Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-03 / 259. szám

A legifjabbaknak, télre A gyerek maga választ T) Megkérdeztem a legilleté­kesebbeket, a mamákat: mi a véleményük a gyermekru- liakról? A válaszokból kide­rült, * hogy a választékot ki­csinek, az árakat magasnak tartják. A kispénzű emberek is szeretnék szépen öltöztet­ni gyermekeiket, a viszony­lag olcsóbb áruk azonban ha­marabb tönkremennek, el­nyúlnak, nem bírják a mo­sást. Akik viszont valami kü­lönlegeset szeretnének, rit­kán kapnak és drágán. Néhány példa: 300 forintért már lehet,.férfinadrágot yen- . ni, s Jgyanénnviért csupán egy kötött kabátka és nad­rág kapható. Kgv 18-as gye­rekcipő, ami valóban jó, es tartja a baba lábát, 68 forint­ba kerül. A szülők tudnák, mi kell a gyereknek, s tudják tőlük a kereskedelem dolgozoi is. S hogy miért nincs mégsem? Való igaz, hogy a gye­rekholmik munkaigényesek, kevés rajta a haszon. De hát ezért van az állami dotáció! Például nincs elegendő 2—4- es bébipizsama a miskolci boltokban. Alapanyaghiány nem lehet az oka, mert akkor nem gyártanának nagyobb méretűt sem. Talán azért nincs, mert 6-os mérettől fel­felé csaknem kétszeres árat kérhetnek? A legkisebb ha­risnyanadrág 1-es méretű. Ez hároméves gyereknek való. Mit hordjanak az egy­évesek? A Pálma kapcsos gu- minadrágok élénkebb gyere­ken 3—4 napig tartanak. Ilyen és ehhez hasonló pa­naszokat hallottam a ma­máktól. Mit mondanak a pult má­sik oldalán ? . , Dudás Béla boltvezető he­lyettes, Tünde (Bajcsy-Zs. ut­ca) : — Szombaton fél nap alatt 150 ezer forint volt a for­galmunk, ehhez jó áru is kel­lett. hiszen a vevők jót és szépet akarnak. Aki a kész­letünkből nem tud választa­ni. az sehol sem tud. Inkább vevőt küldjön, mert tárolási gondjaink vannak. Fiúkabát­ból lehetne nagyobb válasz­ték is. Kereskedelemből élünk, nekünk is érdekünk a nagyobb választék. A vevők igényesek. Sohasem öltöztet­ték ilyen szépen a gyereke­ket. ­Tóth Imréné boltvezetőhe­lyettes, 85. számú gyermek kötöttáru és fehérnemű bolt: — Sok vevő keres nálunk svájci atlétát, alsó nadrágot. Hiaba, mert a tanács két bol­tot jelölt ki a stopos áruk ér­tékesítésére (Centrum, Gólya) Jó lenne, ha ezt több boltra is kiterjesztenék. Nem szabad félni a drága árutól, min­dent el tudunk adni, csak szép legyen. Vevő egyelőre tevés van, hiszen nekünk a december a jó hónap, ekkor sok pulóvert, kesztyűt vásá­rolnak, meg Szlovákiából is. Hiánycikkünk buksitakarobó) volt, mert óvodai plédet rit­kán kapunk. Főnyi Sándorné boltvezető, Tünde gyermekruházat: — Az „erős hónap” nálunk november. Főleg bakfis téli- kabátot es bundát vásárol­nak. Olcsó és drága árukból is nagy a választék, de in­kább az olcsóbbat keresik. Egyedül nagyobb méretű is­kolaköpenyből nem volt ele­gendő. A korábbi években ugyanis a nagyobb számokat alig tudtuk eladni, most. hogy kötelező lett, ezeket is kere­sik. Vértes Pál. a Borsodi Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat osztályvezetője: — A környező országokhoz képest nálunk a legszebbek es a legjobb minőségűek a gyermekruhák. És azt se mondhatom, hogy itt a leg­drágábbak Minden szezoná­lis gyermekruházati cikkünk kint'van a boltokban. A leg­divatosabb bakfis jersey nad­Az új lakótelepek hőellátása Előadássorozatot rendez Miskolc új lakótelepeinek hóellátásáról az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egye­sület miskolci csoportjához tartozó távhőellátási mun­kabizottság és a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat. A no­vember 12-én délelőtt 9 óra­kor. a MTESZ miskolci szék­házában sorra kerülő ren­dezvényen a fűtőművi és energetikai berendezésekről, a hálózati berendezések kap­csolásáról és üzemviteléről, illetve a fogadó hőközoontok tervezéséről és üzemeltetésé­ről lesz szó. Támfal és sínközburkoló A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában két új termékkel kísérleteztek az utóbbi hónapokban. Az egyik a vasbeton támfával, amely­ből elsőként a Gyöngyösi Borkombinát rendelt, kitű­nően bevált. A másik, a sín­köz kitöltő betonelem, úgy­szintén. Ezt Budapesten a villamossíneken átvezető gya­logátjáróknál építik be. de használható vasúti kereszte­ződések kialakításánál is. Jubilál az EMASZ ragtól az orkándzsekiig. Az utóbbinál sokan áremelkedés­ről beszélnek, pedig azonos cikknél egyetlen fillér vál­tozás nincs, csak más fazon esetén. Tartós hiánycikkünk nincs, legfeljebb olyan, hogy ma nincs, de holnapután már igen. A BRKV gyermekruhá­zati boltjainak szükséglete az elmúlt évinél 15 százalék­kal magasabb, de ezen belül a készlet összetétele is jobb. (buiafalvi) Kié lesz az óvoda? A Diósgyőri Papírgyár dolgozói és a környék lakói nagy megelégedéssel vették .tudomásul, hogy a korábban 27 gyereknek helyet adó óvo­dát — a vállalat és a tanács pénzén — 70 férőhelyesre bővítették. A férőhelyek mintegy felét a vállalat dol­gozóinak gyermekei, míg má­sik felét a környéken lakók gyermekei foglalják le. Ki­derült azonban, hogy a na­gyobb óvoda ellátását a Di­ósgyőri Papírgyár egyedül képtelen megoldani, hiszen az üzemeltetés, a fenntar­tás költségei jelentős össze­geket emésztenek fel. A gyár ezért azzal a kéréssel for­dult a városi tanácshoz, hogy vegyék át tőlük az óvo­dát. Végleges választ még nem kaptak, ám „félhivata­los” értesülések szerint a ta­nács nem hajlik az óvoda átvételére. Kérdés: ha sen­kinek nem kell az óvoda, ki fogja végül is üzemeltetni? Ny. I. Villamos eiiergia az ország egyhatodának (Folytatás az 1. oldalról) Ismertetve Észak-Magyar- ország villamosításának há­romnegyed évszázados múlt­ját, Szili Géza a többi közt megemlítette, hogy a hazánk felszabadulása előtti rend­szerben a villamosság térhó­dítása több esetben a tőkés érdekek összeütközéséhez ve­zetett. A konkurreneia-harc odáig fajult, hogy például a városunkban 1897-ben első­ként megalakult Villamossági Rt. csak bírói ítélettel tudta megszerezni a gáz világítást szolgáltató Miskolci Gázgyár­ral szemben a villamosvilá­gítás létesítésére vonatkozó rendelkezési jogát. A század- fordulót követően azonban a villamos energia térhódítása megállíthatatlan volt. Egymás után létesítették a kisebb vil­lanytelepeket. ám ezek tu­lajdonosai érdekeinek kü­lönbözősége miatt egységes szolgáltatásról szó sem lehe­tett. A villamos energiának a lakosság körében való elter­jedését gátolták a dolgozók rossz kereseti viszonyai és a tőkés vállalatok által megha­tározott rendkívül magas egy­ségárak. Kitüntetés kitüntetés után Ismertette a miniszterhe­lyettes a villamosenergia­iparban a háború alatt vég­zett pusztításokat is. A me­nekülő németek például fel­robbantották a Salgótarján- Vízválasztó Erőmű gépéit, a diósgyőri vasgyár erőművét pedig bombatámadás érte. Hazánk felszabadulása va­laha elképzelhetetlennek hitt fejlődési lehetőséget nyitott meg a villamosenergia-ipar előtt is. A fejlődésnek továb­bi lendületet adott az 1949-es államosítás. S ma már az 1951-ben megalakult ÉMÁSZ a többi közt olyan eredmé­nyekkel is büszkélkedhet, hogy tíz év alatt, 1952 és 1962 között 296 községben ki­gyulladt a villany, húsz év alatt pedig 1276 tsz és állami gazdaság saját transzformá­tor-állomás létesítésével kor­szerű villamosenergia-ellátás- ban részesült. A vállalat dol­gozóinak jó munkáját tükrö­zi, hogy 195? óta az ÉMÁSZ kilencszer érdemelte ki az „Élüzem” címet, s két alka­lommal nyerte el a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaiát — fejezte be beszédét a miniszterhelyettes. Táguló horizontú jövő Felszólalt az ünnepségen dr. Bodnár Ferenc. — A tisz­teletet, elismerést érdemlő múlthoz szervesen kapcsoló­dik a még szebb jelen, s a táguló horizontú jövő is — mondotta — Az ÉMÁSZ nél­külözhetetlen feladatot lát el megyénk gazdasági életében, sőt hatása túlnő a megye ha­tárain, hiszen az ország egy- hatodát látja el villamos ener­giával. Ez nemcsak a gazda­sági élet alapvető tényezője, hanem a kulturált, szocialista életmód egyik legfontosabb életfeltétele; a szó igazi és átvitt értelmében is: a vilá­gosság forrása. Továbbiakban a negyedik ötéves tervben megjelölt cé­lok megvalósításáról beszélt, hangsúlyozva: a terv realizá­lása hazánkat a közepesen fejlett országok sorából a fej­lett országok közé hivatott emelni. Imponáló ez a cél­kitűzés, s azok a távlatok, amelyek a villamosenergia­ipar előtt állnak. Az ÉMÁSZ szorgalmas, nagy szakmai fel­készültségű kollektívájára egy csaknem öt megyére kiterje­dő terület energiaellátásának biztosítása hárul. Ezt követően dr. Herbert Richter, a Drezdai Energia­kombinát igazgatója. Jan Kari, a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat igazgatója és Jan Novotriy. a Kelet-szlovákiai Áramszol­gáltató Vállalat igazgatóhe­lyettese köszöntötte a velük szoros kapcsolatban álló ÉMÁSZ dolgozóit. Az ünnepség befejező ré­szében a miniszterhelyettes a Munka Érdemrend arany fo­kozatát adta át Simon Antal­nak, ezüst fokozatát Gál La­josnak, s ketten az érdem­rend bronz fokozatát kapták. Tizenketten Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesültek, s mintegy fél százan kapták meg a kiváló szakszervezeti, KISZ- és MHSZ-munkáért e tome gszervezetek, valamint a vállalat kitüntetéseit. A részt­vevők igen nagy szeretette] köszöntötték a szintén kitün­tetett Kiss Zsigmondot, a vál­lalat első munkásigázgatóját. Az Intemacionále hangjai­val véget ért központi ün­nepséget követően valamenv- nyi üzemigazgatóságon meg­emlékeztek a jelentős évfor­dulóról. T. I. REFLEKTOR Ma Budapesten, a Pamut­textil Művek angyalföldi gyárában átadják rendelte­tésének a rekonstrukciós részleget . A: Egerben új gyógypedagógiai iskolát avatnak. * Esztergomban rendezik meg a politikai könyvnapok országos meg­nyitó ünnepségét. Pécsett befejeződik a „Népek barát­ságának hete”, rk Szombat­helyen vendégszerepei a Veszprémi Petőfi Színház. if Zalaszentgroton megkez­dődik a Zala megyei iro­dalmi színpadok fesztiválja. A jobbért perelek Az emberek szeme megszépül, ha a gye­rekkorukról mesél­nek. Bükkmogyo- rósd . . . Somsály. A bányász édesapa... Történet? Nem az, kincsen benne rend­kívüli, amit mesélni kellene és mégis: amikor azt kérdez­tem Bartók András­tól. hogy miért vállal valaki mindig többet, mint a többiek, a gyerekkorával kezdte a választ. — Mindenki elin­dul valahonnan és elér valahová. Ez az életünk. Nézzen itt körül. Eddig értem. A Lenin Kohászati Művek munkaügyi osztályán dolgozom. Ha az édesapám ilyen lakást, ilyen életet álmodhatott volna nekem, akkor azt hiszem, boldo­gabb ember lett vol­na egész életében. Azt. hogy meddig ért el valaki, csak akkor becsüli, ha nem fe­lejti el, ahonnét el­indult. Azt a bá­nyászlakást? Igen, azt. — Szereti a vilá­got? — Igen. A sorsom egy kicsit példázza, ami itt körülöttünk, ami itt általunk a vi­lágban történt. Az a bizonyos szegény bá nyaszsors másképpen egy ország sorsa is volt. Pontosabban: az a szegénység volt egy ország jobbik felének a sorsa. — Mióta párttag? — 1946 óta. Ózdon dolgoztam. Katona lettem. Aztán hadi­fogoly. Korán haza­kerültem. Negyvenöt karácsonyán. A fog­ság bizony iskola volt. És én dolgozni jöttem onnan haza. 1946 januárjában be­léptem a pártba. Elég. ha címszavakat ír: államosítás, a 3 éves terv, és igen, az újjáépítés. Nehéz for­radalmi iskola ez. ötvenhatban karha- talmista voltam, az­tán szerveztem ter­melőszövetkezetet. Értse meg: amióta én a fogságból hazaér­tem, ügy hiszem, hogy mindig az újért, a jobbért perelek. 1966 óta a városi pártbizottság propa­gandistája vagyok. Rosszul kérdezte, amikor úgy fogalma­zott, hogy miért vál­lal valaki többet. Ne­künk ' az életünkből való ' legtermészete­sebb dolog, hogy amit az időm és az egészségem enged, annyit dolgozom. — A társadalo­mért? — A társadalom mi vagyunk. Tudja, ne­kem most születik majd meg az uno­kám. Az ő élete is a társadalom, hát... hát nem lehet ezt kü­lönválasztani. Dol­gozni kell, mert eny- nyi az élet... — A legkedvesebb szava? — Közös szó. Béke. (bartha) Á DH telexszolgálata jelenti: December végén megkezdik a tavaszi cipők szállítását Annak idején közöltük, hogy a Kecskeméten műkö­dő Alföldi Cipőgyár októ­ber 19-én megkezdte a ta­vaszi cipők készítését. Ez­zel kapcsolatban a gyár ve- vezetóségének telexen több kérdést tettünk fel, ame­lyekre Polgár János fő­könyvelő ugyancsak telex­en készséggel válaszolt. — A tavaszra hány pár ci­pőt gyártanak, s ezek között milyen arányban szerepelnek a férfi-, a női- es a gyermek­cipők? — A következő év első felében a tavaszi szezonra — belkereskedelmi rende­lésre — 657 ezer pár cipót készítünk a következő ö6z- szetételben: férficipő 126 ezer, női cipő 65 ezer, gyer­mekcipő 355 ezer. bébi szá­ras cipő 111 ezer pár. — A cipőgyártásnál hogyan veszik figyelembe a vásárlók igényeit? — Az eddigi szokásaink­nak megfelelően a szakem­bereinkkel részt veszünk a kiskereskedelmi vállalatok piackutató felmérésében, s ez egy adott időszakra köz­vetlenül jelentkezik gyárt­mányszerkezetünk kialakítá­sában. Ezt meghaladóan igyekszünk a mindenkori igényeknek megfelelő kol- ieciót bemutatni. Csak azo­kat a termékeket gyártjuk, amelyek megnyertek a ke­reskedelmi vállalatok tetszé­sét. Ez különösen vonatko­zik a gyermekcipőkre. — Számíthatunk-e új fazo­nokra, s a gyártásnál hasz­nálnak-e az eddigiektől elté­rő anyagot? — Minden eladásnál úgy jelentkezünk a piacon, hogy termékeinknek legalább az 50—60 százaléka új, s ez el­sősorban a fazonra vonat­kozik. Mindenkor bőripari kísérlet határozza meg az új anyagok alkalmazásának körét. A jövő félévi belke­reskedelmi kollekciónkban három új felsőrészanyagot használunk a termelés so­rán. Ezek közül különös­képp a gyermekcipőknél al­kalmazandó színes sertés­lakk érdemel említést. — Hogyan és mikor kezdik szállítani új termékeiket? — Termékeinkből mind a három országos és két bu­dapesti (Fővárosi Cipőbolt és Centrum) cipőkereskedel­mi vállalat vásárol. A szál­lítások mind az öt vállalat részére nagyjából azonos időpontban, december végén és január elején kezdődnek meg. (tarján)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom