Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-01 / 257. szám

* A küldöttértekezlet elnöksége. (Balról jobbra): Török László, a KISZ megyei bizottságának titkára. Fülöp Péter, a KISZ városi bizottságának első titkára. Mándity József, a nagyüzemi KISZ-bizottsag titkára. B. Nagy Sándor, az LKM párt- bizottságának osztályvezetője. Huber Imre. a KISZ KB osztályvezető-helyettese, Koszti Lajos, az LKM pártbizottságá­nak titkára és Drótos László, a városi pártbizottság titkára. (Kerényi László felvételei) n gyár világa Ji ISZ-hiildottértckezletet tartottak az LKM-ben Gondos és körültekintő szervezőmunka előzte meg a nagyüzemi KISZ-bizottság küldöttértekezletét Miskolc legnagyobb gyárában, a Le­nin Kohászati Művekben. Igényes — egy üzemszocio­lógiai tanulmánnyal felérő — előzetes beszámolót ké­szítettek A negyven oldalas értekelést eljuttatták a 2400 KISZ-tag által megválasztott száz küldötthöz. A tegnapi küldöttértekezleten már csak egy szóbeli kiegészítés hang­zott el, hogy minél többen mondhassák el véleményü­ket, javaslataikat. A reggel nyolc órakor kez­dődött tanácskozáson B. Nagy Sándor, az LKM párt- bizottságának osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket. Megválasztották a mandá­tumvizsgáló bizottságot, a jelölő bizottságot és a sza­vazatszedő bizottságot, ame­lyek nyomban megkezdték a munkájukat. Mándity József, a nagy­üzemi KISZ-bizottság titkára tartott kiegészítő-vitaindító előadást. Figyelme ugyanúgy mindenre kiterjedt, mint a felmérés készítőinek. Aktí­van, s egyre eredményeseb­ben működő KISZ-szervezet .élete vázolódott fel előttünk, két és fél ezer ifjú kommu­nista sokirányú mozgalmi te­vékenysége. S ennek hatásá­ra — úgy tűnt — négyezer ifjúmunkás — a nem KISZ- tagok is — egyetlen közös­séggé kovácsolódik ... Bizonyára éppen ezért a küldöttértekezlet részvevői nemcsak eredményeiket so­rolták. önkritikus. segítő szándékú hozzászólásokkal jelölték meg a KlSZ-szerve- zet további teendőit. Az ifjúságpolitikai határo­zat nyomán vezérigazgatói utasítás született a Lenin Kohászati Művekben. A fia­talok jelentős része nem is­meri ezt az utasítást — fej­tette ki több hozzászóló is Vagyis az információk nem mindig idejében jutnak el az érintettekhez. Emellett az itt-ott tapasztalható vezetői szemléletről is beszéltek, amely úgv inti a fiatalt tü­relemre. hogy „túl fiatal a magas fizetéshez, az élőn-lé­péshez ...” Természetesen a gyári társadalmi és tömeg- szervezetek közti jó kapcso­latot sok példával igazolták a küldöttek. A küldöttek, akik munkások, technikusok diplomások voltak ... Véle­ményük megegyezett abban, hogy politikailag jobban fel kell készülniük a KISZ-ta- goknak. Hiányos a mozgalmi iskolázottságuk. Jó lenne, ha minél több fiatal venne részt politikai tóvábbkönzésben. Nem felejtkeztek el a leg- fiatalabbakról sem. akik most kezdik életüket, mum- kahelveiken: hogyan illesz­kednék be ők a gyár vilá­gába? Szó esett módszertani kér­désekről is: műven eszkö­zökkel. formákkal, lehet gaz­dagítani a KTSZ-szerve7=t é'etét. E vonatkozásban az alp oszervezeteknék van ku 1 csfont ossá «. A vita a délutáni órákban fejeződött be. Ezután válasz­tották: me«? a 39 tagú naffv- üzemi KT<57.-bizottság taeiaít. s azt a U KISZ-tagot. akik a városi küldöttértekezleten képviselik a kohászat ifiú kommunistáit. A nagvüzem: KT^Z-hizottság titkárává is­mét M zndi tv Józsefe' vá­lasztották. S. J. Korrekciós osztályok Esztendőről esztendőre visz- szatérő gond azoknak a kis­gyermekeknek a beiskolázá­sa. akik ugyan szellemileg épek, de fejlődésükben idő­legesen lemaradtak, s emiatt akadályozták a folyamatos oktató-nevelő munkát az is­kolákban. Ezért Budapesten és egyes vidéki városokban kísérleti jelleggel már néhány esztendeje lélektani-pedagó­giai vizsgálódással is kiegé­szítették azt az orvosi vizs­gálatot, amely az iskolába lépést megelőzi. A szellemi­leg ép. de fejlődésükben idő- ir gesen lemaradt gyerekeket — a szülők egyetértésével — 12—15-ös létszámú, úgyne vezett korrekciós osztályokba helyezték. A korszerű mód­szerekkel folytatott, szinte az egyes tanulókhoz mért fog­lalkozások eredményeként, a gyermekek fejlődésbeli hát­rányait pótolhatták, s tanul­mányaikat a normál tanuló­létszámú osztályokban foly­tathatták. A kísérlet jó ered­ménnyel járt, s a Művelő­désügyi Minisztérium rende­leté alapjan a megyék most fokozatosan megszervezik a kis létszámú korrekciós osz­tályokat. + Szorgalmasan jegyzetelnek a küldöttértekezlet résztvevői. A vita közben jó gondolatok születnek... Befejeződött a betakarítás Mára befejeződnek az őszi betakarítási munkák Miskolc három termelőszövetkezeté­ben. A becslések szerint bur­gonyából 158 mázsás átlagos termésre számítanak hektá­ronként. Ez 90 mázsás hol­danként átlagnak felel meg, mely mintegy 10 mázsányi- val magasabb az országosnál. Az országos átlagot megkö­zelítő, 17,8 mázsás (májusi morzsoltban számolva) ter­mésre számítanak a három termelőszövetkezetben kuko­ricából. A jó eredmények el­érésében jelentős szerepe van a munkaerőgondokkal küszködő termelőszövetkeze­tekben a gépesítésnek. Néhány évvel ezelőtt, amikor a házgyári otthonok újdon­ságnak számítottak, egy tervezőmérnökkel arról beszélget­tünk. jó-e. hogy olyan szűkek a konyhák. Az eszmecsere „elvi” jellegű volt. hiszen a szóban forgó mérnök semmit sem tehetett azért, hogy a konyhák alapterülete maiadjon, avagy növekedjen. De arra emlékszem, hogyan magyarázta e helyiségek szűkös voltát: a modem ember, a városi em­ber már nem a konyhában tölti szabad idejének javát. Vá­roson nincs „tiszta szoba”, a konyha csak arra való, hogy ott percek alatt elkészítse az asszony a reggelit, vacsorát vagy nagy ritkán az ebédet — hiszen dolgozik a nő és a családtagok munkahelyükön étkeznek, készételeket fogyasz­tanak — teríteni a szobában lehet. Nos, jómagam is házgyári épületben, egy kétszobás la­kásban élek. Maradi gondolkodásúnak sem tartom magam, a konyhát mégis szűknek, kényelmetlennek találom. A „nappalinak” használt nagy szoba berendezése ugyanis ét­kezésre nem alkalmas. Ha étkezőasztalt és ehhez illő szé­keket helyeznénk el benne, akkor zsúfolttá válna. Az ala­csony asztalkák mellett csak hétrét görnyedve, esetleg a tányérokat kézben tartva lehet étkezni. Summa-summá- rum: a konyhában szorongunk vendégeinkkel együtt a kö­zös ebédek, vacsorák alkalmával. De ott szorongunk mi magunk nap nap után, hiszen a „modern ember”, a „városi ember” is lényegesen többször eszik otthon meleg ételt ma még. mint ahogy azt a tetszetős elméletek kidolgozói el­képzelik. Gondoljunk csak a szabad szombatra és a vasár­napra. Igaz. ilyenkor lehetne vendéglőbe járni. De ki győz­né azt anyagiakkal? Ami pedig a készételeket illeti... Ezeket valóban könnyebb elkészíteni, ám elfogyasztásuk éppen úgy történik, mint a hagyományos menüké. Hogy miért beszélek én most ennyit a konyháról? Azért, mert tegnap este a televízió híradójában a miskolci ház­gyár rekonstrukciójáról nyilatkoztak a szakemberek. Öröm­mel hallottam — úgy gondolom, sokadmagammal együtt —, hogy elkészültek a terves és az új típusú lakások változa­tosabbak, kényelmesebbek lesznek az eddigieknél. Kényel­mesebbek lesznek azért is, mert nagyobbra méretezik a konyhát. Mint hallom, ezt úgy érték el a tervezők, hogy az úgynevezett lomozó helyiséget megszüntették. Jól tették. Nagyobb szükség van arra. hogy az ember egy kicsit el­eressze magát az asztal mellett, mint arra, hogy a lim-lom ne szorongjon. Az eddigiek alapjan úgy tűnhet, hogy haspárti vagyok. Ez pedig gyanús álláspont, mert mostanában a sajtónak egyik legkedvesebb témája, hogy túl sokat és túl bőségesen táplálkozunk mi magyarok. Nem vitatom, hogy így van. Bár néha az az érzésem, hogy' egy kicsit többet beszélünk erről, mint más — nem kevésbé fontos! — egészségügyi problémákról. Ám ha többet is eszünk a kelleténél, az nem azért van, mert túl kényelmesen tesszük. Bizonv a munka­helyen, az úgynevezett önkiszolgáló éttermekben és másutt is gyakran kapkodva, oda sem figyelve étkezünk. Étkezünk? Táplálkozunk. És ez nagy különbség! Szerintem a megle­hetősen ritkán együtt levő csaladok életében a közös étke­zésnek ma is fontos szerepe van. „Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek” — mondja a költő. Az új típusú konyhákban többször örülhetünk a közösen élvezett jo izeknek. BÉKÉS DEZSŐ Olaj, olajkályha A belkereskedelem számí­tásai szerint az idén 320—350 ezer űjabb olajkályhát sze­reznek be a háztartások. így az év végén az országban már mintegy kétmillió olaj­kályha fűti a lakásokat. A kályhák folyamatos ellátása érdekében a z. A FOR az idén 730 000 tonna háztartási tü­zelőolaj értékesítésére készült fel. A téli nagy forgalom enyhítésére a nyári kedvez­ményes akcióban 80 000 ton­na tüzelőolajat adtak el. s a tárolást is segítette az ÁFOR azzal, hogy 16 000 használt Asszonykám, adj egy kis kimenőt... Fújt a szél. A meteorologusok hideget jó­soltak. A villamos sokára jött. Tíz perccel éjfél előtt ennyi elég is a rosszkedvhez. A villamos sokára jött és majdnem üres volt. Aki sokáig vári rá, az csendben élvezte a viszonylagos meleget, aki futott, hogy el­érje, a kabátjába burkolózva jött rá, hogy fázik. Ez az a pillanat, amikor vétek lenne tölünk, utasoktól megkérdezni, hogy mi a véleményünk a villamosról, a hidegről, a késői lefekvésről, úgy általában az életünk­ről. Kedvtelenebbek lennénk valós ked­veinknél. Hadd idézzem most a kedvelt kozmetikai reklám kötőszavát: „De!" Nos. tudja-e ön, hogy ha egy rossz­kedvűen didergő villamosra valaki valahol felszáll, akkor mindenki a felszállóra figyel? Hozzánk kelten szálltak fel. Az egyik sokáig várhatott, a másik éppen elérte a villamost Idősek, őszek voltak mind a ketten. Aki topogott, az a munkából jött, a másikat a részegek istene védte. — Szervusz Árpádkám! — mondta a jó­zan a kocsi közepéről. — Mi van? Suttogva felelt a másik. De suttogni úgy is lehet, hogy azt mindenki hallja, hogy mindenki odafigyeljen: — Nincs itthon az asszony... Kilengtem egy kicsiL Szó ami szó, a lengés még mindig tar­tott. Figyelünk és mosolygunk a 60 év kö­rüli férfi szabadságán. — Tudod; Asszonykám adj egy kis ki­menőt ... — Megkaptad, látom . . . — A, még kiugróm a tóra. Tudod, a ház­ba beszereltük a fűtést. — Ugyan! — Mit ugyan? Vettem egy NSU Blitzet. — Dehát ittál! — Tegnap is ittam, tegnap is kimentem. Ha elkapnak, kifizetem. — A többit már énekelte: „Asszonykám adj egy kis...” Felkapta a fejét a lakatos, aki aznap még vonatra ül, a segédmunkás, aki a munkás­szállóra igyekezett, az egymás kezét fogó házaspár a hátsó peronon, akiket albérlet vár valahol. — Ügy megy az a kocsi... És ha korábban mosolyogtunk a kapatos jókedven, akkor most volt bennünk valami rossz érzés. Nem a tóparti nyaraló, nem az NSU, hanem a „kifizetem’’ pökhendisége miatt. Ugyan ki tagadná, egy-egy kis kimenő nem árt, de javasolnánk a kimenőt adó asszonykáknak, hogy a slusszkulcsot leg­alább vigyék magukkal, mert ez a fajta jó­kedv, ez a fajta „kiugróm a tora’’ sok szo­morú baleset oka volt már. BARTHA GABOR hordát bocsátott a lakosság rendelkezésére. A téli idény­ben másfel millió „előre cso­magolt es töltött” kanna ér­tékesítésével számolnak. Ez­ért két félautomata töltőbe­rendezést is beszereztek és az ellátást több száz újabb áru­sítóhely létesítésével is meg­könnyítették. így ebben á szezonban már 761 ÁFOR- eladóhelyen és 3692 viszont­eladónál kaphatnak fűtőola­jat a vásárlók. A zord idő­járás okozta szállítási nehéz­ségek azonban esetenként megzavarhatják a folyamatos ellátást. Ezért ösztönözte az ÁFOR a háztartásokat külön­böző kedvezményekkel az olaj otthoni tárolására. Az év utolsó hónapjaiban és a jövő év első negyedé­ben szükséges kőolajtermé­kek — az ipar tájékoztatása szerint — a hazai termelés­ből. a meglevő készletekből es az importból rendelkezés­re állnak. REFLEKTOR Ma Budapesten, a Műve­lődésügyi Minisztériumban kiosztják a tankönyvkészítő nyomdák munkaversenyé­nek díjait. ^ Bár községben (Baranya megye) megkezdi próbaüzemelését az ország egyik legnagyobb csibekelte­tője. + Egerben helybeli és újpesti szocialista brigádve­zetők tanácskoznak. ^ Győ­rött, a Cardo Bútorgyárban ifjúsági klubot avatnak. ★ Pécsett megnyitják a társa­dalmi ünnepségeket szervező irodát. % Százhalombattán megnyílik a #Mi hoztdk as időt” kiállítás. „Jobb ízű a íalat... ■ -> . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom