Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-14 / 267. szám

mpy1 "i" Mozgósították a rohamosztagot Az óla jhalászai króniká ja Nyolcadikén olajat észlel­tek a Bodrog felületén és szombat délig több tíztonná­nyi szennyeződés érkezett a folyón. Ma reggelre sikerült a veszélyes anyagot teljesen eltávolítani és így nem ju­tott el a szennyeződés a Ti­száig. A sikeres munka leg­főbb titka feltétlenül a gyor­saság volt. Az elmúlt na­pok eseményeit Schmied Lászlónak, az ÉV1ZIG he­lyettes igazgatójának segít­ségével pergetjük vissza. Halastavak, Szolnok ivóvize November 8-án, csütörtö­kön délben kaptak az első jelzést az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság vezetői a határon túlról ér- , kezett olajszennyeződésről. Oláh József gátőr jelentette Felsőbereckiből, hogy olaj­foltokat lát a Bodrogon. Az igazgatóság laboránsai azon­nal gépkocsiba szálltak és több ponton vízmintát vet­tek, valamint szemrevételez­ték a vízfelületet. Még az éjjel a laboratóriumban megkezdték az elemzést és megállapították, hogy úgy­nevezett nehézolaj úszik a vízen. Virradatkor folytat­ták a felderítést és az ÉVIZIG vezetőinek tanácsko­zóasztalára került jelentésből kitűnt, hogy azonnal meg kell kezdeni a védekezést. A szennyezettség ugyanis . olyan nagy, hogy a Tiszá­ba jutva komolyan veszé­lyeztetné a Keleti-főcsator­nával összeköttetésben levő halastavak biológiai egyen-., súlyát, sőt esetleg Szolnok ivóvízellátását is. Uszálvokkal, rőzsefalakkal Megszületett a döntés: azonnal mozgósítani kell a belvízvédelmi rohamoszta­got. Az intézkedéssel egy­idejűleg' értesítették a Tisza partjánál levő vízkivételi helyeket, hogy készüljenek fel a védekezésre, mert a szennyeződés esetleg eljut­hat hozzájuk. Péntek délelőtt már uszá­lyokkal és rőzsefalakkal öt ponton elzárták az olaj út­ját. (Az olaj, mivel köny- nyebb fajsúlyú mint a víz, a felszínen „úszik”.; Az uszá­lyokról és a merülőfalak mögül perlitet és saporexet szórtak a felgyülemlett olajra. Ez a két anyag ma­gába szívja és megköti a szennyeződést. Több mint száz ember dolgozott éjjel­nappal a védekezésen. A szennveződésre negyven má­zsa olajszívóanyagot szórtak, amelyet aztán a folyóparton elégettek. Az akció sikeres volt Hétfőn délután már tel­jesen sikerült lokalizálni a szennyeződést, de újabb olajhullám érkezett Felső- bereckihez. Ismét elzárófa­lat építettek a rohamosztag szakemberei és a fentiek­hez hasonló módszerrel el­távolították a szennyeződést. Közben az Észak-magyar- országi Vízügyi Igazgatóság laboránsai állandó ügyeletet tartottak Tokajnál, ahol a Bodrog belép a Tiszába, és megállapították, hogy ném került olaj Magyarország második legnagyobb folyójá­ba. Mivel nem jeleztek újabb olajhullámot Felsoberecki- ből, fokozatosan csökkentet­ték a készültséget a Bod­rogon, és megkezdték az el­záró építmények leszerelé­sét. Az akció sikeres volt, a szennyeződés nem okozott nagyobb kárt vizeink bio­lógiai egyensúlyában. ERDŐS ÁKOS Útlezárás A KPM Miskolci Közúti Igazgatósága értesíti az ér­deklődőket hogy a 26. sz., miskolc—bánrévei főközleke­dési út 21+120—23+300 km- szakasza 1973. november 16- tól közműépítési munkák miatt a forgalom elől teljes szélességben le lesz zárva. Terelőút Kazincbarcika át­kelési szakaszán van bizto­sítva. Az igénybe vehető terelő- útra vonatkozóan a lezárt szakasz előtt kihelyezett, út­baigazítást adó jelzőtáblák adnak tájékoztatást. Az érintett útszakasz lezá­rása 197*3. november 16. nap­ján reggel 6 órakor veszi kezdetét és előreláthatólag 6 hónapig tart. , KPM Miskolci Közúti Igazgatósága W újság a nagyvilágban? Fenti címmel rendez no­vember 19-én délután fél 3-kor külpolitikai tájé­koztatót a két diósgyőri nagyüzem szocialista brigád­jai részére a Bartók Béla Művelődési Központ. Az elő­adó dr. Pálfy József, a Ma­gyarország című külpolitikai hetilap főszerkesztője. A mű­velődési központ vezetői több száz szocialista brigádtag részvételére számítanak. Javul a hidegkonyhai ellátás Munkavédelmi vetélkedő Az idén először rendez munkavédelmi vetélkedőt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. A négy középdöntő egyikére Miskolcon, novem­ber 17-én délelőtt 10 órakor, a Borsod megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat­nál kerül sor. A vetélkedőn nyolc csapat vesz részt, egyenként öt-öt versenyző­vel. (A miskolci csapat nincs közöttük, mivel ők a decem­ber 1-i budapesti középdön­tőn szerepelnek.) Az orszá­gos döntőbe a középdöntők első és második helyezettje jut. Gyorsított ütemben végzik a Győri kapui szolgáltatóház épületében levő étterem, hi­degkonyha, eszpresszó, bo­rozó befejező munkálatait, így lehetővé válik, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat december 3-án meg­nyissa a vendéglátó helyisé­geket. Lényegesen javul majd a város hidegkonyhai készít­ményekkel való ellátása, hi­szen az étterem több száz személyes konyháján kívül a földszinten ugyancsak nagy kapacitású bisztró-jeliegű egységet nyitnak, ahonnan a többi üzletek számára is szállítanak franciasalátát, kaszinótojást stb. Felszerelé­sét tekintve a Tokaj étterem lesz Miskolc legmodernebb vendéglátóipari létesítménye. ADH fóruma varos politikai • Az előzmények • Variálható épületszekciók • Üj műszaki előírás + Már az ablak is a helyén van. (Kerényi felv.) (Folytatás az 1. oldalról) Szamos Gábor, a házgyár vezetője azzal kezdi a tájé­koztatást, hogy a tervezett korszerűsítésnek és az ezzel párhuzamosan végrehajtandó rekonstrukciónak már van­nak előzményei. Nem igaz tehát, hogy az első házgyári épület elkészülte ótía mind­máig sablonosán ugyanazo­kat a házakat, lakásokat ké­szítik. Bár az is igaz — is­meri el —, hogy az eddig megvalósított kisebb-nagyobb módosításokat a külső szem­lélő nem vehette észre. fürdőszoba — előre gyártva Milyen változásokról is van szó? Például arról, hogy • • Otven év száz politikai plakátja jfc Gombolyodik a drótkötél (Ágotha felv.) A vörös zászlót ragadó matróz „Fegyverbe, fegyver­be!” kiáltása. A szuronyt sze­gező munkás lendületes lépé­se. A megláncolt, lesújtani készülő proletár hatalmas vasökle. A királyi trónt fel­borító vörössapkás ereje. Csu­pa szuggesztív indulat, feszü­lő erők, kirobbanó kiáltások. Az immár klasszikussá vált tanácsköztársasági plakátok­kal indul az a kiállítás, amely századunk sorsfordulóiról száz politikai plakáttal ad számot. Ismert, sokszor reprodu­kált plakátok, a kor neves művészeinek alkotásai. Be- rény Róbert, Uitz Béla, Bíró Mihály, Vértes Marcell, Dan- kó Ödön, Pólya Tibor agita- tív, meggyőződést sugalló, ellenállhatatlan erejű grafi­kái. Aztán a háború. 1945-ben Ék Sándor hite, hogy „saját barlangjában végzünk a fa­siszta fenevaddal!” Az újjá­építés, az államosítás, a föld­osztás, a munkásegység gon­dolatai szövik át közvetlenül felszabadulásunk utáni po­litikai plakátjainkat. Téglát fogó kezekkel teli Filo (Fischer Ilona) plakátja, rom­ba döntött szerelvények fe­lett fut Bortnyik Sándor új­jáépített mozdonya. Izzó vas­ra sújt Konecsni György ka­lapácsa, hirdetve, hogy a tettek pártja a Magyar Kom­munista Párt. Mintha hatal­mas hídszerkezetekből épül­ne Macskásy Gyula plakát­ján a hároméves terv egész teret betöltő hármasa. Békevágyunk, a háború el­leni tiltakozásunk, az agresz- szorok tetteinek elítélése pla­kátjainkon. Filo grafikáján a horogkeresztes cipőtalp lép felénk, alatta egy szó: nem! Kemény Éva békeplakátja is rendkívül szemléletes, a fe­kete háttérből bomba sár­gállik elő, s mellette e for­ma negatívjaként felkiáltó­jel, ugyancsak egy szóval: Indokína. A jelképek, a tiltakozások fortisszimója mellett a báj, a női szépség, gyengédség is helyet kap plakátjainkon. Hincz Gyula vietnami leá­nya bájosan törékeny, az 1970-es nemzetközi nőnap lila sugárkévébe fogott asz- szonya Schmall Károly pla­kátján okos, bizakodó. Reich Károly anyák napját köszön­tő rajza kedvesen ünnepé­lyes. Politikai évfordulók, ese­mények, ünnepeink is pla­kátokat kívánnak. S születik is köztük néhány olyan — egyszerűségében hatásos, ki­fejező, — mint Sós László és Kemény Éva piros—nemzeti­színű római tízese, amely a tizedik pártkongresszus szép szimbóluma. Vagy Zala Ti­bor raszterpontokból össze­álló Lenin-portréja, a nép­viseletbe öltözött szőlőt, ke­nyeret tartó, augusztus hú­szadikát köszöntő leány Würtz Ádám lapján. Több mint ötven év száz legsikerültebb politikai pla­kátja. Színesek, cselekvésre ösztönzők, tettre késztetők — s a plakátműfaj követelmé­nyei szerint jelképszerűek, de könnyen érthetők. A Szépművészeti Múzeum politikai plakátkiállítását az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztálya, valamint a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendezte. KÁDÁR MÁRTA kezdetben a helyszínen sze­relték a fürdőszobát, ma pe­dig készen szállítják a hely­színre. Az első épületekben az ajtó fémtok és faajtólap kombinációból állt. Ma már fatokos kivitelben készül, és a házgyárban szerelik össze, illesztik oda a panelekhez. Ezzel jelentősen lerövidítet­ték a helyszíni munkát. Az új típusú nyílászárók jobban illeszkednek, strapabíróbbak. Jelentős változás az is, hogy 1971-től kezdve elhagyták az úgynevezett lomozó-helyisé- get, és bővítették a lakások konyháit. Az összekötő vá­rosrészben és az avasi lakó­telepen is garázsókat alakí­tottak, illetve alakítanak ki az épületek alsó szintjén. Mindez tiszteletreméltó — és költséges! — igyekezet volt, de vajmi keveset vál­toztatott azon a tényen, hogy a miskolci házgyárban kez­detben mindössze négyfajta épületet tudtak készíteni, melyekben 8 lakástípust va­riálhattak. A városképet úgy is igyekeztek szebbé, tetsze­tősebbé tenni a tervezők, il­letve a kivitelezők, hogy — mint a diósgyőri telepen — újszerű módon telepítették, kapcsolták össze az épülete­ket. Mi is az a BVPR? Szólnunk kell még arról a fejlesztésről is, melynek ered­ményeképpen olyan panel­vázas szerkezeti rendszert alakított ki a BÁÉV megren­/V f«L 3r h kJ­delésére az ÉSZAKTERV, melyből iskola, bölcsőde is építhető. Ez az a bizonyos BVPR, azaz borsodi váz-, panelrendszer. Miskolcon az összekötő városrészben ezzel a technológiával készül óvo­da az Avason iskola stb. Szamos Gábor tehát joggal állítja: nincs előzmények nélkül a házgyári elemek korszerűsítése. Ám abban — mindennek ellenére —egyet­értettünk, hogy a most ter­vezetthez viszonyítva, kisebb horderejűek voltak az elmúlt években végrehajtott módo­sítások. Mi tette szükségessé a ház­gyári rekonstrukciót, illetve a termékek továbbfejleszté­sét? Szamos Gábor szerint első­sorban az új műszaki előí­rások melyek az eddiginél nagyobb követelményeket tá­masztanak, precízebben kivi­telezett, pontosabb méretű termékek gyártását kívánják meg. Egységesíteni kell a panelek méreteit is. Könnyű belátni, miért. Az országiban már üzemelő hét és épülő­ben levő három házgyár megköveteli, hogy a tömege­sen előállított ajtók, ablakok, szekrények, szőnyegek és egyebek mindenütt alkalmaz­hatók legyenek. Végül, de nem utolsósorban az eddigi­nél nagyobb szilárdságot, erősebb kapcsolásokat is kö­vetelnek az új előírások, hogy a házgyári épületekben is biztonságosan lehessen gázt használni. Mint a játékkockák A házgyár rekonstrukció­jára egyébként is sort kellett volna már keríteni, hiszen az öt éve működő berendezések elavultak. Logikus, hogy a rekonstrukciót a termékek korszerűsítésével összekap­csolva valósítják meg. Olyan gyártósablonokat, illetve pa­neleket alakítanak ki, me­lyek alkalmasak a változato­sabb épületek, kényelmesebb lakások előállítására. Az ÉSZAK TERV program­tervének lényege, hogy épü­letszekciókban gondolkoznak s ezek a szekciók szinte meg­számlálhatatlanul sok variá­cióban illeszthetők egymás mellé. Valahogy úgy játsz­hatnak majd ezekkel az épü­letelemekkel a tervezők, ahogy a gyermek az építő­kockákkal. Az épületek si­vár homlokzatát loggiákkal törik meg; csaknem vala­mennyi lakástípushoz tarto­zik majd egy viszonylag tá­gas (1,40X3,40 méteres) log­gia. A lakások alapterülete is növelhető, de a tágasabb otthon természetesen többe kerül, ezért a megrendelőn múlik, él-e ezzel a lehető­séggel. BÉKÉS DEZSŐ / * '-V .g—>■—é ■ .ff y t. V ■ M V" \ + Néhány variáció a sok közül. Ilyen változatos illeszthetők majd össze az épületszekciók. módon

Next

/
Oldalképek
Tartalom