Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-08 / 262. szám

verseny szünetében Fordította és bírálja: Rab Zsuzsa Az Aurora >1 hajdani kórházépület telkén az építőknek a Szinva áradásával is birkózniuk kel­lett, de ezért a házért gyorsan és szívesen dolgoztak. Büszke volt rá Miskolc, amelynek főutcáján — talán kiderül a korabeli felvételről — 1927-ben még hagyományos oszlopok tartották a távíródrótokat. felújítják a Zenepalotát „Pompás barokk stílű épület” A l'anáesház téren villamos­ra akartam szállni, mikor né­hány hetes miskolci lakos­ként a Bartók tér 1. szám alatti épületet kerestem. Az iskola növendékei úgy néz­tek rám, mintha megbocsát­hatatlan bűnt követtem volna el: létezik egy ember a vi­lágon. akinek fogalma sincs, hol van a „Konzi!” Egy má­sik kép a közelmúltból: fi­gyelmeztettek, hogy erről a házról csak akkor írjak, ha nemcsak azt tudom, hogy hol van a bejárata, milyen intéz­ményeknek ad otthont, hogy a déli homlokzata a Szinvara, felvirágozott erkélye a Bartók terre néz. Mind nem elég. ezt bárki tudhatja. De az atmosz­férája: Azt annál is inkább érezni kell, mert Miskolcon ezrek tudják, mi az a Zene­palota. Az Ht töltőt* évek emlékét őrzik és keresik a mindig visszatérő volt ze­nészpalánták, későbbi taná­rok, muzsikusok. Miskolc városi Zeneisko­lájának növendékei es a meghívott vendégek először 1927. december 17-én men­tek fel a „tükörteremből” a koncertterembe vezető díszlépcsőn. A zeneiskola fennállásának 25. évében foglalták el a, zenének és a zene tanításának szentelt új házat. Nagy dolog volt ez még akkor is, amikor a ju­biláló zeneiskola egyike az ország legrégibb zenét ok­tató intézményeinek. (Mis­kolcon kívül vidéken Kecs­keméten, Szombathelyen,! Győrött, Szegeden, Pécsett, Nagykanizsán és Debrecen­ben volt ekkor zeneiskola). Az új ház építésének gon­dolata először 1907-ben ve­tődött fel. „Zenekultúráról csak ott lehet szó, ahol a koncertek ünnepnapjai mel­lett megvannak a muzsika hétköznapjai is” — olva­som, és tovább: „ .. állandó központja legyen a zenemű­vészetnek a miskolci új Ze­nepalota”. Mit is hívunk palotának? A magyar nyelv értelmező szótára szerint: „Nagy, díszes, mutatós vá­rosi középület.” Palota sok van. De ezt a zene otthoná­ul emelték Miskolcon. Az (építkezés gyorsan ment, két év alatt állt a „ .. .művészi ízléssel terve­zett és minden részletében pompás, barokk stílű épü­let.” Waelder Gyula műegye­temi tanár tervezte. Ö ír­ja: v.. .nemcsak abban, amit hallanak, hanem amit látnak is gyönyörűségük fog telleni . . . Mintegy titka volt a megoldásnak az, hogy a hangversenyteremnek külön bejárata, hatalmas föld­szinti ruhatára, fenn az emeleten pedig tágas sé­táló, foyerja van.” A há­zat a Papp és Singer cég építette; gyorsan, pontosan, jól. Az öreg Papp bácsi, a kivitelezők vezetője büszkén mondta: ..Miskolcon az utóbbi évtizedben nemigen csináltak boltozatokat, én pedig a barokk stílusnak megfelelően alkalmazom azokat”. Az építész a laka­tosmunkák szakembereit szerette talán a legjobban, megérdemelt elismerésükre büszkén emlékezik: ,,A ta­nár úrtól szép rajzokat kap­tunk, boldogan és örömmel dolgoztunk. A végén fotog- rafálni azt lehet, de keresni mellette — könyörgöm — azt nem lehet.” Nem a kereset a pénz volt a fontos. A vá­ros máig egyetlen koncert­termében megszólalt a szép­mívű orgona (a pécsi Angs- ter-cég építette) és a díszes nagykapu mögött mesterek keze igazította a hangsze­rekre a növendék kezét. Hallom a figyelmeztetést: ..Erről a házról csak akkor írjon...” A miskolci Zene­palotánál szebb, tisztább stílusú, manapság feltétle­nül kényelmesebb, korsze­rűbb' középület sok van. A régi tágasság, amikor be­fogadták a felsőfokú keres­kedelmi lányiskolát is, ré­gen a múlté; ma három in­tézmény zsúfolódik itt ösz- szse, koncertterme is mindig foglalt. Hogy járhatnék utá­Színház az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság 107 színházában ritka az üres szék. 1972-ben a színházak 25800 előadását több, mint 12.18 millió néző tekintette meg. A külföldön is ismert színházat, mint pél­dául a Deutsches Theater, a Deutsche Staatsoper, a Ko­mische Oper vagy a Berliner Ensemble előadásai különö­sen népszerűéit. Az ország 56 •rózr.i színházának műsora igen változatos; egyre töbo mai témájú darabot mutat­nak be. Az 1973—74-es sze­zonra a társulatok 389 elő­adást ígértek, ezek közül 73 ősbemutató vagy premier, 31 darab NDK-beli szerzők tol­lából kerül ki, 15 pedig a többi szocialista országok íróiéból. Ezen kívül 13 gyer­mek- es ifjúsági bemutató, 10 klasszikus dráma és négy mai témájú színházi mű pre­mierje szerepel a program­ban. Az ország öt gyermek- és ifjúsági színházán kívül a ..felnőtt” társulatok is tarta­nak ifjúsági előadásokat. A színházlátogatók fele gyer­mek, illetve serdülőkorú. + A kapudísz a valóságban is kicsi, de ezért is szeretik — az egészet na az egyes növendékek életre szóló élményeinek? Csak kérdések kínálkoznak. Az a titka, hogy idejönnek a zenéért kicsik és nagyok? Hogy nem a városi füst és korom, hanem az elmúlt év­tizedek munkája adja a pa­tináját? A magyar zenekul­túra, a város kultúrájának egyik központja volt és ma­rad. ötven év nagy idő; a korszerűtlen épületet most felújítják. (Folytatjuk) (makai) — Amikor kimondja a sza­való: Rab Zsuzsa fordítása — az egész terem figyelme egy irányba terelődik. Eleinte legalábbis ez történt... — Lehetséges, nem vettem észre. Az én figyelmem a versenyzőre terelődött... Hogy milyen érzés? Valami komoly dolgot kellene, illene mondanom, s csak az jut eszembe; jó. Ezt azért igyek­szem megindokolni. Jó, mert élettel telítődnek azok a sza­vak, mondatok, versszakok, amiken gondolkodtam, töp­rengtem, ... jó, mert isme­rem ugyan ízig-vérig a ver­set, mégis újat kapok. Min­dig mást. _ ...???... — Hogyan is magyaráz­zam? Ha verset olvasunk, akkor azt először is értel­mezzük, majd asszimilál­juk, feldolgozzuk magunkban. Szubjektív élménnyé válik. Ez az élmény, a kialakult kép a fordítóban mélyebb és erősebb, mintha „csak” ol­vasná a verset, ami persze természetes, hiszen a fordító alaposan meg is küzd ezért, míg az olvasó bizonyos érte­lemben „készen” kapja... Gyakran megtörténik, hogy egy versből csak a szavaimat kapom vissza. Ez is termé­szetes, éppen olyan termé­szetes, mint ennek az ellen­kezője. A költő és vers­mondó kapcsolata a lénye­ges, s ez a kapcsolat, ha száz szájból hangzik el, százféle. Megdöbbentett például a nép­balladát mondó Nagy Erzsé­bet. Nem, nem kimondottan az előbbiekre vonatkozik ez, most kicsit másról van szó. Ez a kislány abból, amit — őszintén bevallom — pusztán díszítőelemként, a forma kedvéért írtam, abból ő tar­talmat „csinált”, megrázó tartalmat. Nagyon meglepett, és valami csodálkozó örömet éreztem. Mintha nem is én írtam volna... Vége a szünetnek. A te­remben ismét sűrűvé válik a levegő, már mindenki moz­dulatlanul ül a helyén. Rab Zsuzsa is ... (keresztény) Tótágast álló műbírálat Módfelett hódolója vagyok a képzőművészetnek. Egy-egy festménynek akár az eredetijét, akár a reprodukciójut meg­lehetősen hosszú ideig vagyok képes nézegetni. Valószínű, hogy ilyenkor a bennem ifjúkoromban elvetélt festő tápász- kodik fel, az bámultatja velem a piktúra alkotásait. Így álltam meg a minap is az egyik trafik kirakata előtt, amelynek üvegén át egy tájkép nagyobb levelezőlap nagy­ságú reprodukciója látható. Madzagra akasztva lóg a kép — s én bámulom szenvedé­lyes érdeklődéssel. Téli tájat ábrázol, havas városrészt, fehér háztetőkkel, s — ha a színre jól emlékszem — szürkésbarna házfalakkal. Kissé modern ecsetkezelésröl vall az alkotás, állapítom meg „szakértelemmel”, de nem rossz, sőt, jó a kép. Nekem legalábbis tetszik. Azt az illúziót kelti bennem, ami való­színűleg a festőnek is szándéka volt: teliesnek látom a háza­kat, s a föléjük boruló égboltozatot is. Mivel van a képen fa is, havas lombozatáról megállapí­tom, hogy sikerült alkotásrészlet az is. Csakugyan: ilyen a fa lombja télen. Egyszóval: egy jó téli tájképben gyönyörködöm. Egyszercsak meghökkenek. Megbolondult tán a festő? Ho­gyan. de inkább hova festette a fa törzsét? Vagy gondolta: ha Picasso megtehette, hogy figuráinak a hasára biggyesz­tette a szemüket, miért ne élhetne ö is hasonló módon a művészi szabadsággal? A fa törzse ugyanis nem a lombozat alá, hanem fölé van festve. Elszomorodom. Így elrontani egy képet! Aztán tüzetesebben szemügyre véve a reprodukciót, elszé­gyellem magam. Nem a festő a hibás, hanem — a trafikos. Fordítva akasztotta fel ugyanis a levelezőlapot. Most aztán nem tudom: talpra állítva csakugyan jó-e a kép? S abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán értek-e vala­micskét a festmények bírálatához. Mert mi tagadás, ez eset­ben tótágast állt bennem a mükritikus. Annyi tanulságot mindenesetre levontam az egészből, hogy ezentúl, ha megszemlélek egy-egy festményt, kézen allva is megpróbálom szemügyre venni. T. I. Gergely Mihály Miskolcon Két időpontban is talál­kozhatnak ma Gergely Mi­hály íróval olvasói, tisztelői. Délután három órákor a MÁV Járműjavító Üzem szakszervezeti klubjában a felszabadulás utáni első hó­napok és évek irodalmi éle­téről, az írókortársakról a Ki tud többet Miskolcról? szellemi vetélkedőben részt vevő szocialista brigádtagok­kal beszélget az író. Este hat órakor pedig a Rónai Sán­dor megyei Művelődési Köz­pontban várják Gergely Mi­hályt, aki a Hungara Vivo és az Eszperantó Magazin című lapok főszerkesztőjeként ke­resi fel a művelődési köz­pont Eszperantó Klubját. Följelentem az emberiséget Följelentem az emberiséget címmel előadói est lesz no­vember 12-én, hétfőn este 6 órakor a Bartók Béla Mű­velődési Központban. A Ka­rinthy Frigyes műveiből ösz­szeállított műsorban Győr- vári János és Dariday Ró­bert, a Miskolci Nemzeti Színház művészei állnak pó­diumra. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiá­koktól. — 13.43: Lokálpatrióták— Salgótarjánban. — 14.03: Kétzon- gorás művek. — 14.30: Az élő népdal. Berzenoe. — 14.40: Tör­ténelmi társasjáték. Megrendül a föld Európában. — 15.00: Hírek. — 15.10: Csak fiataloknak! — 15.55: Reklám. — 15.59: Hallga­tóink figyelmébe! — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Cso­konai Vitéz Mihály Julow Viktor előadássorozata I. — 16.24: Sa­int—Saens: IU. szimfónia. — 11.00: Hírek. — 11.05: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 11.50: A szovjet kultúra hete. Látoga­tás a pjatnyickij-együttesnél. — 18.20: Szivünk alatt. Pásztor Magdolna riportja. — 18.45: He­gedűs a háztetőn. — 18.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 19.00: Es­ti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. Miről írassunk önnek könyvet? — 19.35: A szovjet kul­túra hete. Táncdalokkal a nagy­világban. — 20.25: Háttérbeszél­getés. Lipovecz Iván műsora. — 20.55: Hírek. — 20.58: Verdi: Ri- goletto. Háromfelvonásos opera. — 22.00: Hírek. — 23.28: Verbun­kosok. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Zenés hang- kipek az EDOSZ Szeged együt­tese clterazenekarának jubileumi hangversenyéről I. rész. — 12.15: Zenekari muzsika. — 13.00: Hí­rük. — 13.03: Győri stúdiónk je­lentkezik. — 13.20: A Román Rádió és Televízip énekkarának felvételeiből. — 13.40: Madárba­rátok ötperee- — 13.45: Időjárás. — 14.00: Rádiónapló — kettőtől hatig. — 18.00: Hírek. — 18.10: Rádióhangversenyekről. — 18-40: Magyar Remekírók. Veres Péter- Pályamunkások. — 19.10: Pro­kofjev zeneszerzői arcképe. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika n. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. A napló utolsó lapja. — 21.30: Nép­dalok. — 21.50: Tanulság szocio­lógusoknak. — 22.00: Slágermú­zeum. — 23.00: Hírek. — 23.15: A Deák-együttes játszik. — 23.30: George Malcolm csemballózlk. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Megyei kör­kép. — Tudósítóink jelentik. — Az új utak keresése megyénk mezőgazdaságában ti. — A szak- felügyelő egy napja. — A mik­rofon a fiataloké! ... — Fiata­lok zenés találkozója. Televízió: 13.30: Iskolatévé. — 16.38: Műsorismertetés. — 16.40: Hírek. — 16.45: A generális. Ame­rikai film. — 18.00: Reklámmű­sor. — 18.03' Ének a végekről. A búcsúi búcsú. Dokumentum- riportíilm, IV. rész. — 18.35: Téka. — 19.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hír- adó. — 20.00: Színészmúzeum. Rajnai Gábor. — 20.50: KI mit tud?-klub. — 21.50: Kortárs és blzonyságtevő. Portréfllm a 80 esztendős Komiós Aladárról. — 22.40: Tv-hiradó. — 2. kiadás. Bratislavai televízió: 16.20: Hí­rek. — 16.25: Hirek a jégkorong­pályákról. — 16.40: Autósok, mo­torosok, figyelem! — 11.00: Ifjú szemmel. — 18.10: Szórakoztató zenés műsor. — 19.00: Híradó.— 19.30: Szurkolók műsora. — 20.10: A diplomaták. (Tévéjáték, ism.) — 21.35: Híradó. — 21.55: Csen­des Don (szovjet film). — 23.55: A holnapi lapokból. Miskolci Nemzeti Szinház (1): Hongkongi paróka. Schiller bér­let. Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8): A vörös tulipánok völgye (szí. szovjet). — Kossuth (10): Csendesek a hajnalok ... I—II. Másfélszeres helyárral! (mb. szovjet). — (f3, 6): Csendesek a hajnalok. . . I—II- (Másfél- szeres helyárral! mb. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub <f5, fi): Elvira Madigan (szí. svéd). — Fáklya (fő, fi): Zahar Ber- kut (mb. szí. szovjet). — Petőfi (15, fi): Hatan hetedhét orszá­gon át (mb. szí. NDK). — Szik­ra (5. 7): Cható földje (16 éven felülieknek! szí. amerikai). — Táncsics (4. 6) : A lángoló ten­ger (szí. szovjet). — Hámor (6): Cható földje <16 éven felüliek­nek! Amerikai). Kiállítások: Miskolci Galéria: Mazsaroff Miklós festőművész kiállítása (11-től 19 óráig). — Miskolci Képtár: állandó kiállí­tás (10-től 18 óráig). — Kossuth Művelődési Ház. B. Müller Mag­da fotókiállítása (10-tól 18 óráig ) — József Attila Klubkönyvtar: Borsod megye Irodalmi emlékei (12-től 20 óráig). — Szőnyi Te­rem: Vati József festményei (9.30-tól 18 óráig). fentek Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15; Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.19: Zenekari muzsika. — 8.59: Colas Breug- non. Romain Rolland regénye. — 10.00: Hirek. — 10.05: IsRolará- dió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Schumann és Schubert műveiből. — 10.59: Lottóeredmé­nyek. — 11.00: Miről ír a Tár­sadalmi Szemle legújabb száma? — 11.10: Jancsi és Juliska. — 11.49: Kritikusok fóruma. Miről írassunk önnek könyvet? Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bárdos Lajos kórusmüvei. — 8.15: Az Izraelita felekezet ne­gyedórája. — 8.30: Népi zeneka­rok műsorából. — 9.00: Hírek. 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hi­rek. Magyar Viseosagyár az ország egyetlen vegyiszálgyára — korszerű üzemek, a legmodernebb technológia; — biztos megélhetés, jó fizetés;' — kitűnő munkahelyi körülmények, jó szociális ellátottság; — korszerű munkásszállás férfiak részére; — jó tanulási, kulturális és sportlehetőségek stb. JÖJJÖN DOLGOZNI NYERGESÚJFALURA, A MAGYAR VI5COSAGYARBA! A gyár felvesz : '•igyipari szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, lakatosokat, csőszerelőket és épitöipari karbantartókat. JELENTKEZÉS Nyergesújfalun (Komárom megye), a Magyar Viseosagyár munkaügyi főosztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom