Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-03 / 259. szám

Lobogózzuk fel az éoiileteket! Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága felkéri a város lakossá­gát, az üzemek, intézmények, vállalatok vezetőit, hogy no­vember 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója tiszteletére lo­bogózzák fel a lakóházakat, az üzemek, intézmények, vállalatok épületeit. A zászlódísz november 5- töl 9-ig köszöntsc az ünne­pet. Mindig lesz tokaji bor A Győri kapui új szolgál­tatóházban a gyógyszertár, az OTP-fiók és a totózó után a hónap végére elké­szül a Tokaj étterem-esz­presszó is. A Miskolci Verv- déglátóipari Vállalat deko­rációs részlegének vezetője, Párkányi Ferenc már készí­ti a díszes étlapokat. A földszinten hidegkonyha, az első emeleten étterem, a másodikon pedig eszpresszó kap helyet. Nem véletlen a Tokaj elnevezés, mert az ét­terem számára a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát állandó, speci­ális italválasztékot biztosít. * Álmodik a baba... (Agotha Tibor felvétele) Ha neurotikus a gyerek... A pszichológus tanácsai a szülőknek Vízpazarló berendezések Ha csöpög a csap... Miskolcon a hosszú szárazság óta idestova valóságos kincs a jó ivóvíz: közismert, hogy naponta több ezer köbméter hiányzik a városi hálózatból. Ugyanakkor elgondolkoztató az is, hogy a hibás szerelvények miatt legkevesebb ezer köbméterre tehető az a veszteség, amit a rossz csapok, ve­zetékek pazarolnak el. De hát mitől rosszak ezek a felszerelések? ötezer csa­lád él házgyári lakásokban, ahol a vízvezeték berende­zései mindössze néhány éve­sek. Ennek ellenére az utób­bi hetekben folytatott ellen­őrzések alapján kiderült, hogy a csapok többsége rossz, csöpög, éjjel-nappal fogyasztja a drága ivóvizet. A javítattás nem éppen ol­csó, és a lakók egyébként is szívesen hivatkoznak arra, hogy eredetileg jobb minő­ségű berendezéseket kellett volna felszerelni. A legtöbb panaszra a Kilián-lakótele- pen élőknek van okuk. hi­szen az ott található külföl­di gyártmányú fürdőszoba- és konyhafelszereléseket annak idején az építőipar import­ból szerezte be, és ezekhez alkatrész-utánpótlás nincs. Ha netán egy keverő-csapte- lep tönkremegy, csak az se­gít, ha az egészet, úgy ahogy van, kicserélik. A lakó vá­laszthat a 450 forintos ma­gyar és a jóval drágább, im­port felszerelések között, amelyek ára 1000 forint kö­rül van. ■ ■ Kimik Sándor, a Beloian­nisz utcai víz vezetékszerel­vény-bolt vezetője elmondta, hogy gyakran ezek az új csapok közvetlenül nem is csatlakoztathatók, így olykor csempét is kell bontani. Tá­jékoztatta lapunkat arról is, hogy a korábbi évekhez ké­pest sokat javult az alkat­részellátás. Bővült a válasz­ték is, sokkal több import- felszerelás kapható. Ezek Olaszországból, Ausztriából és Finnországból érkeznek, rendkívül tetszetősek és igen drágák. Ennek ellenére a szakember mégis a költsége­sebb megoldást javasolja, mert a tapasztalatok sezrint az importberendezések sok­kal megbízhatóbbak, hosz- szabb életűek. ■ ■ A Kilián-lakótelepen ta­lálható vízvezeték-szerelvé­nyek kivételével a többi faj­tához minden apróbb alkat­rész kapható, tehát külön is cserélhető. A lakók közül kevesen tudják, hogy ha csöpög a csap, gyakran apró kis igazítanival óiról van szó. A Miskolci Vízművek víztermelési osztályán el­mondták, hogy az olcsó tö­mítések beszerezhetők és egy kis kézügyességgel bárki megjavíthatja a csöpögő csa­pokat. Juhász János osztály- vezető szerint a miskolci há­lózatba kerülő víz nem „ag­resszív”, így összetételénél fogva nem kezdi ki a fém­részeket. Ilyen csak ott for­dul elő, ahol a víz szabad szénsavtartalma a megenge­dettnél jóval magasabb. A hónapok óta tartó csöpögés viszont egyszerű fizikai tör­vények alapján fokozatosan állandó folyássá válhat. Ilyen esetekben már csak dörzs- árazással lehet a szabályta­lanra kopott csapokat hely­rehozni. ■ ■ A vízpazarlás tehát