Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-15 / 268. szám

jfr A szűk rés is elegendő... Kiss a kimozduló kapus s a beavatkozással késlekedő Izzó- védőjátékos között szerzi meg az MVSC vezető gólját. (Szabó István jelvétele) A OVIK nélkül?! Honvéd, Videoton, ZTE, és...? Az elmúlt hét szombatján fogadta a kollégákat a Képes Sport szerkesztőségének vezetősége, hogy elmondja: miként rendezi meg ismét a KS a tavaly oly nagy sikert aratott labdarúgó­tornáját városunk sportcsarnokában. A tájékoztató idején még nem volt bizonyos, hogy kik indulhatnak, s ezért abban állapod­tunk meg: e hét közepére végleges információt kapunk. A ZTE és a Videoton részvétele már akkor is biztos volt, a Honvéd és a Dózsa azonban még nem adott végleges választ. Mi a helyzet most? A december 14—16-án megrendezésre kerülő te­remtorna —, amelyet a TV isimét közvetít — programja már kialakult. (A ZTE szur­kolói közül Zalaegerszegről mintegy kétszázan jelentet­ték jöveteli szándékukat és DVTK? A Ferencváros nem jön, de' indokai elfogadha­tók — még akkor is, ha fi­gyelembe vesszük kupavédői mivoltukat. Több elsővonal­beli játékosuk sérült, s a decembert gyógykezelésükre szánják. Igv nem tudnának az a szokás, hogy ha a ku­pavédő nem indul, akkor az elsődleges részvétel joga a következő helyezettre száll át. Ez pedig a tavaly az FTC-t is legyőző DVTK volt! • Reméljük, a közeli napok­ban erről már bővebbet is mondhatunk! Annyi bizo­nyos, hogy á DVTK nem zárkózna el az indulástól! HORVATH KALMAN Cselgáncs IBV Az első ezüst Miskolcnak A miskolci AFIT SC csel­gáncs szakosztályának edzője, Tóth László nem mindenna­pi örömmel újságolta: a miskolci cselgáncscsoport is kilépett a nemzetközi küz­dőtérre, és máris figyelemre méltó eredménnyel. Ügy tűnik, a magyar cselgáncsozás a jövő sport­ága! A napokban történt, hogy felnőtt válogatottunk váratlan győzelmet aratott az egykor igen rangos fran­ciák otthonában, most pedig egy miskolci versenyző IBV- szereplése kapcsán mi is ré­szesei lehettünk egy sikeres nemzetközi eredmény ün­neplésének. Bukarestben rendezték meg a cselgáncsozók Ifjúsági Ba­rátság Versenyét tíz ország részvételével. Tóth Mihály, a miskolci AFIT nehézsúlyú versenyzője ezüstérmet szer­zett. A dobogó második fó­liára egyenes úton jutott el, és csak a döntőben szenve­dett minimális arányú vere­séget egy NDK-beli fiútól. Ezüstérmet a hétfős csoport­ban egy lengyel, egy — a hazai környezetet is élvező — román, s az elődöntőben egy csehszlovák versenyző legyőzésével szerezte. Tóth Mihály, az első ju- dós, aki Miskolcról a válo­gatottságig vitte, s második válogatottsága alkalmával — első külföldi versenyén — megszerezte városunknak a cselgáncsozók első európai rangú ezüstérmet. Gratulá­lunk a sikerhez, amit még szebbé tesz az, hogy a ver­seny előtt a magyar váloga­tott szakvezetői sem remél­tek ennyit tőle, aki lénye­gében még újoncnak szómit! szobákat keresnek.) Ma már az is eldőlt, hogy a Honvéd is itt lesz. Tegnap beszél­tünk Komora Imrével, a Bp. Honvéd szakosztályának ve­zetőjével, s ő közölte a vég­leges választ: jönnek! Sze­retnének jól szerepelni, s a most következő hetekben a teremfocizás már szerves része lesz a mindenkori szakmai munkának. Külö­nösebb „terem-tapasztala­tokkal” ugyan még nem rendelkezik a gárda, de ala­posan felkészítik lepobbjai- kat, hogy a miskolci szur­kolók megelégedéssel fogad-- hassák szereplésüket. Az Üjpesti Dózsa? Nos, ők mégsem jönnek. Tegnap küldte el levelét a szakosz­tályvezető a szervezőknek, amelyben sajnálattal jelenti be: nem tudnak részt venni a tornán. Sokan bizonyára megkér­dezik: és az FTC? És a eleget tenni a torna azon követelményének, amely elő­írja a legjobb csapattal való indulást. Géczi, Páncsics, Vépi, Albert, Mucha és eset­leg mások nélkül az FTC valóban nem szerepelhetne a kupa védőjéhez méltó mó­don. A DVTK-t — jelenlegi NB I. B-s mivolta miatt — eredetileg nem vették szá­mításba. Erről bővebbet most sem tudunk. Szerepel­tetésüket azonban megfonto­landónak tartanánk, hiszen az minden bizonnyal hozzá­járulna a közönségsikerhez. Erre a megállapításra tava­lyi sikeres szereplésük, s az jogosít fel, hogy lényegében most is ugyanazokat a já­tékosokat vonultathatnák fel, akik tavaly a szakértők véleménye szerint is 'a leg­jobban alkalmazkodtak a te­remlabdarúgás sajátosságai­hoz. Egyébként — bár nincs ilyen szabály — mindenütt Bajai \ ízüoy-MLÁFC 58:56 (37:30) A jegyzőkönyv tanúsága szerint a győztes csapat ott­honában lejátszott NB Il-es férfi kosárlabda-mérkőzés miskolci kosárdotbói: Varga (12), Magyar (11), Kerékes (9), Béres, Batki, Bardócz és Kinter F. 6—6) voltak. A MEAFC végig ember­fogást játszott, s jobbára ki­tűnően semlegesítette a ba- jaiak jóképe&ségű „pontgyá­rosait”. Az első félidő végén azonban — egy kis kihagyás következtében — sikerült a hazaiaknak előnyt szerezni­ük. A második félidő elején jól erősítő MEAFC egyszer még fordítani is tudott az eredményen — egypontos vezetést szerzett —. a be­fejező időszakban azonban hiányzott az a kis plusz, a hit, hogy nyerni is lehetne, így a jól védekező csapat eg)r ebként részben önmagát fosztotta meg egy nem re­mélt győzelem lehetőségétől. A miskolci egyetemisták kö­zül Magyar és Varga játéka volt külön is említésre mél­tó. Egy műjégpálya-avató margójára Ünnepélyesen avatták fel november ll-én Dunaújvárosban az ország első vidéki műjégpályáját, a város társadalmi össze­fogásának, sportszeretetének újabb nagyszerű példáját. Feljebb léptek a Honvéd-birkősók Jó „napjuk” volt a mis­kolci birkózóknak, hiszen mind a diósgyőriek, mind a Papp József SE versenyzői sikerrel vették a magasabb osztályba juíés akadályait. A DVTK az NB Il-es csapat- bajnokság első fordulójában aratott nagyon imponáló győzelmet, a Honvéd birkó­zói pedig máris a számukra „ígéret földjének” számító második osztályba kerültek. A fővárosban álltak rajt­hoz a Papp József SE sza­badfogású versenyzői az or­szágos III. osztályú csapat- bajnokság küzdelmei kereté­ben. A Honvéd-fiúk ugyan­csak kitettek magukért, hi­szen valamennyi ellenfelü­ket nagyon biztosan, jelentős pontkülönbséggel győzték le. A Szentesi Vasutas ellen 8:2, a Pécsi Kinizsivel szemben 7:2, az Esztergomi Vasas el­lenében 8:2, s a Tatabányai Bányásszal szemben 6:3 arányban diadalmaskodtak! A bajnokságot így 8 ponttal a Papp József SE nyerte, megelőzve az 5 pontos Tata­bányát, a 4 pontos Pécsi Ki­nizsit, s természetesen a Szentes és az Esztergom együttesét is. Különösen Back, Árva, Németh, Hudák és Burucs versenyzett kitű­nően, akik valamennyi ellen­felüket kétvállra fektették! A Papp József SE ezzel az eredménnyel jövőre már az NB Il-es bajnokság során léphet szőnyegre. Eddig a hír. amely azóta bejárta az országot, s megdobogtatta a sportért rajongó emberek szivét, hirdetve hazánk első szocialista városának újabb nagyszerű tettél. Dunaújváros legutóbb azzal hívta tel magára a figyelmet, hogy a IX. nyári úttörö-olimpiára új, re­mek graboplast borítású edzőcsarnokot, villanyfényes mérkőzés le­játszására is alkalmas röplabda- és kézilabdapályát építtetett. S mind­ezt társadalmi összefogással, óriási mennyiségű társadalmi rsanká- val. Tehették, mert a város s vezetői imádják a fiatalokat, imádják a sportot. Borovszkv Ambrus, a város mammutvállalatának, a Dunai Vas­műnek Állami-díjas vezérigazgatója mondotta a műjégpálya avatá­sán; „Nálunk az ifjúsági törvény, az ifjúságpolitika így érvénye­sül. Értelmet látunk mindebben, mert edzett, egészséges fiatalokat adhatunk az országnak, segíthetjük még szebb jövőjüket.” A szavak mögött kimondatlanul is ott bujkál a „főrendező”, a Dunai vasmű elévülhetetlen szerepe a létesítmények építésében. De nem lehet egyértelműen csak rájuk vonatkoztatni a dicsérő jel­zőket, hiszen az ötvenezres város lakossága szinte egyemberkcnt mozdult meg a hívó, segítséget kérő szóra. Most pedig fedett uszoda létesítését tűzték ki célul. Sportszereiéiből, gyermekeikért, váro­sukért ... Dunaújváros ötvenezer lelket számláló, dinamikusan fejlődő vá­ros. Miskolc lakosainak száma ennek négyszerese, területe is jelen­tősen nagyobb — az ország második városa, öt évvel ezelőtt úgy tűnt, itt lesz a vidék első műjégstadionja, valóság lesz az álmokból. Nem így történt, s ennek voltak objektív és szubjektív akadályai. Azóta azonban — igaz, épült egy nagyszerű sportcsarnok, de — ülünk a babérokon. Pedig a város ifjúsága, sportszerető közönsége igényli a téli sportot. Hat évig magam is Dunaújváros lakója voltam, s igen kellemes emlékeim maradtak erről az időszakról. Megtanultam, hogy a vá­ros lakói, vezetői nem pusztába kiáltott szónak veszik Váci Mihály szavait — Nem elég akarni, tenni, tenni kell! — hanem magukénak érzik . •. Jó lenne ezen itt, az ország második legnagyobb városában is elgondolkozni, s nemcsak elgondolkozni — de tenni is. Tenni a sportért, a fiatalokért, városunkért. A jövőnkért! TOTH ZOLTÁN Fényképészeti múzeum Mozog a földkéreg Moszkvában Kelet-Európa terü­letét ábrázoló térkép jelent meg a földkéreg függőleges mozgá­sairól. A földkéreg mozgásának térképe a szocialista országok tudósainak együttműködésével készült, főszerkesztője a Szovjet Tudományos akadémia levelező tagja, Jurij Bulanzse volt. A tudósok a térképen bejelöl­ték az emelkedő és a süllyedő területeket, és adatokat közöltek a földkéreg mozgásának sebessé­géről. Megállapítható, hogy az orosz hátság nyugati oldala 2—4 milliméterrel emelkedik éven­ként, a keleti pedig éppen ellen­kezőleg, majdnem hasonló se­bességgel süllyed.. Emelkedik Karélia és Ukrajna is, sőt a nagy Kaukázus tengelye is felfelé tö­rekszik (12 milliméterrel éven­ként). A tudósok arra a következte­tésre jutottak, hogy a vertiká­lis mozgás megegyezik a Föld mélyén lezajló folyamatokról ki­alakult tudományos elképzelé­sekkel. Megállapították, hogy a legaktívabb és a legegyenlőtlc- nebb mozgások a vulkanikus körzetekben tapasztalhatók. A földkéreg mozgása nemcsak a Föld mélyében lezajló termé­szetes folyamatok eredménye. Nagy mértékű mozgást idéz elő az ember aktív tevékenysége is: városok építésé, ásványok kiter­melése, víztárolók stb. építése. Így Pl. az épületek súlya nyom­ja lefelé Moszkva, Tallin és más városok területét. Karaja nnal — méregdrág a Giuseppe Verdi Othello című operáját felvették a nyugatnémet televízió máso­dik műsora számára. Kara­ján nem csupán vezényelte, hanem rendezte is az elő­adást — méghozzá holly­woodi szuperprodukció mód­jára. A kulisszákat egy hatalmas ciprusi erőd szolgáltatta köz­vetlenül a tenger mellett. Két billenőkocsi egy 8 m magas állványról egyenként 2500 1 vizet önt a kulisszákra. Mag­néziumvillanások, gépi-leg elő­állított tízes szélerősségű or­kánok, a Verdi-hangzatok pe­dig négy 120 wattos hang­szórón. Karajan Othello-füm- je minden idők legdrágább operaprodukciója: legalább négymillió márkába kerütt. A német televíziónak azon­ban, amely a következő év­ben közvetíti az operát, nem kell egyedül fizetnie a mű­sort. Az UNITEL Televízió Társaság az egész világnak eladja az Othellót. Karajan nevével ugyanis még egy operafilm is biztos üzlet. Szüzek szomorú sorsa Az Andok vonula­ta és a Csendes-^ce- án közötti keskeny síkságon, lámától mintegy 500 kilomé­ternyire fekszik Chan Chan, a holt város. A 2800 hek­tárnyi területet kör­befutó falakkal tíz nagy egységre osz­tották, ezek amolyan miniatűr városok voltak, amelyeket a többi várostól öntö­zött területek, víz­tartályok és temetők választottak el. „Itt bukkantunk rá a bizonyítékra — mondotta a Harvard Egyetem régésze, Mi­chael Moseley —, hogy Francisco Pi- zarro 1535-ös hódító hadjárata élőit az inkák birodalmában mutattak be ember­áldozatot, sőt, való­ságos rituális öldök­lést vittek véghez.” A bizonyíték 300, 16—26 éves nő csont­váza, amelyekre az egyik válaszfal ala­pozásában bukkan­tak rá. „Női csont­vázak, mindig csak női csontvázak — folytatta Moseley —, egyik a másik mellé fektetve, az erőszak legkisebb jele nél­kül”. Miért beszél­hetünk mégis áldo­zatról? Egy ember meggyilkolásához nemcsak kést és do­rongot lehet hasz­nálni. A Chan Chan-i lányokat ké­nyelmesen megmér­gezhették, majd el­temethették az egyik inka napkirály sírja közelében, hogy el­kísérjék földöntúli útjára, vagy leg­alábbis megnyugtas­sák háborgó lelkét. A feltételezem egyáltalán nem hat valószerűtlennek. Közép, és Dél-Ame­rika Kolumbusz előí- ti nagy civilizációiban (maja, azték, tolték stb.) napirenden vol­tak a vallásos em­beráldozatok, úgy­hogy a leendő már­tírokban valamiféle vallásos belenyugvás fejlődött ki. Füred vize ^c Balatonfüreden, a nyári hónapokban sok gondot okozott az ivóvíz hiánya. Most a Dunántúli Vízügyi Építőipari Válla­lat 60 millió forintos beruházással napi 8500 köbméter kapa-* citású felszíni víztisztítóművet épít a Balaton partján. Az új létesítmény végleg megoldja Füred ivóvízellátását. (Jászai Csaba felvétele) A litván fotóművészeti tár- gal szerepelnek a különféle saság fényképészeti múzeu- fényképészeti berendezések, mot hozott létre Sjaulajban, hazai és külföldi fényképező­ebben a kis litván városban. gépek, optikák, a fotótörténe- A múzeum öt részlegében ti szakirodalom ritka példá­több mint 2000 képet gyűj- nyai. A múzeum gazdag ne­tötték össze a helyi fotósok gatív gyűjteménnyel is ren- alkotásaiból. Jelentős anyag- delkezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom