Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-27 / 278. szám

pp Hegyek, nyomtatványból 'Aró’iarrtfc 1 Nyomtatvány? Megvallom, hogy nekem a szó sem tetszik. Sze­gény Gutenberg, ha találkozna néhány könyvvel, irattal és kör­levéllel, akkor hiszem, hogy bánná is azt a nyomdagépet. Am ne gonoszkodjunk! Az .áfész miskolci nyomtatványboltjában a csomag­hegyek között szinte elvész az idegen. — Ez mar 1974 — mondja Kutas János, a bolt vezetője. A szö­vetkezetek, vállalatok most szerzik be az évzáráshoz szükséges nyomtatványokat és most veszik meg azt, amire jövőre szükségük lesz. Napi nj’olc-tizenöt csomagot állítok össze a több száz nálunk kapható nyomtatványból ... Novemberben — az év végi hajrá ekkor kezdődik — 170 ezer forintos forgalma volt a parányi boltnak. Hogy hány mázsát emel naponta a boltos? Ezt legfeljebb tonnákban lehetne mérni. A rak­tárban mennyezetig ér a nyomtatványhegy. Olyan ez, mint egy óriási víztároló, amelynek zsilipéin decemberben átfolyik majd a papíráradat és elönti a világot. Nagyon rosszul érezném magam, ha bármiként is megbántanék egy jól dolgozó boltot, a boltban egy most nagyon sokat dolgozó embert, hiszen megértem, hogy az emelkedő forgalomnak ott tiszta szívvel örülnek, de. .. Gondolatban elképzeltem egy sohasem volt papír-mágnest, ami ebből a nyomtatványhegyből magához szívná a feleslegest, hogy azokat sohase kelljen kitölteni, sohasen kelljen mérgelődni miattuk. Tudom, lehetetlenség kiszámítani, hogy hány felesleges rubrika lehet ebben a sok-sok mázsa papíron, de hogy van felesleges, azt a nyomtatványboltok évről évre szolidan emelkedő forgalma jelzi. Az az elképzelt okos masina persze csak álom, de egy belső pará­nyi feleslegest kiválasztó mágnest most minden megrendelő hord­hatna magában, hogy ne kelljen a felesleget is felemelni, a soha nem kellőt esqniagolni. a haszontalanért nehéz összegeket fizetni. A nyomtatványboltok forgalmának biztosan ártana, de hasznára lenne a társadalomnak. B. G. A legkorszerűbb szállítóeszköz Barátság II. A nagy átmérőjű és en­nélfogva nagy kapacitású csőrendszerek ma a legmo­dernebb szállítóeszközöknek számítanak. Az NDK-ban például több ezer tonna ten­geri hal jut el így a távoli nagyvárosokba a tengerpart­ról, a Szovjetunióban pedig rengeteg szemesterményt szállítanak csöveken a fel­dolgozókig. Hazánk legna­gyobb teljesítményű csőve­zetéke, a Barátság II. több mint egy éve szállít olajat a Szovjetunióból Százhalom­battára. A hivatalos átadási ünnep­séget alig három hete tar­tották a Duna-menti üzem­ben. Azóta a Barátság II. ren­deltetésének megfelelően, tö­kéletesen üzemel. Napi telje­sítménye attól függ, hogy mennyi olajat vár a feldol­gozó. Óránként 1200 köbmé­ter nyersanyagot közvetít, évi teljesítménye egyelőre 5 millió tonna olaj, de ez a mennyiség 10 millió tonnára emelhető. Telefonon felhívtuk a fé- nyeslitkei szivattyúállomást, ahol tartályokba eresztik a Szovjetunióból érkező olajat. Bogár István műszakvezető közölte, hogy a munkát a fo­lyamatos üzemeltetés közben négyen látják el. Kisebb szü­net után tegnaptól éjjel-nap­pal küldik az olajat Százha­lombatta felé. A napokban meglátogatta a fényeslitkei állomást a Ba­rátság II. fődiszpécsere, aki legutóbb Két éve járt itt, ami­kor a vezetéket még csak építették. A látottakról elis­merően szólt és gratulált a magyar olajipari szakembe­reknek, akik a távvezetékek üzemeltetését magas színvo­nalon látják el. A vezetéken megépítése óta egyetlen esetben volt kisebb repedés, amit hegesztési var­rathiba okozott. A hibát azonnal észlelték és egy le- záróbilinccsel megakadályoz­ták az olaj folyását, amíg a vezetéket kiürítették a kri­tikus szakaszon. A csőbilincs tökéletesen működött, 60 at­moszféra nyomást bírt ki. Segítségével — szükség ese­tén — két napig is fennaka­dás nélkül mehet tovább az olaj. (Erre olyankor van szük­ség, amikor a feldolgozó nem rendelkezik különösebb tar­talékokkal. Ha aztán az üze­mi tartályokat feltöltik, a ja­vítást kapkodás nélkül, ké­nyelmesen el lehet végezni.) N. I. fiúk-ttnyok ♦ fiúk-ldnyok Fogalmazzák Kedves Lányok és Fiúk! Má­tól - terveink szerint kétheten­ként - ez a néhány hasáb egé­szen a Tiétek lesz. Azt szeret­nénk, ha nemcsak a szerkesztő­ség munkatársai imának ide, hanem Ti is - egymásnak, egy­másról. Ezért alakítottunk egy társadalmi szerkesztőbizottságot is. Ezt az oldalt már közösen készítettük el. Szeretnénk minél több fiatalt bevonni munkánkba. Kíváncsiak vagyunk véleménye­tekre. Várjuk javaslataitokat! Nagy port kavart... Bevallom, hogy egy kicsit megtévesztettem az olvasót ezzel a címmel. De kérem most az egyszer nézzék el nekem, s próbáljanak meg­érteni. Ha „új rendtartás” címet írok a cikk elé, há­nyán olvasták volna el? ... Bizony kevesen. Miért? Vá­laszoljanak erre helyettem a diákok, akiket leginkább érint ez az intézkedés: — Már a könyökünkön jön. ki. Ezzel vannak tele a lapok, erről beszélnek a te­levízióban, rádióban, ezt ol­vassa órán az osztályfőnök, KISZ-gyülésen a KISZ-tit- kár, vacsora közben a szülő. Mindnyájan felhívják a fi­gyelmet: Figyelj, mert rólad van szó! Tulajdonképpen mi van benne? Nem dohányozhatok az iskolában — én eddig sem dohányozhattam. Nem festhetem magam — eddig sem festhettem. Járhatok az iskola könyvtárába! — hát azért iskolakönyvtár. Hol itt az új? — Jóformán még nem is hallottam róla. Különben is minden az igazgatón múlik. Az iskolában az ő szava a törvény ... * — Egész jó dolgok vannak benne. Persze sokan csak a dohányzásra és a festésre vonatkozó részeket jegyez­ték meg, így nem is élhet­nek jogaikkal, hiszen nem ismerik. Nagyon helyesnek tartom, hogy a diákok részt vehetnek azokon a nevelési értekezleteken, ahol velük kapcsolatban döntenek. Be­leszólhatnak a jutalmazások­ba, s az Lskolarádió és újság is az ő kezükben van. Nem is szólva a három testneve­lés óráról. * — Remek lenne a testne­velés óra, ha lenne hol tor­názni. Nekünk nincs torna­termünk, s télen a folyosón, ha szaladgálunk is — persze lábujjhegyen, hogy ne za­varjuk a tanítási órát —hi­deg van. * — Nekem nagyon tetszik ez a rendtartás. Most, hogy mindenkinek kötelező az is­kolaköpeny, nincs divat- bemutató az osztályban. Azokat a ruháimat is felve- hetem, amelyek még jók, de már nem a legdivatosabbak. * — Űj házirendünk lesz. Olyan, amilyet mi csinálunk, amelyben figyelembe veszik jogainkat. Már ez is nagy í^a8relét>ésf‘-:i'«w”f Meg kellene már érteni a diákoknak, hogy a tanárok az ő oldalukon állnak, hogy csak azért tanítanak, csak azért kapnak fizetést, hogy a diákok tanuljanak és tudja­nak, s meg kellene már ér­teni a tanároknak, hogy a tanulók munkatársak, akik most tanulnak járni az élet­ben. s még néha megbotla- nak CSÉPANYI MARIANN Hétpróbústanúk 2. A Barbarossa-terv íme, Walter Warlimont tá­bornok ixré a szó: — 1894, október 3-án szü­lettem. Életfogytiglani bün­tetésemet Me Cloy amerikai tábornok 1951, január 31-én 18 évi fegyházra változtatta át, de 1957-ben a landsber- gi fegyházból elbocsátottak. Jelenleg tábornoki nyugdí­jamból élek!... El kell mondanunk, hogy Warlimont tábornok közvet­len felettese Alfred Jodl ve­zérezredes volt, aki azonban inkább a legfelsőbb vezetés­sel járó érintkezéseket tar­totta fenn. A nácik háborús akcióinak igazi irányítója és tervezője Walter Warlimont volt. Csodával határos mó­don kerülte el a halálos íté­letet, mert a 12. számú nürnbergi perben rábizónyo- sodott a sok, többi között a kommunista parancsnokok kivégzését elrendelő hírhedt, úgynevezett „komisszár- parancs”, a hadifoglyok, el­fogott pilóták azonnali ki­végzését elrendelő legfelsőbb katonai parancsok készítése. Jodlt felakasztották, de War­limont túlélte a „nürnber­gi vész”-t, s elképzelheti az olvasó, hogy mennyi titok tudója. így hát érdekes le­het majd hazánkat érintő vallomása. A harmadik tanú: Hans Friessner vezérezredes is ha­zánkban fejtette ki átkos te­vékenységét, így hát kíván­csian várjuk, ki, s mi is volt ő. — 1892. március 20-ánszü- lettem Chemnitzben — mon­dotta. — Nyugalmazott ve­zérezredes vagyok! A hábo­rú végeztével amerikai fog­ságba kerültem. 1947 már­ciusától hosszabb időn át vizsgálati fogságban voltam, sőt bíróság elé is kerültem. 1944. július 25-én nevezett ki Adolf Hitler a Romániá­ban és Magyarországon har­coló „Heeresgruppe Süd” ne­vű hadseregcsoport fő- parancsnokává. Én irányí­tottam a hátvédharcokat a románok augusztus 23-i ki­ugrása után, és 1944. decem­ber 22-ig a magyarországi hadműveleteket is ... Miután hazánk német ná­ci megszállásának e három kimagasló személyiségét meg­ismertük, kellő „garanciá­val” tekinthetünk vallomá­suk elé, hiszen az ö kezük­be futottak össze azok a szá­lak, melyekkel meg akarták fojtani népünket. Walter Hümmerich es­küdtszéki elnök kérdésére Walter Warlimont tábornok így mondotta el a Szovjet­unió elleni háború irány­elveit rögzítő hírhedt Barba­rossa-terv születését: — A szovjet elleni táma­dásra készített Barbarossa- tervet az én vezetésem alatt dolgozta ki a Führungsstab. Ez eredetileg csak katonai rutinmunkának indult, de később alaposan kibővült az előnyomuló német csapatok mögöttes területeinek bizto­sítása céljából szükséges el­képzelések tervezetével. Er­re nézve velem Jodl vezér- ezredes közölte Adolf Hit­ler utasítását. Eszerint a cé­lunk nemcsak a Vörös Had­sereg feletti feltétlen győze­lem. hanem a bolsevizmus tökéletesen teljes kiirtása is! SUGAR ISTVÁN (Következik: A „trójai 16”- akció) a válaszlevelet A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­sága nyílt levélben fordulta magyar fiatalokhoz, amelyet a Magyar Ifjúságban, a KISZ központi lapjában november 2-án adtak közre. Nemcsak 18 éven felülieknek! — így hangzik a „magánügyben” írt nyilt levél címe. Magyar- ságféltés, sexuálkultúra, szo­cialista tudat, családszeretet — e címszavakkal foglalhat­nánk össze az aggodalom­mal és felelősségtudattal fo­galmazott sorokat. Egyre ke­vesebb gyerek születik Ma­gyarországon. Nem vállalják a családot... S, hogy a meg­születni nem hágyott első gyermek ne nyújtsa be a soha ki nem egyenlíthető számlát, — ezért jelentette meg az újság hasábjain a KISZ KB. A levelet a 116. számú Szakmunkásképző Intézet di­ákotthon tanulói is olvasták. Műszerészek, fodrászok, esz­tergályosok lesznek. Munká­sok. Most kollégisták. A vá­ros környéki községekből jöttek. Otthonról hozott szemléletük frissen szerzett nagyvárosi élményekkel ke­veredik. Velük ültem le be­szélgetni a levélről. Bejártuk azt a girbe-gurba utat, amely a görcsbe szo­rult falusi hagyományoktól az iskolai szexórák beveze­téséig tart, és addig a fi­gyelmeztető végső érvig, hogy az ezredfordulón a szü­letések mai száma szerint Magyarországon minden ne­gyedik állampolgár. 60 éven felüli nyugdíjas; lesz. Fiúk. lányok ültek körül. A legfiatalabb 15 éves múlt, a legidősebb majdnem 20 volt. Talán a legtermészete­sebb, hogy őket egyelőre — a tanuláson kívül — a pár- választás gondolata foglal­koztatja. Milyen is legyen Ö? Ezt keresik. A kölcsönös vonzalom a döntő. A „múlt” talán nem számít... Vagy mégis? (Csak jó lenne tud­ni, ki is ö tulajdonképpen?) Mikor is nősüljenek meg. menjenek férjhez? Hogy gyermekük legyen több is — az egyikük előtt sem volt vitás. Ez a „normális”, fo­galmazta így valamelyikük. És „abnormális”, vette át a szót egy kislány, barátnője példáját idézve, aki külke­reskedelmi főiskolára jelent­kezik, sok pénzt akar keres­ni, gazdag férjet akar, s gye­rek minek, kényelmetlen, pénzbe kerül, akkor ők ho-» gyan utaznak majd ... Keveset tudnak a dohány­zás és az alkohol a születen­dő gyerekre gyakorolt káros hatásáról, és az abortuszok életveszélyéről. Tájékozottsá­guk fél füllel hallott infor­mációkon nyugszik. Elgon­dolkodtató véleményt nyil­vánítottak a fogamzásgátló tablettákkal kapcsolatban. Az egyik fiú fejtegette fele­lős komolysággal, hogy nem 18 éves kortól, hanem 14— 16 éves kortól kellene enge­délyezni használatát, mert 18 éves kora után mindenki megszülheti a gyereket, míg 14—16 éves korban...? Pe­dig a szexuális kulturáltsá­got nem a fogamzásgátló tabletták szedése jelenti. S még kevésbé a túl korán és szertelenül elkezdett nemi élet. Éppen egy leány szájából hangzott el: a fiúk többet megengedhetnek maguknak. Nyomban hozzátette, hogy ez nem helyes, nem ért egyet ezzel, ám a felnőttek hagyományai... De hát miért kell elfogad­ni ezeket a hagyományo­kat?!,,. . Konkrétumok, lakás, fize­tés, munkahely, életszínvo­nal, ezek az állandó felnőtt­hivatkozási alapok nem sze­repeltek. mert nem is sze­repelhettek érvelésükben. Fontolóra vették a világot. Pedig azokkal a bizonyos hagyományokkal inkább vi­tába szállni kellene; És kér­dezni kell. És fórumot adni a kérdezőknek, A KISZ KB nyílt levele figyelmeztet. Felhív. S ezek a fiatalok most fogalmazzék a válaszlevelet. Néhány év múlva, amikor életükkel— példájukkal bizonyítanak, postára adhatják. SIMÁNYI JÓZSEF 4c Forog a korong, izzik az új égetőkemence a Zrínyi Gim­názium pincéjében. Itt működik az iskola kerámia szakköre. A diákok a korongozással ismerkednek s most tanulják a tűzzománcos égetés technikáját a szakkörvezetötöl, Zsignár István tanártól. (Kerényi László felvétele) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom