Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)

1973-12-21 / 299. szám

A nagycsalád számvetése Ezek a napok minden családban az ünnepre való készü-. lődés, az ajándékvásárlás jegyében telnek. Nyüzsgő sokaság a boltokban, szekrények sarkában, fiókok alján meglapuló kis csomagok. De az izgatott készülődés mellett is odafigyel­tünk a nagycsalád, az ország plénumára. Miközben azt szá- mítgattuk. mire futja majd a megtakarított forintokból, oda kellett figyelnünk arra is, mire telik jövőre az országnak, és mit kell tennünk azért, hogy 1974-ben még gazdagabbak le­gyenek az ünnepek.' Bőséges volt az idén a boltok kínálata. Eddig úgy tűnik, hogy a pecsenyének való sem fogy ki az élelmiszer és hen­tesüzletekből, pedig — valljuk be őszintén — tartottunk et­től egy kicsit. Közismert milyen károkat okozott állatállo­mányunkban a járvány. Arról is hallhattunk éppen eleget a nyáron, hogy kevés volt az eső, megsínylették a növények a szárazságot. Ám most mégis dús lehet a terített asztal. És ez megnyugtató. Megnyugtató, mert mezőgazdasagunk és ál­talában az egész népgazdaság erejét, felkészültségét bizo­nyítja. De a boltokat járva azt is tapasztalhattuk, hogy Szurdi István belekereskedelmi miniszter indokoltan utalt tegnapi felszólalásában a kereskedelmi ellátás néhány fogyatékossá­gara. A zöldség- és gyümölcsellátás az év bizonyos szaká­ban Miskolcon sem volt még kielégítő, és bizony a ruházati ipar. illetve kereskedelem sem dolgozik még közmegelége­désre. Az utóbbiról meggyőződhetett bárki, ha most az ün­nep előtt gyermekruhát válogatott. Szűk a választék, és az is tagadhatatlan hogy egyik-másik gyermekholmi ára elég magas. Ha odafigyeltünk az országgyűlés mindkét napján el­hangzottakra, akkor azt is tudjuk, hogy nem egyszerű keres­kedői mulasztásról, elosztási problémáról van szó. A gazda­sági jelenségek sok szállal kapcsolódnak egymáshoz és az egesz gazdasági életet átható javulásra van szükség ahhoz, hogy mint fogyasztók elégedettek lehessünk. Előbb azonban mint termelőknek kell elégedetlennek lennünk magunk és mindannyiunk munkájával. Mert van tennivaló bőven. Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese sokrétűen ele­mezte gazdasági feladatainkat. Kiemelte, hogy az alumí­niumkohászat. olajfeldolgozás, a vegyipar es a gyógyszer­ipar. valamint a villamosgép-gyártás átlagosnál gyorsabb fej­lesztése tovább javítja ipari termelésünk szerkezetét. Sok még a gazdaságtalan termék is. És bizonv nem használják ki tökéletesen a termelő berendezéseket sem. Meggyőződhettünk róla: a kormány tagjai, a képviselők is­merik a tennivalókat, tudják a módját hogyan érhetjük el mindazt, amit a nagycsalad költsegvetése előirányoz. Raj­tunk múlik, mit találunk a boltokban, mennyiért vásárol­hatunk, hogyan vendégelhetjük szeretteinket 1974 végén. (békés) A „telefondoktor’* karácsonyi J tanácsai A közelgő karácsonyi ün­nephez kapcsolódik ezen a héten a telefondoktor. Ez­úttal azokról az egészség- ügyi veszélyekről szól. ame­lyek a túl sok evésből és a mértéktelen alkoholfogyasz­tásból erednek. Az említetteken kívül a 171-925 telefonszámon (Bu­dapest) érdeklődők hasznos tanácsokat hallhatnak ar­ról is, hogy milyen ajándé­kokat a legé-demesebb vá­sárolni a gyerekeknek, me­lyik játék az előnyösebb pszichológiai-nevelési szem- pofit bői. Kevés a vagon — raktáron a cement A rekonstrukció ellenére egész évben termelt a Hejő- csabai Cement- és Mészmű. Mo6t, szállítási gondok miatt, megteltek a raktárak; a kért vagonmennyiségnek naponta csak a felét kapják meg. A cementgyártás előrelátható­lag az ünnepek alatt sem szünetel, ha csak raktározási gondok miatt nem kénysze­rülnek rövídebb leállásra. Hatszáz asszony, lány gondjai Nő a szakszervezet élén A Szerencsi Csokoladégyár diósgyőri gyáregységének hétszáz dolgozója közül hat­száz a gyengébb nemhez tar­tozik. Ez mar önmagában is érzékeltetheti, milyen gon­dokkal kell megbirkóznia Fe- rencsik Józse/nenek, a szak- szervezeti bizottság titkárá­nak. — Ha ehhez meg azt is hozzáteszem, hogy a hatszáz nő több mint fele gyerme­kes anya, még inkább vilá­gossá válhat: miért „forog a világ” nálunk a nők körül. Van is elég gondunk-bajunk. Három műszakban dolgo­zunk. A Környező bölcsődék 6—7 orakor nyitnak. Ho­gyan jöjjenek be a gyerme­kes anyák 6 órára dolgozni? A szakszervezeti bizottság és a gyáregység vezetése egyen­ként vizsgálta felül minden anya helyzetet. Végül is el­értük, hogy a reggel jövők fél nyolcra járhassanak. Ferencsikné alig három évvel ezelőtt maga is az üzemben dolgozott, jól isme­ri tehát az üzemi dolgozó nők nehézségeit. Ezért harcolt ő is minden erejével azért, hogy szombat éjszakára ne kelljen bejárniuk dolgozni. Idestova másfél éve már, hogy ez a kérés is teljesült. — Higyje el — mondja —, nödolgozóink hálásak ezekért a humánus intézkedésekért. Egyébként a gyáregység 33 szocialista brigádja közül 29 női brigád. Kitesznek magu­kért. Ma már olyan nagysze­rű kollektíváink vannak, mint a Martos Flóra, vagy a Hámán Kató brigád, de akár többet is említhetnék. E kollektívákra mindig számíthat a gyáregység. Nagyszerű munkájuk mellett másban is kitűnnek. Hogy csak egy példát említsünk: a brigádok elvállalták a gyer­mekváros 80 kis lakójának patronálását. Közülük négy­nek rendszeresen figyelem­mel kísérik az életútját; a gyáregységi Mikulás-estre is meghívták őket. Ugyanilyen lelkesedéssel készülnek a miskolci szociális otthon öregjeihez, akiket éppen e héten karácsony alkalmából keresnek fel. Mindebben a seWkszervezetnek, s személy szerint a titkárnak is része van. — Egy nő számára sehol nem lehet könnyű az szb- titkári teendők ellátása — folytatja Ferencsikné. — Ná­lunk is nagy felelősséggel jár, ám a gyáregységvezetés­től minden segítséget, támo­gatást megkapok. S ami a legjobb, egykori munkatár­saimtól is. Ami például az oktatást illeti, nem lenne ne­héz kibújni a tanulás, to­vábbképzés kötelezettsége alól itt, ahol több mint há­romszáz anya dolgozik. Ná­lunk azonban — az általános iskolát el nem végzett né­hány nődolgozó kivételével — nincs baj sem az állami, sem a politikai oktatással. A szakszervezeti tömegpolitikai oktatásban például kétszáz- húszán vesznek részt, s emel­lett még folyik párt- és KISZ-oktatás is. Tériké — ahogy munka­társai szólítják — jól látja a hibákat is. Ismeri a cso­koládégyári nők lakásgond­jait, tudja, kinek nincs meg az általános iskolai végzett­sége, kinek van szüksége se­gélyre, fizetésemelésre, ag­gasztja, hogy nőtt a balese­tek miatt kiesett munkana­pok száma. — Az idén sokat léptünk előre a párt és a kormány nőpolitikái határozata helyi feladatainak megvalósításá­ban — mondja búcsúzóul. — De jövőre talán még több tennivaló vár ránk. Gyár­egységünk jelentős fejlődés előtt áll. az igények, a fel­adatok sokasodnak. S a gyár­egység jellegénél fogva ná­lunk mindez a nőket érinti leginkább. Ilyen körülmé­nyek között az eddiginél is nagyobb szükség lesz arra, hogy 1974-ben a szakszerve­zeti munka még jobb le­gyen. NYIKES IMRE Bőséges a választék a húsbgltokban is Ünnepi előzetes T erített asztal Jó étkek és finom italok nélkül nem karácsony a kará­csony. Az ünnepnek éppolyan velejárója a bejgli és a ko­csonya, mint a karácsonyi és az alatta levő ajándékok. Így hát az ünnep előtti árukínálat bőségétől egy kicsit mindany- nyiunk karácsonyi hangulata is függ. A város ellátásában leg­fontosabb szerepet a Miskol­ci Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat játszik. Mint Veres Gyula, az áurforgal- mi főosztály vezetője elmon­dotta. nem lesz hiánycikk az ünnepek előtt, valamint ka­rácsony és szilveszter között sem boltjaikban. Elegendő tőkehús Rendeltek 120 mázsa mar­hahúst és 900 mázsa sertés­húst. Ezekből tehát minden bolti igényt ki tudnak elé­gíteni. Ha valahol mégis hi­ánycikk lenne a tőkehús, ne a vállalatot, hanem az üzlet­vezetőt szidják. Töltelékáru­ból. azaz kolbászból és más felvágottakból 360 mázsa ke­rül az ünnepek előtt a hűtő­vitrinekbe. Kocsonyahúsból 100 mázsa a kínálat, öt va­gon vágott baromfit rendel­tek, ebből 250 mázsa előhű­tött, a többi pedig mirelit­áru. Tojásból 320—350 ezer darab várja a vevőket. A karácsonyfadíszeket már legtöbben beszerezték. Min­den eddiginél nagyobb mennyiségben kínáltak sza­loncukrot a vállalat üzletei­ben. több mint nyolc vagon­ra valót. Sokan panaszolják, hogy az idén nem kaptak a közkedvelt 31 forintos krém­szaloncukorból. Helyette van a sokkal gyengébb minőségű 22 forintos és a drágább 50— 60 forintos szaloncukor. Füg­Égőfüzérek a boltok homlokzatán A város fényruhája A karácsonyi ünnepek alatt csak néhány munkahelyen dolgoznak, így a közületi fo­gyasztók áramszámlája lé­nyegesen iecsökken. (Hétköz­nap egyébként a vállalatok energiaigénve tízszerese a lakossági fogyasztásnak.) Miskolc az ország legfénye­sebb városai közé tartozik, amit egy nemrégiben rende­zett tanácskozáson mondtak ki a fővárosból és a vidéki nagyvárosokból itt tartózko­dó szakemberek. A közvilágítási terv teljes megvalósítása után pedig még inkább modellként szol­gálhat a többi város számára. Addig, amíg az üzemek áramfogyasztása karácsony­kor a negyedére csökken, a városi világítás ilyenkor fo­gyasztja a legtöbb energiát. Miskolc egy évre 13 millió 400 ezer forintos számlát fi­zet a közvilágításért. Ebből a legkevesebb júliusra esik, a legtöbb decemberre. Erre az évre 1 millió 200 ezer forintra tervezték az utolsó hónap áramszámláját, de fel­tehetőleg még ezt az össze­get is meghaladja. Az ünnepek alatt díszkivi­lágítás is lesz a legszebb szobrainál és műemlékeknél, új középületeknél. Messziről lehet majd gyönyörködni éj­szaka is az Avas-torony, az avasi templom, a diósgyőri vár, több tapolcai és belvá­rosi szobor látványában. A reflektorokban egyébként 1000 wattos égők világítanak. Ezekhez képest a boltok be­járata fölé kihelyezett égő­füzérek szinte elenyészően keveset fogyasztanak. Már most is szép a belvá­ros esti megvilágítása, de to­vább lehetne gazdagítani újabb ötletekkel. A legmuta- tósabbak a több fokozatban fogva reklá­kapcsoló és ennél mozgást érzékeltető mok. Ilyen egyelőre még ke­vés van Miskolcon. Annál örvendetesebb viszont, hogy a szinte egyedülállóan hosz- szú kirakatser esti és éjsza­kai megvilágítása méltó az ország második városához. Az ünnepek alatt a fenyő­fákon is számtalan színes égőfüzért kapcsolnak be és ezek — főleg a házi gyárt­mányúak — nem túlságosan biztonságosak, esetleg zárla­tot is okozhatnak. Szerencsé­re leggyakrabban csak egyet­len lakás borulhat sötétbe ilyenkor. Az ÉMÁSZ a ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően, most is ügyele­tet tart, hogy ilyen esetekben minél előbb, minél gyorsab­ban elhárítsák a hibát. NAGY JÓZSEF gelékáruból egyébként 134 mázsa várta és várja a vá­sárlókat. A boltok nyitva tartása Tizennégy vagon kenyeret rendeltek az ünnepekre. Pezsgőből 45 ezer üveg van raktáron, sörből pedig ezer hektoliter a kínálat. Végül az ünnepi nyitva tartásról. December 22-ig va­lamennyi bolt a szokásos hétköznapi nyitva tartási rend szerint üzemel. Vasár­nap, december 23-án az egy- műszakos fűszer- és húsbol­tok 18 óráig, a tejboltok pe­dig délután 3 óráig tartanak nyitva. A kétműszakos boltok a rendes nyitva tartási rend szerint üzemelnek. December 24-én, hétfőn az egyműsza- kos boltok délután 1, illetve délután 2 óráig, a kétműszá- kosok pedig délután 3-ig tar­tanak nyitva. Kedden és szerdán valamennyi üzlet zárva tart. A két ünnep kö­zött az üzletek a szokásos hétköznapi nyitva tartások szerint üzemelnek. Az év utolsó napján csak a kijelölt üzletek tartanak nyitva déli 12 óráig. (Azt, hogy melyik bolt tartozik a kijelöltek kö­zé. minden üzletben kifüg­gesztik.) Az új esztendő első napján természetesen minden üzlet zárva tart. Harcsa, ponty, süllő A karácsonyi ünnepek el­képzelhetetlenek a különbö­ző halételek nélkül. A Hal­értékesítő Vállalat miskolci kirendeltségén Farkas Pál arról tájékoztatta lapunkat, hogy az idei ünnepi ellátás jobb lesz mint a tavalyi volt. Korlátlan mennyiségben ér­kezik naponta friss élő ponty a tógazdasagokból, a Tiszá­ról. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szak­emberei egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak arra, hogy a tenyésztett halállo­mány se tegyen gyengébb minőségű a vadvizekben ho­nos halfajtáknál. Ezért pél­dául túlzsíros, felhizlalt pon­tyokat már elvétve sem áru­sítanak. A választékot az ünnepek­re süllővel, harcsával bőví­tik. A fogas-süllő a Balaton­ról érkezik, igazi csemegé­nek számít. Jóllehet, az ára is elég magas, hiszen a más­fél kilón felettieket kilónként 55 forintért adják. A legol­csóbb a fél kilósnál kisebb, az ára 41 forint kilónként. Ugyancsak a karácsonyi hal­piac különlegessége az ízle­tes harcsa, amelyet frissen szeletelve kínálnak a boltok. A Halértékesítő Vállalat lát­ja el az ünnepek alatt is a megye összes éttermét, ven­déglőjét, a város 15—20 ak­váriummal rendelkező hús­boltját, élelmiszerüzletét. A Búza téri es a Bajcsy-Zsi- linszky utcai szakboltban ezekben a napokban több százan fordulnak meg. de a csúcsforgalom szombatra várható. A halat ugyanis ál­talában az utolsó két napon szerzik be. A szokások ala­kultak, változtak, de még így is a legtöbben egészben veszik meg legszívesebben a fazékba, lábasba kerülő pon­tyot, süllőt. Helyi közlekedés December 24-án, karácsony estéjén a villamosforgalom délután 6 éráig a szokásos ünnepi menetrend szerint bonyolódik. 18 órától üzem- zártáig csak a Tiszai pálya­udvar és Diósgyőr között indítanak járatokat. Este 6 óra és fél 9 között 10 per­cenként, fél 9 és negyed 11 között 20 percenként; ne­gyed 11-től 0 óra 15 percig pedig félóránként Indítják majd az 1-es számú villamo­sokat. Az utolsó kocsi a Ti­szai pályaudvarról éjjel 1 órakor, a diósgyőri végállo­másról pedig 0 óra 50 perc­kor indul. A vasgyári forgalmat 18 órától az 1-es járatokhoz csatlakozó 0-ás körjáratokkal biztosítják. Az autóbuszok délután 6 óráig szintén a szokásos ün­nepi menetrend szerint köz­lekednek. Ezután este 8-ig az 1-eseket 15 percenként, 8 órától negyed 11-ig pedig 20 percenként indítják. Az utol­só járatok a Tiszai pályaud­varról 22.50. 23.20. 0.05. a papírgyártól pedig 23.25, 23.55, illetve 1 órakor indul­nak. (erdős—nagy) REFLEKTOR Ma Budapesten, az Ex­press Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda sajtótájékoztatón ismerteti jövő évi utazási és üdültetési terveit. Ceglé­den vendégszerepel a Kecs­keméti ♦atona József Szín­ház együttese. * Fehérgyar­maton megnyílik Szabolcs megye legnagyobb étterme. ^c Felsöszentmártonban át­adják a pécsi bőrgyár első vidéki üzemét. * Pécsett a jugoszláv—magyar Petőfi partizánbrigád megalakulá­sának 30. évfordulója alkal­mából ünnepséget rendez­nek. + Salgótarjánban meg­rendezik az úttörők fenyő- karneválját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom