Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-24 / 276. szám
i „Pedig nem is fájt” Iskolások fogászata Nyolc általános iskola tartozik a Szabó Lajos utcai iskolafogorvoshoz. Ez hatezer gyermeket jelent. És ugyancsak hatezer gyermek szorul évente hosszabb-rö- videbb kezelésre. Egy harminchatos létszámú osztálynál negyven fogat kell betömni. Egy év alatt húszezer új szuvas fog keletkezik. Az iskolai ogászaton éppen a 6-os számú, Fazekas utcai általános iskola egyik osztályát kezelik. A gyerekek érdeklődve hallgatják a tanító nénit, Bíró Lajos- nét, aki éppen a csodálatos Maryről mesél nekik. Közben lopva be-bepillantanak a rendelőbe. Szándékosan hagyták nyitva az ajtót a váró és a kezelő között — hadd lássák a kint ülők, mi folyik odabenn. — Nem féltek, gyerekék? — Nem — válaszolják kórusban. Egy szemüveges, szőke kislány, Dukát Mariann viszont „bátran bevallja”, hogy ő félt. Azután sietve hozzáteszi: pedig nem is fájt olyan nagyon. — Kinek tömték ’^e a fogát? Szinte minden kéz a maisba emelkedik. Akik nem jelentkeznek, azok jó része még csak ezután következik. — Szoktatok-e rendszeresen fogat mosni? A válasz ismét kórusban érkezik: igen. Egymás szavába vágva sorolják, ki, milyen fogkrémet használ. Az egyik kislány előkapja a táskájából a fogkeféjét. Büszkén mondja: „Még a napközibe is magammal viszem”. Oszvai Karcsi, a Tigris őrs egészségőre a tanító néni és a többiek biztatására feláll és beszámol a „nagy versenyről”: — Megfogadtuk az osztályban, hogv reggel, este fogat mosunk. Aki nem tartja be a vállalást, az nem írhatja alá nevét a listára. Az az őrs lesz az első, ahol a legtöbben aláírták. 1 • * Bemegyünk a rendelőbe. A kispadon ülő gyerekek hallgatják a keverőgép zúgását, (Vadas Zsuzsa felvétele) nézik a székben ülő társukat. A doktor néni, dr. Vajda Judit kedvesen nyugtatja a gyerekeket. A kevés félelmet is sikerül így eloszlatni. — Sok felnőtt eljöhetne ide, és példát vehetne a gyerekekről — mondja. Két éve dolgozom itt, korábban üzemi fogászaton rendeltem. Bár itt sokikal több a munka, de azért jobban szeretek itt lenni. A gyerekek kedvesek és hálásak. Ritkán sírnak. Persze a pedagógusok is sokat segítenek. B. S. Postás újítók tanácskoztak Tegnap délelőtt az SZMT- székházban értekezletet tartottak a postás újítók. A megjelenteket Kis Ernő, a Postások Szakszervezete területi titkára köszöntötte, majd Albert László igazgatóhelyettes, fejlesztési vezető számolt be a postások újítótevékenységéről. Ezt követően hu- szonhatan szólaltak fel; sok javaslat, észrevétel hangzott el. Megválasztották azt a tíz küldöttet is, akik majd a budapesti értekezleten képviselik a miskolci igazgatóság területén dolgozó újító postásokat. Új óvodH Bőésön Másfél millió forintos költséggel épült új óvodát adtak át tegnap délután 3 órakor Bőcsön. Az új gyermekintézmény felépítésének költségeihez hozzájárult a Borsodi Sör- és Malátagyár, valamint — társadalmi munkával — a helyi termelőszövetkezet, illetve a fogyasztási szövetkezet. ötven apróság kap helyet az új községi óvodában. Tanácskoztak a miskolci méhészek Kibővített vezetőségi értekezletet tartott a miskolci „Éberlein Antal” méhésztársulás. A tanácskozáson megjelent Tóth József, a miskolci áfész elnöke és az áfész több más vezetője is. A méhészek megvitatták az áfész és a ift'éhész szakcsoport kapcsolatát és további A tanács tanácsot ad A hivatal kétségtelenül hivatalos hely. Vagyis olyan intézmény, amelyben azok dolgoznak, akik ilyen vagy olyan ügyekben illetékesek, s épp ezért tanácsot tudnak adni, intézkednek, határoznak, támogatást nyújtanak. A hivatal rosszemlékezetű elődjét, melyben kényére-kedvére packázhatott a kisemberrel a hivatalnok, immár csak némely „önkéntes” bürokrata idézi emlékezetünkbe. Az államnak, a társadalomnak nem érdeke, hogy a hatalmat megközelíthetetlen ajtónállókkal őriztesse. Az egykori elutasító, kioktató, megfélemlítő, s épp ezért emberalázó bürokráciát nyugodt és erőteljes mozdulattal papírkosárba söpörhettük. A hivatal jogait és kötelességeit törvény szabályozza, s e törvény alapelveit olyan emberek fogalmazták, akik a közösség megbízatását teljesítették. A hivatal tehát, ha hivatalos hely is, ahol különböző feladatokat végző osztályok, csoportok dolgoznak (vagyis, ahol mint másutt is: munkamegosztás van), sosem kap felhatalmazást arra, hogy önmagát „elködösítse”, hogy arctalan, vagyis embertelen legyen. S az ügyfél sem tekinthető pusztán sorszámnak, kiikszelendő esetnek. Aki a hivatalban munkát vállal, hivatást is vállal. Nem ügyintézői megbízást nyer tehát, hanem elsősorban emberi feladatot. Sorsokba beleszólni pedig csak felelősségtudattal lehet. Hiszen az íróasztal egyik és másik oldalán emberek ülnek vagy állnak. A hivatalnak, a hivatalos helynek ma tekintélye van Magyarországon. Akinek ügyes-bajos dolga, sérelme van, aki valamilyen ügyben „tanácstalan”, az elmegy a tanácshoz vagy más illetékes intézményhez tanácsot kérni. S természetesnek tartja, hogy az arra hivatottak készségesen a rendelkezésére álljanak. Ki-ki elvárja igényeinek kielégítését, gondjainak orvoslását. A munkáját tisztességesen végző hivatalnok pedig nem is lepődik meg ezen, hiszen megbízatását a közösség szolgálatának tekinti. S hogy maga a hivatal is fontosnak tartja és szorgalmazza az egyre gördülékenyebb „szolgáltatást”, arra elegendő a tanácsok nemrég létrehozott „tájékoztató irodáit”, „ügyfél- szolgálatait” említeni. Személyesen vagy telefonon is érdeklődhet bárki, felvilágosítást kaphat, különböző nyomtatványokat kérhet külön sorbanállás nélkül, megtudhatja, hogy ügyében kihez kell fordulnia, sőt — egyszerűbb esetekben — még konkrét útmutatást, javaslatot is adnak e „kisirodák” dolgozói. Kétszeresen is hasznosak ezek az ügyfélszolgálatok: nemcsak az ügyfél jár jól velük, de súlyosabb, időigényesebb gondokkal foglalkozó osztályokra, csoportokra, előadókra is valamivel kevesebb hárul. Mennek az emberek a hivatalba és elvárják, hogy a hivatal elintézze azt, amiért felkeresik. Rokonszenves ez a bizalom, jó közérzetet jelez, s a közösségnek azt a reményét is kifejezi, hogy a hivatal hatékony intézmény nálunk. N. T. Kommunista műszak Bevonulnak, külföldön dolgoznák, szülnek Törődjünk többet velük! Évente több tízezer fiatal válik meg ideiglenesen munkahelyétől: katonai szolgálatra vonulnak be, gyermekgondozási szabadságra mennek, vagy a magyar—NDK munkaerő- egyttttműködési egyezmény alapján külföldön dolgoznak. Viszonylag bosszú időt töltenek távol a megszokott környezettől, kollektívától, sok esetben érzelmileg, szakmailag is elszakadnak munkahelyüktől. Jogos igény — foglalt állást a KISZ Központi Bizottságának Ifjúmunkás Tanácsa —, hogy a KISZ-szervezetek törődjenek többet az ideiglenesen távol levő fiatalokkal, erősítsék bennük a munkahelyhez tartozás tudatát, az érzelmi kötődést, visszatérést. A KISZ rétegtanácsa nem csupán a figyelmet hívta fel az érdekvédelmi tevékenység e sajátos területére —, ajánlást is kidolgozott a konkrét teendők elvégzéséhez. Az üzemi, vállalati, intézményi KlSZ-alapszerve- zeteknek például rendszeresen figyelemmel kell kísérniük, hogy az eltávozó fiatal ismeri-e jogait, él-e «gokkal, megkapja-e az öt megillető kedvezményeket. Kezdeményezzék és ellenőrizzék, hogy a gazdasági vezetés rendszeresen tájékoztassa az ideiglenesen távol levőket a vállalat életéről, gazdasági eredményeiről, fejlesztési terveiről, küldjék meg számukra a fontosabb vállalati szabályzatokat, s szakmai tudásuk fejlesztése érdekében lássák el őket szakfolyóiratokkal, különböző tájékoztatókkal. Ugyanígy meg kell küldeni számukra KlSZ-alapszerve- zetük fontosabb határozatait, dokumentumait. A tényleges katonai szolgálatra bevonuló fiatal dolgozókat látogassák meg az könnyítsék meg számukra a alapszervezet képviselői, ha mód van rá, vegyenek részt az ünnepélyes eskütételen, tájékozódnak a szolgálati idő alatt elért eredményekről, kitüntetésekről és előléptetésekről, s fordítsanak különös gondot a leszerelt fiatalok politikai, mozgalmi tapasztalatainak hasznosítására. A KISZ-szervezetek keressék fel a gyermekgondozási szabadságon levő kismamákat, ismerkedjenek meg családi körülményeikkel, gondjaikkal. A zömmel nőket foglalkoztató vállalatoknál kezdeményezzék, hogy a helyi orvosi rendelőkben is kapjanak megfelelő egészségügyi előkészítést a kismamák, szervezzenek névadó ünnepséget, ösztönözzék a fiatal anyákat az állami oktatásban vagy különböző szakmai továbbképző tanfolyamokon való részvételre. Tartsák számon a kismama visszatérésének tervezett idejét, segítsenek az apróságok bölcsődei, óvodai elhelyezésében. Az Átváltozásról együttműködési lehetőségeit, tárgyaltak az 1974. évi cukorsegélyről, a felvásárlási és kannagondokról, s több más aktuális problémáról. egy óvodáért Gulyás Mihály író, a Napjaink főszerkesztője november 29-én délután fél háromkor az epcsi diákokkal találkozik a gimnáziumban. Az író—diáktalálkozón Gulyás Mihály legutóbbi regényét, az Átváltozást vitatják meg. Az áfész vezetői ígéretet tettek arra, hogy minden lehető segítséget megadnak a miskolci méhészeknek. Ez remélhetőleg még több kedvet ad majd a méztermeléshez. Két héttel ezelőtt érkezett egy levél a miskolci üzemek, vállalatok, szövetkezetek vezetőihez a KISZ Miskolc városi Bizottságától. Felhívást intéztek a dolgozókhoz; tartsanak kommuKözönség nélkül Ha hinni lehetne egyetlen találkozásnak, ha emberre lehetne következtetni a pusztán néhány mondatos beszélgetésből, akkor most zavarban lennék, mert nem tudom, hogy szabadna-e írnom. Szeretném, hogy már most elkerülnénk a félreértéseket: nem ön érdekel, az ember, hanem egy jelenetsorban egy ember viselkedése volt feltűnő, ennek az embernek a viselkedése érdekelt. Hogy is volt? Ön bejött és lezökkent a szomszéd asztalhoz. Aztán bejöttek még négyen. Önön volt nyakkendő, körülbelül olyan jól öltözik, mint manapság a legtöbb ember. Ök négyen porosak voltak és piszkosak, a szél kergette őket melegedni néhány percre — Szörnyű! Nem? — mondta ön nekem egy idegen asztaltól. Hát így kezdődött. Nem feleltem semmit, de hát ön beszélni akart és beszélt: — Régen- próbáltak volna bejönni egy ilyen helyre! Az üvegen se nézhettek be, kérem! A négy ember a porral telehordott szemét törölgette. Topogtak, mert a lábon is hűt az egész napi szabadban való munka, ön megemelte a hangját, hogy hallják azok is: — Ezeknek áll a világ. ' * Nem tudom, hogy az emberek pontosan mikor tanulják mqg azt, hogy gyűlölni is tudják egymást? Ön látszólag nekem beszélt, és közben lovalta magát haragba: — Én tudnám, hogy mit kellene csinálni velük — mondta, ezt halkabban azért, mintha a mondat undok történelmi mérge magán is ijesztene egy kicsit. A négy ember megitta a rumos kávéfát és ment is. ön, mert nem talált partnerra bennem, most már a többi asztalhoz mondta ugyanazt, amit elmondott nekem is. Látja, mindenkinek van valamilyen büszkesége. Nekem ebben az esetben az, hogy nem felelt önnek senki. Ült ott, a középen levő asztalnál és beszélt. Lassan a székek is elfordultak. * Tagadjam, ne tagadjam? Tény, hogy bizony szánalmas volt a senkihez se szóló szónok. És ezt érezte ön is, mert megpróbált még egy cigányviccet is elmondani, de azon se nevettünk. Én maradtam tovább. Megvártam, amíg elmegy ön, az ajtóból még megsemmisítő pillantást vetve ránk-ránk, akik nem értettünk egyet önnel. Én most önnek, de nem kizárólag önnek szeretném elmondani, hogy utána igen is beszélgettünk. Asztaltól asztalig, ahogy az egymást nem ismeró emberek beszélgetnek. , — Azért, mert ő négyezret kereshet... — mondta valaki. Kijavították: — Az a négy is keres annyit, de lehet, többet is. Ez utóbbit társadalmilag a „helyére is tették": — De megérdemlik. Nos, kedves ismeretlen ismerősöm, én azt hiszem, hogy ez a mérce. Ez is egyetlen beszélgetés, egyetlen találkozás, de ennek mégis hiszek. Különben, ha nem győztem volna meg arról, hogy ostobaságokat mondott tegnap ■ nekem, akkor keresse meg azt a négy em- j bért és dolgozzon velük egyetlen napot. Es I azután mondjon véleményt! I BARTHA GABOR | nista műszakot december 1én vagy 2-án, illetve az azt megelőző szabad szombatos hét végén. A kommunista műszakra november 26-ig lehet jelentkezni a KISZ városi bizottságán. De már eddig is sok válaszlevél érkezett: vállalják a munkát.! Ugyanis a kommunista műszak sok tízezer munkaórájából nyert összeget óvoda építésére fordítják. A tervek szerint ,a 200 férőhelyes óvodát már a jövő év december 3-ra fel is építik. így ünnepelnék meg a kommunista műszakot vállalók felszabadulásunk 30. évfordulóját. Járványos elleni védőoltások A tiírom oltásból álló, gyermekbénulás ellent oltás-.tormát első oltására 1973. november áltól december 1-lg kerül sor. Oltásra kerülnek azok a gyermekek, akik 197«. október i. 19:3. szeptember 3«. között születtek. Az oltandók hozzátartozóit az oltókörök áz oltás helyéről és idejéről külön meehlvó útján értesítik és a védőnők útján la Is tájékoztatják. Az oltást Sabin-cseppeknek teában szájon át történő beadásával végzik, ezért á szülők. Illetve hozzátartozók kávéskanala* vigyenek magukkal. Amennyiben a kötelező OHáz- ra kijelölt korú gyermekek hozzátartozói átköltözés vagy egyéb ok miatt az oltási értesítést nem kapnák meg, úgy a lakás »Sérint Illetékes gyermekkörzetí rendelőben kapnak tájékoztatást. Miskolc m. várost Állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyelőség 8 yermekbénulás /
