Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-19 / 271. szám

Erzsébet és Katalin Az Erzsébetek ünnepük ma névnapjukat. Ebben az évben már másodszor, hiszen a ju­nius 8-i dátum mellé is az ő nevük van írva. Ez a köz­kedvelt név a héber Eliséba névből alakult ki. Magyaror­szágra a nyugati nyelvekben használatos Elisabeth tipiku­san magyar módosulása ju­tott. A név héber eredetének jelentőse: Isten, az én eskü­résem. Számtalan becézett formája alakult ki a Böbétől a Zsókáig. És már csak öt nap választ el bennünket a másik ..erős” női'névnaptól: november 25- én idén negyedszer lesz a Katalinok névnapja. A Kata­lin minden valószínűség sze­rint már Egyiptomban is használatos név volt. Jelen­tése: Korona. Utána ennek módosított változatát, az Aeikatherinét a görög lányok és asszonyok is felvették. A napokban jártunk a Mis­kolci Kertészeti Vállalat Szentpéteri kapui telepén. Megtudtuk, hogy minden ed­diginél nagyobb forgalomra készültek fel ezen a héten a vállalat üzletei és dolgozói, lesz hát elegendő virág, az Erzsébeteknek és a Katali­noknak. Szállitóautójuk ál­landóan készen áll arra, hogy igény esetén a vállalat 14 üzletének bármelyikébe azonnal vigye a virágután­pótlást. Ma reggel már csúcs­fogalom volt a Búza téri vi­lágpiacon is. (Agotha Tibor felvétele) Néphadseregünk városunk­ban állomásozó egyik alaku­latának laktanyáját tegnap reggel szülők keresték fel. Je­lentős eseménynek voltak a tanúi: a nemrég bevonult fiaik letették a honvédesküt. Az -ünnepség az udvaron fél tízkor kezdődött. Feleme­lő percei voltak az aktusnak, amikor az alaki kiképzésben már részesített fiatal kato­nák egyike a szüleivel együtt odalépett a csapatzászlóhoz, megcsókolta azt, s elmondta Az egymilliomodik Trabant Készül az egymilliomodik Trabant gépkocsi. Ezt azon­ban nem adják el, hanem a gyár egyik régi dolgozóját ajándékozzák meg vele. A Német Demokratikus Köz­társaságban gyártott népsze­rű kiskocsikból Magyaror­szág eddig 73,5 ezret vásá­rolt. Tervezik a ‘‘Trabant új változatát is, melybe négy­ütemű motort építenek. De addig is, amíg ez elkészül, gyártják a 601-es típust, és az utolsó ilyen kocsi elké­szülte után még 10 évig ké­szítenek hozzá alkatrészeket. Mit tudnak a vérebek? Nagyszabású véreb-verseny kezdődik holnap Hollóstetőn. A miskolci vadászok és az országos kutyatenyésztők vérebtenyésztő alosztálya meghívására érkezett „ver­senyzők” sebzett vad kere­sésében mérik össze vadász­szenvedélyüket. A verseny­nek az ad jelentőséget, hogy egyre inkább előtérbe kerül a véreb-tenyésztés. Ma dél­után a vadászok már meg- sebzik a kutyák által majd •ttegkeresendő vadakat X í ERZSÉBET KATALIN HÉTFŐ VASÁRNAP Előadás a vállalati szervek együttműködéséről A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozok Szakszer­vezete Borsod megyei Bizott­ságának az MHSZ tapolcai üdülőjében megrendezett szb- titkári továbbképző tanfolya­mán a múlt hét végén dr Sáli Ferenc, a szakszervezet központi vezetőségének titká­ra tartott előadást. A többi közt részletesen elemezte a vállalati szakszer­vezeti szervek és a gazdasági vezetés munkakapcsolatát, partneri viszonyát és együtt­működését. Kitért arra is. hogy ma még koránt sincs tisztázva az együttműködés fogalma, általában ki-ki mást ért alatta. Ez elsősorban ab­ból adódik, hogy a vállala­toknál együtt van jelen a párt-, a szakszervezeti és a gazdasági vezetés. Mindhárom szerv a válla­laté: közös a céljuk, együtt­működésükre szükség van. egymásra vannak utalva, bár eltérő a rendeltetésük. Együtt­működésük határát az szabja meg, hogy a szakszervezet a kollektíva érdekei ellenére semmiképpen sem cseleked- het. «jL -|^ n —, A szakszervezeti tisztségvi­selők függőségével es eidek- védelmével kapcsolatban megemlítette a központi ve­zetőség titkára, hogy egzisz­tenciális függőségük is van. Ráadásul az szb-vezetők fele gazdasági vezetői beosztás­ban is dolgozik. (A bizalmi­aknál ez az arány 8 száza­lék.) A Munka Törvényköny­ve ugyan teljes védettséget biztosít szamukra, ám annak egyes rendelkezéseit több­féleképpen is értelmezik. így felvetődhet: mi lesz, ha egy esetleges vétó után nem a szakszervezeti vezetőnek ad­nak igazat? Az utóbbinak csakis az ad­hat biztonságérzetet, ha a tes­tület nevében lép fel. hiszen így maga mögött érezheti azokat, akik a posztjára meg­választották. A továbbképző tanfolyam előadásait ma délelőtt foly­tatják. NY. I. Ma délután az idei eszten­dőben végzett munkát érté­kelik a Borsod megyei Ké­ményseprő Vállalat kommu­nistái. Az alapszervezet tevé­kenységéről Páll Bálint titkár számol be, majd a párttagok megvitatják a jövő évi tenni­valókat. Pestiek a csokölaéeiyarten Beton a mászóka alatt „Biztosán nincs gyereke annak, aki a Szentpéteri kapui játszóteret tervezte!” — háborgott egy fiatalasszony szerkesz­tőségünkben. Jó oka volt rá. Kisgyermeke ugyanis leesett a vadonatúj játszótér mászókájáról, és alaposan összetörte az arcát. Az anya szerint legfeljebb megütötte volna magát egy kicsit* ha a mászoka alatt nem beton, hanem puha homok '’vagy fű van. Nem tudom, mennyire megalapozott a harag szülte felté­telezés, nem tudom, van-e gyermeke a játszótér tervezőjé­nek. Ám akár van, akár nincs, semmi közünk hozzá. A csa­ládtervezés kinek-kinek legbensöbb magánügye. Furcsa len­ne, ha játszóteret és gyermekintézményt csak azok tervez­hetnének. I építhetnének, akik családapák, családanyák. Mint ahogy pedagógus is vígan lehet az. aki nem saját csemetéin gyakorolja a helyes nevelési elveket. Nem is olyan régen egyesek úgy véltek, hogy a fiatal írok­nak, festőknek, szobrászoknak be kell költözniük valamelyik ipari üzembe, termelőszövetkezetbe, mert csak így születhet­nek a dolgozó emberek életét híven tükröző alkotások. Vol­tak, akik be is költöztek. Nem tettek rosszat vele. Ám az is biztos, hogy a szóban forgó időszak kiemelkedő alkotásai nem az ő nevükhöz fűződtek. Mert nem kell ahhoz ily mó­don tapasztalatot gyűjteni, hogy — az arra hivatott — em­ber átérezze és ábrázolni tudja a munkások gondjait. És nem kell családapának lenni, hogy az ember arra a következte­tésre jusson: a mászóka alá célszerűbb homokot önteni, fü­vet telepíteni, mint kemény flasztert. Egy valami azonban kell hozzá: a gyermekek szeretete. Ha ez megvan, akkor a tervező avagy a kivitelező szakember önkéntelenül is a helyes módszert választja. Másképpen fo­galmazva: jó terméket csak azok tudnak tervezni, előállítani, akik munka közben gondolnak a felhasználókra is. Legyen szó játszótérről, gyermekcipőről vagy éppen kismamaruháról. Biztos vagyok benne, hogy az anyajelöltek számára készülő ruhák színesebbek, tetszetősebbek lennének, ha a szabászok és a varrónők munka közben így gondolkoznának: vajon tet­szeni fog ez azoknak a fiatal nőknek, akik a gyermekvárás hónapjai alatt is szeretnének csinosan, elegánsan megjelenni munkahelyükön, baráti és családi körben? Ám úgy látszik, nem teszik fel ezt a kérdést maguknak. S a következmény: egyhangú, sötét kismamaruhák sorakoznak a boltok fogasain. Gyakran beszélünk mostanában a népesedéspolitikáról. Emlegetjük, mennyit tett eddig, s még mennyit tesz ezután társadalmunk, hogy megkönnyítse a gyermekes családok ele­tet. Ám a sok jó mellett újra meg újra előbukkannak bosz- szantó hibák. Eltűnik a boltokból a csecsemőtápszer, időn­ként szűk a választék gyermekcipőkből és meglehetősen bor­sos az ára egyik-másik gyermekholminak. Gazdasági intéz­kedéseket sürgetünk a hibák láttán. Kétségkívül szükség van ezekre is. De valami mást is sürgetni kellene. Gyermekszere­tetei, törődést, nagyobb igyekezetét mindazok részéről, akik munkájukkal hozzájárulhatnak a népesedéspolitikai irány­elveink megvalósításához. az eskü szövegét, melyet a tansai fennhangon utána mondtak. Az eskütételt díszeiges kö­vette, majd a szülök megte­kintették a laktanyát, amely a fiaiknak nemcsak otthona, tte ísevelőisCTdája is. Kedves vendégeket fogad­tak szombaton a Szerencsi Csokoladégyár diósgyőri gyáregységében: az itt dol­gozók munkáját a Budapesti G?pkpiádegy.4ís egyik szórna; lista, brigádjának .tagjai ta­nulmányoztak. A gyáregység 33 szocialista brigádjának versenyerői, eredményeiről Ferencsik Istvánné, a szak­szervezeti bizottság titkára tájékoztatta a budapesti kol- ! légákat. A vesszökosártól a rohamkocsiig I. Megalakul a inlöoszlÉ AZ EMBERISÉGBEN ős­időktől fogva megvan a baj­ba jutottakon való segítés ösztöne, tudatos szándéka. Mégis a szervezett mentés, a mentőszolgálat a legtöbb or­szágban csak a jelen évszá­szadban jött létre. Miskolcon 75 éve beszélhetünk mentő- szolgálatról. • Száz esztendővel ezelőtt alakult meg a miskolci ön­kéntes tűzoltóegylet. 1873. augusztus 31-én volt az ideig­lenes alakuló közgyűlés. Rö­videsen kiderült, hogy nem­csak a tűzoltás feladatai há- ráulnak az egylet lelkes tag­jaira, hanem — mivel a baj nent jár egyedül — gyakran emberéletet is kell mente­niük. 1878. augusztus 30-aés31-e az egylet működésének szo­morúan nevezetes napjai. Az akkor lezajlott katasztrofális miskolci árvíz a tűzoltóegyle­tet egyszerre mentőegyesü­letté is avatta. Ezen a szo­morú emlékű éjszakán több mint 50 ember eletet mentet­ték meg a tagok, kik előtt jó példával maga Soltész Nagy Kálmán polgármester, akkori főparancsnok járt elöl — mint arról a korabeli lapok beszá­moltak. A men tőszervezet létreho­zását 1897-ben a tűzoltóegy- let köztiszteletben álló orvo- . sa, dr. Kazal Mór javasolta. Indítványára ..a tűzoltóság kebelében mentöosztály léte- síttelett”. DR. HAZAI MÓR nemes ambícióval fogott a munká­hoz és a fizetéses tűzoltókat kifogástalanul betanította a mentési, illetve elsősegély­nyújtási műveletekre. Pár hónap múlva a tűzoltók el­méleti és gyakorlati vizsgát tettek, nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében. A szak­értő bizottság képzettség és hivatottság tekintetében tel­jesen korrektnek jelentette ki a mentőegyesületet. Miskolc város képviselőtes­tülete 850 forintot szavazott meg a mentéshez szükséges felszerelések beszerzésére. Mentőkocsiul egy városi Lehetetlent kérünk? Dehogy! Mindössze annyi kell ehhez, hogy mindig úgy dolgozzanak, mintha saját csaladjukról, fe­leségükről, gyermekükről lenne szó! BEKCS D6ZSO Igazgatók továbbképzése Málviban bricskát neveztek ki. es ezen hordtak a betegeket a kór­házba. Korábban a betegszállítási feladatokat a városi börtön fegyencei látták el, akik fa­forgáccsal kibélelt vessző­kosárban szállították a bete­geket az ispotályokba. A korabeli krónikás írja: ..A fővárosi mentöegylet egy ; mentőszekrényt, Balogh Jó­zsef helybeli gyógyszerész .úr 1 a , szükséges gyógyszereket, dr. Grósz Józsefné úrnő pe­dig a kötszereket díjtalanul ajándékozni kegyeskedtek a mentőosztály céljaira A TÜZOLTÚEGYLET és a mentoosztáiy 1898-ban meg­jelentette alapszabályzatát. Ebből idézzük a 29. paragra­fus 4-es pontját. ..Az osztály czelja: élet­mentés és elsősegélynyújtás mindennemű balesetek alkal­mával (utczákon. gyárakban, nyilvános épületekben, mu­latóhelyeken. vasutakon stb.), de csakis Miskolcz város ha­tárán belül, amely eljárásért azonban semmiféle díj nem követelhető.” DK. KUBASSY LÁSZLÓ ANTAL ALMOS (Folytatjuk) Ma délelőtt Mályiban meg­kezdődött a megyei tanács irányítása alatt működő ta­nácsi vállalatok igazgatóinak ötnapos továbbképzése. A továbbképzés a megyei tanács vb. továbbképző in­tézetének irányításával fo­lyik. Az első előadást dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese tartotta a ta­nácsi vállalatoknak a lakos- sóik ellátásában betöltött sze­repéről. Délután Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára az időszerű gazdaság- politikai feladatokról tájé­koztatja az igazgatókat. A tanfolyam további részér ben a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatai­ról, a korszerű vezetés alap­jairól és módszereiről, a vál­lalatok polgárvédelmi felada­tairól. a szabályozó rendszer továbbfejlesztéséről, a taná­csi vállalatok személyzeti és kádermunkájáról esik majd szó. November 23-án kerek­aszta 1-beszel gtésre is sor ke­rül, a tanfolyam zácóelóad»- sán pedig a piackutatás es termelésszervezés szerepel napirenden. A pedagógusképzés korszerűsítése A művelődéspolitikai szak­emberek egyetértenek abban: az egész magyar oktatási rendszer továbbfejlesztésének kulcskérdése a pedagógus- képzés korszerűsítése. A mű­velődésügyi miniszter a ter­vek szerint a közeljövőben a kormány elé terjeszti a pe­dagógusképzés továbbfejlesz­tésével kapcsolatos elképzelé­seket. Elő kell készíteni a pálya­kezdést megkönnyítő intéz­kedéseket is. Finomításra szorul például a pedagógus pályázati rendszer, s javítás­ra várnak a fiatal pedagó­gusok életkörülményei is. A szakemberek véleményt: szerint az egységes pedagó­gusképzés elsősorban az alap­vető célok egyeztetését kö­veteli meg. Az óvónőképzők­től az egyetemekig pontosan körvonalazott alapelvekre, az alapelvek világos meghatáro­zására van szükség annak érdekében, hogy milyen szak­embereket kell egy-egy adott intézményből útra bocsátani. Felül kell vizsgálni egyebek között a középiskolai tanár­képzés jelenlegi helyzetét, távlati terveit, hogy a meg­levő ellentmondásokat meg­szüntethessek. Néhány további kérdés is kidolgozásra vár. Jelenleg a tudományegyetemeken folyó tanárképzés gyakorlatilag kétszakos rendszerű. A tudományos ismeretek roha­mos bővülése, a pedagógiai követelmények fejlődése azonban hovatovább kizárja, hogy két szakon a színvona­las és a pedagógiai-szakmai továbbfejlődést is megalapo­zó képzés — nagyfokú túl­terhelés nélkül — mindkét szakon azonos értékben meg­valósuljon. Eskütétel Beszámoló taggyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom