Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-19 / 271. szám
Vendégségben Heveliéknél Az ajtó mellett két csengő. Két névtábla. Két család. A parányi előszobában tömött a fogas. Tenyérnyi hely sem maradhat kihasználatlanul. Az ajtó mellett éppen hogy elfér a nagy papírdoboz. Kikandikál belőle a játékmackó feje. Két névtábla: egyetlen család. — Hát így nyomorgunk ... — tárul előttem a szobaajtó. — Mi huszonöt éve voltunk fiatalok... Pillanatra látom Ilonka néni kezét. Munkáskéz, ki- dolgozottabbat keresni is nehéz lenne. A szoba ötször négy méternél nem nagyobb. A bútorok 25 évvel ezelőtt voltak divatosak. A „kombinált” szoba vitrinjében táncoló lányka porcelánból. Csipkék: a vilá- gítós rekamié mellé egy öreg díványt is beszorítottak. A csipke hófehér. Szinte kínosan tiszta a szoba. A falon bekeretezett oklevél. Heveli bácsi kapta egy régi bányásznapon. A másik falon Heveli Gyuláék esküvői képe. — Huszonhárom éve kaptuk ezt a lakást. Jaj, mekkora örömem volt nekem akkor... — Ilonka néni kézé munkája minden csipke. Itt, a már kopottas rekarrúén tette tisztába az első gyereket, Zsuzsát. — Csak ő nincs itthon a négy közül. Férjhez ment. Gyereke van. ök kaptak lakást .. . És Heveli néni itt gyönyörködött a többi három gyerekében, a második lányában és a két fiúban. A szomszéd szobából áthal- lik a zene. Az ott a másik család. És halkabbra kell fogni a szót: — Tudja, mit álltam én a vöm miatt? Nehéz természete van az uramnak. Ha a bányából hazajön, nyugalmat akar. Odaát a másik szobában lakik a másik család. A nagylány, a férjével és a gyerekkel. Itt a szoba sarkában öreg, kisképemyős televízió szomorkodik. — Ök bezzeg vettek maguknak ... Ebben az egy szobában élt a legutóbbi napokig a két nagyfiú is. Az egyik most Verpeléten segédmunkás. — Esze van annak, technikumot tanult... A másik most Debrecenben él. Nősülni akar. — De mire? Hát hiszen megértem én, hogy nem találta itthon a helyét, de ... Fiát féltő anya? A nagyfiúra mindig féltékeny anya inkább. — Megvoltunk azért .. Heveli néni most már csak öt emberre főz naponta. Az ötödik az unoka, aki persze, mint minden unoka, csodálatos. — Ö nekünk a béke ... Modem bútor a másik szobában. — Nem lehet kibírni itt,., — harag van a mondatban és ingerültség —, mindenbe beleszólnak. A nagylány férje motor- szerelő. Négyezer forintnál többet keres. A felesége is dolgozik. Ezerrégyszáz—ezerötszáz forintotrkeres havonta. — Mennyit adnak a kosztért? — Újabban lakással együtt adok ezret.. — Lakást kértek-e? — Úgyse adnak ... — Mire gyűjt? — Kocsira. — Rossz itt? — Nem hagyják a magunk életét élni... Heveli néni naponta két kétkilós kenyeret visz haza. — Jobb lenne, ha nem lakna itt a lánya? Csak a vállát húzza fel válasz helyett. Jobb lenne, de akkor elvinnék az unokát... Igaz, akkor talán visszajönne a két nagyfiú. — Örök feszültség az életünk — mondja Heveli néni. — Örök feszültség az életünk — mondja a lányuk, és mondja a vő. ötven-valahány négyzet- méteren hét ember élete zajlik. Hét ember másféle élete. A két nagyfiú fogta a magnót, a kisrádiót és a világba rajzott. A fiatalok szidják az időseket, és nekik nem elindító fészek, hanem nyűg az otthon. •' • Heveli néni viszi a két kenyeret és békés estékről álmodik. Napokkal később beszéltem Heveli bácsival is. — Mi a baj otthon? — kérdeztem. — Baj? Én egy olyan szoba-konyhás bányászlakásban nőttem kilencedmagammal. hogy az most szerszámos- kamra se lenne. Az a baj, ha megszokjuk a jót... — Gyűjtenek-e a fiatalok? — Nem tudom; Nem mondják. Mi gyűjtünk nekik BARTHA GABOR Betűkkel rajzol ★ Velők István egyik írógéprajza: az avasi kilátó. Néhány hónappal ezelőtt a hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Ház előcsarnokában érdekes kiállítást láttam. A bemutatott rajzok betűkből, írásjelekből álltak össze. Az alkotó, Velők István, sajátos műfaj-meghatározást adott műveinek, géprajzoknak nevezte el őket, hiszen nem ecsettel, vagy szénrúddal, hanem írógéppel készültek. A géprajz mesterét a miskolci szociális otthonban találtam meg. A 25 esztendős fiatalember tolókocsiban fogadott. Mozgássérült. Karja, lába nehezen engedelmeskedik akaratának; kisgyerek- korától rosszul látja el feladatait a mozgásközpontja. Néhány perc türelmet kért tőlem, mert éppen tanított. A tizenegy éves Lantos Sanyit segíti át a matematika útvesztőin és megpróbálja láttatni vele a történelem tudományának olykor bonyolult összefüggéseit. Sanyi cserébe a legutóbbi futball- élményeiről, kirándulásairól mesél tanítójának. Velók István szabójában beszélgetünk. A falon írógéppel készült felirat: Akarva akarnt, akarattal alkotni. Betegen is valahogyan a társadalom hasznára lenni, minden erőnket összeszedve, valamit alkotni. így fogalmazza meg Pista, mit jelent neki a felirat. Mielőtt a szociális otthonba került, Nagybarcán élt, mozgássérültek között. Kevés elfoglaltságot talált magának, hiszen az akaratnak alig-alig engedelmeskedő kézzel nem sok mindenhez kezdhetett. Földrajzot tanult, hallgatta a rádió tudományos műsorait. Nehezen teltek a napok. Négy esztendővel ezelőtt javasolta neki barátja, hogy or óbál jón az írógép betűiből /alam; iyen ábrát „rajzolni”, 'levetett az ötleten. Aztán iludt rá egyet és másnap megpróbálta az irodában, éhány óra alatt elkészült első rajz: egy autó. Azóta már több tucatnyi. Amire a legbüszkébb: Radnóti Miklós portréja. Két cs fél hétig készült. Képzeletében alkotja meg először : i képet és utána már jó előre •udja, hogy a papíron hová milyen betű, yagy írásjel keiül. Most éppen egy sivata- i ot ábrázoló rajzon dolgo- sik. Azt fájlalja csak, hogy t incsének színes írógépszalagok. Kérte, hogy nrjgrn áóeg: lágyon örülne, ha máshol is, s Gárdonyihoz hasonlóan, kiállításon mutathatná be alkotásait. (erdős) j(c A NOHAB-mozdonyok a három építési nagyságban Játék és hobby Vizsgáznak a kisvasutak Alig több, mint egy hónap választ el bennünket a karácsonytól. Bizonyára most is sok gyereknek fog az apuka vagy az anyuka villany- vonatot ajándékozni. Ehhez kívánunk most segítséget nyújtani a Nagyító című lap segítségével, amely e havi számában a modellmozdo- nyokat veszi vizsgálat alá. A villanyvonatok kezelése közben a gyermekek megismerkedhetnek a törpe villanymotorokkal, a fogaskerék-áttételekkel és általában a közlekedéssel. A felnőttek számára a vasútmodell technikai játék, hobby. A vasútmodellezésben a finommechanika és az elektrotech-" nika fonódik össze. Világszerte sok nagy gyár foglalkozik modellkészítéssel. A modellvasút az „igazinak” méretarányosan kicsinyített mása. A legfontosabb cél, hogy a modell minél jobban hasonlítson az igazihoz. A mozdonyokból és kocsikból minden olyan szerelvénytíif Csipkerózsika bohócjelmezben. A Miskolci Nemzeti Színház változatlanul nagy sikerrel játssza a klasszikus mesedarabot, mely Romhányi József átdolgozásában került színre. A címszereplő Héczey Éva. (Herényi László felv.) A nagy párizsi divattervező* nemrégiben mutatták be tzi—téli kreációkat. A bein utatott modellek általában klasszikus és nőies vonalat him,gsúlyozzák ki. A divattervezők láthatólag figyelembe vették a mai nő életfeltéiele- és ennek megfelelően kényelmes, nem gyűrődő ruhá- k£ t terveztek. Ismét tért hódítanak a 6Ö- téebb, meleg színárnyalatok (a barna, piros, gránátvörös és a fekete). Az őszi ruhák elmaradhatatlan kelléke a szőrme: a di tattervezők gyakorlatilag m nden kabátot és ruhát rókaszőrmével díszítenek. Divat a szőrmesapka, a szőrit« stóla és nagyon, sok ruha mandzsettája készül különböző élénk színű szőrmékből. Yves Saint-Laurent mode ljei között sok hosszú, övvé ellátott kabátot, a rakott szoknyán vagy pantallón kí- vü. viselt horgolt kardigánt láttunk. Blúzai általában mi szlin anyagból készülnek, a szoknyák rakottak vagy alakra szabottak. líina Ricci krepp-kreációi- ho:: szőrme- vagy tolistólát tér vezett. Guy Laroche két különböző stílussal jelentkezett: sportos ruháit tweed és jersey anyagokból , tervezte, sok km »mát és gyapjúharisnyát vonultatott fel; másfelől sok pa: iztellszínű. az 1900-as diva ot idéző ruhát mutatót t be. *■ Egy délutáni ruha Louis Feraud szalonjából... Fehér, ,,öblös”-aljú szoknya, lobogó ujjú mellénnyel, alatta fekete, hosszú ujjú szaténblúz. A kiegészítők: vörös nyakkendő és felhajtható szélű vörös kalap. pus összeállítható. amely megfelel a szokásos vasúti összeállításhoz: expresszvonat, gyorsvonat, sebesvonat, motorvonat, tehervonat stb. A modellvasutak több méretben készülnek. A méretarányok meghatározásához a nyomtávok arányát veszik alapul. A leggyakoribb, nálunk is kapható modelleket a következőképpen jelzik: „H0” (há-nullás); „TT” és „N”. A mozdonyok energia- ellátása történhet telepről-, vagy egy transzformátor közbeiktatásával a 220 voltos hálózati feszültségről. A Nagyítóban a mozdonyok műszaki jellemzőit vizsgálták, tehát a legnagyobb áram- felvételt, a legnagyobb vonóerőt és az indítási feszültséget. A „H0”-ás mozdonyok közül egyedül a BR 55-ös jelzésű gőzmozdony kapott kiváló minősítést. Ez a típus egyébként nem tartozik a legdrágábbak közé. A „TT” jelzésűek közül öt kapott jó minősítést, négy vizsgázott közepesre, egy pedig éppen csak hogy megfelelt. Az „N” jelzésűek közül pedig egyedül a BR—9210-es típusú villanymozdony bizonyult kiválónak. A vásárlásnál arra ügyeljenek, hogy lehetőleg bontatlan csomagolású darabot vegyenek. Gondosan kell összeállítani a szerelvényeket és a síneket, nehogy megsérüljenek a finom szerkezetek. A mozdonyok, a kocsik, a vágányok karbantartást is igényelnek. A szeny- nyeződéseket mindig gondosan el kell távolítani. Népművészeti divatalbum A közelmúltban megjelent Népművészed Divatalbum méltán tarthat számot a kézimunkázni szerető leányok és asszonyok figyelmére. Gárdonyiné Kövessi Edit és Lakyné Székely Ilona szerkesztette az ízléses kézimunkakönyvet, amelybe csak néprajzilag hiteles mintákat és technikai leírásokat válogattak össze a mondanivaló illusztrálására. Az olvasó több mint 200 ruhamodell-rajzot és ezekhez olyan népművészeti mintát talál a kötetben, amelyek a legjobban hasznosíthatók a mai öltözködés-kultúrában. A könyv részletes, könnyen érthető gyakorlati tanácsokat is ad a kézimunkához. . „Ha együtt vagyunk mind a beten“ Őszi-téli divat