csök­kenthető, sőt megszüntethe­tő, ha a lakó önmaga is job­ban odafigyel arra, hogy a néhány forintos igazitani- való néhány hónap alatt ne váljon 900—1000 forintos ja­vítássá. N. J. Az utóbbi időben egyre több iskolás- óvodáskorú gyermek fordul meg a ne­velési tanácsadókban és az idegszakrendeléseken. Sokan ezért állítják, hogy Magyar- országon mind több a neu­rotikus gyermek, s ez az aggodalom nem egészen alaptalan. Ha nem játszik önfeledten... — A leggyakoribb ok a válás — állítja dr. Sípos Kornél pszichológus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa. — A gyermekek neurózisa so­hasem választható el szü­leik zaklatott vagy közö­nyös életmódjától. Harmo­nikus lelki fejlődésükhöz az apjukra és az anyjukra egy­formán szükségük van. Az a gyermek, aki kiegyensú­lyozatlan légkörben nő fel, vagy a szülők állandó vitáit látja-hallja, idővel neuroti­kussá válik. — A gyermekkori neuró­zis felismerésének egyik legmegbízhatóbb módszere a játék közben való megfi­gyelés. Ha a gyerek a ha­sonló korú kisgyermekek közé kerülve önfeledten el­merül a játékban — nincs különösebb baj. Ha viszont pajtásai körében sem feled­kezik bele a játékba, arra már fel kell figyelni. Ez ugyan még nem neurózis, de intő jel lehet: a gyer­meknek szüksége van a szü­lők, óvónők és pedagógusok segítségére, hogy könnyeb­ben átvészelhesse a nehéz­ségeket. — Most, az új tanév első hónapjaiban különösen ér­demes odafigyelni: mire, hogyan reagál a gyerek, ugyanis minden gyerek éle­tében az iskola jelenti a legnagyobb megterhelést. Az iskoláskor első négy évében mindenekelőtt bizonyos tes­ti tünetek és a gyengébb is­kolai teljesítmény alapján lehet következtetni a gyer­mek neurózisára. Tíz-tizen­hat éves korban inkább a csavargás, az agresszivitás, a szülőkkel és az iskolával való szembefordulás a neu­rózis legjellegzetesebb tü­netei. Csak a türelem vezet célra — Ha a gyermek nem akar idejében lefeküdni vagy tanulás helyett inkább tévét nézne, játszana — egyszóval nem azt akarja csinálni, ami természetes vagy ami a feladata volna —, a szülő mérlegeljen, s döntse el, hasznos-e a gyer­meknek az, amit akar. Ki kell derítenie, van-e a nor­málistól eltérő viselkedés mögött olyan ok. amely ter­mészetes reakcióként váltja Olajszökőkút Nyugat-Szibériában sor­rendben a 116. kőolajlelőhe­lyet fedezték fel a geológu­sok. Az „olajszökőkút” az egyik nagy gázmező alsó szintjeiről tör fel. Szibéria földgázban legalább olyan gazdag, mint olajban. A. Jugyin, ismert Lenin-díjas szovjet geológus szerint, a legutóbbi felfedezés elvi je­lentőségű; igazolja a tudó­sok és gyakorlati szakembe­rek véleményét, mely sze­rint Nyugat-Szibéria gázte­lepei alatt nagy olajlelőhe­lyek húzódnak. A tyumenyi kőolajmező­kön ebben az évben majd­nem 90 millió tonna kiter­melésével számolnak. (A Szovjetunió összes olajkiter­melése 425 millió tonna.) ki a gyermekből az el­lenkezést vagy a visszahú­zódást. — Kisebb gyermekekkel gyakran előfordul, hogy vé­gigsírják az éjszakát. Ilyen­kor semmi esetre sem sza­bad rájuk kiabálni, megver­ni őket. A helytelen nevelés a tünet rögződéséhez vezet­het és az ilyen jelentékte­lennek tűnő apróságok is elindíthatják a neurózis ki­alakulását. Ezért fontos, hogy mindenekelőtt a tünet okát keressük: nem fél-e valamitől, nincs-e melege, nem fázik-e, vagy nem fáj-e valamije. Ha nem találunk ilyen okot — vagy az isko­lás gyermek teljesítménye akkor is romlik, amikor semmi sem változik kö­rülötte —, elsősorban a pedagógussal és az iskola­orvossal kell megbeszélni az észrevételeket. Szakor­voshoz akkor forduljon a szülő, ha az így megbeszélt segítség sem vezet ered­ményre — mondotta dr. Sípos Kornél pszichológus. Olvasóink figyelmébe! November 5-én, hétfőn hat oldalon jelenik meg a Déli Hírlap, s 80 fillérért árusít­ják. Kedden 8 oldalon jele­nik meg lapunk, ára 1 fo­rint lesz. Melegedő — sízőknek Befejezéshez közeledik a lillafüredi alpesi vendégvá­ró ház építése. A Miskolci Építőipari Vállalat a külö­nös formájú létesítményt november 15-re adja át. így egész télen át lesz melege­dőhely a Bükkbe tovább­induló sízők, kirándulók számára. Magyar Viscosagyár az ország egyetlen vegyiszálgyára — korszerű üzemek, a legmodernebb technológia; — biztos megélhetés, jó fizetés; — kitűnő munkahelyi körülmények, jó szociális ellátottság; — korszerű munkásszállás férfiak részére; — jó tanulási, kulturális és sportlehetőségek stb. JÖJJÖN DOLGOZNI NYERGESÚJFALURA, A MAGYAR VISCOSAGYARBA! A gyár felvesz: * vegyipari szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, lakatosokat, csőszerelőket és építőipari karbantartókat. JELENTKEZÉS: Nyergesújfalun (Komárom megye), a Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán. Nagyanyáink szakácskönyvéből Mit ettek eleink? A minap a kezembe ke­rült egy, a századforduló idejéből származó szakács- könyv. Elánvultam a sok. fi­nomság olvastán. Hogyan is étkeztek nagyanyáink idejé­ben? Természetesen sokféle olyan ételt is ismertek, ame­lyek ma is kedvenc cseme­géink közé tartoznak. A töltött káposztát, a székely- gulyást, a paprikás krump­lit már a századfordulón is nemzeti eledelként tartották számon. A szakácskönyv ta­nulmányozása közben azon­ban számos olyan receptre bukkantam, amely azóta a feledés homályába merült. Hurutos vagy aogazsaborleves Tudják például önök, hogy miien az a hurutos vagy angazsaborleves? Bizonyéra nem. Én sem tudtam, de el­olvastam a receptjét s ezt közreadom: „Ez egy örmény nemzeti eledel. A hurut egy 4—5 centiméter magas, kúp­formájú kemény, zöldes szí­nű készítmény. Savanyútej­ből készül, nagyon sok ap­róra vágott zöld petrezse­lyemlevéllel. A leveshez két liter jó erős húsleves kell, egy levél tojásból — víz nélkül — készített le­vestészta, 10 deka marha­hús, késhegynyi só. csipet­nyi bors, 2—3 deciliter tej­fel. A levestésztát 2—3 cen­timéter nagyságú kockákra vágjuk, mindegyiknek a kö­zepébe teszünk egy csipet darált húst. A megtöltött kockákat befőzzük a hús­levesbe. A hurutból ízlés szerinti mennyiséget megre­szelünk, a levesestálba tesz- szük, elkeverjük a tejfellel és a forró húslevest ráönt­jük.” S ha, már a leveseknél tartunk, hadd említsek egyet-kettőt, amit ma már nemigen ismernek. Nos, ilyen a hajnalleves, a man­dula- vagy hercegleves és a katonaleves. A leves után következzen a főétel. Legyen mondjuk szalonka — közönséges mó­don. Ez a következőképpen ké­szül: A szalonkát kibelez­zük, megspékeljük, besóz­zuk, bekötözzük és megsüt­jük. Beleit nagyon finomra összemetéljük, egy-két tojást közékeverünk, vöröshagymát és petrezselymet megpirí­tunk, a fölaprított beleket hozzátesszük, majd a masz- szát pirítóskenyérre kenjük és a szalonka mellé tálal­juk. Ez volt a szalonka — közönséges módon. (Milyen lehetett különlegesen elké­szítve?) Főzeléknek mond­juk ajánlhatjuk a kelká­posztát gesztenyével, az amerikai kukoricafőzeléket vagy a kucsmagombát tej­felesen. Kéogázos fridzsider A szakácskönyv egyébként külön foglalkozik a diétás főzéssel. Felsorolja az egyes heveny, fertőző és idült be­tegségeket és külön-külön mindegyiknek az ajánlott étrendet. Ilyen szakács- könyv ma is elkelne. Azok­nak például, akik kolerában szenvednek (!), azt ajánlja, hogy igyanak jó sok teát, lehetőleg konyakkal vagy rummal, egyenek rizsnyák- levest, s utána pedig nem árthat egy kis áfonyabor. Az ételek tárolására egy meglehetősen eredeti talál­mányt olvastam, ami így hangzik: „Húst frissen so­káig eltarthatunk a követ­kezőképpen. Egy hordónak kiemeljük a fenekét, de úgy, hogy légmentesen visszahelyezhessük. A hordó másik fenekére kénnel teli edény állítunk, amelyet meggyújtunk. A kiemelt hordófenékre akasztjuk a húst és a feneket a helyére tesszük. Tíz napig friss ma­rad a hús a hordóban és kénszaga sem lesz.” B. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom