Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-09 / 263. szám

Önkéntes érettségi Hányán idézzük £el — akár évtizedekkel is a nagy ese- s mény után —. hogy micsoda izgalmat, szorongást jelentett annak idején az érettségi. Nem túlzás, hogy álmunkban még sokáig visszatért egy-egy kellemetlen motívum, hogy szinte még egyszer átéltük a vizsgakínokat. Arról már nem is be­szélek, hogy nemcsak a diák, hanem az egész család druk­kolni kezd az érettségi közeledtével. Éretlen gyerekek és érett felnőttek már hosszú ideje meg akarják „fúrni” az érettségi intézményét. Néha úgy tűnt. már-már sikerül. A napokban közzétett új érettségi alapelvek — gondolom — hosszabb időre megnyugtatják a kedélyeket. Az érettségi természetesen nem töröltetett el. bár nem kötelező. (Persze, korábban is voltak növendékek, akik be­érték az osztályvizsgával.) Ezentúl — az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelete szerint — az általános irányú közép­iskolai végzettséghez — nem szakképesítéshez — kötött munkakörök betöltéséhez a középiskola IV. osztályának el­végzése elegendő. Továbbtanulni valamely felsőoktatási in­tézményben persze csak sikeres érettségivel lehet, szak közép­iskolákban pedig az érettségi egyet jelent a szakképesítés megszerzésével. így hát nagyon meggondolandó, hogy érett­ségizik-e valaki vagy sem. Még akkor is érdemes neki­rugaszkodni a nagy vizsgának, ha pillanatnyilag nincs szük­ség az érettségi bizonyítványra. Köztudomású ugyanis, hogy sokan csak később szánják rá magukat a továbbtanulásra, mikor már belekóstoltak a munkába, s érzik, hogy többre lennének képesek. Az új rendeletből tehát nem az önkéntesség az. aminek elsősorban örülnünk kell. Sokkal figyelemre méltóbb, hogy miként igyekeznek könnyíteni az érettségin. Sietünk meg­jegyezni. hogy ez nem valamiféle liberalizmus. Ésszerűbb követelményeket támasztanak a jelölttel szemben. A ren­delet mindkét iskolatípusban (gimnázium, szakközépiskola) csökkenti a kötelező vizsgatárgyak számát, és bővíti a vá­lasztható tárgyak körét. Jó dolog, hogy lehetőség adatik a közös érettségi-felvételi vizsgákra, s hogy ezek időtartamát (szemben az idei kísérlettel) 180 percben határozták meg Miután több fórumon is közzétették a rendeletet, nem bocsátkozunk további részletekbe. Mit várunk, várhatunk az új alapelvektől? Elsősorban azt, hogy nem érzik fenyegető rémnek az érettségit diákjaink. Hiszen nemcsak a tárgyak között választhatnak, hanem a számadás szóbeli, illetve írásbeli formája között is. (Utóbbi a gimnáziumokra vonatkozik.) így bizonyára sor kerülhet az eddigieknél önállóbb ítéletalkotásra. Mert továbbra is ez a eél. Aki figyelmesen áttanulmányozza az alapelveket, annak számára világossá válik, hogy érettebb, önállóbb feleleteket várnak a szakemberek. Különösen örülünk annak, hogy mindenütt kötelező az érettségi magyar nyelvből és irodalomból. Tapasztaltuk, hogy szakközépiskoláinkban nem fordítottak kellő gondot az anyanyelvi kultúrára s az irodalomtanításra, mely pedig nemcsak az esztétikai, hanem a világnézeti és érzelmi neve­lésnek is igen fontos eszköze. A kicsit sablonos .irodalom- történeti értékelések közben — a diák legtöbbször csak recitálta a tankönyvet — elsikkadtak a művek, az alkotók. Ügy hisszük, a felnőtt — vagy. ha úgy tetszik érett — gon­dolkodás alapfeltétele, hogy kellő logikai készséggel (nem véletlenül a matematika a másik kötelező tárgy), az anya- nyelv kifejező eszközeinek birtokában, ismerve a nemzeti és az egyetemes emberi alkotások legjobbjait — tudjunk véle­mény formálni. Erre, akár önkéntes az érettségi, akár nem embernek szüksége van az eletben. — minden (gyarmati) PÉNTEK Kossuth rádió. 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Nóták. — 13.45: Üzletről — üzletre. — 14.00: Csi- cseri bolt. — 14.25: „Nyitnikék". — 15.00: Hírek. — 13.10: Katona­enek. II. rész. — 15.32: Klein; Vidám íalusi kepek. — 15.44: Magyarán szólva. — 15.59: Hall­gatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: így élünk — ml, nemzetiségiek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpoliti­kai figyelő. — 17.20: A szovjet kultúra hete. Szergej Rahmani- nov Chopin es saját müveit zon- gorázza. — 18.00: Csokonai Vitéz Mihály. Julow Viktor előadas- sorozata. II. — 18.16: A pódiu­mon — Paul Anka. — 18.48: Gra- bocz Miklós: Nyugat-dunántúli táncok. — 19.00: Esti krónika. — 19.30: sporthíradó. — 19.40: Egy rádiós naplója. — 20.40: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 21.00: Hírek. — 21.03: .less Thomas énekel. — 21.20: Esti beszélgetés. Üj akadémiku­sok közéleti kérdésekről. —21.50: Santi Latora orgonái. — 22.00: Hirek. — 22.20: Meditáció — a vezetés történetének tanulságai­ról. n. rész. — 22.30: Népdalcso­kor. — 23.09: A szovjet kiáilóra hete. Mai szovjet zeneszerzők műveiből. — 24.90: Hirek. — 0.10: Eper es vér. Petőfi rádió. 12.00: Zenés hang- kepek az EDOSZ Szeged együt­tese citerazenekarán&k jubileumi hangversenyéről, n. rész. —12.18: Beethoven: A-dúr (Kreutzer) szo­náta. — 12.50: Párbeszéd egy magnószalaggal. — 13.00: Hírek. — 13.03: Maria Stader és Cesare Valletti énekel. — i3.40: Néhány perc tudomány. — 13.45: Időjá­rás. — 14.00: Kettőtől hatig. — 10.90: Hirek. — 18.06: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Beszélj a fate­rodról. — 19.01: Régi magyar da­lok és táncok. — 19.17: Űj köny­vek. — 19.20: Jó estét, gyere­kek! — 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Liszt Ferenc kamara- zenekar hangversenye. — 20.55: Katedra, pedagógusok műsora. — 21.15: Lehár-operettekből. — 21.50: Milyen legyen az árualap? — 22.00: Kapcsoljuk a 22-es stú­diót. Esti hangverseny száza­dunk zenéjéből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Könnyűzene éjfélig. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. Borsodi Tükör. — Munkaverseny a December 4. Drótművekben. — Gyártmányfej­lesztés a nyomdában. — Leg­újabb lemezünk. — Művelődő Borsod. — Oktatás — osztályozás nélkül. — Hivatása: népművelő. — A dzsessz kedvelőinek. Televízió. 14.30: Iskolatévé. — 17.38: Műsorismertetés. — 17.40: Hirek. — 17.45: Nem elég 5kar- ni. . . Dokumentumfilm. — 18.15: Reklémműsor. — 18.20: Ot perc meteorológia. — 18.25: Nő — há­rom szerepben. A változás kora. — 18.35: Dúdoló. Haydn: Üst- dob-szimfónia, H. tétel. — i9.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti me­se. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Nyitott könyv. Fehér Klára: Mi­ből csinálják az elefántot? — 21.09: Iszlám. Olasz film, V. rész. — 22.CS: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió. 15.45: Ke­rületeink hangja. — 16.00: Fecske (ifj. magazin). — 16.53: Slovan Bratislava—Sparta Praha labda­rúgó-mérkőzés kö7.v«títése. — 18.40: Dalok. — 19.00: Híradó, — 19.30: A koralltengerek vadászai. — 20.00: Az élcelődő. (Mikroko- média.) — 20.40: Vetélkedő. — 21.25: Híradó. — 21.50: Régi cseh film. — 23.25: A holnapi lapok­ból. Miskolci Nemzeti szinház (T): Hongkongi paróka. Moliére bér­let. Kiállítások. Miskolci Galéria: Mazsaroff Miklós festményei. Öl­tőt 1# óráig.) — Miskolci Kép­tár: Állandó kiállítás (10-tól 19 óráig). — József Attila Klub­könyvtár: Borsod megye irodal­Felújítják a Zenepalotát „Az országban második helyen...” & • M ;f |f* ff ,/f (c Ma . írf -J.. . mmmc városi kubai tmú zmmmiA —'?>K Vk:, HUBAY JENŐ D­ISKOLÁNK KOtONiAÁNAK . i iSz.Tl 1 S : S U. : M ßtmi i (<' vi4n píí a . , á /; xíI-a; ■: '■ iwTu mcyKX'Stnw'-s. siys ««XRfcNOKxmoo ÜNNEPI ' * ■ NÖVKNDÉKí i ANGV W$m Y vas. v. * ★ A Hubay Jenő tiszteletére növendékhangverseny plakátja. Amikor a Miskolc városi Zeneiskola a régi. a mai Déryné utca 3. szám alatti épületet kinőtte, az új ház adott teret és méltó keretet a munkához. A Zenepalota felavatása országra szóló ünnepség volt. Miskolc egyik korabeli napi­lapja, a Reggeli Hírlap 1927. december 27-i számában tel­jes oldalt szentel az ese­ménynek és másnap is visz- szatér rá. Hosszasan méltat­ja az akkori polgármester­nek, dr. Hodobay Sándornak és az intézet igazgatójának, Koller Ferencnek a Zenepa­lota építése körüli munkás­ságát, és nem feledkezik meg a városnak szóló gesztusról sem: „Miskolc városnak olyan széles és intelligens zeneértő közönsége van, mint ■ü (1929. június 15.) rendezett amilyen egyetlen más vidéki városnak sincs.” A nagyteremben az emlí­tett napon este fél 8-kor kezdődik a hangverseny, melyen „a legelőkelőbb mis­kolci meghívott társaság je­lent meg”, magas rangú tisztviselőivel képviseltette magát a Kultuszminiszté­rium. Itt voltak a zeneis­kolákat fenntartó városok képviselői, eljött Petrovics Elek, a Szépművészeti Mú­zeum főigazgatója. Sugár Viktor, a Mátyás-templom karnagya és természetesen Hubay Jenő, aki a magyar zenetörténet egyik kiválósá­ga, hegedűművész, pedagó­gus és zeneszerző, 1919-től 1934-ig a Zeneművészeti Fő­iskola főigazgatója, de min­denekelőtt a 25 éves intéz­mény névadója volt. Az új épületben az ezt követő év­tizedekben a Miskolc városi Az avatási ünnepségen mondta Hubay Jenő: „Ez o zeneiskola a budapesti mel­lett az országban jelentőség­ben és értékben a második helyen áll”. Lapozom az iskola által korábbi és későbbi idősza­kokban rendszeresen megje­lentetett évkönyvet. A 25., jűbileumi tanévben az isko­la növendékei „öt nyilvános előadásban mutatták be ké­pességüket és készültségü­ket”, emellett kamarazene­hangversenyt tartottak a haj­dani Korona, a mai Avas­szálló dísztermében. A 290 növendék öt főtanszakon vé­gezte tanulmányait, az isko­lának állandóan hangverse­nyező 60 tagú női kara volt. Az elmúlt 50 évre és a ko­rábbi évekre egyformán jel­lemző. amit a jubileumi tan­év évkönyve írt: „...alig van városunkban valame­lyes komolyabb zenei moz­zanat, amelyben növendé­keink ne vennének részt”. A tanári kar hangversenyező művészei Budapesten, Deb­recenben és Miskolcon adtak önálló koncerteket, a mis­kolci „Szabad Egyetemen” tartottak felolvasásokat. I Igényes oktatómunka a fa­lakon belül, a város által keresett és számon tartott koncertek sora az iskola hangversenytermében és má­sutt. ■ ■ Bogdán Emilia — 1938-tol az intézet növendéke, tanul­mányai végeztével a mai napig tanára — mondta: — A tanulás, a tanítás színvonala volt az, ami az intézményt mindig megha­tározta. Az oktatási forma változott ugyan, de az iskola adott végbizonyítványt, a legjobbak pedig elvégezték a főiskolát. Sokan választot­tuk hivatásul a zenét. Ügy tanítottak és dolgoz­tak, ahogy Hollóssy Kornél, az 1921-ben alakult Miskolci Filharmóniai Társaság kar­nagya. 1918-tól a zeneszerzés és orgona művésztanára mondta egy 1938-ban tartott szülői értekezleten: „A zene művészet, a zeneelmélet tu­domány ... egyiknek a má­sik nélkül nincs értelme... csak a kettő együttvéve nyújt tökéletes zenei neve­lést, enélkül zenét tanulni csak külső máz.” Az oktatási forma időről időre változott, a növendé­kek száma ma már sokszo­rosa az évtizedekkel ezelőt­tinek (csaknem ezer fiatal jár ki-be a nagykapun), s több ma a ház hivatása is, mint hajdan. Hiszen a kí­vánság: „Legyen a zene mindenkié”, már-már valóra válik. (Folytatjuk) (makai) »...HARSÁNYAN ÉS HITTELr’ AURORA 73 Hannibál és a többiek Jó néhány új magyar tévé­játék forgatását fejezték be, és újabbakhoz kezdenek hozzá a közeljövőben a tévé stúdióiban. Hassak Lajos el­beszélése nyomán Horváth Z. Gergely rendezésében láthat­juk majd az Egy ember és a többiek című produkciót, amely a 20-as években ját­szódik. Sarkadi Imre Hanni­bál című drámája töredék­ként maradt fenn kézirat­ban, eddig sehol sem jelent meg. Most Siklósi Olga ké­szített forgatókönyvet a mű­ből, amelyet Hajdúfy Miklós irányítása alatt rögzítenek képszalagra. Fejes Endre Cserepes Mar­git házassága című drámájá­ból kétrészes feldolgozást mutatnak be Szőnyi G. Sán­dor rendezésében. A mű az író ars poeticájának drámai megfogalmazása. Császár Ist­ván Gyilkosok című tévéjá­téka a valóság erejével és hitelességével elevenít meg egy bírósági tárgyalást, amelynek vádlottja egy gyil­kossá lett fiatal anya. Gyárfás Miklós A legna­gyobb szemtelenség című ko­médiája egy családról, illetve a család nagyapjáról szól, aki makacsul vonakodik meghalni, sőt általános meg­rökönyödésre, egyre fiata­labb ... A négylevelű lóhere és A sírköves tragédiája című fil­mek egy-egy megtörtént bűnesetet dolgoznak fel. Kuczka Péter A rejtélyes égitest című játéka tulajdon­képpen tudományos fantasz­tikus történet, amely nap­jainkban játszódik Budapes­ten. A Nyitott Könyv sorozat­ban Üjhelyi János Svéd­ország messze van című al­kotását ismerhetjük meg. íj színpad Latabár Endre Színpad né­ven új, öntevékeny színját- szóegvüttes alakult a Vörös­marty Művelődési Házban. A néhány hónapja együtt dolgozó fiatalok november 12-én, hétfőn este mutatkoz­nak be a művelődési ház kö­zönségének. A darab, ame­lyet első alkalommal be­mutatnak, Illés Endre Tör­ténet a szerelemről és a ha­lálról című novellájának dramatizált változata. A cí­me: Szávitri és Szatjaván. mi emlékei (12-től 29 óráig). — Szőnyi Terem: Vati József fest­ményei (9.30-tól 18 óráig). Filmszínházak. Béke (f4, hn6, 8): A vörös tulipánok völgye (színes szovjet). — Kossuth U0): Csendesek a hajnalok . .. I—II. (másfélszeres helyár! Mb. szov­jet) ; <f3, f6): Csendesek a haj­nalok ... I—H. (másfélszeres helyár! Mb. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (Í5. 17): Elvira Madigan (színes svéd). — Fák­lya (f4, fi): Zahar Berkut (mb. színes szovjet). — Petőfi (fi): Hatan hetedhét országon át... (mb. színes NDK). — Szikra (4. 6): A lángoló tenger (színes szovjet). — Hámor (4): Chato földje (amerikai). SZOMBAT Kossuth rádió. 8.00; Hirek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.38: A szovjet kultúra hete. A negyedik port­ré. — 10.00: Hirek. — 10.05: Élet a holdon, — 11.12: Zenekari muzsika. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 9.00: Hírek. — 9.03: „Jelképek erdején át __” — 9.13: Legénybúcsú. — 9.45: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 10 00: Szombat délelőtt. — 11.00: Hirek. apróhirdetés ingatlan Kétszoba, összkomfortos, nyári- konyhás lakás melléképületekkel eladó. Kazincbarcika, Kiserdősor 41. (Pincesor.) AzonnaU beköltözéssel kétszo­bás. központi fűtéses, kertes kés eladó. Radnóti Ifc Miskolcon a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban ke­rült sor november 4—6. kö­zött az országos orosz-szovjet vers- és prózamondó feszti­válra. A rendező szervek: a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága, a KISZ Miskolc városi Bizott­sága, valamint a Művészeti és Propaganda Iroda — az ország különböző részéről 75 fiatalt hivott meg, akik már előzőleg szerepeltek és he­lyezést értek el országos sza­valóversenyeken. Az elődön­tők 3 fordulóban. 3 bíráld bizottság előtt zajlottak le. Az idén. Vlagyimir Maja­kovszkij születésének 80. év­fordulója esztendejében a kö­telező versenyprogram a köl­tő egy-egy versének, prózá­jának tolmácsolása volt. Ez alkalomból kérdeztem meg a döntőbe jutott 19 résztvevő közül kettőt: mit mondanak egy mai fiatal számára Ma- jfikovszkij gondolatai? Üjhelyi Olga, elárusító (Polgárdi): — Az általános és közép­iskolában jelesre feleltem Majakovszkij verseiből. Ezek az első sikerélmények tettek kíváncsivá, hogy még jobban megismerjem ezt a nagyszerű költőt. Először jellegzetesen egyéni stílusa, harcos köz­életi és forradalmi eszméi ragadtak meg, azután ismer­tem meg az embert, aki ér­zékenyen reagál a köznapi problémákra is. Legfőbb jel­lemzője szerintem, hogy amit mond, az mindig időszerű. Szabó András, egyetemi hallgató (Budapest): — Én \ részletet mondtam az 1930-ban elhangzott Kong­resszusi beszédéből. Mint magyar szakos tanár, ezzel szeretném majd kezdeni a Majakovszkijról szóló elő­adásaimat, mert nagyon Iz­gat a költő elkötelezettsége, amelyet „harsányan és hit­tel” és mindig őszintén, tisz­ta szívvel hirdet. * — A zsűri elnöke. Keleti István, hogyan látja: mi­ként tükröződtek a költő gondolatai, érzései a szerep­lők produkcióiban? — A versenyzők részére összeállítottuk és elküldtük a Teli torokból című kiad­ványt, amely Majakovszkij számos versét és prózáját tartalmazza. Ügy érzem, szí­nesítettük a költőről alkotott eddigi sematikus képet, de a fiatalok nagy része sajnos ezekből a színekből keveset adott vissza. A lényeget nem látták meg Majakovszkijban: amire ráveti a szemét, azt az indulat reflektorával pász­tázza végig. Világos, de so­ha nem magyarázkodó, értel­mes, de soha nem okoskodó. bíró

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom