Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-15 / 268. szám

Miskolc nemzetközi események színhelye Mit ígér a következő év? Művelődési intézményeink' ben most készülnek a követ­kező év tervei, a népműve­lők tegnap tartott koordiná­ciós értekezletén már körvo­nalazódtak 1974 legjelentő­sebb feladatai, s tudjuk azt is. hogy jövőre milyen jelen­tős nemzetközi, illetve orszá­gos eseményekre kerül sor Miskolcon. Termelés, tudatformálás Mielőtt ezeket — a teljes­ség igénye nélkül — felso­rolnánk, Brandstätter György­nek . a városi tanács népmű­velési csoportvezetőjének be­vezetője alapján ismertetjük azokat a feladatokat, melye­ket egy nagyvárosi művelő­dési koncepció kialakítása érdekében meg kell valósí­tani közművelődési intézmé­nyeinknek. Ennek a tevé­kenységnek részint a terme­lést. részint a szocialista tu­datformálást kell szolgálnia. Intézményeinknek különösen sokat kell tenniük — a leg­változatosabb közművelődési formák meghonosításával, to­vábbfejlesztésével — a be­járó dolgozókért, a munkás- fiatalokért. Természetesen szükség lesz az anyagi erők jobb koordinálására is, mint ahogy a közízlés fejlesztése és a művészeti nevelés érde­kében már most meg kell határozni, hogy melyik in­tézmény mire vállalkozik. Elhangzott, hogy különösen fontos a szakkörök és a klu­bok tartalmi munkájának jobbátétele, nagy gondot kell fordítani az amatőr együtte­sekben folyó belső nevelő­munkára. meg kell teremteni az irodalmi és képzőművé­szeti nevelés fórumait, s job­ban ki kell elégíteni a film­művészet iránt érdeklődők igényeit. Filmfesztivál szeptemberben Miskolcra — mely jelentős nemzetközi események szín­helye — egyre jobban figyel az ország közvéleménye, sok tekintetben példamutatóak az itteni kezdeményezések. A nemzetközi s hazai ren­dezvények előkészítése ter­mészetesen sok feladatot ró közművelődési szakembe­reinkre, az előkészületeket minél hamarabb meg kell kezdeni. A következő év leg­jelentősebb nemzetközi ese­ményeként említhetjük az AICS kongresszusát (ezt kö­veti majd szeptemberben a 15. rövidfilmfesztivál), meg­rendezzük a testvérvárosok fotókiállítását, itt lesz a nem­zetközi gyermekrajzkiálli- tás, az úttörőtalálkozó, a ka­marazenei napok, az ugyan­csak nemzetközi formaciós táncbemutató, és sor kerül testvérvárosunk, Katowice tiszteletére a „lengyel na­pokéra is. A felsoroltakon kívül nem kevésbé jelentős események­re kerül sor, mint a hazai színházi fesztivál, jövőre ün­nepeljük városunk felszaba­dulásának 30. évfordulóját, a Nehézipari Műszaki Egyetem fennállásának 25 éves jubi­leumát. Mindez természete­sen csak ízelítő a nagyváros gazdag programjából, ame­lyet budapesti színházi be­mutató, az Állami Népi Együttes szereplése, vala­mint opera- és balettelőadá­sok egészítenek ki. Még ebben az esztendőben megjelenik a Miskolc kultu­rális programját tartalmazó 1974-es műsorfüzet. Of— ílíegyfenol éves térkép Miskolc „arculata a 18. században Egy 1759-ből ránk maradt eredeti térkép — amely je­lenleg a Herman Ottó Mú­zeum becses tulajdona — őrzi Miskolc több mint 200 évvel ezelőtti „arculatát”. Városunk régebbi állapotát tükröző térkép csak feldol­gozásként ismeretes. Ponto­san 45 esztendeje, 1928. no­vember 15-én készült el „írott adatok és egykori tér­képek egybevetésével” egy tervezett térkép, amely Szűcs Sándor városi műszaki főta­nácsos és Vass Zoltán városi főmérnök munkája. A 38x24 cm nagyságú, pauzpapírra tussal rajzolt térképet szin­tén múzeumunk őrzi. Két szerkesztője az 1928. évi út­hálózaton tüntette fel a vá­ros korábbi belterületének határait. Hol van a mai központ? Az 1702. évi határvonalak mellett — egymástól eltérő jelöléssel — megtaláljuk Miskolc területének növeke­dését az 1759., az 1773. és az 1817. évi állapotnak megfele­lően. Kitűnik, hogy város- központunk zöme a 271 év­vel ezelőtti belterületi hatá­ron belül van, amelynek vo­nalát északon a mai Faze­kas, a Jókai Mór és a Szeles utca képezte. A mai Búza tér, az Ady Endre utca és a Munkácsy Mihály utca ke­letről határolta e területet. A déli határ a mostani Vö­rösmarty utcán, a Szemere utcai csomóponton át a Pap­szer és a Rákóczi utcai tor­kolattól délnyugatra haladt az Avas-tető irányába. (A Mindszenti templom és kör­nyéke még nem volt mis­kolci terület, mivel Mind­szent község közigazgatásilag csak 1880. január 1-től tar­tozik városunkhoz.) Az Avason a pincesorok felett húzódott a határ az Irányi utca határáig, S nyu­gati irányban az Avas lábá­tól az Irányi és az Ágnes utca közötti szakaszvonalig terjedt a belterület. A határ­vonal a mai Ágnes utcától a Tizeshonvéd, a Szabó La­jos utcán át a Dayka Gábor utca magasságától északi irányba fordult a Major ut­cáig, majd azon kelet felé haladva csatlakozott a Faze­kas utcához. Ó- és újváros A város két részből — ke­rületből — állt; a Fő utcától délre levő terület Ö-Miskolc, az attól északra fekvő város­rész az Űj-Miskolc nevet vi­selte. A város központját a mai Széchenyi utca és a Kossuth utca kereszteződésénél a piactér képezte. Középületeink közül már megvolt az avasi templom és a harahgtorony, valamint a mai múzeum épülete. A többségében földszintes épü­letei ellenére Miskolc már abban az időben városias jellegű település volt. Az egykori városhatárt képező árok- és kerítésrend­szer nem maradt meg. A vá­roskerítés kapuinak emlékét is már csak utcaneveinkben őrizzük — a „Hunyad utcai” és a „Fábián utcai kapu” neve nélkül. A négy — Bük, Pap, Vágó és Kis — malom a „Malom­árkon”, illetve a Szinván működött. Az akkori polgá­rok a város vízellátását szol­gáló gémeskutak mellett szí­vesen használták a — ma már elhanyagolt — jó vizű Avas-alji forrást, az úgyne­vezett Jézus-kútját. IGLOi GYULA Csokonairól nevezték el Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évforduló­ja alkalmából a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat kezdeményezésére Csokonai teremnek nevezték el az Arany Bika szálló sarki he­lyiségét. A névadót tegnap tartották meg, s ugyanakkor leplezték le a terem középső nagy falán elhelyezett már­vány emléktáblát is. Moldova Gvörgy a Rómaiban Az idegen bajnok, a Tit­kos záradék. Az elátkozott hivatal, s más Moldova- könyvek olvasói bizonyára örömmel fogadják a hírt: József Attila-díjas írónk no­vember 19-én a Rónai Sán­dor Művelődési Központ ven­dége lesz. Az író-olvasó ta­lálkozó 18 órakor kezdődik. A Fáklya új száma terjedelmének jelentős részét a ma­gyar—szovjet barátság és együttműködés kiemelkedő léte­sítménye, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza megnyitá­sának szenteli. Színes képösszeállitás kalauzol el az új léte­sítmény termeibe. Hogyan vált be, miben áll az automa­tikus termelésirányítási rendszer? — Erre válaszol egy in­terjú. Ehhez kapcsolódik a szovjet menedzserképzésről szóló cikk is. Riportot olvashatunk a neves szovjet zeneszerző, Kabalevszkij népszerű ifjúsági zenei matinéiról, amelyet a moszkvai szakszervezetek házában rendeznek. A lapban láthatjuk K. Sebeko festményét (képünk): Anadiri légiki­kötő. Festmén\ bemutató J a Szó'nyi Teremben Évek óta hagyomány már, hogy a Képcsarnok fest- aiény pályázatot hirdet. Az elmúlt évben csendélet fes­tése volt a téma, az idén pedig figurális kompozíciók­kal pályázhattak a részt­vevők. Ezúttal 21 művész je­lentkezett, és most, a Kép­csarnok Vállalat Szőnyi Ist­ván Termében rendezett be­mutatón mától az ő alkotá­saikat láthatjuk. Egyébként ez az első alkalom, hogy a Képcsarnok festménypályá­zatán részt vett és díjazott alkotásokat a Derkovits Te­rem vagy a Csók Galéria után vidéki városban mutat­ják be. A kiállított — és de­cember 1-ig látható — fest­mények közül Iván Szilárd Munka és természet című képe nyerte az első díjat, Breznay József Anya és Ja- kuba János Kukoricahordás című műve a második, Be­nedek György Menet 1944, Blaski János Csellózó és Hock Ferenc Gázégetök című festménye pedig a pályázat harmadik helyezett alkotása. Megszépült a Thália Szinte teljesen új szín kö­szönti pénteken a Thália Színház „megkésett” évadnyi­tójának közönségét. Mintegy 12 millió forintos költséggel újították fel a Nagymező ut­cai épületet. Az új széksorok, a modemül kialakított páho­lyok, az újszerűén megoldott nézőtéri világítás valóban minden igényt kielégít. Nem­csak a kényelmet, hanem az előadások művészi hatását is fokozza majd az újonnan be­épített hangtehnikai eszközök sora. Álljon meg a menet... Az első képsorok már fel­vázolják, hogy miről szól a film. Egy külvárosi nagy­üzemben értekezlet van. A törzsgárdatagság megbecsülé­séről, a régi öregek kitünteté­séről beszél az igazgató. A csarnok üvegtetején pedig mindenről megfeledkezve be­szélget a két fiatal. Tizenhét évesek, mindketten az üzem­ben dolgoznak, mindkettőjük családja az üzemhez tarto­zik. A gyerekek szerelme az egyik, a két család ellentéte a másik oldalon. A lány apja a gyár egyik irányítója, a jubilánsok ünnepségét is ő szervezi. A fiú nagyapja az egyik kitüntetett: 50 évig dolgozott az üzemben. A nagy központi ünnepséget megelőzően az öreg halász­tanyáján jön össze a társa­ság: a vezetők, a gyár kép­viselői, a régi munkatársak, a fiatalok. Ezen az estén minden kiderül: itt lesz a félszeg kamaszszerelemből összetartozás, itt derül fény a hazugságokra, itt mutatja meg igazi arcát mindenki. Gyarmathy Lívia, a ren­dező így fogalmazta meg második filmjének műfaját: lírai groteszk. Nem bánik kegyetlenül a helyzetekkel, az emberekkel. Aranyos fénybe vonja a gyerekek sze­relmét, nagy szeretettel veszi körül az öreg munkás alak­ját. Becsületesnek mutatja azt, aki becsületes, felületes törtetőnek azt, aki tényleg karrierista. Tulajdonképpen mindent és mindenkit úgy ábrázol, amilyenek a való­ságban. Ezért éles — a mű­faj szabályai szerint termé­szetesen — a film hangvé­tele. A két munkáscsalád kö­zötti ellentét forrása, hogy az egyik tagjai már nem a munkapad mellett állnak. Az ünnepség tragikuma ab­ban van, hogy csak mond­ják, nem érzik: mit jelent ötven év egy gyárban, meny­nyit ér egy munkában, küz­delemben eltöltött élet. Nem is kell ezekhez a konfliktu­sokhoz kegyetlen kézzel hoz­zányúlni; önmagukért beszél­nek. Még a mulattató törté­nések is figyelmeztetnek. A rendező és a forgató­könyvíró (Böszörményi Géza) jól ismeri az embereket, akiknek az életéről szólnak. Ismerik a gyárat, és az ott­honukat, érzéseiket, kapcso­lataikat. Úgy, mint 'hőseik, ók is a mában élnek, és a sajátos hangvételű filmben elmondják a véleményüket mai életünk egy darabjáról. A fiatal alkotópáros tehetsé­gének újabb bizonyítéka, hogy a jól megírt és meg­szerkesztett történet minden líraisága ellenére is kemény bírálat. A gyerekeknek van igazuk, akik tagadva ha­nyagságot, butaságot, ma még kétségtelenül meglevő fonákságokat, megfogják egymás kezét. A film főszerepeit vegye­sen játsszák amatőrök és színészek. Markovich Miklós a nagyapa, Gyurcsánszky Ági és Rajts István a két fiatal megformálójaként ideális vá­lasztás volt. A színészek kö­zül Bulla Elma, a jugoszláv Éva Rass és Madaras József nevét említeném meg. M— EHS3 CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma 7 — 12.36: Melódiakoktél. — 13.59: Peacock ura napja. — 14.20: pete Seeger énekel. — 14.32: Dávid Gyula: IH. fúvósötös. — 14.40: Melis György énekel. — lö.OO: Hírek. — 15.10: Zengjen dalunk! — 15.40; Reklám. — 15.45: A Ro­mán Rádió és Televízió népi ze­nekara játszik. — 16.00: A világ­gazdaság hírei. — 10.05: a köz­oktatás fóruma. — 16.26- Men­delssohn: ni. (Skót) szimfónia. — 17.00: Hírek. — 17.06: Nóták. —17.33: „Parti”-e a segédmun­kás? — 17.58: Bemutatjuk új fel­vételeinket. — 18.28: Csokonai Vitéz Mihály. Julow Viktor so­rozata, V. — 18.48: Zenéről, tíz percben. — ia.00: Esti Krónika. — 18.26: Közvetítés a nemzetkö­zi asztalitenisz-bajnokságról, a Sportcsarnokból. — 19.45 : 23 év a Rádióban. Egy óra Zsoldos Imrével. — 20.45: Hírek. — 20.48: Török Erzsébet és Bojtor Imre népdalokat énekel, a Magyar Rádió Népi Zenekara játszik. — 21.29: A háromszor hatnapos há­ború. — 22.00: Hírek. — 22Jő: Sporthírek. — 22-20: Hangiképek a filozófusok várnai világkong­resszusáról. — 22.40: Fél óra sanzon. — 23.10: Tó a hegyek között, Babits Mihály elbeszélé­se. — 23.33: Gyöngy Pál szerze­ményeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara Giovanni Gabrie- li-motettákat énekel. Petöfj rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.00: Hirek. — 13.03: Miskolci stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Vladimir Horowitz felvé­teleiből. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettő­től hatig. — is.oo: Hírek. 18.10: Közvetítés a nemzetközi asztali­tenisz-bajnokságról, a Sportcsar­nokból. — 18.20: Emlékezzünk a régiekről. — 18.40: Üj könyvek. — 18.43: Magyar táncokról. — 19.03; Mihály András: Nyitány egy nemlétező operetthez — 19.12: Rádiószinház. Az utas. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Közvetítés a nemzetközi asztali­tenisz-bajnokságról — 20.35: Pes­ti házak titka, ív", rész. Doku­mentumműsor. — 21.05: Csaj­kovszkij: Anyegin. — 24.OO: Hí­rek. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — Falu a hegyekben. — A mikrofon a fiataloké!... — Na­pirend a kollégiumban. — Gö­rögül tanuló gyerekek. — Fiata­lok zenés találkozója. Televízió: 15.50: Budapesti ta­vasz. — 17.20: Iskola-tévé. — 17.50: Műsorismertetés. — 17.51: Hírek. 17.53: Nö — három sze­repben. Olvasni jó ... — 18.15: öt perc meteorológia.’ — 18.20: Megmérettünk, és nehéznek ta­láltattunk ... — 19.20: Esti me­se. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az árnyak délben tűnnek el. — 21.15: Hogyan képzeli 2073-ban? Kállai István műsora. — 22.10: A dalirodalom gyöngyszemei. Schubert: A téli utazás — dal­ciklus. — 22.25: Tv-hiradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 10.25: Hi­rek. — 16.30: Látóhatár. Ifjúsági magazin. — 17.OO: Ifjú szemmel. — 18.10: zxalok. — 18.20: Walter Felsenstein. — 19.00: Híradó. — 19.30: Ján Nélepka, a szlovák nemzeti hős. — 20.00: Az ablak még világit. — 21.10: Kulturális hírek. — 21.15: Hiradó. — 21.35: A fehérorosz állomás. — 23.15: Sajtószemle. Filmszínházak; Béke (f4): Hel­ga (16 éven felülieflcnek! mb. szí. NSZK), (f6, 8): Fellini: Ró­ma (16 éven felülieknek! szí. olasz—francia). — Kossuth (13, f5, fi): Álljon meg a menet! (magyar). — Heresy Iván Film­klub (í5, 17): Mi a teendő ? (szí. chilei). — Fáklya (f5, f7): Ion kapitány nyila (szí. román ka- landíilm). — Petőfi (f3, f7): Sacco és Vanaetti (mb szí. olasz) — Szikra (5): Ballada a katoná­ról (szovjet).. — (7): Fekete tol­lú fehér madár (szí. szovjet-uk­rán) . — Táncsics (4, 6): Bucik es a prédikátor (szí. amerikai). — Hámor: Csendesek a hajnalok I—H. (Másfélezeres hely ár! szov­jet). Miskolci Nemzeti Színház (7): Csongor és Tünde. Huszka és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Libresszó: A mis­kolci rajzpedagógiai stúdió tár­lata (nyitva 13—20 óráig). — Szőnyi-terem: A Képcsarnok fi­gurális pályázata díjnyertes mü­veinek bemutatója (nyitva 9.30— 1« óráig). — Miskolci Galéria: Mazsarofí Miklós gyűjteményes kiállítása (nyitva 11—19 óráig). — Kosuth Művelődési Ház: Ifj. Koífán Károly tűzzománcai és Cyránszkl Mária szobrai (nyit­va 10—16 óráig). — Miskolci Képtár; A magyar festészet a XX. században (nyitva 10—18 óráig). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00j Hírek. — 8.06: Műsorismertetés. — 8J5: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Georges Thil és Dusolina Giannini éne­kel. — 8.56: Colas Breugnon. — 9.15: örökzöld dallamok. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.20: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Mozart: Esz-dúr szerenád. K. 376. — 10.50: Lottóeredmé­nyek. — 11.00: Változó világtér­kép. — 11.10: szimfonikus zene. — 11.49: Kritikusok fóruma. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.0S: Egykori dalok. — 8.20: Szimfonikus könnyűzene. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hírek. apróhirdetés alias A Gyár- és Gépszerelő Vállalat diósgyőri munkahelye felvesz: csőszerelőket, hegesztőket, he­gesztésre jogosító szakmával ren­delkező lakatosokat és segéd­munkásokat. A vállalat külszol­gálatot és kiemelt pótlékot fi­zet, az albérleti díjat megtérí­ti. Jelentkezés levélben. 3510. Miskolc, Pf.; 536 címen, telefo­non a Miskolc 52-805 számon. A FÉMVILL Kereskedelmi Vál­lalat, Miskolc, Vágóhíd u. 6. sz. azonnali belépéssel felvesz nagy gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírónőt. adlás-uétel Warsava jó állapotban, után­futóval eladó. Sajószentpéter, Tárna u. 5. Eladó: 2 db heverő, 2 db fo­tel, 4 db kárpitozott szék és 2 db asztal. Birtalannénál, Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 30. i/l. Telefon: 17-517. I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom