Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-20 / 272. szám

RappaS és Somogyival... Felié 17-én: DVTK—Tatabánya Hétfőn délelőtt a szokásos­nál nagyobb volt a forgalom az MLSZ budapesti székhazá­ban. Délelőtt a Magyaror­szág—NDK válogatott via­dalról tartottak sajtótájékoz­tatót, majd az MNK-bizott- ság elkészítette a következő — a legjobb 16 közé jutásért folyó — kupaforduló sorso­lását. A délelőtti tájékoztató lap­zártánk után ért „véget, ak­kor tudtunk csak az MLSZ titkárával. Saiga Lajossal összeköttetést teremteni. Táv­irati stílusban a következő­ket mondotta a szerdai mér­kőzésről : — Az NDK válogatottja és kísérői — összesen 43-an — megérkeztek Budapestre. (Hétfőn délután már edzést is tartottak.) Kedden, a mér­kőzés időpontjában — 17.30- kor — tartanak edzést a helyszínen. A találkozó tehát 17.30- kor kezdődik, s a két ország válogatottjának ba­rátságos mérkőzése előtt 15.30- kor, az utánpótlás-válo­gatottak találkoznak. (Ha esne az eső, s nagyon feláz­tatná a talajt, akkor az után­pótlás-találkozót a főmérkő­zés után rendezik meg!) A magyar válogatott is ed­zett hétfőn, s összeállítása is ismeretes már. Végre Rapp all a kapuba, s helyet kapott az együttesben a győri So­mogyi is. Az NDK ellen hol­nap szereplő magyar labda­rúgó válogatott tehát a kö­vetkező : Rapp Kolár, Harsányi, Bálint M edgy esi Juhász, Kocsis, Somogyi Fazekas, Bene, Kozma A tartalékok: Mészáros, Fábián, Vidáts, Szőke és Nagy L. * Délután ismét hívtuk az MLSZ-t. Az MNK-bizottság nevében Czékus Lajos je­lentkezett, s máris diktálta a sorsolást. Elsőnek a DVTK ellenfelét közölte: a sorsolás a Tatabányai Bányász együt­tesét, Lakat Károly csapatát juttatta a DVTK-nak. A ta­lálkozóra — a legjobb 16 közé jutásért — február 17-én kerül sor. A másik két állva maradt borsodi csapat ellenfelei: Sátoraljaújhely— Csepel, Kazincbarcikai Ve­gyész—Zalaegerszegi TE. A többi mérkőzés: Pénz­ügyőr-Vasas, Komló—Vi­deoton, Saig. KSE—Pécsi MSC, ÉPGÉP—MTK, V. Izzó—Dorog, Fűzfő—Egyetér­tés, Körmend—Rába ETO, Szegedi VSE—SBTC, Bá­bolna—Újpesti Dózsa, Faddi Tsz SK—SZEOL. Alba Re­gia—Haladás, Ferencvárosi Vasutas—FTC. Herczeg- szántó—Bp. Honvéd. (A leg­jobb nyolc közé jutásért ját­szandó fordulót H. 18-án sor­solják.) H. K. ác A helyzet magaslatán ... A nagyszerűen megütött labdát az egyébként jól „összejött” sánc sem tudja menteni. Hasonló jelenetekben bővelkedett az NB II-be jutásért folyó küzdel­mek során a Nyíregyházi Palma SC—MAFC mérkőzés. (Szabó István felv.) Játékvezetői tanfolyam A megyei kosárlabda-szö­vetség kérésére közöljük, hogy játékvezetői tanfolya­mot indítanak. Jelentkezni a megyei Sporthivatal székhá­zában (Miskolc, Dayka G. u. 9.) e hét csütörtökjén, 16 órától lehet. A jelölteket a sportszékház tanácstermében várják, ahol az első foglalko­zás még aznap meg is kez­dődik. Csak a Volán szerzett Kikapott a magyar bajnok! Gyengén öklöztek a borsodiak A város négy NB Ill-as labda­rúgó-csapata közül vasárnap csak a Miskolci Bányász együttese játszott otthon, a másik három idegenben próbálkozott a pont­szerzéssel. Az eredmény igen­csak siralmas, hiszen csupán a listavezető Borsodi Volánnak „termett” egy pont Petőfibá- nyán; a többiek vereséggel hagyták cl a küzdőteret. Külö­nösen meglepő a perecesi gárda otthoni kudarca az Egri Vasas­sal szemben, s a Bányászni a MEAFC-cal együtt ugyancsak „kapaszkodnia” kell majd ta­vasszal a bentmaradásért! B. VOLÁN— PETÖFIBANYA 1:1 (0:1) Nagy szélben, igen rossz ta­lajú salakos pályán játszották a mérkőzést. Szünetig a viharos erejű szél a hazaiakat támogatta, ennek ellenére a Volán egyen­rangú ellenfélnek bizonyult. A bányászegyüttes a 22. percben szerencsés körülmények között szerzett vezetést Csíki révén, s ezt az előnyt az első 45 percben meg is tar/jtta. Fordulás után azonnal Vasvári szabályos gólt fejelt, amit a já­tékvezető a partbíró megkérde­zése után visszavont! Röviddel ezután a 16-oson belül buktatták Vasvárit, ám a síp néma maradt. „Egykapuzott” a miskolci együt­tes, az egyenlítés mégiscsak a 87. percben sikerült. Vasvári lőtt a hálóba. A B. Volán Vitányi — Kónya, Soós, Magyar, Karacs, Tóth, Kas­sai (Pál), Kertész, Vasvári, Lója (Vári), István összeállításban sze­repelt, s az együttesből Soós, Karacs és Vasvári játszott ki­tűnően. EDEÜÉNYI BÁNYÁSZ— MEAFC 2:1 (1:0) Alacsony színvonalú és gyen­ge iramú mérkőzést hozott a ta­lálkozó. Az első negyedórától el­tekintve, a játékosok többet tö­rődtek egymással, mint a lab­dával! Az első félidőben a ha­zaiak nagy kapushibából szerez­tek vezetést, melyet Szabó egy kapu előtti kavarodásból a 75. percben egyenlített ki. A győz­tes gólt a hajrában érte el a bányászcsapat. A 70. percben Kerecsényit utánrúgásért, 10 perccel később Bárczit a labda szándékos elrúgásáért kiállította a játékvezető. A MEAFC Pora — Weisz, Bár- czi, Pordán, Magyar, Fenyvesi, Anga (Papp), Kerecsényi, Szabó, Viola, Horák összetételű csapa­tából csupán Szabó játéka érde­mel elismerést. KIRÁLD— PAPP JÓZSEF SE 2:0 (1:0) Csupán az első 20 percben volt egyenrangú ellenfele a miskolci csapat a vendéglátó bányása­együttesnek. A hazaiak első gól­ja — melyet kezezés előzött meg — megzavarta az egyébként sem egységes piros-fehér gárdát, s egyetlen (!) elügyetlenkedett helyzeten kívül nem is veszé­lyeztették a Királd kapuját. A Körösi kezezése miatt megítélt büntetőt a hazaiak nem értéke­sítették. A játék képe alapján a hazaiak több góllal is nyerhet­tek volna! A Papp József SE Kun — Mik­lán. Uosvai, Mikesz, Körösi, Ta­más (Roffa). Orbán, Pálúr, Ka- rajz. Parajdi (Sirnkó), Molnár összeállításban játszott. Csupán Miklán és Körösi játéka dicsér­hető. EGRI VASAS­MISKOLCI BÁNYÁSZ 2:0 (0:0) Majd „felbillent” a pálya, olyan fölényben játszott a perecesi csa­pat. mégis vesztesként vonult le a játéktérről! A helyzetek soka­ságát hagyták kihasználatlanul, s a nagy nyomás következtében fellazult védelem „jóvoltából” az utolsó lo percben a vendégek két, lefutásból lőtt góllal meg­szerezték a győzelmet. M. Bányász: Mátyási — Pusz­tai, Varga, Futó (Hocza), Üve­ges, Farkas, Poós, Jáger, Previ- tzer, Szabó Feszner. Az együt­tesből Pusztai és Farkas nyúj­tott jó teljesítményt. Az MNK-val kapcsolatban csupa borús hangú beszámo­lók jelennek meg a napi saj­tóban; féltve a felnőtt ököl­vívás jövőjét. Nos. a serdü­lök összecsapásairól ellenke­ző híreket hallunk, s ez azt bizonyítja: nincs baj az után­pótlással. Igaz, a hét végén megrendezett országos vidék­bajnoksággal kapcsolatban mi, borsodiak nem nagyon dicsekedhetünk, hiszen legif­jabb öklözőink a várakozá­son alul szerepellek. Azt sem lehet viszont tagadni. ho"v rendkívül erős, máris jól képzett ellenfelekkel találták magukat szemhe": ám a si­kerekhez szokott borsodi ökölvívást kedvelőknek mé<r- is megleoetés az elég sovány eredmény. Hatvanban, 41 sportkör 165 serdülő versenyzője lépett szorítóba, hogy kiharcolja a december közepén Budapes­ten rendezendő magyar baj­nokságon való részvételhez szükséges I—III. hely vala­melyikét. A borsodiakat is népes küldöttség képviselte, akik között az MVSC, MÉM- TE és Ózdi Kohász verseny­zői kaptak helyet. A viadal­nak két szenzációja is volt. Az egyik: igen kevés volt az olyan mérkőzés — még a se­lejtezőkben is —, amely ne tartott volna három meneten át! A döntőket különösen ez jellemezte, hiszen valameny- nyi találkozón végigöklözték a résztvevők a három mene­tet. A másik szenzációt — sajnos —Videvenyecz László, az MVSC már korábbi évek­ben magyar bajnokságot nyert versenyzőjének sima ■— 4:l-es — veresége jelentette a petőfibányai Tóthtal szem­ben. Igaz, a visszavágásra lesz lehetősége, hiszen a két fiú a magyar bajnokságon is­mét találkozik egymással. A borsodiak számára ezút­tal csak egy aranyérem „ter­mett”. Bánkúti (MÉMTE) nyert vidék-bajnokságot az 1958—59-es korcsoport nagy­középsúlyú mezőnyében. Ezüstérmes ugyanebben a korcsoportban Osváth (MVSC) papírsúlyban. Bronzérmes Szilágyi (MÉMTE) váltósúly­ban. Az idősebb, 1957-es kor­osztályban második helyezést ért el a könnyűsúlyú Orbán (ÚKSE), a kisváltósúlyban Vidovenyecz (MVSC) és a kö­zépsúlyban Musiosz (MVSC). Harmadik helyezettként ki­harcolta a magyar bajnoksá­gon való indulás jogát Oláh (MVSC) a harmatsúlyban és Farkas (MEMTE) a nagykö­zépsúlyban. (monostori) „Mini” Háromszor keltett feltűnést... — Jé, az egriek labdaszedőt is hoztak magukkal! — cso­dálkozott rá az alig másfél méter magasságával a 180 centin jóval felüli társak között „hegyeid” röplabdásra egy miskolci női szurkoló az NB II-be jutást eldöntő osztályozok előtt. Ez volt az első ... — Neve? — kérdezte az igazolást megejtő játékvezető. — Vietnami Sándor — hangzott tört magyarsággal a vá­lasz. S az igazolvány valóban erre a névre szólt; benne az egri Ho Si Minit főiskolán tanuló diák fényképével... Mint ké­sőbb kiderült: nevét olyan nehéz leírni és kiejteni, hogy a fiú beleegyezésével az egri sporthivatal magyar nevet „ado­mányozott” neki, s így is tartják nyilván a játékos-kartonon. És ez volt a második... A harmadik szinte közhelynek számít; ismét felröppent a nézők körében — igaz, kissé módosítva — a régi közmondás. — „Mini a bors, de — játszani nagyon tud! S ez utóbbit húzták alá az MRSZ kiküldöttjének elismerő szavai is: — Ha lenne különdíj a legjobb mezőnyjátékos számára, azt feltétlenül Vietnami Sándor kapná! Mert nem mindig a testmagasság a döntő! M. GY. „Hídavatás” San Franciscóban A híres Golden Gate San Franciscóban már régóta az ön­gyilkosok hídja. 1937. május 27-én adták át a hidat, s azóta összesen 501 ember ugrott a mélységbe onnan. Az első 30 évben a sta­tisztika szerint 400 ember választotta a hidat öngyilkossága színhelyéül, az utóbbi három évben pedig száz. A legérdeke­sebb a statisztika utolsó adata, amelyben az áll, hogy fel- tételezések szerint még mintegy kétszázan követtek el ön- gyilkosságot, de őket senki sem látta. Elárverezték bikinije felső részét A mexikói Albuquer'que- ben árverésre bocsátották a 25 éves Wendy Berlowits bi­kinijének ■ felső részét, még­pedig a meztelenséget mere­ven tiltó helyi törvények el­leni tiltakozásként. Az árve­résre 500 ember jelenlétében került sor a városi pariban. Wendyt a rendőrség csakha­mar letartóztatta, de nem meztelenkedésért, ahogy a fi­atal lány remélte. A letartóz­tatás oka: engedély nélküli árusítás. Ha kopácsol a bányamanó... Bányásznyeivcn „normálisnak” nevezett körülmények között minden bányában percenként fordul elő több kisebb rezgés és a kőzetréteg „megsérülése”, de ezeknek csak igen csekély há­nyadát tudjuk érzékszerveinkkel felfogni. Elsősorban az ércbá­nyákra vonatkozik ez, ahol a fo­lyosókat a kemény sziklába vé­sik és a feszültség —■ különösen a nagyobb mélységekben fekvő kőzetekben — sokszor több száz atmoszférát is elér. Ilyenkor már füllel is érzékelhető a bányamű­ben jelentkező rendellenesség. A rezgéseket mint távoli susogást, kopácsolást halljuk és éppen ez az oka, hogy a múltban oly sok babona keletkezett a bányákban lakó manókról és bányaszelle­mekről. Jó, ha ezeket a zöreje­ket halljuk, mert a szikla a friss fához hasonlóan „dolgozik”, le­süllyed és benne mikroszkópi- kus repedések keletkeznek — ez­zel a kőzet feszültsége csökken. Ha nem így lenne, akkor néhány kőzetfajta, amelyben a feszültség eléri a kritikus értéket, a dina- mittöltés erejével, irtózatos csat- tanással robbanna szét és pusz­tító bányaomlást okozna. A su­sogást. a kopácsolást mindig rejtélyes, süket csend előzi meg a bányában és ezért figyelmez­tető jel a közeli veszélyre a tel­jes csönd a bányák mélyén. Szerződés Wilkinsonékkal A szrtvjet Sztankoimport Egyesülés és a brit Wilkin­son cég szerződést kötött két borotvapenge-gyártó üzem Csőjavítás A föld alatti vívezetékcsö- vek kicserélése alkalmával gyakran hosszabb időre meg­bénul az utcai forgalom. Nemrég Lipcsében olyan új javítási módszert találtak fel, amely lehetővé teszi a föld- munkálatok jelentős csök­kentését., A régi cső a föld alatt marad; felfújható gu­mi tömlőt, illesztenek belé s a létesítésére; az egyiket Moszk­vában, a másikat Leningrád- ban építik fel. a föld alatt tömlő és a csőfal közötti tér­ségbe cementoldatot szivaty- tyúznak. Húsz perc múlva a cement megköt, s akkor a gumitömlőt ki lehet venni. A szakemberek becslése sze­rint az így megjavított cső még 40 évig szolgálhat. Ez az eredeti módszer a körül­belül 10 centiméteres vagy ennél nagyobb átmérőjű csö­vek javítására alkalmas. Gyújtogató tűzoltó Franciaországban, Calais közelében sikerült letartóz­tatni 13 mesterien kidolgo­zott gyújtogatás tettesét, aki mind ez ideig méltán állt minden gyanú felett, hiszen tűzoltó volt. Tévedésből volt az „elmén“ A 102 éves Martha Nelson 98 évet« töltött Ohio elme­gyógyintézetében, noha tel­jesen épelméjű. Négyéves korában egy tévedés folytán került az elmegyógyintézet­be és ezt csak most fedezte fel az intézet új igazgatója, amikor a kórház valamennyi iratát átnézte. Csókos tolvaj A tokiói rendőrség letar­tóztatta a 23 éves Juszaki Hosiját, aki az utóbbi néhány évben összesén 80 lakást ra­bolt ki, és 21 000 dollárnyi értéket szedett össze. Volt azonban egy sajátos szokása: csókot lopott az alvó háziasszonytól. A rendőrsé­gen bevallotta, hogy ezt a gaztettét legalább hússzor el­követte, s ilyenkor gyakran egyéb zsákmány nélkül tá­vozott. Egyszál boleróbán Egy bolero és egy ortopéd sarkú szandál volt egyetlen öltözéke egy csinos koppen­hágai lánynak, aki vásárolni indult a városba. Mint el­mondotta: „Teljesen fel akartam újítani a ruhatára­mat, és úgy gondoltam, leg­jobb ha nulláról indulok”. Az eladók nyilván megkü­lönböztetett figyelmet tanú­sítottak a vásárló iránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom