Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-16 / 269. szám

/ I „Javarészt Miskolcon nyomtatták5? Könyvtár a múzeumban — Az en diákkoromban, a húszas években Miskolc egyetlen nyilvános könyvtára a múzeumban működött. Jól emlékszem Leszih Andor igazgatóra. aki legalább olyan kedves ember volt, mint amilyen jó hírű tudós. Szívesen jártunk a könyvtá­rába — mondta Kor dós László nyugalmazott könyv­tárigazgató, aki évek óta kezeli a Herman Ottó Mú­zeum gazdag könyv- és fo­lyóiratanyagát. Ezt kevesen tudják, mint ahogy kevesen ismerik úgy a gyűjteményt is, mint ő. Bár sokan kerestek, kutattak itt akkor is, amikor a könyv­tár még a régi épületben volt. Hatezer mű — Most rend van, minden­nek bőven van helye. Jó ka­talógusunk van, pereiken be­lül kézbe tudom adni a kí­vánt művet vagy a folyóirat keresett évfolyamát. A nyil­vántartó könyvben a 16 051- es szám az utolsó; ebből hoz­závetőleg 6000 a könyvek száma, a többi folyóirat vagy folyóirat jellegű kiadvány. — Néhány szekrény az iro­dában, és a kézikönyvek so­ra. évfolyamonként bekötött napilapok, folyóiratok a rak­tárban — melyik az értéke­sebb? — Akad egy-két ritkaság, mint Korabmsky Magyaror­szágról szóló, 1786-ban ki­adott német nyelvű földrajzi, gazdaságtörténeti lexikona, az 1971-es Nagyváti János féle első magyar mezőgazda- sági kézikönyv. Kelemen Di- dák 1729-ből való prédikáció­gyűjteménye — de hosszú lenne felsorolni. Körülbelül 300 darab 1850 előtti kiad­ványunk van. közöttük sok az igazán szép és értékes. Sok könyv legnagyobb érté­ke pedig abban áll, hogy ja­varészt Miskolcon nyomtat­ták. „4 sajtó szabad' A régi könyvek mellé az asztalra kerülnek a feltve őr­zött lapritkaságok is. A leg­szebb a Függetlenség. Olva­som a fejlécet; Mártius 16. 1848. Csütörtök. Alatta pe­dig: A’ sajtó szabad. Ezt na­gyon sokáig nézem; nem mindennap tapinthatja az ember a történelmet. — Az 1848-as forradalom •ajtójából szép gyűjtemé­nyünk van. Majdnem teljes ik „Midőn e sorokat írjuk, reggel hét óra van. Az idő fel­séges, a reggeli szürke ködök oszlanak. A város tekintete a folyam két partján nagyszerű...” Mert nemcsak 1848. március 31-én, de ezután még sokáig „nagy napra virradt" Pest-Butia és Magyarország. A forradalom legszebb, legfel­hőtlenebb óráinak emlékét őrzi a régi újság. az 1848 márciusától decem­ber 18-ig, a kormány Deb­recenbe meneküléséig Pes­ten kiadott Márczius tizen­ötödike című újság, megvan az Esti Lapok, melyet Deb­recenben jelentetett meg a kormány, itt a Nép-elem, a Radical-lap Madarász László- ék újságja, de meg tudom mutatni Kossuth Hírlapját is. Ezek korántsem teljesek, csak mutatványok, de a könyvtár XX. századi folyó­iratanyaga ritkaságszámba megy. hötcsönzünk a Széchényi könyvtárnak — Előfordul, hogy régi miskolci vagy borsodi folyó­iratot, hetilapot tőlünk köl­csönöz a Széchényi Könyv­tár is. A helyi gyűjtemény a legértékesebb. Ha valakit a Tanácsköztársaság miskolci sajtója vagy a két világhábo­rú közötti, esetleg az 1945 utáni hírlapanyag érdekel, itt mindent megtalál. Gondos munkának, évtize­des gyűjtőszenvedélynek, el­kötelezett 'tudósoknak, tudós polihisztoroknak az emlél*- műve ez a gyűjtemény. Tu­lajdonképpen Miskolc egyik büszkesége. — Nincs itt az emeleten minden. Külön őrzziük azt az anyagot, aminek a rend­szerezése a mai napig nem történt meg, a Miskolcon ki­adott, úgynevezett apró­nyomtatványokat. Ez egyelő­re hozzáférhetetlen, de vala­mikor — talán nem is soká­ra — nem egy tudományos munka, helytörténeti dolgo­zat forrásanyaga lehetne. — Ha a könyvtár napi munkájáról is szólnánk né­hány szót ... — Százharminchat népi de­mokratikus és nyolcvankét tőkés ország múzeumaival tartunk állandó kapcsolatot — és a hazai intézményekkel is természetesen. Tizenkét évvel ezelőtt, a közelmúltban elhunyt Komáromy József kezdte ezt a munkát. Most elmondhatjuk, hogy hírünk- tudtunk nélkül az egész vilá­gon nem történhet semmi a múzeumi életben. A népraj­zi és a régészeti anyagunk különösen gazdag. * Miskolcnak már nagyon ré­gen nem ez az egyetlen könyvtára. Volt olyan idő­szak is, amikor csak a be­avatottak tudtak róla, az el­múlt években bizonyos anya­gaihoz hozzáférni sem volt könnyű, de most — bár nem közkönyvtár, hanem tudo­mányos gyűjtemény — újra szívesen fogadja az olvasó­kat. Legyen az kíváncsi kö­zépiskolás, szakdolgozatot író egyetemista, kivételesen ér­deklődő szakember vagy tu­dományos kutató — a Her­man Otto Múzeum könyvtá­ra új helyen, a Szabadság téri épületben, a rendelkezé­sére all. MAKAI MARTA Rólad van szó! Lukács Pál és Esztó Zsuzsa szonátaestje Sajnálatosan kevesen hall­gatták meg hazánk elismert brácsaművészének és kitűnő, fiatal zongorapartnerének nagy élményt nyújtó együtt- muzsikálását Miskolcon. Le­het, hogy a műsor látszatra nem volt elég vonzó, ám akik eljöttek, a Bartók-te- rembe, nem bánták meg. Ritkán felcsendülő Ditters­dorf- és Hummel-művek képviselték a klasszikus részt. Dávid Gyula szonati­nája. valamint Hindemith Op. 11 No. 4. brácsa—zongora szonátája hangzott el az est második felében. Különösen megkapóan raj­zolódtak ki a tiszta, klasszi­kus vonalak a magyar szár­mazású Hummel Nepomuk János művében. Virtuóz, csillogó ez a szonáta is, mint szerzőjének legtöbb műve, s bár Hűmmel sohasem jutott el Mozart mélységéig, jól hangzó zongora- és kamara­darabjai ma is sikerre szá­míthatnak. Dávid Gyula valamennyi brácsára komponált művét, így az 1969-ben keletkezett Szonatinát is, barátjának, Lukács Pálnak írta. A rö­vid lélegzetű, egytételes al­kotás a bartóki hídformára épül, de dodekafon hatások is kimutathatók benne. Rapszódikus szenvedély, daloló zenei gondolatok, vá­ratlan hatások jellemzik Hindemith fiatalkori F-dúr szonátáját, mely inkább a romantikus, mintsem a mo­dem komponista világát tárja a hallgatóság elé. Lukács Pál brácsahangja bársonyosan szép. Nemes tónussal, megragadó muzi­kalitással és virtuozitással kezeli hangszerét. Esztó Zsuzsa mindenben alkal­mazkodó kamarapartner, aki, ha lehetősége nyílik rá — mint a Hummel-szonátában — magas szintű zongorajá­tékát is érvényre juttatja. A két művész a kamaraze­nélésnek azt a sajátságos, bensőséges légkörét terem­tette meg, amelyben nem­csak az előadók, de a hall­gatóság is jól érzi magát. Természetesen, friss, invenci- ózus előadásukra sokáig em­lékezni fogunk. BARTA PÉTER Mi felnőttek szeretjük (le­egyszerűsítve a dolgokat vagy éppen lelkiismeretünket csi- títgatva) „boldognak” ne­vezni az ifjúságot. A tudat­nak ez a kegyes öncsalása onnan ered, hogy már elfe­lejtettük (vagy el akarjuk felejteni) a felnőtté válás konfliktusait. A kamasz: ke­reső ember. Keresi önmagát, a helyét a családban, a tár­sadalomban. „Lázadása” ösz­tönös, spontán. A felnőtt és a kamasz kapcsolata csak akkor mérgesedik el, ha a tizenéves bizalma megren­dült a . szülőkben, nevelők­ben, s ezt a „bizalmi válsá­got” „tekintélyuralommal”, az „erős kézzel” próbálják megoldani. A „Rólad van szó!” című sorozat a tévében minden­képpen segíteni akar: a fiata­loknak önmaguk megismeré­sében, a szülőknek, nevelők­nek, felnőtteknek szintén ebben, hogy megismerhessék egy korosztály problémáit. Természetesen egy soro­zatnak nem minden adása sikerül egyformán jól. De bármilyen legyen is, felmér­hetetlen segítséget nyújthat fiataloknak, felnőtteknek egy­aránt, ha odafigyelnek rá. Pozitív példaként a múlt heti műsort emelnénk ki, amelyben a pályaválasztás­hoz kívántak segítséget nyúj­tani. A szerdai adás a tizen­éves és a család konfliktu­sait vizsgálgatta. Volt né­hány elszomorító pillanata, amikor a gyerekek arról be­széltek, hogy a szülők nem szeretik őket, hogy a szülők ellen „már ötéves kortól” lázadni kelL Miért? Azért, mert „anyu nem akarja meg­venni a pulcsit, nadrágot, blúzt, motorkerékpárt” stb., stb. Ezeket a gyerekeket — ők ezt nem tudják, de érzik — 'rosszul nevelték. Ügy vé­lik, hogy nekik csak jogaik, míg szüleiknek csak köteles­ségeik vannak. A vitában maguk a fiatalok is „rájöt­tek” ennek a nézetnek a tarthatatlanságára. Hálák László ügyesen ve­zeti a vitát. Paradox, hogy éppen a meghívott szakem­ber, a pszichológus Halász László didaktikus. Megdönt­hetetlen (vagy megcáfolha­tatlannak vélt) igazságokat mond ki — sokszor közhely­szinten. Van a vitáknak egy kis konstruált íze is. Szeren­csésebb lenne néha kilépni a stúdió falai közül. Hisszük, hogy akármelyik vidéki kö­zépiskola és kollégium bol­dogan fogadná a tévét és sokkal parázsabb, elevenebb viták is kialakulnának. A műsoridő betartása már a vágó (és a szerkesztő) dolga lenne... Meg lehetne kísérelni, hogy néhány felnőttet (ebben az esetben pl. szülőket) is meg­hívnának a vitára, ha csak a műsoridő egy részére is. Mert — ne felejtsük el — nem csupán a tizenévesek önismerete hiányos (ez ter­mészetes is), de a felnőtteké is fogyatékos sokszor. Hány szülő van, aki nem ismeri a saját gyerekét sem?! Ezek mennek azután a pedagó­gushoz, hogy „Tessék már valamit csinálni a fiammal, mert nem hallgat rám”. A pedagógus elszomorodik ilyenkor, mert az ő eszközei korlátoltabbak, mint a szü­lőié, akihez érzelmileg job­ban kellene ragaszkodnia a gyerekeknek! A tv eszközei is korlátoltak. Feltárja, meg­mutatja a jelenségeket, de cselekedni már nekünk kell. A KISZ új kezdeménye­zése (felhívása a Magyar Ifjúságban olvasható), amely a fiatalok szexuális, tehát a családi életre való nevelését is szolgálja, örvendetes. To­vább kell lépnünk, ha nem akarjuk, hogy a fiatalok ki­csússzanak a kezünkből. Saj­nos, még a konzervatív né­zetek (álszemérem) is erősek. Sok felnőtt csak a haj és a szoknya hosszát látja, a fia­talok dacos vagy elkesere­dett reagálásait, de nem gon­dolkodik el ezek okán. Enél- kül pedig nem léphetünk előbbre! Ezért ajánlom min­den felnőtt figyelmébe is a fiatalok önismereti műsorát. (horpócsi) péntek Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma Hód­mezővásárhelyen? — 12.30: Rek­lám. — 12.3a: Tánczenei kentei. — 13.20: Az Állami Népi Együt­tes felvételeiből. — 13.45: Olvas­nivaló világirodalmi kiadványok­ról. — 14.00: Csicseri bolt. — 14.25: „Nyitnikék”. — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Magyarán szólva. — 15.25: Sárközy István: Faiú­vós kvartett. — 15.36: Egv férfi és egy nö. Részletek Raroun— Lai filmzenéjéből. — 15.49: Kó­ruspódium. A Jászberény i Hű­tőgépgyár madrigálkórusa érle­lte!. — 15.59: Hallgatóink figyel­mébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Falusi délután. Történetek a szomszédos népek életéből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bo­ris Christoff énekel. — 17.50: Ahol a nemzetközi együttműkö­dés a legtöbb haszmot hozza. — 18.00: A Ray Connilf együttes felvételeiből. — 18.17; Az Ifjú­sági Rádiószínpad bemutatója. A vikendház. — 18.58: Hallgató­ink figyelmébe! — 19.30: Közve­títés a nemzetközi asztalitenisz- bajnokságról, a Sportcsarnokból. — 19.40: Notaest. — 20.36: Lát­tuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 20.53: Hí­rek. — 20.58: Házimuzsika. — 22.00: Hírek. — 22.20: Magnósok, figyelem! — 23.05: A-Föld mán* űrhajó. — 23.20: Zenekari mu­zsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: A haj. Részletek Mac Derrnot ze­nes játékából. Petőfi rádió; 12.00: Hovanscsi­na. — 12.40: Beszélgessünk zene­rői! Üjfalussy József műsora.— 13.00: Hírek. — 13.03: Komlós Aladár versel. — 13.19: Schu­mann: Az éjszaka dala. — 13.29: Ten Little Stories. — 13.45: Idő­járás. — 14.00: Kettőtől hatig. .. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpo­litikai figyelő. — 18.20: Közve­títés a nemzetközi asztalitenisz- bajnokságról, a Sportcsamok­ból. — 18.3«: Reklám. — 18.35: Olvasólámpa. Sárkány Klára pe­dagógiai és közművelődési lap­szemléje. — 18.50: Cigányszere­lem. Részletek Lehár Ferenc — Gábor Andor operettjéből. — 19.17: üj könyvek. — 39.20: jó estét, gyerekek! — 19.25; Kap­csoljuk a 6-os stúdiót, a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangver­senye. — 20.90: Esti Krónika, n. 20.55: A Melachrlno zenekar játszik. — 21.07: Rádiószinház. Puskin. — 22.20: Zenekritikusok. hanglemezekről. — 23.00: Hírek. — 23.15: Népdalok. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: Borsodi Han­gos Űjság. — Megyénk tanácsi beruházásairól. — Ahol haté­kony és ..egyénitett” a „társa­dalmi munka”. — Legújabb le­mezünk. — A pályaválasztás — orvosi szemmel. — Fejlődik az iskolai önkormányzat. — a ga­lambász. — A dzsessz kedvelői­nek. Televízió: 13.35: Iskolatévé. — 17.00: Műsorismertetés. — 17.01: Hírek. — 17.05: Reklámműsor.— 17.10: A nemzetközi asztalitenisz- bajnokság döntök — 18.30: Ér­dek és érdekeltség. — A televí­zió politikai vitaest-sorozata II. Érdek és óhaj. — 19.15: Esti me­se. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: O’Neill: Veszélyes övezet. Tévé­játék. — 21.05: A Lánchíd his­tóriája. — 21.40: Iszlám. — 22.40: Tv-híradó. — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 13.25: In­ter Bratislava — SK Slavia Pra­ha bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 16.45: Hírék. — 16.50: Fecske. (Ifjúsági magazin). — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Zenés szórakoztató műsor. — 19.00: Híradó, majd madár” vásár. — 20.00: Szórakoztató mű­sor. — 21.10: Híradó. — 21.35: Megtörtént, nem történt meg? Vetélkedő. — 22.10: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Csongor és Tünde. Vörösmarty bérlet. Filmszínházak: Béke (f4): Hel­ga (is .éven felülieknek! mb szí. NSZK) (f6, 8): Fellini: Ró­ma (16 éven felülieknek! színes olasz—francia). — Kossuth (f3): Ballada a katonáról, (szovjet).— (/5, f7): Álljon meg a menet! (magyar). — Heveny Iván Film­klub (f5, fl): Mi » teendő? (szí. chilei). — Fáklya (f5, Í7): Ion kapitány nyila (szi. román ka­landfilm). — Petőfi (f7): Sacco és Vanzetti (mb. szi. olasz). — Szikra (5, 7): Fekete tollú fehér madár (szi. szovjet-ukrán). — Táncsics (4, 6): Buck és a pré­dikátor (szi. amerikai). — Há­mor (4): Csendesek a hajnalok I—II. (Másfélszeres helyár! mb. szovjet film). Kiállítások: Libresszo: a mis­kolci rajzpedagógiai stúdió tár­lata (nyitva 13-től 20 óráig)). — Szőnyi Terem: a Képcsarnok figurális pályázata díjnyertes müveinek bemutatója (nyitva 9.30-tói 18 óráig). — Miskolci Galéria: Mazsaroff Miklós gyűj­teményes kiállítása (nyitva 11- töl 19 óráig). — Kossuth Műve­lődési Ház: Ifj. Koffán Károly tűzzománcai és Cyránszki Mária szobrai (nyitva 10-től 18 óráig). — Miskolci Képtár: Magyar fes­tészet a XX. században (nyitva ló-tői 18 óráig). — József Attila Klubkőnyvtár: Borsod megye Irodalmi emlékei (nyitva 12-től 20 óráig). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.41: Lemezmúze­um. Jacques Thibaud hegedül, Marguerute Long zongorázik. — 9.00: Böbe Gáspár Ernő népi ze­nekara játszik. Bangó Margit cigánydalokat énekel. — 9.24: Beethoven-művek — 10.00: Hí­rek. — 10.49: A Rádió Kabaré­színházának novemberi músova, a Mikroszkóp Színpadról. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Gencsy Sári, Marczis De­meter, Szentendrei Klára. Győri Szabó Jő- séf énekel. Kecskés Sándor k^inétozik. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Helge Roswaenge énekel. — 9.20: „Jelképek erde­jén át...” Balogh László műso­ra. — 9.30: Magyar fúvőszer.e. — 9.45: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 10.00: A zene hulli hosszan. — 11.06: Hírek.-h­l'j.j.l'lll.inmwi 1 M' I ..... I I 1 ................... ................ ....................................... ........ ...... .......................... afr A „Magyar Ábécé fiú és leány oskolák számára’’ Miskolcon készült 1847-ben, Tóth Lajos nyomdájában. Ezt a példányt Vécsey István ka pia „vásárfijául’’ 1853-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom