Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-05 / 260. szám

a miskolciaké a szó A feledékeny bérlettulajdonos pótdijat tizet Elhagyott pénzek özv. Tóth Gyuláné, Miskolc, Katowice u. 35. sz. alatti lakos — csekély nyugdíjából — 200 forintot vesztett el október 31-én a déli órákban a Katowice utcai ABC-áruházban. Sajnos, a bolt dolgozói nem találták meg a pénzt, de abban reménykedik, hátha valaki — e pár sor el­olvasása után — visszajuttatja címére. * Egy idős házaspár a Búza té­ren elhagyott egy retikült. Ben­ne személyi igazolvány, nyugdí­jas bérlet, iratok, kulcscsomó és körülbelül 140 forint volt. Az iratokra igen nagy szükségük lenne, kérik, ha visszaküldenék azt Pónus Béla Miskolc, II., Kaffka Margit u. 18. sz. alá. Panelszálló a Besenyői úton Minden ötödik munkásszállóban lakik Hogyan élnek a BÁEV dolgozói0? Evek óta autóbuszbérlet-tulaj­donos vagyok. A minap véletle­nül a másik kabátomban ma­radt a bérletem és a br/izon az ellenőr feljegyezte adataimat. Egy óra múlva a központban bemutattam érvényes bérlete­met, ott azonban büntetéskép­pen kaptam egy bérletpótdíjró! szóló nyugtát és 15 forint kifi­zetése ellenében rendeződött az ügy. A bérletpótdíj fizetése sze­rintem akkor indokolt, ha nem a kijelölt számozású buszra szállók fel. Az elmúlt napokban a Kossuth rádióban hasonló problémáról hallottam riportot a Fővárosi Közlekedési Vállalat il­letékeseivel, ahol ők úgy nyi­latkoztak, hogy ebben az eset­ben büntetést nem kell fizetni. Ilyen különbség lenne Budapest Hány óra...? ... Pontosan egy, de an­nak sincs mutatója. A vas­gyári vásárcsarnokot ugyan jó ideje átadták már ren­deltetésének, egyik sarkán egy jókora órával, de a számlapok még mindig mu­tató nélkül éktelenkednek. Miskolcon, belvároson kí­vül, amúgy sem akad pon­tos időt jelző alkalmatos­ság Jó lenne, ha a mutatók minél előbb a helyükre ke­rülnének — tette szóvá I. N. miskolci olvasónk. Egymás nyakába porolnak! sfer Az ötödik emeleten la­kom, egész héten dolgozom. Alig várom a szabad szom­batot, hogy lakásomat végre kitakarítsam, szellőztessem. De sajnos, ebben az időben takarít az egész ház, tizen­két emelet egymás felett. Kinyitom az ablakot, erre fentről a nyakamba rázzák a porszívó tele zacskóját, szőnyeget, rongyot. A szo­cialista együttélés eme fo­nákságairól el kellene gon­dolkoznia mindenkinek. Az egymás fölött és mellett la - kó emberek ne szerezzenek rossz napokat szomszédaik­nak azzal, hogy nincsenek tekintettel másokra — te­szi szóvá L. Lászlóné olva­sónk. és Miskolc közlekedési szabá­lyai között? — k'ér tanácsot Szűcs József levelezőnk. * A Miskolci Közlekedési válla­lattól a következő választ kap­tuk: A helyi közlekedési vállala­toknak a 231970 (Közlekedési Ér­tesítő 21.) KPM számú utasításá­ban a pótdíj megfizetésére vo- natlcozó rendelkezés a követke­zőkkel egészül ki: „Ha az utas jegyellenőrzés alkalmával érvé­nyes bérletét nem tudja felmu­tatni, de azt két napon belül a vállalat által megjelölt helyen utólag bemutatja, a vállalat pót­díj helyett (56 forint) legfeljebb 15 forint kezelési díjat számol­hat fel.*» Ez a rendelkezés az ország egész területére egyfor­mán vonatkozik. Hol az az asztal? Dühömben nagyot csapnék az asztalra, de nem tehetem, ugyanis hetek óta hiánycikk a konyhaasztal. Nem értem, hogy egy ilyen nagy városban — mely a vidéket is ellátja bútorral — a költözködések Idején, miért nem lehet kony­haasztalt kapni? Igaz, a ház­gyári lakások beépített kony­habútorral készülnek, de asz­tal még nem tartozik a be­rendezéshez. N. I. Miskolc • • Öröm és üröm Ez év nyarán a Borsodi Szénbányák kezdeményezé­sére a Miskolci Mélyépítő Vállalat megkezdte a Lyu- kóvölgy utcába az ivóvíz bevezetését. Mi ennek na­gyon örültünk', hiszen az ut­cában levő ásott kutak már csaknem teljesen kiapadtak, örömünkbe azonban nagyon sok üröm is vegyült, mind a mai napig. Hónapokon keresztül az utca közepén kiásott árok kupacain tud­tunk csak közlekedni, s bár tudjuk, milyen nagy kincs lett volna nyáron a csapadék, de bennünket egy kiadósabb esőzés teljesen elzárt volna a külvilágtól. A munkálatokat egy hónap­pal ezelőtt befejezték, vi­zünk már van, azonban ut­cánk használhatatlan. Az árkot ugyan betemették, de az út régi állapotát nem ál­lították helyre. Az lenne a kérésünk, hogy mint régen, kőzúzalékkal szórják le ut­cánkat. hogy egy kis eső­zés után ne kelljen bokáig érő sárban járnunk. Zsadányi József Miskolc, III., Lyukóvölgy 6. sz. A tanács művelődésügyi bizottságának egy kijelölt csoportja, dr. Arokszállássy Zoltán vezetésével előzetes vizsgálatokat végzett a BAÉV- nél a vállalat dolgozóinak szociális, művelődésügyi és egészségügyi helyzetéről. A tapasztalatokat tartalmas vi­tában beszélte meg a bizott­ság. A vita során a legtöbb szó annak az 1058 BÁÉV-dolgo- zónak a sorsáról esett, aki­nek hiányzik a nyolc általá­nos iskoja végzettsége. A kérdés annál is inkább iz­galmas, mivel az idén állami oktatásban részt vevő 312 dolgozó közül is csupán ti­zenöten járnak általános is­kolába. A többiek vajon ho­gyan és mikor pótolják le­maradásukat? S ha nem pó­tolják, vajon hogyan fognak megfelelni a gyorsan változó építőipari szakma által tá­masztott, egyre magasabb követelményeknek? A válla­latnál ugyan beindult a dol­gozók általános iskolájának kihelyezett tagozata, de va­jon akad-e elég jelentkező az iskolapadok megtöltésére? Aggasztó az analfabétáknak Miért nem ülnek a padba a bányászfiatalok? A .miskolci bányaüzem 360, KISZ-korhatárban levő fi­atalja közül 178-nak nincs meg a nyolc általános is­kolai végzettsége. Ennek egyik oka, hogy a fiatalok zöme vidékről jár be, s nem szívesen vállal­ják még a tanulás terheit is. A másik ok: az iskolába járók csak egy műszakban dolgozhatnak, s így havonta 300—500 forintot „veszíte­nek” a délutánom, illetve éjszakás műszak után fo­lyósított pótlék kiesésével. A bányaüzem párt-, gazda­sági-, szakszervezeti-, és KISZ-vezetősége most kere­si a módját az iskoláztatás megoldásának. Ez annál is inkább sürgető, mivel az üzem területén már nem egy nagy értékű gép dolgo­zik. amelyek működtetése komoly szakmai felkészült­séget igényel. Tehertaxi Cgy látszik, a lépcsőzetes munkakezdés után bevezették a munka lépcsőzetes befejezését is. Legalábbis erre gyanakod­tam a minap a tehertaxi-állo- máson. Szükségem lévén a szol­gáltatásra, a Beloiannisz utcá­ban kocsira vártam. Elég sokat, mire megjött az első kocsi. — Sajnos, uram. háromkor le­járt a munkaidő#, már nem vállalok fuvart. Kissé furcsának találtam, hogy ilyen korán fejezik be a mun­kát a Volánnál, hát vártam még. A második kocsi vezetőjének már ötig tartott a munkaideje, de olyan messze (Kilián-dél) már ő sem vállalt fuvart. — Különben is, még enni sem volt ma időm — mondta és le­rázott. A harmadiknak már megesett rajtam a szíve, de többször is figyelmeztetett, hogy igyekezzünk, mert négykor neki sikta. Ez aztán a jó cég — gondol­tam —, itt mindenki akkor fe­jezi be a munkát, amikor éppen kedve tartja, vagy valóban al­kalmazzák a munka lépcsőzetes befejezését is? #agy István Miskolc ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE ^eaSNWUtAMA: 18-224 Műsora? esi a vakok szövetségénél! kÉjában Szombaton délután 17 óra­kor műsoros estet rendeztek a vakok szövetségének Kos­suth utcai klubjában, ame­lyen a miskolci szociális ott­hon öntevékeny csoportjá­nak tagjai is szerepeltek. a száma is (70), s még in­kább borúlátásra ad okot, hogy az érdekükben beindí­tott tanfolyam kudarcot val­lott. A BÁÉV 5507 dolgozója közül 1531 a bejáró. A vál­lalat három miskolci szállá­sán ezernél is többen lak­nak. A szállások felszerelt­sége a megyeszékhelyen jó­nak mondható, bár a meg­levő helyiségek ma már szűk­nek bizonyulnak, nem na­gyon akad hely klubok ki­alakítására sem. A- könyvtár anyaga (22 ezer kötet) jó, ám az utánpótlásra biztosított idei 44 000 forint vészesen kevés. Felvetődött az is: mi marad a munkásszállások valódi értelemben vett kul­turális költségeire, amikor az erre az évre adott 124 ezer forintból az egy főfog­lalkozású kultúros bérét, az ismeretterjesztés-, a tanfo­lyamok- és a felnőttoktatás költségeit is fedezni kell? A kritikai észrevételek között szerepelt az a probléma is, hogy a vállalatnál összesen napi 8 órában foglÜkoztaíőtf három üzemi orvos kevés. A bizottsági ülés résztvevői kö­zül többen megkérdezték: miért nem tud egy ilyen nagyvállalat főállású üzem­orvost foglalkoztatni? A vizsgálatot végzők meg­állapítása szerint kedvező visszhangra talált a vállalat­nál, hogy az idén az egye­dülálló és többgyermekes anyákat 25 ezer, az alacsony keresetű nagycsaládos dolgo­zókat pedig 35 ezer forint segélyben részesítette a szak- szervezet. A szociális segély összege 200 ezer forint, az üdültetésre fordított pénz pedig 1,7 millió (15 nagycsa­ládos dolgozó gyermekeit in­gyen üdültették). Ezekben a napokban a ta­nács három osztálya folytat­ja a vizsgálatokat. így — mint azt Tok Miklós, a művelődésügyi bizottság el­nöke is hangsúlyozta — min­den remény megvan arra, hogy tanácsunk végrehajtó bizottsága decemberben át­fogó képet kapjon a BAÉV dolgozóinak helyzetéről. S ez megfelelő alapot biztosít majd olyan javaslatok meg­tételére, határozatok megho- 'zatáláffi-amelyek még jobb körülményeket teremtenek az 5500 dolgozónak. Ny. I. Aktivisták jutalmazása Pénteken délután kiváló szakszervezeti aktivistákat jutalmaztak meg az Építők megyei bizottságán. Kriskó József, a megyei bizottság titkárhelyettese adta át az építőipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést, a szakszervezeti munkáért ado­mányozott kitüntetéseket és okleveleket. Egy-egy akti­vista a KPM-től, és a Köny- nyűipari Minisztériumtól ka­pott miniszteri kitüntetést. Az ünnepségen, amelyet minden évben megrendeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al­kalmából, összesen 54-en kaptak jutalmat. Metró-múzeum a mélyben Építészeti kialakítását, szerkezeti megoldását tekint­ve egyaránt különleges mú­zeummal gazdagodik a fő­város: mintegy négy méter­re a föld felszíne alatt, egy alagutban rendeznek be köz­lekedési jármüveket bemuta­tó kiállítótermet. A helyszín •— ahol már javában dolgoznak — a bel­város, közelebbről a Deák tér, a most épülő észak-déli metróvonal leendő ideiglenes végállomása. Itt volt az 1896-ban megépített föld- 1896-ban megépített föld­alatti vasút utolsó megállója. A mostani mertó-alagútfúrá- sok során a mélyben „fel­színre került a millenniumi „kis” földalatti régi végállo­másának úgynevezett felha­gyott alagútszakasza, vagyis az a rész, allol a szerelvé­nyeket visszafordították. Az ötven méter hosszú föld alat­ti folyosó közvetlenül a met­ró Deák téri gyalogos alul­járója mellett húzódik. A felhagyott alagút kedvező fekvése adta az ötletet a * múzeum létesítéséhez. A múzeumba az utasel­osztótérből — mozgólépcső igénybevétele nélkül — lehet majd lejutni. A „restaurá- ciós” munkák az aluljáró kialakításával egyidőben, ok­tóber végén, november ele­jén kezdődnek. A vitrinek kiképzése, a berendezési tár­gyak — régi földalatti ko­csik és közlekedési ritkasá­gok — elhelyezése szintén erre az időpontra esik. A metró-múzeum berende­zése látványos és csöppet sem egyszerű műveletnek ígérkezik. A kiállítási tár­gyakat, a hatalmas, több tonnás szerelvényeket a fel­szín megnyitása után külön­leges gépek segítségével en­gedik le a múzeumba. Amint vége a W51töz«etésnek. a Ki­emelt föld visszakerül a he­lyére: a vonatok végleg a mélyben maradnak, felhozni őket nem lehet. A múzeum bejáratát az építkezések ide­je alatt befedik, a megnyi­tást 1976-ra tervezik. Csökkent a zsúfoltság Szeméttelep a város szívében A mindig későn állnak be a/, autóbuszok*» címmel. H. T. aláírással lapunk október 4-i számában megjelent panasz­ra a Volán 3. sz. Vállalata vá­laszolt. 1973. július 3-tól Miskolc—Ka­zincbarcika között sűrítették a járatokat. Ez a forgalomszerve­zési intézkedés jelentős mérték­ben csökkentette az autóbuszok zsúfoltságát. Ezt azonban csak úgy tudták megoldani, hogy fokozták az autóbuszok kihasz­náltságát. Például a 21 órakor Miskolcról induló autóbusz az előző járatból 20.50 órakor ér­kezik be az autóbusz-pályaud­varra, tehát mindössze tíz perc áll a járatszemélyzet rendel­kezésére a következő indulásig. A tapasztalat szerint elég gya­kori az egy-két perces késés is, mivel az útvonal — forgal­mi szempontból — rendkívül zsúfolt és ez megnehezíti a menetidő pontos betartását. A Borsodi Ércelőkészítőmü —Miskolc között közlekedő já­rattal kapcsolatos észrevétel jogos és intézkedtek a hiányos­ság azonnali megszüntetéséről. A Melinda utca végén van egy gazos, dimbes-dombos, elhanyagolt terület. Bár a tilalmi tábla ki van téve, ez egyáltalán nem akadályozza meg a környékbelieket ab­ban, hogy mindenféle házi szemetet ide hordjanak. A szeméttelepet házak veszik körül, s a közeli lakók te­hetetlenek abban, hogy meg­akadályozzák a további sze­métkihordást. Talán, ha a területet végérvényesen meg­tisztítanák a gaztól és az ed­dig felgyülemlett szeméttől, akkor el lehetne érni — ha kell, esetleg bírsággal is —. hogy több szemetet ne hord­janak ide és ez az esztétikai­lag és egészségileg egyaránt kifogásolható terület eltűnne a városból — tette szóvá Sz. J. olvasónk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom