Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-12 / 265. szám

Ismét ősbemutató Berkesi András: Siratófal A Miskolci Nemzeti Színház november végi produkciója ismét ősbemutató lesz. A már-már házi szerzőnek számító Berkesi András Siratófal című kétrészes színműve kerül színre. A színpadon most formálódik a darab, Jurka László rendező azonban gondolatban már megalkotta ennek a sajá­tos játéknak színpadi atmoszféráját, „külső és belső” hely­színeit. Az utóbbiak nyilván ma­gyarázatra szorulnak. A Si­ratófal színpadi változata nem az azonos című regény­ből született. Nem a történet más, hanem annak megfo­galmazása. A színmű ízeg- vérig drámai alkotás — mi­ként ezt a rendező elmondta —, Sűrítetten tálalja az ese­ményeket: a cselekmény több idősíkon jelenik meg. Ennek megfelelően változnak a hely­színek is. A rendező. Gergely István díszlettervező segítsé­gével, olyan ésszerű és ter­mészetesen artisztikus teret teremtett, melyen könnyedén jelenhet meg gyors egymás­utánban a jelen és a múlt. Berkesi egyik fő törekvése ebben a drámában, hogy új­ból és újból szembesítse az embereket egykori énjükkel; önvallomásra késztessen. A múlt determinálja, de legalábbis jelentősen moti­válja a jelent, nem tagadhat­juk meg egykori önmagun­kat, szembe kell néznünk tet­teinkkel és legalább saját lelkiismeretünk előtt vállalni kell azokat. A Siratófalat ki­ki magának építi fel, s így kénj'szerül vallomásra, ön­vallomásra. A dráma főhőse egy idős munkásasszony; Teréz. Az ő megjelenítésével egy generációnak állít emlé­ket Berkesi, azoknak a pro­letárasszonyoknak és anyák­nak, akik a megrázó társa­dalmi változások közepette is mindig tudták helyüket,® tették, amit kell. A drámával azonos című könyvet családregényként is szokták emlegetni. Ennek a családnak kitágulnak a ha­tárai. Berkesi 1938-tól 70-ig vizsgálja meg néhány ember életén keresztül, hogy mi minden történt ebben az or­szágban; mivé váltak, vál­hattak szándékok, hitek. A mű színpadra állítása rendkívül nehéz feladat, min­den idősík, minden tér más­más stílust követel. Egyik pillanatról a másikra sok év­vel ezelőtt meghalt embere­ket idéz meg a szerző, nap­jaink konfliktusai újból és újból felbolygatják a tuda­tunk mélyén szunnyadó ese­ményeket, felszakítják a be­hegedtnek hitt sebeket. A Miskolci Nemzeti Szín­ház legjobb erőire bízta a mű színpadra vitelét. A fő­szerepet Kovács Mária játsz- sza, partnerei: a fiatal Ko­roknál/ Géza, aki most mu­tatkozik be először főszerep­ben. Simon György, Demeter Hedvig, Kulcsár Imre, Zol­tán Sára, Dariday Róbert, Gyarmathy Ferenc és mások. A bemutató november 30- án lesz.-Gy Felsőoktatási delegációnk tanú mínvútja Dr. Orbán László művelő­désügyi minisztériumi állam­titkár vezetésével vasárnap reggel felsőoktatási delegáció utazott Venezuelába, Peruba és Argentínába. A küldött­ség tagjai: Kanczler Gyula, a Művelődésügyi Minisztéri­um egyetemi és főiskolai fő­osztályának vezetője. dr. Kézdy Ái-pád akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorhelyettese, és dr. Szé­kely György akadémikus, az ESív-rí Loránd Tudomány­egyetem bölcsészettudományi karának dékánja. A küldött­ség úticélja: a három latin­amerikai ország felsőoktatá­sának tanulmányozása, az egyetemek közötti kapcsola­tok erősítése, valamint ál­lamközi tárgyalások folyta­tása. A versírástól az irodalomtörténetig Ma már egy hatodrangú megyei kiadvány is nagyobb példányszámban jelenik meg, a -Nyugat hatását azonban Sém előtf'é,sem utáná nem múlta felül egyik folyóira­tunk sem. Komlós Aladár pályája csaknem indulásától összefo­nódott a lapéval. Azon ke­vesek közé. tartozik, akiknek az élete ma már az iroda­lomtörténet maga. Csak saj­nálhatjuk, hogy- nem vállal­kozik a Nyugat monográfiá­jának megírására, hiszen — mint ahogy elmondta — ne­ki nem kell ehhez semmifé­le kutatómunkát végeznie. Pályája „a hagyományos” filozopter-, literátor-pálya. Bodor Aladártól, a tanártól kapja az oltást. Kitűnő kez­det! Mert hányán dicseked­hetnek azzal, hogy egy költő vezette be az irodalom rej­telmeibe, szépségeibe? A fia­tal diák maga is verselget — a Poéta lettem volna én is c. kötete a bizonyság. Az el­ső világháború miatt sorvad él a költői véna? Később Riedl Frigyestől az irodalom mesterségének alapfogásait sajátítja el. Meghatott hálá­val és tisztelettel beszélt ró­la a tévéinterjúban Komlós Aladár, szép példáját adva a tanítványi hűségnek, amely az értéket és a maradandót őrzi meg a már túlhaladott tudományos nézetekben is. Mert Komlós Aladár tu­dásban is, látókörben is fö­lülmúlta azóta az Arany Já­nos líráján nevelődött Riedlt. Kapcsolatai a radikális bal­oldali értelmiséggel, Jászai Oszkárral, a Galilei-körrel bekapcsolták a kor politikai megmozdulásaiba is. De mindezek mellett elsősorban homo literátor maradt, az a sokműfajú költő-író-kritikus- tudós, aki nyitott szemmel és aggyal szemléli az irodalmi jelenségeket, s azonnal rea­gál is rájuk. Ö írja az első tanulmánykötetet a Nyugat lírájáról; mint kritikus — noha elveti az avantgárd túlzásait — mindig az lij és a progresszív mellett teszi le voksát. Amit a kritikáról és a kritikusról mond, minden­kor megszívlelendő lesz. A kritikus „bizalmi ember”. Ál­dozatot vállal, mert óhatat­lanul is konflitkusokba ke­veredik. Minél becsületesebb, annál inkább. A véleménye egyszerre az ő szubjektív vé­leménye, de egy adott közös­ségé (osztályé, csoporté, rossz esetben klikké) is. Hatni, szolgálni akar. Igaza van abban, hogy ma nincs feltétlen tekintélyű kri­tikusunk. Nincs, mert nem vállalja senki ezt a pályát — csak mellékesen foglal­koznak vele. Komlós Aladár kitűnő kritikus, mégis, ami­kor alkalma kínálkozott (62 éves korában!), „átpártolt” az irodalomtörténethez. Ezt teszik fiatalabb pályatársai, többek között az interjút ké­szítő Pomogáts Béla is. Ér­demes elgondolkozni ennek az okán... (A halott író már nem sértődhet meg, bár­mit írjanak is róla...) Literátorok, érdeklődőbb ta­nárok, diákok jól ismerik Komlós Aladár írásait: esz- széit, kritikáit, irodalomtör­téneti munkáit. Most meg­ismerkedhettünk az ember­rel is,‘ ezzel a kedves mo- solyú, bölcs humorú, igazán szerény tanáremberrel. Mert az is volt, az ma is, az iro­dalom lelkes és serény taní­tómestere. Pomogáts Béla kérdései többször sutára sikerültek. De ő is — biztosan — elfo- gódott volt a Mester előtt. HORPACSI SÁNDOR Ifjúsági könyvtárának jól felszerelt zenei klubjában zenetörténeti előadássoroza­tot indít a városi könyvtár. A sorozat minden előadása hanglemezhallgatással egy­bekötött bemutató is. Az el­Koperniknsz­kiállítás A Lengyel Kultúra és Miskolc város Művészeti és Propaganda Irodája kiállí­tást rendezett Kopernikusz születésének 500. évforduló­jának tiszteletére a Kossuth Művelődési Házban. A be­mutató november 24-ig tart nyitva. Vasárnap kivételével naponta délelőtt 10-től este 6 óráig tekinthető meg. Münnich Fernere emlékeztek Dr. Münnich Ferencre, a Tanácsköztársaság komisz- szárjára, a spanyol polgár­háború dandárparancsnokára emlékeztek tegnap Seregé- jesen a Fejér megyei fiata­lok. Münnich Ferenc szülő­falujában a dunaújvárosi Münnich Gimnázium, a Du­nai Vasmű kokszvegyészeti gyárrészleg és a Székesfe­hérvári Teleki Blanka Gim­názium KISZ szervezete, a Dunaújvárosi Vasgyári Ál­talános Iskola úttörőcsa­pata és a Seregélyesi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet tanulói, fiataljai megkoszorúzták a seregé­lyesi Münnfch-szobrot, majd vetélkedőt rendeztek. HÉTFŐ Kossuth rádió. 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.50: Reklám. — 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.20: Polkák.— 13.30: Belépés nemcsak diplomá­val!... — 14.00: Országos Mo­zart műveltségi verseny. —14.15: Édes anyanyelvűnk. — 14.20: A Halmos—Sebő kettős felvételei­ből. — 14.44: Válaszolunk hallga­tóinknak. — 15.00: Hírek. —15.10: Iskolarádió. Kollégiumi órák. — 15.50: Spanyol forradalmi dalok'. —. 15.53: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: „Rába-parti elégia.” — 16.35: Bach: C-dúr kétzongorás verseny. — 16.54; Győri telefon- szolgálatunk jelentkezik. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpoliti­kai figyelő. — 17.19: A hét rádió­hallgatója. — 17.39: Lemezmúze­um. Jacques Thibaud hegedül. Marguerite Long zongorázik. — 10.00: Gyerünk Győrbe! — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.CO: Esti Krónika. — 10.30: Közvetí­ted a Magyarország—Svédország A MAGYAR GÖRDULŐCSAPÁGY MŰVEKKEL közös üzemelésű gördülőcsapágy boltunkat Miskolc, Augusztus 20. utca 10. szám alatt A gregorián- és tru bad ú rének ső előadás a zene kialakulá­sáról, a gregorián- és tru- badur-énekről szól, és no­vember 14-én délután 5 óra­kor kezdődik. Előadó: Pár­kány Judit zenetanár. meg­nyitottuk! KAPHATOK: EGYSORÚ MÉLYHORNYÚ GOLYOSCSAPAGYAK KÉTSORÚ BEÁLLÓ GOLYOSCSAPAGYAK 'OjPGORGÖS CSAPAGYAK Boltunk nyitva: 8—16 óráig szombaton: 8—13 óráig Telefon: 14-586 asztalitenisz Európa Liga mér­kőzésről. — 19.40: Győri gyűrű... — 22.00: Hírek. — 22.20; Rigó Magda és Palló Imre énekel. — 23.00: Gratulálunk! — 23.15: Szá­zadunk kórusmuzsikájából. — 23.30: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. Petőfi rádió. 12.00: Kamaraze­ne. — 12.43: Győr-Gyárváros ne­vezetességei. — 13.00: Hírek. — 13.03: Országos Mozart művelt­ségi verseny — 13.18: Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 13.45; Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig ... A rádió kívánságműsora Győrből. — 17.00: A Rádiólexi­kon különkiadása Győrből. — 17.30: Hírek. — 17.33: Dóry Jó­zsef nótákat énekel. Németh Já­nos cimbalmozik. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő (is­métlés). — 18.19; Közvetítés a Magyarország—Svédország aszta­litenisz Európa Liga mérkőzés­ről. ,— 18.35: Üj könyvek. — 18.38: Közkívánatra! Barátom, a gondolás, Száhiszló és az an­gyal, Szombat délután egyedül. — 19.25: Reklám. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.25: Kap­csoljuk a Győri Kisfaludy Szín­házat. A Győri Filharmonikus Zenekar Brahms-hangversenye. — 20.25: Hírek. — 20.35: Köz­vetítés a Magyarország—Svédor­szág asztalitenisz Európa Liga mérkőzésről. — 21.25: A Magvar Rádió Karlnthy-színpada. így írtok ti! — 22.35: Népdalok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Vámos Ag­nes operettdalokat énekel. — 23.30: A hét zeneműve. Liszt: Les Préludes. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: A hét elßö nap­ján. — Sátoraljaújhelyi körkép. — Tudósítóink jelentéseiből. — Kórur-muzsika. — Képek közsé­geinkből. — Akik nem a szak­mával foglalkoznak. .. — Me«vei soorteredmények. — Slágerkok­tél. Bratislava! televízió 14.55: Pártoktatás. — 15.55: Liga-tükör. — 16.15: Hírek. — 16.20; Peda­gógusoknak. — 16.40: Orosz nvelv- lecke. — 17.10: Beszámoló a közbiztonsági szervekről. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Muszlim Magomajev éne­kel. — 19.00: Híradó, majd ri­port a kelet-szjovákial cserép- készítőkről. — 20.00: Don Juán halála. — ?1.05: Híradó. — 21.30: Partoktatás. — 22.10: Sajtószemle. Filmszínházak. Béke (f4. hn6, 8) : A vörös tulipánok völgve (színes szovjet). — Kossuth (f3>: Csendesek a hajnalok I—II. (másfélszeres helyár! Mb. szov­jet) : (f7): A 22-es csapdája (18 éven felülieknek! Mb. színes amerikai). — Hevesy Iván Film­klub (f5, f7): Adalen 31. (színes svéd). — Fáklya (5): A tűz meg­hódítása I—II. (másfélszeres hely­ár! Mb. színes szovjet). — Pe­tőfi (f5. f7): Lánv a szabad­csapatban (színes NDK). — Szik­ra (5. 7): A lángoló tenger (szí­nes szovjet) — Táncsics (4. 6): Bob herceg (színes magvar). —> Tapolca. Ady (7): És üdvözlöm a fecskéket! (színes csehszlovák) — Hámor (4): Hatan hetedhét országon át. Kiállítások. Libressző: A mis­kolci rajzpedagógiai stúdió ki­állítása (nvitva 13-tól 20 óráig). — Szőnyi István Terem: Vati Jó­zsef festményei (nyitva 9.7<>-tól 18 óráig). _ Kossuth Művelő­dési Ház: ifj. Koffán Károlv tűzzománcai és Cvránszki Mária szobrai (nyitva 10-től 18 óráig). KEDD Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Smetana: Az eladott menyasszony. Három- felvonásos vígopera. — 9.10: Édes anyanyelvűnk. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.24: Harsan a kürtszó! Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Nótacsokor. — 9.00: Hírek. — 9.03; Farkas Ferenc—Devecseri Gábor: Sportkantáta. — 9.11: Tánczene Varsóból — 9.30: Elet- utam ... Halmos Bélával beszél­get Fekete Gyula. — 10.00: A zene hullámhosszán. — H.53: Könyvek, tálak, emberek Kul­csár Katalin műsora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom