Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-12 / 265. szám

Savanyú káposzta, csomagolt zöldség Könnyebb a háziasszony dolga A tartósított élelmiszerek zöldségfélék, félkészáruk el­készítése a háziasszonyoknak kevesebb munkát jelent. Az Agrokonzum Vállalat egy se­reg előregyártott és tartósí­tott élelmiszert állít elő. Ar­ról érdeklődtünk, hogy a kö­zeljövőben milyen újdonsá­kilós és másfél kilós csoma­golásban, magyaros mintájú köcsögökben hozzák forga­lomba. A gönci aszalóüzem­ben készül az aszaltszilva. Az idei gyengébb szilvater- més következtében csak 50 mázsát sikerült feldolgozni a gyümölcsből. * íme egy parányi hűtőszekrény, egy tűzhely és egy zongora, amelyen még néhány han­got is ki lehet hozni, bár nem nagyobb, mint egy kártya... Mindez csak mutató a 2 50 mi­niatűr mesterműből, amelyet Tóidéban mutattak be nemrég egy kiállításon. A legkisebb kiállítási tárgyak egyike egy 6 centiméter hosszú hegedű, levelek egy szem rizsre írva, s egy elefánt, amely kisebb, mint egy tű foka. Mindezeket az apró csodákat nők készítették — tökéletes pontossággal. Rövidítik a táviratokat Az elektromos számítógép harmadára csökkenti a távi­ratok hosszát, anélkül, hogy annak értelmén, érzelmi te­lítettségén változtatna. Az újítás a taskenti Kiberneti­kai Intézetben folytatott kí­sérletek eredménye. Több ezer üdvözlő távirat feldolgozása során észrevet­ték. hogy a szöveg fele ál­landóan ismétlődő szavakból és kifejezésekből áll. Közü­lük a legelterjedtebbeket kódjelekkel látták el. Ennek következtében megrövidül az átadandó szöveg hossza. A szöveg vételénél a kódjele­ket automatikusan dekó­dolják. Taskentben már működik ilyen új rendszerű távíró. gokkal lepik meg a háziasz- szonyokat. Savanyító üzemük sajnos csak a befőzési szezon végén kezdett el dolgozni, így csak minimális mennyiségű zöld­séget tudtak feldolgozni. Fo­lyamatosan gyártják azon­ban a savanyú káposztát; ed­dig mintegy 1500 mázsát tar­tósítottak. Aprilis végéig ösz- szesen 120—13C vagonnal ké­szítenek. Ez a Mennyiség várhatólag városunk egész téli igényét ki fogja elégíte­ni, sőt 10—20 vagonnal ex­portra is jut. A káposztán kívül az üzemben 100 mázsa papri­kát. valamint 100 mázsa zöldparadicsomot tartósíta­na'-. Rövidesen kapható lesz az üzletekben a házi főzésű szilvalekvár. A besztercei kékszilvából főzött lekvárt A napokban nagy sikerű orgonahangverseny volt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A műsort Bach- műveiből válogatta az elő­adó: Valkó László, aki saját készítésű orgonáján játszott. — Akkor még tizenkét éves voltam. Kértem anyámat, hogy vásároljon nekem egy orgonát, de ő nem vett. Nem anyagi, hanem pszichológiai meggondolásból: nem lehet a gyereket elkényeztetni! Ak­kor elhatároztam, hogy majd én csinálok. Azóta minden­féle orgonát gyártottam. Vol­tak kisebb „tanulmányorgo­nák'’, sok kis hibával, meg újabbak, jobbak. Ahogy telt az idő, meg a felkészültsé­gem is nagyobb lett, az iro­dalmat is átböngésztem, an­gol és német nyelvű szak­könyveket fordítottam, sike­rült ezt az orgonát használ­ható állapotba, hozni. Sokáig nem lehetett jól behangolni. Kísérleteztem vele. Az igény magas: szép hangzás, lágy felcsendülés. kimondottan a nagy, sípos orgona utánzása volt a lényeg, nem pedig a jazzorgona-hagszínek. Azt sokkal egyszerűbben meg le­hetett volna oldani A szak­embernek az mond valamit erről az ötéves, elektromos orgonáról, hogy négy-oktá- vos manuálja, 27 hangos pe­dálja van. A manuáion van egy öt sípsoros orgona, a pe­dálon pedig csak egy tizen­hat lábas. Meg egy újdon­ság, amit az irodalomban se­hol sem látni, a pedál—ma­nuál közti kopula. Kapcsolót jelent. És konstruáltam. Ami­kor elkészültem az elektro­mos résszel, megterveztem az ülőpadot, pedálművet, a dobozát, és megbíztam egy Továbbra is szállítják az üzletekbe a csomagolt zöld­séget és a hámozott burgo­nyát. Az utóbbit a vásárlók még nem kedvelték meg. Ebben bizonyára szerenet játszik az is, hogv példáúl a kilós csomagolású tisztított burgonya csaknem kétszer annyiba kerül, mint a nem tisztított. Hasonló a helyzet a 20—40 dekagrammos zöld­ségcsomaggal. amelyben pet- rezselvem. gyökér, sárgarépa karalábé és zeller van. Hamar megkedvelték vi­szont a vásárlók a tisztított és mosott sárgaréoát. vala­mint gyökeret. Ezekből a termékekből azonban még a kívántnál kevesebbet tudnak szállítani a boltoknak, mivel még nem kapták meg az áru feldolgozásához szükséges, mosó- és csomagológépeket. (bóta) orgonakészítő-mestert, ké­szítse el. De nagyon lassan ment a munka, kénytelen voltam hiányozni az iskolá­ból három hetet, hogy segít­sek. Asztalosmunkát. Akkor voltam ötödéves gépészmér­nök hallgató. Tavaly. Most már készen van, én meg itt maradtam az egyetemen ösz­töndíjjal, Tudományos gya­kornok vagyok. Harmadik elemista korom óta tanul­tam zongorázni is, s/most ezt az orgonán kamatoztatom. A tudományos munka mellett ez a kikapcsolódás. A barokk muzsika, de főként Bach ze­néje. Többször tapasztaltam. Nagyon szeretek orgonálni... Jobb pilóták-e a ni? Nem sokáig tartható már a botkormánynál a férfiak ural­ma. Ha a „teremtés koronáit” mindeddig nem győzték meg a közúti statisztikák arról, hogy a nők iobb gépkocsivezetők, az or­vosok most azt a hagyományos elképzelést támadiám. hogy nő­nek nincs keresnivalója » repü­lősén pilótafülkédében. Sok nagv légitársaság vonakodik attól, ho<rv nőket alkalmazzon Pilótá­nak. Dr. Hans Guido Mutke, müncheni nőgyógyász és repü­lőorvos viszont megállapította a müncheni légi és űrrepülési or­vosi kongresszuson; a nők or­vosi szemnontból legalább ar»y- nyira alkalmasak pilótának, mint a férfiak. A nőknek a repülőgéneken csak steward ess-lsént szgbad ne­héz testi műnkét végezniük. Csak az atlanti-óceáni átkelés során majdnem 14 km utat tesz­nek meg. Dr. Mutke úgy vélte, hogy a stewardess-ek a repülő­gép fedélzetén az e^vedűliek, akik kedvezőtlen körülmények között nehéz testi munkát vé­geznek. A pilóták azonban kényelmes üléseiken üldögélve energikusan védekeznek a nők behatolása el'en birodalmukba. Érvként a többn.vire bímnemű reoülögéo- utasokhoz intézett önhitt kér­dést hozzák fel: „Felülne e^v nő vezette reotilőgénre?** Harcuk ar­ra az id^re emlékezteti Dr. M”t- két, amikor az első nőknek, akik orvostudományt akartak tanulni, szabályosan ki keUett harroim- uk a helyet a hallgatók termé­ben. Az E°vesült Államokban sok nő működik magánpilótaként anélkül, hogv a balesetek kü- leges halmozódását lehetne meg­állapítani. Ennek ellenére Ame­rikában is. csakúgy, mint Euró­pában, a nőknek küzdeniük k^ll egyenjogúságukért az utasreoülő- cépek pilótafülkéjében. A mün­cheni orvos hangoztatta, hogy éppen az NSZK-ban éi ^ r»őí pi­lóta teljesítőképességének esrvik »pintapc’dáia. az ismert pilótanő, Han«a Peitsch. A Szovjetunió, mondta Lomov professzor, szov- iet pszichológus Münchenben, légitársaságában foglalkoztat női pilótákat. Egyébként: gépészmérnök Orgonaépítő Miskolc, Győri kapu 89. V. emelet 2. Vendégségben Sárkányéknél Azon az estén új képpel gazdagodott bennem a béke. Becsöngettem és kinyílt előt­tem másfél szoba boldogság. Találgattam: miből árad? A piros színű bútorokból? A virágokból? Az ódon lakás- díszekből? Mázas köcsögök, rézmozsár a könyvespolcon, kulacs, lopótök, a nagyapa kardja a falon. . . (Frissen font kukoricafüzér, ami majd a dissiti.,. 0|„­— Elrontottam a tejfeles csirkét — szól be íjalma az alig lépésnyi konyhából. — Pedig már meg van az új szakácskönyv — neveti Béla. Azért terí th etek ? Rendezgeti a népművésze­ti tányérokat. Munkamegosz­tás? ■ _ yi mindent közösen csinálunk. Mondhatnám ígv is: mindenki mindent csinál. m m Mindenki. Ketten varrnak, innen a harmincon. Alig fél éve házasok. — Húsvét reg­gelén nyolckor volt az es­küvőnk. SieH'mk. ho°v lene kössük. — Ki vezetett ? _ Bél*, mert a kicsivel men­tünk. A kicsi” a Vimelux Moszkvics furgonja amivel Béla dolgozni jár. Hűtőgén­és oLaikálvha-szerelő. Szak­középiskolai érettségi és vil- lanvszerelői szakmunkásbizo- nyítvánv után tanulta az úi szakmát. — Akkor még. 1966-bar valóban új volt. Mi vaevünk a szakma „öregjei”. Abban &7-f időben majdcsak luxusnak számított a fridzsider Ma már szinte minden lakásban megtalálható. Sok a. munka és teljesítmény után kapom a nénzt. de nem ezért sze­retem. Szabad vagyok, ma­iamnak osztom be a mvn- kat Persze, ez egyben nagv felelősség is. Most * város­ban tavitok, de korábban so­kat i artam vidékre. S a cigarettám alá tesz egy motoralkatrészt. Mi ez? Ha­mutartó. De ha szakszerűek akarunk lenni — vág közbe a feleség —, terelőgátas du­gattyú. Ne csodálkozz, ne­kem műszaki ismeretekből meg gépkezelésből is vizs­gáznom kellett. Hivatásos teherautósofőr. Több, mint két éve vezeti a Volán GAZ 51-es típusú, két és fél tonnás autóját. — Ügy kezdődött, hogy érettségi után forgalomirá­nyító voltam a központban. Aztán elvégeztem Pesten az egyéves, bentlakásos forgal­mi tiszti iskolát. De a fize­tésem még mindig csak ezer­öt maradt. Itt mast ezerrel több. De nemcsak ez az in­dok. Szeretem ezt csinálni: nem vagyok bezárva egy iro­dába egész nap. A kocsimat most az ÉÁÉV szerződtette. Az épülő új köztemetőbe szállítok cementet.- oxigénpa­lackot, mikor mit. — Nem nehéz? — Ez kiskocsinak számít. De azért erő, az kell. Nehéz a kormány, meg for­dulni. tolatni sem könnyű. Elavult a típus, de már ígé­retet kaptunk az újra. — S ha elromlik? — Ma éppen a kardánom szakadt el. Ilyen­kor aláfekszem, s amit tu­dok, megcsinálom. A nagyobb munkákra ott a javítómű­hely. Közben a kis bőrszütyű mélyéről előkerül a dicsérő lap: „...a rohamosan növek­vő forgalom biztonságát se­gítette elő... példamutató magatartásával a közúton ki­tűnőre vizsgázott...” — Délelőtt olyan furcsán idegen a lakás. Csali esti fényben látjuk mindig. Ke­vés a szabad időnk. Sokat, s kemény fizikai munkát vég­zünk — mondják egymás sza­vába vágva, s szemükben a megtalált nyugalom lángja. — Sietünk haza. mert egy­szerűen jó itthon lenni. Mi egész nap megyünk. Mire rendbeszedjük magunkat, már este van, hét-nyolc óra. Nem kívánkozunk ki a vá­rosba, Nagy ritkán egy mo­zi, vagy a Bükk, néha egy- egy jó tévéműsor, meg so­kat barkácsolunk a lakás­ban. Korán kell lefeküdni, hogy másnapra is maradion erő. — Gyerek? — Van négy is. A testvéreinké. Már ter­vezgetjük, mi legyen a ka­rácsonyi ajándék. Saját? Ta­lán. Majd. A mi tervünk — mint a mesében — szeretni egymást. Mindhalálig. Emelik a poharat, s egy­szerre mondják: a boldogsá­gunkra! VARSÁNYI ZSUZSA A gépkocsi gyermekáldozatai A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a közúti bal­esetek ugyanannyi gyermek- életet követelnek, mint a ra­gályos betegségek. Olaszor­szágban évente körülbelül ezer gyermek hal meg fertő­ző betegségek következtében, hétszáz pedig közúti balese­tek áldozataként. Slätis, a „túlságosan civilizált” Svéd­országban kimutatta, hogy a közúti balesetek áldozatai­nak 18,5 százaléka a gyer­mekek sorából kerül ki. Ang­liában 6,2 százalék, Auszt­ráliában pedig 10,9 százalék a közúti balesetek gyermek­áldozatainak aránya. A túlnépesedett Egyesült Államokban a statisztikák még megdöbbentőbb adato­kat is szolgáltatnak. 1969- ben az egyik orvosi folyó­irat 15 000 közúti baleset kö­vetkeztében elhunyt gyer­mekről számolt be; az áldo­zatok közül 5000 még az is­kolás kort sem érte el. A Rochester University munkatársa, Ivan B. Pless és munkatársai felmérést vé­geztek annak kiderítésére, hogy a szülők milyen mér­tékben vigyáznak gyermeke­ik biztonságára. A vizsgálat­ból kiderült, hogy a szülők­nek mindössze egyötöde tart­ja be a három biztonsági alapszabályt: az ajtók bezá­rásának ellenőrzése, a gyer­mekek hátsó ülésen való el­helyezése és a csecsemők ko­sarának rögzítése. De bárki meggyőződhet a szülők hanyagságáról, ha megfigyeli a közlekedő gép­kocsikat: a mamák csecse­mőiket térdükre fektetik, a vezető melletti ülésen utaz­nak (holott mindenki előtt ismeretes, hogy ez az ülés a legveszélyesebb), két-három- éves gyerekek a volán mel­lett ülő apjuk oldalán, vagy éppen az ölében ülnek, má­sok pedig állnak a kocsiban stb.) A városi közlekedés nem kevesebb veszélyt rejt ma­gában, mint a városon kí­vüli. Jó, ha a szülők ezt a körülményt is mindig ssem előtt tartják. / Az első titok ... (Kovács Sándor felvételeJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom