óra munkaidókedvezményt biztosít, a játékosoknak tehát csak napi 4 órát kell dolgozniuk. És most néhány idézet a Népsport 1973. december 18-i számában megjelent „A becsületes élet alapja a munka” című, s a győri Rába ETO-val kapcsolatos cikkből: Móricz László elnökhelyettes: „A vállalat vezetőségének az az álláspontja, hogy \a termelés, a munkamorál szempontjából jobb, ha az élvonalbeli labdarúgók gyáron kívül maradnak, így csak 20 ember részére fizetnek bért munkateljesítmény nélkül. Ha viszont ők bejárnának, akkor még néhány száz embert feltartanának a munkavégzésében.” ... amennyit megengednek nekik Pozsgai Lajos (játékos): „Dolgozni?... Ez nem más, mint büntetés! A labdarúgás színvonalának visszaesése miatt így akarnak büntetni bennünket... napi négyórai munka, majd az azt követő edzések után nem maradna idő a családdal való foglalkozásra, a feltétlenül szükséges szórakozásra...” Horváth Béla (játékos): „Labdarúgásunk azzal nem lesz jobb. ha a játékosok dolgozni fognak.” Glázer Róbert (játékos): „... ha labdarúgásunk nem zuhant volna ilyen mélypontra, senkinek sem jutott volna eszébe, hogy a játékosak dolgoznak-e vagy sem.” Az idősebb szurkolók szeme ma is felcsillan, ha a hajdani Bocskai legendás hírű „ötös fogatát”, a Markos, Vincze, Teleki. Eőry, Hevesi támadósort említi valaki. A fiatalok ? Hallomásból. írásokból is alig-alig ismerik őket. S hogy miért nem a korabeli még nagyobb hírességeket — Sárosit, Zsengel- lért, Cseh Matyit és a többieket — idézem? Mert most „az 1933—34-as év válogatott találkozóinak gólrekordere, a finomtechnikájú debreceni középcsatár. Teleki Pál” (az idézet Sebes Gusztáv: A magyar labdarúgás című könyvéből való) ül velem szemben. Egy hajdani iglazi profi játékos, aki ma is a labdarúgásban él, hiszen egyik vezető NB-s csapatunk szaktanácsadója. — Nem portrét akarok írni. hiszen Pali bácsinak nincs szüksége már „reflektorfényre”. Inkább azt kérdem: mi a véleménye egy hajdani profi játékosnak a mai élvonalbeli labdarúgók nagy többségénél eluralkodott szemléletről, életmódról? — Ha a Népsport cikkére gondol, akkor csak azzal felelhetek: szomorú, hogy itt tartunk. Bár egy labdarúgó mindig annyit enged meg magának, amennyit mások megengednek neki! Minden azon múlik; hogyan vezetik őket, mit és milyen módon követelnék tőlük, hiszen egzisztenciális problémáik nincsenek. Munka és játék S ez utóbbi kijelentés már kínálja is azt a témát, amelyért az egykori híres csatárt beszélgetésre invitáltam. Mert hogy is volt az a magyarországi profizmus korában? — A mi időnk labdarúgásában — bár a közönség érdeklődése állandóan emel. kedett — nem volt megoldható a mai értelemben a játékosok életlehetőségének kérdése. Az állam ahelyett, hogy támogatta volna sportágunkat, különböző adókkal — vigalmi, testnevelési, forgalmi, rendőrségi stb — terhelte azt. Az egyesületek pedig nem tudtak a játékosaiknak annyit fizetni, hogy abból megélhettek volna. Ugyanakkor sokat követeltek. hiszen önellátottságuk következtében nem volt közömbös, hogy mennyien látogatják a mérkőzéseket! — A magyar profi labdarúgók élete tehát más volt, mint a mai „amatőröké”? — De mennyire! Mi dolgoztunk, kötelező edzésekre jártunk, önedzéseket végeztünk — mert a bér a nyújtott teljesítménytől függött — és játszottunk. Én például a debreceni Állatklinika műszerészéként; reggel 7-től délután 3-ig dolgoztam, mivel a profi fizetésem csak heti 30 pengő volt (egy öltöny ruha 120 pengőbe került). s abból nem lehetett megélni. Ha túrára mentünk vagy . a mérkőzések miatt 1—2 napot mulasztottuk a munkahelyünkön, a fizetés megfelelő hányadát levonták! De edzőnk, Froncz Döme. meg a vezetőség többi tagja is mindnyájunktól megkövetelte a rendszeres munkát állásunkban. — S az edzések, szórakozás, család? — Minden belefért az észszerűen beosztott időbe, sőt futballista „önképzésre” is bőven futotta! A heti három kötelező edzés mellett ugyanis a többi napokon 4—5 órát is gyakoroltuk öntevékenyen mindazt, amiről úgy éreztük, hogy kevésbé megy. Pedig senki sem kötelezett rá bennünket... Kíi★ Profi játékosok — profi labdarúgása... Az 1933 tavaszán, a Hungária úti pályán játszott Magyarország—Svájc (3:0) találkozón Avar kapura fejel, Teleki pedig készenlétben áll. lönben 1949-ben az FVB-re készülő válogatottal Lillafüreden voltam, s Puskásék is alkalmazták e módszert. Az életmód mindenre kihat! Őszülő szöghaját fiatalos mozdulattal végigsámítja, szinte jelezve: eddig a múlt. De a hogyan? Mert az is kell! — Ahogy nálunk a legtöbb futballista él, az bűn önmaga ellen! A szakosztályok — a felkészülési időszak kivételével — képtelenek biztosítani a játékosok szabad idejének kitöltését, foglalkoztatását. Tíz hónapon keresztül a napi egyszeri edzés — amit sok helyen délelőtt tartanak! — másfél-két órát igényel. Utána az életerős fiatalemberek nagy többségénél —, mert csak igen kevesen tanulnak, vagy dolgoznak önként — éveken át tart az unott tétlenséggel telített ténfergés. S az elfoglaltság hiánya anyagi jóléttel párosulva szinte kínálja a lehetőségeket, a káros szórakozásokra. És a felelőtlen magánélet. 'a sportszerűtler élet mód, a semmittevés idegileg is tönkreteszi a játékosokat. A fásult, unott labdarúgó pedig a pályára is magával viszi a pszichikai negatívumokat, s ezek döntően befolyásolják a 90 percben végzett ténykedést, majd az aktív pályafutás befejezése után a termelőmunkába való bekapcsolódáskor jelentkeznek ezek a problémák. Szüntesse meg tehát a sportkör vezetősége a munkátlan életet, legyen a munkahelyen végzett ténykedésért járó fizetés független a labdarúVasaslányok Az ÓIK döntő második napjáh már kiütköztek az ilyen sorozatmérkőzéseken tapasztalható hiányosságok, s elsősorban az erőnlétnek volt döntő szerepe. Persze, az eredmények alakulását az is befolyásolta, hogy a kulcs- játékosokat, nagy átlövőket hogyan sikerült semlegesíteni. A leányok mezőnyében a Bp. Vasas folytatta sikersorozatát — a mai nap eredményétől függetlenül — már megnyerve a tornát, sorrendben harmadszor viszi haza az értékes serleget! A dobogó másik két helyét — de hogy melyik fokot, az ma dől el — a Csepel és a Rába ETO foglalja majd el. Pontszámban ugyan a DVTK mindkettőt behozhatja, de igen gyenge gól- különbsége miatt csak a negyegástól, a sportbeii juttatásokat pedig a teljesítmény- nék megfelelően kapják! Elsősorban a szemlélet megváltoztatása. a net'elés és vezetés terén kell igen komoly fordulatnak bekövetkeznie ahhoz, hogy újra nagy legyen a magyar labdarúgás. Éte ehhez külön kommentárt sem kell fűzni! MONOSTORI GYULA harmadszor! dik helyre esélyes, s ahhoz is győznie kell rna az ETO ellen! A fiúknál az érmes helyezések: sorrendje csak a mai zárónapon dől el. A kupa megnyerésére — akár á lányoknál, itt is harmadszor — az egyre jobb teljesítményt nyújtó Bp. Honvéd a legnagyobb esélyes, A leány mérkőzések eredményei: Bp. Vasas — Híradcrtech- nika 8:7 (3:6), Rába ETO — Szarvas 13:6 (8:5), DVTK—Csepel 12:6 (8:5). Góllövők: Kiss (5), Mlinárcsik. Szentlélek! (2—2), Azari, Csörgő, Tóth (1—1). Csepel — Szarvas 16:10 (6:5), Rába ETO — Híradótechnika 10:8 (4:4), Bp. Vasas — DVTK 15:8 (7:4). Góllöyők: Kiss (4); Szentléleki (2). Tóth, Frank (1—1). A fiúk eredményei: Bo. Honvéd — FTC 19:11 (8:2). Bp. Vasas — Rába FTO 20:16 (9:5), Békéscsaba — Újpesti Dózsa 13:12 (8:6), Bp. Vasas—-Újpesti Dózsa 22:17 (11:8). Bp. Honvéd—-Békéscsaba 16:12 (7:3), Rába FTOFTC 12:9 (6:6). M. Gy. Hogyan sikerült az akcióprogram 7 Több a tej - javult az ellátás színvonala Hazánkban a szarvasmar- hatenyésztési program megvalósításával párhuzamosan növekszik a tejtermelés. Ugyanakkor az egy főre jutó tej és tejtermék fogyasztás elmarad attól a színvonaltól, amit az egészségesebb táplálkozás érdekében el kellene érni. Borsodban átlagosan három deciliter tej az egy főre jutó fogyasztás, ezen belül Miskolcon magasabb, vidéken alacsonyabb az átlag. Szembeötlő viszont, hogy például Leninvárosban, a fiatalok városában a naponta eladott tej mennyisége egy főre számítva megközelíti a fél litert. A felvásárlás a tavalyihoz képest tovább emelkedett, viszont az eladott tej a tavalyinak csupán 92 százaléka. A szarvasmarhatenyésztés programjának megvalósításával már előre látható volt, hogy a tejipari vállalatok ebben az évben jelentős többletkészletekkel rendelkeznek. Ezért a Tejipari Vállalatok trösztje a különböző minisztériumok támogatásával értékesítési akcióprogramot dolgozott ki. Borsodban is megalakult az operatív bizottság, amelyik fontos koordinációs feladatokat vállalt magára egyrészt az ellátás színvonalának javítása érdekében, másrészt pedig gyakorlati segítséget nyújtott az értékesítési gondok megoldásához. Külön akcióprogramot készített a Borsod megyei Tejipari Vállalat is, amelyben az idei bőséges tejkínálat adta feladatokat rögzítették. A kereskedelemmel közösen létrehozott programban szerepelt többek között az is, hogy bővíteni kell a pasztőrözött tejet árusító boltok, üzletek számát, népszerűbbé, kedveltebbé kell tenni az is- kolatej-akciót, az intézmények, üzemi konyhák ellátását javítani kell. Nos, az év végén megállapítható, hogy az akcióprogram pontjainak megvalósításáért a vállalatnál sokat tettek. Többek között bővült a termékek választéka is, korszerűsítették a csomagolástechnikát stb. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a tejtermékek népes családjában kereken száz tagot számlálhatunk. Persze ezek között sok olyan is van, amelyeket más megyék tejipari üzemei állítanak elő. Viszont egyik sem hiányzik a borsodi boltokból. Ebben az évben valósították meg a csecsemőtej modem csomagolását, a régi alumínium kannák viszont fokozatosan kiszorulnak a szakmából. Vegyesjáratokat indítottak Azok a települések, ahova eddig napjában csak egyszer jutottak el a tejipar áruszállító kocsijai, az idén bevezetett vegyesjáratok érkezésekor nemcsak tejet, de mindennap friss, rövid szavatossági idejű termékeket is kaphattak. Így a munkáslakta városok (Ózd és a bányavidékek) kis üzletei is mindennap friss túrót, kefirt, joghurtot kínálhattak. Sűrítették a kiszállítási időpontokat az ellátási terület 280 helyiségében, s mindössze 13 olyan település van, ahová egy héten csak egyszer jutnak el a gépkocsik tejtermékkel. Az év első tíz hónapjában 87 községet kapcsoltak be a mindennapos ellátásba. Segítette ezt az a körülmény is, hogy tíz százalékkal nőtt az eldobó csomagolás használata a vállalatnál. Különös gonddal kezelték az idei iskolakezdés idején is az iskolatej-akció beindítását. Nem maradt egyetlen egy iskola sem, ahol meg ne fordultak volna a vállalat képviselői. Ennek eredményeképpen minden kielégíthető igényt felmértek, s nem kevesebb, mint 93 közigazgatási hely 181 oktatási intézménye kap nap, mint nap tejet, kakaót. A higiéniai előírások maradéktalan betartásával juthatnak hozzá a tanulók a fehérjékben rendkívül gazdag tízóraihoz. Az alufóliával lezárt műanyag- poharakból szívószállal lehet elfogyasztani a tejet. A naponta kiszállított adagok száma 11130 pohár tej, 11720 pohár kakaó. A központi intézkedések hatására növelték az egyes termékek zsírtartalmát. A tejnél 0,2 százalékkal, a tejfölnél 4 százalékkal, a túrónál hét százalékkal. Az év elején egy tudomá- nyos intézet bevonásával felmérést végeztettek az új termé'kkihordási módok kialakítására. Ennek figyelem-' bevételével négy új kiste- herbírású kocsit állí tottak be. Az optimális ellátási séma bevezetése a gyakorlatban jónak bizonyult. Kísérleteket folytatnak a konténeres szállítás bevezetése érdekében, mert ez egyben a hűtőlánc kiépítését is jelentené. Hiszen az üzemtől a boltig mindig hidegen jutna el a tej, a tejtermék. Ha az éves értékesítési eredményeket vizsgáljuk, aT- ra a következésre juthatunk, hogy amíg az első negyedévben erősen hullámzott a fogyasztói igény, például a tej iránti keresletnél, addig az év másxiik felében emelkedett az eladott tejmennyiség. Hasonló a helyzet a vajjal is, míg a többi termékek értékesítése fokozatosan emelkedett az év folyamán. A tavalyi árrendezés a vaj- fogyasztás csökkenésében mutatkozik meg leginkább, hiszen a tavalyi eladott mennyisége; az idén nem sikerült elérni. Mit mutat a statisztika? Az adatok áttekintéséből kiderül, hogy mindent egybevetve az idén több tejterméket használ ak fel az üzemi konyhákon, többet adtak el az üzemi, vállalati büfékben is. A legfrissebb statisztika szerint hazánkban személyenként 8132 forintot költenek élelmiszerekre, amiből ezer forint jut a húsra, a tejre és a tejtermékekre 500 forint, viszont a szeszes italokra 1752 forint jut. Aligha szorulnak ezek a számok magyarázatra, ha azt vizsgáljuk, mit kell még tenni az egészségesebb táplálkozási formák kialakításáért. A KISZ és az Úttörőszövetség országos vezetői a tejipar akcióprogramjának kidolgozásakor hathatós segítséget adtak ahhoz, hogy a legfiatalabbak körében minél népszerűbbé váljék az egészséges étrendek megválasztása. amelyben a tej és a tejtermékek aránya számottevő. A tejipar jövőre tovább bővíti majd a mindennapos ellátásban részesítendő helységek számát, s ennek érdekében Encsen, Szendrőn és Krasznokvajdán áruelosztó raktárt létesítenek. Ezzel a megye legészakibb területein is magasabb színvonalú tej- és tejtermékellátást tudnak majd biztosítani. Üj töltő- és adagológépek beállítása várható, A modernebb csomagolási formák — mint ahogy a tapasztalatok mutatják — mindig jó hatással vannak a kereslet alakulására. Természetesen a piackutatási tevékenység eredményeit is figyelembe veszik és ennek alapján reálisan tervezik meg a jövő évi értékesítési programot. Az minden kétséget kizáróan biztos, hogy a lakossági igényeket a felvásárlási lehetőségek mellett maradéktalanul ki tudják elégíteni. Ehhez viszont néha olyan apróságokra is oda kell figyelni, mint hogy a kisebb „kiszerelés”, a kisebb csomagolás a kedveltebb, hiszen nem mindenki vásárol egy egész család számára. Érthető a tejipar szándéka, hogy a jövőben méginkáhb támaszkodni szeretne a kereskedelem közvetlenebb tapasztalataira. ahol a vásárlói igényeket jobban le lehet mérni. Tovább folytatják az 1973-ban bevált termékbemutatók sorát, ahol kóstolót adnak a vevőknek a különböző ínyencségekből. Az ilyen jellegű bemutatók után minden esetben konkrétan megfigyelhető volt a kínált tejtermékek iránti kereslet növekedése. A Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzeme 150 ezer literes feldolgozó kapacitása mellett az idén naponta 220 ezer liter tejet fogadott, a sátoraljaújhelyi a 30 ezer literes kapacitás mellett hatvan ezer litert dolgozott fel. Minden nap 1 millió ember reggelijét biztosítják mind magasabb színvonalon. X'
